Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-17 / 255. szám
4. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ >924 szeptember 17. ruházásokra készül. Minthogy a tárgyalások eredménytelenül végződtek, az inspektor visszatért Noviszadra és jelentést tett az iparfelügyelőségnek. Az iparfelügyelőség átiratilag utasította a szuboticai iparhatóságot, hogy az ügyet intézze el a saját hatáskörében. Tikviczki rendőrkapitány az átirat tartalmát közölte Vukics Ferenc rendőrfőkapitánnyal is, aki intézkedett, hogy a tárgyalásokait a munkásság és villanygyár képviselői ja hatóság bevonásával haladéktalanul kezdjék meg. Hétfőn kezdődtek meg a tárgyalások Vukics Ferenc rendőrfőkapitány jelenlétében. Vukics főkapitány a tárgyalások folj'amán megállapította az élelmicikkek és iparcikkek egy év előtti árait és az azóta keletkezett árdifferenciákat hozzácsatolta a munkásság fizetéséhez s ezt az összeget vette alapul a további tárgyalásokon. A munkások képviselői ezt az álláspontot elfogadták. Kedden délutánra tűzték ki a tárgyalások folytatását. Az értekezleten Vukics Verenc rendőrfőkapitányon és Tikviczki István rendőrfőkapitányon kívül az igazgatóság részéről Georg Shcllem igazgató, Diklity Szvetozár titkár és Heíblein József főkönyvelő, a munkásság részéről Tuwbdsz Lajos, Koncz Lázár, Sámi László, Voinics Purcsár Károly és Piszánics Simon vettek részt-A tárgyalások délután öt órától este fél nyolcig tartottak és eredményesen feleződtek be. Az igazgatóság Tikviczki rendőrkapitány javaslatára megígérte, hegy a munkások a jövőben természetbeni segítséget is kapnak, azonkívül órabéreiket 15—23 százalékkal felemelte. A munkások ezzel szemben elállottak azoktól a követelésektől, hogy a vállalat csak a munkásközvetités utján kaphasson munkaerőt. Sürgetik a sufooiieai kiszélesített tanács kicserélését Csak a kicserélés után hívják össze a közgyűlést A szuboticai radikális-pártban nemrégiben akciót indítottak annak érdekében, hogy a kiszélesített városi tanácsot rendkívüli ülésre hívják egybe. Már legutóbb jeleztük, hogy a radikális-párt kívánságának teljesítése előreláthatólag nem megy könynyen. A kormánypártok ugyanis tiltakoznak az ellen, hogy a radikális-párti többséggel rendelkező jelenlegi kiszélesített tanács összeülhessen és Ítéletet mondhasson az uj rezsim felett. Miután azonban most kiderült, hogy Szubotica város közigazgatási bizottságának már több mint egy esiztendeje lejárt a mandátuma és igy a kiszélesített tanácsnak sürgősen meg kellene választani a közigazgatási bizottság uj tagjait, alig lehet beszélni a közgyűlés összehívásáról. Éppen ezért illetékes helyen fel is merült az a terv, hogy a közgyiiést még e hónap végén vagy október eleién öszszehivják. Hogy ezzel a tervvel szemben a kormánypártok milyen magatartást tanúsítanak, arra nézve a Bácsmegyei Napló munkatársa beavatott forrásból a következő információt kapta: — Lehetetlennek tartjuk, hogy a mai kiszélesített tanács — amelyben a radikálisoknak túlnyomó többségük van — összeülhessen. De közigazgatási szempontból sem tartjuk szükségesnek a közgyűlés sürgős egybehivását. A radikálisoknak az adóhivatali sikkasztás ügyében megindította akciója ma már tárgytalan, mert a radikális-párti főispán és polgármester már megtettek minden intézkedést a visszaélések megtorlására. Ennél többet a közgyűlés sem tehetne. A közigazgatási bizottság uj tagjainak megválasztása lenne a kiszélesített tanács egyetlen sürgős feladata, azonban ,e tekintetben az az: álláspontunk, hogy ha a régi városi vezetőség hibájából egy esztendeig nem volt a városnak törvényes közigazgatási bizottsága, úgy egy-két hétig még felfüggeszthető ennek a bizottságinak a működése. I Értesülésünk szerint; a kormány- Ipártok már interveniáltak is annak I érdekében, hogy a kiszélesített tafnács kicserélése minél gyorsabban “történjék meg. Meghosszabbították az a ^rárszekvesztrumok határidejét Bizonytalan ideig- érvényben marad as agrárrendelet Az 1920. évben a földbirtokok zár alá vételéről kiadott kormányrendelet tudvalévőén úgy intézkedik, hogy a lefoglalt birtokok szekveszlrurna négy év múlva, vagyis 1924. szeptember 30-ikán jár le és a birtokok sorsáról továbbra nézve a nagybirtokok kisajátításáról és az agrárreformról szóló törvény fog intézkedni. Az elmúlt négy évben azonban nem alkották meg azokat a törvényeket, amelyek véglegesen intézkednek a földosztás kérdéséről és így — a régi rendelet érvényességének megszűnésével — ez év szeptember 30-ikán a lefoglalt földeket vissza kellett volna adni a korábbi tulajdonosoknak. A Búcsniegyei Napló már régebben közölte Simonovics volt agrárreform miniszternek erre vonatkozó nyilatkozatát, melyben a miniszter kijelentette, hogy a kormánynak nem kerülte el a figyel mét, hogy az agrárrendeiet szép tember 30-án lejár, mivel pedig az agrárreformról szóló törvény nem készült el, — a zavarokat a kormány úgy akarja elkerülni, hogy az 1920. évi agrárrendeiet érvényességéi szeptember 30-ika utánra is meghosszabbítja. A rendelet tervezetét még a Pasics-Pribicsevicskormány el is készítette, a mostani kormány pedig, amely az intézkedést magáévá tette, a Simonovics által már aláirt rendeleteí szétküldötte az illetékes agrárhalóságokhoz. A szekvesztrumok a rendelet értelmében érvényben maradnak mindaddig, amíg a lefoglalt birtokokról, a nagybirtokok kisajátításáról és az agrárreformról szóló ezután megalkotandó törvények nem intézkedne!:. A rendeletet a vajdasági agrárreform-hivatalok már megkapták. Botrány a Ferenc József-levelek körül Schratt Katalin tiltakozik a hozzáintézett levelek közlése ellen A nyilvánosságra hozott Ferenc József-leveiek körül — amelyek nem is levelek tulajdonképpen, csak sajátkezű távirat-fogalmazványok — Budapesten és Bécsben is kitört a botrány. A levéltári anyag felkutatja. Ernst Ottó dr„ aki másfél évig dolgozott a levelek összeállításán. megállapítja Az Uisäg-b an megjelent nyilatkozatában, hogy az általa összegyűjtött anyagot a Pesti Hírlap bizalmi embere. Márkus Miksa udvari tanácsos egyszerűen elorozta tőle. Ernst Bécsben a Neues Wiener Tagbleitt-mk adta el a cikksorozat közlési jogát, azonban a bécsi lap kénytelen volt ezt a megállapodást felbontani, mert a Pesti Hírlap megtette azt. hogy az ellopott anyagot eladta a bécsi Neue Freie Presse-nek is. Az Újság egyébként bejelenti, hogy Schratt Katalin kérésére Ferenc Józsefnek a művésznőhöz intézett leveleit nem fogja közölni. A Schratt-levelek A Pesti Hírlap továbbra is közli Ferenc Józsefnek barátnőiéhez intézett leveleit. Az uralkodó Schratt asszonynak sem küldött hosszabb értesítéseket, mint az alábbi: Kiss-Schratt Katalin asszony Hietzing, Bécs mellett, Gioriette-ucc-a 9. Szívből köszönöm levelét. Ma délután Becsbe megyek. Viszontlátásunk dolgában holnap reggel írok önnek. 1893. 28/10. Ferenc József. Érdekes, hogy az uralkodó és Schratt asszony poste-restc-nte leveleztek. mint az alábbi táviratból kitűnik: Kiss-Scltraft Katalin asszony. Sulden- Fíotel, Tralei mellett. Tirol. Tegnapi táviratát legmelegebben köszönöm. Boldog vagyok, hogy Önt biztonságban tudom. Hatodikon irtom Suldenbe. postereslante. Legszívesebb üdvözletemet és szerencsekivánatomat a tegnapi naphoz! 1894. szeptember 9. Ferenc József. ! Erzsébet királyné 1894 júniusában í levelet irt férjének és kifejezte azt a 'kívánságát, hogy szeretne megisC" merkedni Schratt Katalinnal. Levelére a következő választ kapta: A császár és király a császárné őfelségének, Lainz, Bécs mellett. Legmelegebb köszönet kedves leveledért. Rögtön telegrafáltam Hiefzingbe és rém,étem, estig választ kapok. Holnap reggel hat órakor nálad leszek. 894. 11/6, délelőtt 10 óra 40 p. Fj. A telegramm. amelyben a fönti üzenetben szó van, igv hangzott: Kiss-Schratt Katalin asszony. Bécs. Hietzing, Gioriette-ucca 9. A császárné meghívja Önt holnap délután három órára, hozzánk ebédre a villába. Kérek azonnal távirati választ, hogy elfogadja-e vagy nem? Szives köszönet leveléért. 1894. 11/6. délelőtt 10 óra. Ferenc József. Schratt asszony válaszát a király azonnal közölte feleségével a következő táviratban: A császár és király a császárnénak, Lainz, Bécs mellett. Válasz a Gloriette-uccából. Holnap három órakor biztosan eljön. Fj. A személyes megismerkedés után Erzsébet királynő továbbra is melegen érdeklődött koronás férjének bizalmas barátnője iránt; ezt tanúsítja az alábbi távirat: Kiss-Schratt Katalin asszony, lseid, Villa Felicitas. Legmelegebb köszönetemet kedves leveléért. Meg vagyok nyugtatva, de, sajnos, nem juthatok levélíráshoz. Mikor jön Hietzingbe? A mielőbbi viszontlátást remélve, ezer szives üdvözlet a császárnétól is Corfuból. 1894. 20/9. Ferenc József. A mayerlingi tragédia után Ferenc József tudvalevőleg nem szerette fiái, Rudolf trónörököst. annyira nem, hogy a trónörökös halála után elterjedhetett az a képtelen pletyka, — amit legutóbb egy színdarabban is feldolgoztak — hogy a trónörököst politikai okokból az ősz uralkodó környezete tétette el láb alól Ferenc József tudomásával. A császár-király és a trónörökös viszonyáról nem lehet pontos képet alkotni Ferenc József levelezéséből, mert az uralkodó fiához intézett leveleiben is pontosan ugyanazt az udvariasan hűvös hangnemet használta, mint aminőt bármelyik főispánnal szemben. Példa ezekre a levelekre: A császár Rudolf főherceg trónörökös őfenségének, Bécs. Mit lőttél Galíciában? Leopold Visegrádon két 16 aggancscst, én egy 199 kilós 12 aggancscst lőttem és még egy szarvast, amelynek aggancsai számát még nem tuaom, mert csak utóbb, a mi vadászterületünk határán túl találta meg Ratibor, herceg. 1888. 23/9. d. u. %3 óra. Fj. A trónörökös katasztrófájáról táviratilag értesítették valamennyi európai uralkodó-családot; a táviratok szövegét Ferenc József maga szövegezte és maga vetette papírra szokott egyforma, nyugodt betűivel. Az elküldött táviratok szövege nagyjából ugyanaz; leghosszabb közülük, amelyet a belga királyi pár kapott s amely igy hangzik: A belga király és királyné őfelségéik-, nek, Brüsszel. Legmélyebb fájdalommal teszek eleget ama szomorú kötelességemnek, hegy Rudolfunk Mayerlingben, ahová vadászatra utazott, ma reggel hirtelén meghalt, valószínűleg szivszélhüdés következtében. Isten adjon erőt mindnyájunknak. 89. 30/1. Ferenc József, Az Ugron-Uselac-ügy A fiumei királylátogatásnál, 1891 nyarán, összeütközés támadt a polgárság és a katonaság között. Ugrón Gábor ellenzéki képviselő szóvátette a parlamentben, hogy a 79. számú Jellasich-ezred egyik horvát származású tisztje. Uselac Mihály százados szuronyokkal kergette szét az uccai tömeget, állítólag azért, mert magyarul és olaszul éljenezték a királyt. Beszédében Ugrón hóhérnak nevezte a századost, akinek — mikor az segédeket küldött hozzá — nem adott lovagiéw elégtételt azzal az indokolással, hogy beszédét mint képviselő mondotta el. Az ügy a mentelmi bizottság elé került, amely Ugrón álláspontját tette magáévá, mire Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter bejelentette lemondását. Erre az ügyre vonatkozik Ferenc József alábbi távirata: A császár Szapáry gróf miniszterelnöknek. Budapest. Siffrirozva. Megkaptam jelentését és a táviratot az Ugrón—Uselác-ügyben és meg vagyok elégedve, hogy Fejérváry miniszter lemondását visszavonta. Ugrón gyávasága és a képviselöházban elhangzott Icvagiatlan kijelentések következtében Usclác kapitány Ugrón interpellációjában történt inzultálásaiért elégtételt nem kapott. Az ügynek tehát nincs vége és még nagyon kellemetlen következményei lehetnek, ha nem sikerül Uselác kapitánynak valami módon megfelelő és kielégítő elégtételt szerezni. Hogy ezt elérje, annál sürgősebben felhívom Önt, mert különbén a kapitánynak bajtársai előtt nekem magamnak kell rehabilitálást nyújtani. Fj. A rehabilitálást később csakugyan maga az uralkodó adta meg a horvát kapitánynak. Áthelyezte őt jobb állomásra és soronkivül kinevezte őrnagynak. Ferenc József és a polgári házasság Arra vonatkozólag, hogy Ferenc József mennyire ellensége volt a polgárri házasságnak, a Bácsmcgyei Napló már leközölte az uralkodónak Bittó miniszterelnökhöz intézett táviratát, amelyben Ferenc József kijelenti, hogy ha. a parlament meg is szavazza a törvényjavaslatot. ő azt nem szentesid. Húsz év múlva mégis bekövetkezett, amitől a császár-király tartott: az országgyűlés megszavazta a törvényt, a
