Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-03 / 241. szám

Poštarina Képv's' elöbáz ßudape-, _,/VÄ\väx^ Ára egy é& fél dinár Postaszállítási óij készpénzben XXV. évfolyam Suhoiica, SZERDA, 1924 szeptember 3. 241. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul,l.(l.clbäch-paiota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Pax nobiscum A munka dandárja var a Ma­gyar Pártra. Minél tovább késik a feloszlatás kormányhatósági visszavonása, minél inkább ha­ladunk előre a munka esztende jében, annál több megoldatlan feladat, vállalt, de be nem töltött kötelezettség, teljesítetlen ígéret nehezedik a magyarság sorsára és lelkiismeretére. Már benne va­gyunk a szeptemberben, kezdőd­nek a beiratások s még mindig a pribicsevicsi szellem áll a ma­gyar gyermekek iskoláztatásának útjában. Szántani keil és nemso­kára már vetni is a jövő év ter­mése elé s a magyarok még mindig kitagadottjai a földosztás áldásának. Alig van hivatali fiók, amelyben nem lennének elinté­zetlen akták, melyekben opciót jelentettek be s állampolgárságot kértek az SHS. királyság magyar lakosai. Az uj államaiakulás ha­todik évében még mindig ezrekre menő elintézetlenség áll annak útjában, hogy nyugodt életfelté­telek között, biztonságos érzéssel kezdhessenek hozzá az optálás szerencsétlenjei érdemes és hasz­nos polgári munkájukhoz. A ma­gyar nyugdíjasokat a tisztes sze­génység helyett még mindig csak a kilincselés joga illeti meg. A magyarságnak még nincs szava sem a törvényhozásban, sem a községben s ő, aki a terhek vi­selésében legalább is egyenlő, csak néma szemlélője lehet an­nak, hogy róla, de nélküle mit határoznak. S amikor nemes igyekvéssel, szívós kitartással s a szavak lár­máján túl cselekedetekig vivő ál­dozatkészséggel keliene össze­fogni minden magyarnak, hogy addig is, amig föl nem gyulád a rivalda fénye s föl nem gördül előtte a fórum függönye, kimó­dolja, megmérje és kiválogassa a küzdelem eszközei közül a leg­alkalmasabbakat s a fegyvertár­sak közül a legmegbizhatóbbakat, a munkára való komoly készülő­dés helyett csip-csup veszekedé­sek, meddő viták, elvek tógájába öltözködött apró személyes ellen­tétek kötik le a duzzadó energiát s foglalják le a munkára serkentő közérdeklődést. Miért van az igy már évek óta, — szinte már azt a balhitet. keltve: ez a magyar fatum, —- hogy a meddő vitatko­zások nagy pipájában mindig a cselekedet kevés dohánya ég? A munkakedvet semmi sem lohasztja úgy, mint az okvetetlenkedés ko­molytalan gáncsa. Miért van még is, hogy ha valaki egyetlen lépést tesz előre, az ócsárlás és leki­csinylés nyilai sebzik ájulttá? Miért van az, hogy a legszentebb gondolat a kicsinyes irigység fer­tőjébe fulad s a legszebb álmot éretlen rikácsolás töri meg? Gyermekcipőben jár még a ki­sebbségi harc s nincs az a jósá­gos anya, aki puha, meleg öllel és áldó-vigyázó karral s nincs az az erős apa, aki biztos tanáccsal és szerető szigorúsággal állna mellette. A kisebbségi küzdelem gyermekszobájában van még a magyarság, haragszom rúd-ot ját­szik és visszakéri a babaruhát. Aki tüdejét feszíti a messzekiéltó szóra, a lelkiismeretet felrázóra, seregeket összeterelőre, az is csak szappanbuborékokba fújja ki föl­duzzadt tüdejét és energiáját. A ki végre fölemeli lábát, hogy leg­alább egy lépcsőfokkal maga­sabbra vigye magyar sorstestvé­reinek életét, mozdulat közben az is meggondolja magát és a fölemelt lábbal rúg vagy gáncsol inkább, de nem halad fölfelé. Milyen messze vagyunk még attól, hogy legalább őszintén fel­fedjük egymás előtt terveinket és céljainkat. Az egyik azt mondja: „én nem vagyok antiszemita, de a Magyar Pártból coki a zsidónak“, a másik azt mondja: „én liberális vagyok, de meleg rokonszenvvel né­zem a zsidók kiebrudalását“, a har­madik azt mondja : ha nekem nem sikerült a kormánnyal lepaktál­­nom, ne sikerüljön neked se, te fel­­kinálkozó a Magyar Párt fölosz­­tatásának visszavonása, a negyedik azt mondja: a Magyar Párt az egész magyarság pártja, védjen meg engem a kóbor kariászok el­len. S milyen kevesen vagyunk, akiknek lelkében a magyar sors fáj, a magyar jövő zokog, aki ielkiismeretére veszi minden is­kolából kizárt kis magyar gyerek bánatét s a földtől eltaszitott minden magyar munkás világ­keservét. Van a magyarságban harci­készség, de kimerül az egymás elleni harcban. Van elszántság, de csak a testvérháboruban mu­tatkozik meg. Van kitartás, szí­vósság, erős akarat, de csak arra használja, hogy egymást tépje, rágalmazza s a magyar lelkese­dést lohassza vele. Berzsenyi jaj­veszékelése, Széchenyi tisztái!»