Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-03 / 241. szám
1924 szeptember 3, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, ben kibontotta a csomagot és a pénzt szétdobálta az asztalon, azt is, hogy a kölcsönkért 1000 dinárt, — egy darab ezer dináros bankjegyet, ö maga vette ki a »stanicliböl«, de azt tagadja, hogy a hiányzó 9000 dinárt ő vitte volna el. Elmondja aztán, hogy a szentai rendőrkapitányságtól idézést kapott ebben az ügyben, mire, hogy további kellemetlenségeket kikerüljön, kiegyezett Ambrus Gézával úOOŰ dinárban, amit át is adott. Az eljárást ezután hivatalból indították meg ellene. , A vádlott után Ambrus Géza moli tanítót hallgatták ki tanúként. Elnök: Látta, hogy Csirics pénzt vett ki a kötcgből? ,4 tűim: Én csak azt láttam, hogy egy ezerdinárost vett ki, többet nem láttam. Ezután Pális Bélát hallgatta ki a bíróság. Lényegében hasonlóan mondja el az esetet, mint Ambrus Géza, A bizonyítási eljárás befejezése után Marusics Koszta államügyész, a szuboticai ügyészség vezetője, fenntartja a vádat és kéri a vádlott megbüntetését. Ludaics Milos dr. ügyvéd azt vitatja, hogy a főtárgyaláson nem merült fel bizonyítók a vádlott ellen és felmentést kér. A bíróság rövid tanácskozás után — meghozta ítéletét, mely szerint a vádlottat bizonyítékok hiányában fölmenti. CIRKUSZ « Si « Panaszos levél a subolicai korzóról Az egész baj ott kezdődött, hogy a »városháza és a vasüti park között elterülő szuboticai korzó határát jobbról az opálzöid-szinü lóperenciás tenger alkotja, mig balról az ugyanolyan vegyi összetételű földközi lóceán mossa partjait. Ezek természetes határok, az igaz, £ a természetes határoknak kétségtelenül sok előnyük van a mesterséges határok fölött iöként stratégiai szempontból, azonban a korzózó közönség napról-napra sajnálattal kénytelen tapasztalni, hegy az állítólagos stratégiai előnyök egyáltalán nem érnek föl a szemjnellátható, kézzelfogható és orrotíacsaró hátrányokkal. A két tenger ugyanis nem vulkánikus képződmény, hanem — mint Lóczy Lajos, a kiváló geológus megállapította — egyik is, másik is azon az alapon jött létre, hogy a középső úttest a délelőtti és koradélutáni órákban nincs elzárva a kocsiforgalom elől. Minthogy pedig a »Szagos lesz az ucca, merre merre merre járok«-jelige nem1 csupán az egyre jobban elszaporodó automobilok privilégiuma, hanem a természetes lóerőre berendezett jármüvek is ambicionálják maguknak azt, hogy üres óráikban benzin-szerű produktumokat termeljenek, már' a múltban is olyan intenzív bűz-koncentráció uralkodott a korzón az egy- és kétfogatu közlekedési eszközök jóvoltából, —- vagy ha úgy tetszik: lóvoitából — hogy olykor-olykor szinte csak duplarostólyu gázmaszkban lehetett megközelíteni a szóbanforgó földterületet. Mindez azonban csak praeludiuma volt annak a büz-szimfóniának, amelyre néhány nappal ezelőtt zenditett rá a Beograd-szálló és a Bárány-szálló között tátongó nyitott kanális. Az a zamat, amit ez a célszerű és a legmegfelelőbb helyen alkalmazott csatornanyilás terjeszt, összehasonlithátatlandl jobb minden hasonló gyártmánynál. Toronymagasságban áll a régi, hogy úgy mondjuk: alap-büz fölött. Úgy lekonkurrálja, mint a Pacifie-exprcssz a Zenta-Petrovoszélói kávédarálót. Nem is lehet a kettőt összehlasonlitani. Egyik London, a másik Topola. Az eddigi büz-kontingens langy zeíir, kristályos hegyilevegö, százpercentes ózon, kimondott rózsaillat, kábító Houbigant-paríőm volt a jelenleg terjengő atmoszférához képest. Az a pár elszánt, aki még sétál a korzón, zsebkendőt kénytelen orrába döfni, amikor a kanálist megközelíti, de hasztalanul. Hiába akarja elterelni figyelmét az intenzív irritációs-anyagtól. hiába gondol a legkülönbözőbb s legfrisebb aktualitásokra, mint például arra, hogy veszélyben forog Nagyatádi miniszteri széke, arra hogy Dániában... nem, nem arra, hogy bűzlik__ hanem hogy ott leszerelik a hadsereget, arra, hogy a csehszlovák köztársaság elnöke hozzánk készül látogatóba, arra, hogy a Vajdaságban turnézó professzor Mabuse helytelenül ejti ki a saját nevét Mabüz-nek, arra hogy a külpolitikában már érezni a Ruhr-vidék kiürítésének előszelét, a Saar-medencéről nem is beszélve, — mindez meddő erőlködés... hiú ábránd, hogy csak egyetlen pilla-I natra is el lehet felejteni a Szagot. Nem. Az hü hozzád, mint a kutya, amely meghal gazdája sirján, tapad, mint a kullancs, amely befurakodik a bőr alá, követ, mint az. árnyék, amely utánad lopózik holdfényes éjszaka az országúton-. A Szag- mindenütt jelenlevő, veled sétál karonfogva és ugyanakkor behatol a Beograd-étterembe, ahol a cigány javában húzza, hogy »Jaj], de szagos ez a vendégfogadó« és betelepedik a villanyosba, amelyen kiutazik Paliesra és megostromolja. az egész várost és mind itt fogunk elpusztulni, ha be nem tömik hamarosan ezt a büdös I lyukat. Tenni kell valamit a Szag ellen. dió „Jugoszláviában nincsenek nemzeti kisebbségek“ Agatonovics Riszta válasza az Interparlamentáris Unió ülésén Lukács György magyar delegátusnak — Békeffy Károly temetése. Dr. Békeffy Károlynak, a csantaviri Magyar Párt elnökének temetése kedden délután négy órakor ment végbe óriási részvét mellett. A temetésen már négy óra előtt nagy számban jelentek meg az elhunyt ismerősei, barátai a Paje Kuluncsicseva-ucca 5. szám alatti gyászháznál. Megjelentek a temetésen a csantaviri magyarság kiküldöttei Takács Gáspár plébános, dr. Osvátli Vilmos ügyvéd, Varga Ferenc maíomtuiajdonos, Basch Vilmos földbirtokos, Basch Andor gyógyszerész és mások. A szuboticai magyarság szintén tekintélyes számban képviseltette magát, azonkívül Becskerekről dr. Váradg Imre, Pancsevóról pedig dr. Gráber László vettek részt a temetésen. Képviseltette magát a temetésen a szuboticai ügyvédi kamara, valamint a bírói kar is. A halottas kocsit ezrekre menő tömeg kísérte ki a bajaiuti temetőbe. — A szántai Kereskedő Ifjak közgyűlése. Szentáról jelentik: A szentai Keres-Becgradbó! jelentik: A Demokratija keddi száma közli Agatonovics Riszta demokrata képviselőnek az Interparlamentáris Unió legutóbbi ülésén a nemzeti kisebbségek kérdésében tartott beszédét, amely tulajdonképpen válasz volt Lukács György magyar delegátus felszólalására. — A napirenden szereplő kérdések között — mondotta Agatonovies — legérdekesebb és legfontosabb a nemzeti kisebbségek kérdése. Még nem vagyunk messze attól az időtől, amikor a kis. de szabad és független Szerbia hiába reklamálta úgyszólván évszázadokon keresztül a hatalmas szomszédok uralma alatt nyögő véreinek anyanyelvéhez. vallásához és nemzetisége megőrzéséhez való jogának védelmét. Abban az időben Szerbiának nem volt mé£ olyan szerencséje, hogy a civilizált világ előtt alkalmat, találhatott volna követeléseinek hangoztatására és csak a világháború szabadította föl testvéreinket. Jugoszlávia már teljesen az uj idők szellemében biztosította nemzeti kisebbségeink jogait. Alkotmányunk a kisebbségeket teljesen egyenlőkké tette velünk gazdasági és kulturális szempontokból. A kisebbségeknek minden tekintetben ugyanazokat a jogokat adta a haza, mint többi fiainak. Engedjék meg nekem, hogy kijelenthessem : az igen tisztelt Lukács ur túlságosan sokat engedett meg magának, amikor itt azt álli-HÍREK — Dr. Sántha György nyilatkozata. Tegnapi számunkban közöltük a feloszlatott Magyar Párt országos elnökének, dr. Sántha Györgynek munkatársunk előtt tett nyilatkozatát. Dr. Sántha ebben a nyilatkozatban eiitéíi azokat a magyar lapokat, amelyek éket akarnak verni a jugoszláviai magyarság sorai közé. Az interjú bevezetéséül röviden vázoltuk a nyilatkozat ténybeli előzményeit és ezek között a Hírlap egy állásfoglaló vezércikkét is megemlítettük. Dr. Sántha György most annak megállapítását kéri, hogy az ö elitélő szavai nem vonatkoztak a Hírlapra, amelynek politikáját az antiszemitizmustól tévolállónak tartja. Amikor ennek a közlésnek készséggel helyt adunk, utalunk arra, hogy mi dr. Sántha György nyilatkozatát szóról-szóra adtuk vissza, amit ő maga elismer. A Hírlapra vonatkozó állítást, amely a nyilatkozatot megelőzi, a Bácsmegyei Napló 'megállapítása, mint az a cikkből világosan kiderül. tóttá, hogy a magyar kisebbség Jugoszláviában ei van nyomva és hogy mi attól minden jogot megtagadunk. Ha szellemes akarnék lenni, applikálnám a mi viszonyainkra Stefano olasz szenátor kijelentését és azt mondanám, hogy . Jugoszláviában nincsenek nemzeti kisebbségek, a mi országunknak minden polgára egyenlő és teljesen ugyanazokat a jogokat élvezi. Én azonban nem akarok szellemes lenni és csak a következőket válaszolom Lukács urnák: Jugoszláviában jelentéktelen magya-r kisebbség él. amelynek alkotmányunk és törvényeink teljesen garantálják nemzetiségi, vallási és nyelvi jogaikat a békeszerződés értelmében. Mindezeket a kötelezettségeinket mi pontosan betartjuk, erről Lukács ur meg lehet győződve. Ami Lukács urnák azt a megjegyzését illeti, hogy csak azért tartunk hadsereget, mert félünk az igazságtól és attól, hogy egy napon elvesztjük azokat a területeinket, amelyeket a magyarok tévesen tartanak a magukénak, erre azt felelem. hogy hadseregünk Európa békéjének biztosítására szolgál és annak fenntartására a békeszerződésben kötelezettségei vállaltunk. Nekünk is vannak más országokban kisebbségeink és mi azoknak olyan védelmet és jogokat kívánunk, mint amilyeneket mi adunk a nedűnk élő kisebbségeknek. — Petrovics Vukasin meghalt. Beogradból jelentik: Beogradban kedden váratlanul meghalt Petrovics Vukasin, a hires szerb államférfi. Petrovics Vukasin. aki 1847- ben született, hosszú ideig volt minisztere Obrenovics Sándornak. Amikor Obrenovifts házasságra lépett Masm Drágával. Petrovics, aki a házasságot ellenezte, lemondott és külföldre menekült. Emigrációból való hazatérése után újságírással foglalkozott. Legutóbb nagy feltűnést keltettek Becsben megjelent emlékiratai, amelyekből néhány érdekes szemelvényt annak idején a Bácsmegyei Napló is közölt. — A törvényszéki elnök szabadságon. Pavlovics István, a szuboticai kerületi törvényszék elnöke szeptember 3-án három heti üdülésre Gružba (Raguza) utazik. A törvényszéki elnököt távolléte alatt Laiinovics Milán törvényszéki biró helyettesíti. — A jóvátételi bizottság főbiztosának expozéja. Parisból jelentik : A jóvátételi bizottság helyeslőleg vette tudomásul Oven Joungnak, a jóvátételi bizottság főbiztosának expozéját a Dawestervezet végrehajtásáról. A német kormány az első huszonöt millió aranymárkát már rendelkezésére bocsátntta a főbiztosnak. kedö Ifjak Egyesülete szeptember lí-én tartja évi közgyűlését. — Cáfolják az orosz mozgósítás hírét. Moszkvából jelentik: Az orosz távirati iroda hivatalosan megcáfolta azt a hirt, hogy az orosz kormány mozgósította a vörös hadsereget. — Az állami hivatalok munkaideje. Beogradból jelentik: A kormány rendeleté folytán szeptember 2-ika óta az osztatlan munkanap helyett 8—í 2-ig és délután 3-tól 6-ig tartanak hivatalos órát az állami hivatalok. — Aktiv tisztek is beléphetnek az „Orao“-szervezetekbe. A zagrebi Rijecs, a Pribicsevics-párt orgánuma keddi számában azt a beogradi értesülését közli, hogy a kormány megengedte, hogy az Orao (Sas)szervezetekbe aktiv katonatisztek is beléphessenek. A lap szerint ez az intézkedés a Szokolszervezetek ellen irányul, amelynek tisztek nem lehetnek a tagjai. — A gyermeknap előkészítése. A szuboticai Gyermekvédő Liga kedden délután öt órakor a városháza közgyűlési termében Tabakovics Miklós polgármester-helyettes elnöklésével ülést tartott. A pénztári jelentést, amelynek adatai szerint a ligának ezidőszerint 60.000 dinár vagyona van, a közgyűlés tudomásul vette. Ezután Tabakovics alpolgármester bejelentette, hogy Piukovics József földbirtokos ezer dinárral nyitotta meg a gyermeknapi adományok sorát, majd elhatározták, hogy az idei gyermeknapot — mint már közöltük — szeptember 7-én és 8-án tartják meg. A gyermeknap alkalmával az uccákon urnákat állítanak fel és persely-gyűjtés is lesz, valamint jelvényeket is fognak árusítani. A gyermeknap alapja javára több hangversenyt és mulatságot rendeznek és a' szeptember 6-iki tiszti mulatságon is belépőjegyek helyett a gyermeknap javára felajánlott önkéntes adományokat fogadnak el. Ugyancsak a gyermeknap javára a mozikbaií, kávéházakban és vendéglőkben külön fél dináros szelvényeket fognak kiadni, Palicson pedig két dináros belépődíjat fognak szedni. A Gyermekvédő Liga ezenkívül gyűjtést is indít a gyermekvédelem nemes céljai javára. —• A. beogradi kommunista rophatok ügyének tárgyalása. Beogradból jelentik: A bíróság befejezte a vizsgálatot Novákovics Koszta volt kommunista képviselő, a »Macedónia a macedónoké« cimü röpirat szerzője ellen, akit Sztefánovics, nyomdásszal, a röpirt kiadójával együtt még a Pasics-kormány idején tartóztatott le a rendőrség. A tárgyalás e hét folyamán fog lefolyni a beogradi bíróság előtt. Az ügynek az ad különös érdekességet, hogy a bíróság most elsöizben tárgyal: sajóvétséget az államvédelmi törvény alapján. A most meghozandó ítélettől függ, hogy a jövőben az ilyenfajta deliktumokat hazaárulásként, vagy közönsé-, ges sajtóvétségként kezeli-e majd a bíróság.