­­tésa és Ady ostorozó szavai »el­lenének a magyarságnak, de ki a mi Berzsenyink, hol a mi Szé­­chenyink és meddig várjon uj Ady-]ára a kisebbségi sorba Su­hant magyarság? * Az ellenzék passzív rezisztenciára szólítja fel híveit a horvátországi helytartósággal szemben Obstrukciőva! és a parlamentből való kivonulással fenyegetőzik a nemzeti blokk Beogradból jelentik: A belpo­litika eseményei egyelőre a mi­nisztériumok zárt ajtói mögött és a kormány tanácskozásain ját­szódnak le, ahol elsősorban még mindig a személyi kérdések meg­oldása foglalkoztatja az illetékes köröket. Nagyobb élénkség csak az ellenzéki fronton tapasztalható, ahol már kezdik előkészíteni a parlamenti harcot a kormány el­len. A radikális-párt jobbszérnya és a Pribicsevics-párt szemmel­­láthatóen igen heves parlamenti akcióra készül, amely már az első üléseken is könnyen obstrukcióra vezethet. A kormány az obstruk­­ciót csak abban az esetben tudja elkerülni, ha sikerül neki a rok­kanttörvényt azonnal napirendre tűzni, mert ez ellen az obstrukció felelősségét egyik ellenzéki párt sem vállalhatná. A legélesebb támadások min­den jel szerint a horvátországi tar­tományi helytartóság visszaállítása körül fognak megindulni, mert az ellenzék szerint ez a kormány legsebfezhetőbb pontja. A nemzeti blokk az alkotmány flagráns sérel­mét látja és hirdeti a horvát auto­nómia ideiglenes megoldásában. Pribicsevics nemrégiben egy vezércikkében bejelentette, hogy a kormány rövidesen meg fogja látni, hogy az ellenzék milyen esz­közökkel fogja a kormány működé­sét lehetetlenné tenni. Most mér a radikális pártban is kezdenek beszélni arról, hogy az ellenzéknek parlamenten kívüli akcióval is disz­­krcditálni kell a kormányt a horvál tartományi helytartóság helyreállí­tása miatt. Az ellenzék hir szerint horvátországi híveit fel fogja szó­lítani arra, hogy a zagrebi királyi helytartóság intézkedéseit ne hajtsák végre. Ezzel azt akarják elérni, hogy az ellenzéki közegeikkel szemben a kormány büntetéseket alkalmazzon, amivel szemben az államtanácshoz fordulhatnak í pa­nasszal és azt remélik, hogy az államtanács e panaszokkal kap csolatban meg fogja állapítani az alkotmánysértést. Nagy kérdés azonban, hogy sikerül-e a hely­­tartósággal szemben a passziv ellenállást végrehajtani és kérdé­ses még az is, hogy az államta­nács milyen álláspontot foglal el a királyi helytartóság visszaállí­tásával szemben. A kormány, tag­jainak nyilatkozatai és a .kor­mánypárti lapok ügyesen csopor­tosított érvekkel bizonyitdtták, hogy a kormány intézkedés^?tel­jesen megfelel az alkotmány ren­delkezéseinek és tulajdonkepen csak jogi formát adtok annak az eljárásnak, amelyet a régi kor I mány kezdett meg azzal, hogy megszüntette a tartományi kor­mányzóság likvidálását. A radikálispárt népgyülést tart Beogradban A rodikálispárt november hó­napban monstre-népgyülést szán­dékozik Beogradba összehívni, amelyen nz ország minden ré­széből megjelennek a part hivei. A népgyülés kérdésével a leg­közelebbi napokban összehívott főbizottság is foglalkozni fog. A radikális képviselői klubot ugyancsak összehivják a napok­ban, bogy a további taktika ügyé­ben véglegesen határozzon. A klubülés elé rendkívül érdeklő­déssel tekintenek a politikai kö­rök, amelyek úgy hiszik, hogy ezúttal döntő erőpróba lesz fova­­novics Ljuba és Pasics hivei között. , Az udvari miniszter Davidovics miniszterelnöknél Davidovics Ljuba miniszterel­nököt ma délelőtt 10 órakor fel­kereste Jankovics Dragutin udvari miniszter, aki a királyi család beogradi visszatéréséről tárgyait a miniszterelnökkel. A királyi család, hir szerint, még néhány napot a szerbiai Topolán fog töl­teni és aztán visszatér a fővárosba. Megjelent a miniszterelnöksé­gen Mestrovics hires jugoszláv szobrász is, aki a miniszterelnök­től amerikai kiállítása részére kért támogatást. A külügyminiszter pénteken tér vissza Beogradba Marinkovics külügyminiszter és Sumenkovics kereskedelmi minisz­ter, akik résztvesznek a Népszö­vetség genfi ülésén, előrelátha­tólag szeptember 5-én térnek vissza Beogradba. Ellenzéki körökben arról is be­szélnek, hogy ha a kormány az obstrukcióval szemben erélyesebb rendszabályokra készülne, akkor az ellenzék kivonul a parlamentből. Még nem lehet tudni, hogy a kormány hogyan reagál ezekre a fenyegetésekre és milyen ellen­rendszabályokra készül, tekintet­tel arra, hogy a parlament össze­hívása csak szeptember vége felé várható és igy a kormánynak elég ideje van ahhoz, hogy tak­tikáját előkészítse. A vajdasági kinevezések A vajdasági tisztviselők kine­vezése ügyében kedden is tovább folytak a tanácskozások a vajda­sági pártok exponensei és a kor­mánytényezők között. A megál­lapodásokat még nem hozták nyilvánosságra és nem is fogják mindaddig közölni, amig a kine­vezésekről szóló ukázok aláirása meg nem történik. Mint megbízható forrásból ér­tesülünk, a megállapodás már iétrejött a bánsági tisztviselői ál­lások egy részének betöltése vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom