Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-24 / 231. szám
14. oldal, BÁCSMEGYEI NAPLÓ KisértetjárásTemerinben Temerin nyugati határszélében a múlt század ötvenes, éveiben nagy legelők terültek el, amelyek a néhány évtized múlva bekövetkezet tagosítás folytán legnagyobbrészt termőfölddé alakultak át. Ezek a legelők az úgynevezett Gyórgya bara partjain terültek el.Abban az időben minden tehetősebb gazdaembernek volt még birkanyája, s, ezt ide terelték nyáron át legelőre. Volt gazda, akinek karámja is volt kint a legelőn s kora tavasztól késő őszig kint tanyázott a nyáj. Kint a szabad mezőkön, nyári holdas 'és csillagos éjszakákon sokszor megeredt a* fantázia, s az öreg juhászok nemi egy' mesét eresztettek meg kísértetekről, hazajáró lelkekről, akik az alvók csendes éjjeli álmát megzavarják; váltott gyerekekről, akiket a bűbájosok, gonosztevők, születésük alkalmával édesanyjuk mellől elragadtak s helyükbe gonosz lelkű nyomorékokat nyomtak, fejetlen lovakról s egyéb állatok; róí, amelyek lángot lehelt, k. Ilyen meseestéken, a me /eken Nagyidai Péter öreg juhász tizennégy esztendős tüzesszemii, piros pozsgás lánya is ■is jelen volt, Nagypál Gyuri nagyon hánykolódott, hetvenkedett. Midőn azután egyszer az, öreg juhász elmesélte, hogyf mint szalasztotta meg a kísértet Nagy-Ócsváry Jánost, Bujdosó Pali gazdaember béresét a nagy partok, tói (a határ egyik emelkedett szakasza) egészen a Csillag-kormáig, akkor • elemi erővel tört ki belőle a láncoskodás, kénycskcdés. ! — No, én ugyan cl nem szaladnék. 1 Odacsapnék annak a kisértetnek. , — Csapnál ám, ha mernél. Te is elszaladnál, mint a nyúl, vágja neki oda Némctpál István. — Nem én — felelte helykén, csakúgy fogliegyről Nagypál Gyuri. Gyáva legény az, aM a maga árnyékától is megijed. A kisértet se egyéb árnyéknál.- — Nem mernék átmenni a szavadon, ha hid volna —< válaszolt Németpál István. Nagypál Gyuri nagyon a begyében ; volt Németpál Istvánnak a lány miatt is, akire egyformán szemet vetettek, de .főképpen azért is, mert egy alkalommal Nagypál Gyuri alaposan megpatkolta Németpál Istvánt. Amikor az öreg juhász szundikálni kezdett, István igy szólt Gyurihoz: — Szép holdvilágos este van. Nem mennénk haza egy pár csirkét csenni? Holnapra! lenne jó csirkepaprikásunk. Péter bácsi majd megfőzi. Egy kis tarhonya is elkelne már. — Nem bánom, gyerünk! ■—Szoktak ők máskor is sonkát, csirkét s egyéb elemózsiát csenni az éj leple alatt, de akkor korábban indultak el. Előtereitek a csacsit, s Németpál István vállára vetett fehér szűrével már fel is pattant rá,, fütykösével fiiltövön legyintette, s jutnak eredt hazafelé. Nagypái gyűri is átballagott a karámjukhoz, felpattant a szamarukra s Pista után kocogott. Mire azonban ő fclcihelődött, István már eltűnt az éjfélcs holdhomályban. Lassan bandukolt csacsiján Gyuri a kukoricások mellett. Az éjféli hold tündöklő fényében a kukoricások hosszú árnyékszalagja vonult utána a düllőutak mentében. Mcg-mcgdobbant Gyurinak a szive. S egy-egy szárcsörtenésre akkorákat nyelt, hogy majd elakadt a lélckzete. Németpál István ezalatt a falu alá ért, s amint szokásuk volt juhászoknak, ott leiépet a szamárról s a fütykössel megcirogatta, mire az nagyot kirúgva megfordult, s visszafutott a karámba. Egy negyedóra múlva Gyuri is odaérkezett. Megállt egy pillanatra, s körültekintett, nem látja-e meg Pistát. Senkit sem látott. Elindult. Alig ment azonban néhány száz lépést, valami fehérséget fedezett,fel a faluszéli árokban. Gyuri önkéntelenül is kiszalasztotta száll? Jézus-Mária nevét, Jtedjg ezt -a két nevet egyébiránt nem, igen szokta emlegetni, csak más szavakkal kapcsolatban. Az alaktalan fehérség megmozdult. Gyuri keresztet vetett magára. Szemei kitágultak, melle zihált, szive egyre hevesebben dobogott, s lábai remegni kezdtek. A fehérség pedig egyre nőtt és végű! kilépett az árokból, s egyenesen Gyuri felé tartott. A kisértet egyre határozottabb mozdulatokkal közeledett Gyurihoz. Gyuri futásnak eredt. Addig szaladt Gyuri, mig ki nem fogyott a szusz belőle, s meg nem botlott egy tégladarabban. Akkor hasravágódott, két karjával az arcát befödte. így tették kocsira hajnalban az arra menők. A kísértet pedig — ak nem volt más, mint Németpál István — a kielégült bosszú gyönyörével hallgatta s egy arcizommal sem árulta el, hogy ő a ludas, a dologban. Kovács Antal. SAKK 15 számú játszma. Réti megnyitása. Játszották Amsterdamban 1924. évb'en. Euwe Soman 1 Hgl—f3 d7—d5 2. c2—c4 dö—d4 Sötét ezen lépését Rubinstein ajánlja, azonban eddig minden ilyen játszmában hátrányba került. 3. b2—bí g7—g6? Sokkal jobb e7—eG; a futót ;g/-en a dí gyalogos elzárja. 4. Fel—b2 i Ff8—g7 5. Hbl—a3 c7—e5 6.aHa3—c2 Fc8—gi 7. e2—e3 Erősebb 7. d2—d3. A szöveglépésre sötét előnyösen folytathatná c7—cö-el. Számításba jön azonkívül 7. di— db is e5—eí-el kapcsolatban. 7............. Hg8—e7 ? 8. e3Xdf c5Xd4 0. h—h3 Fg4Xl3 Kényszerlépés! 10. VdlXf3 c /—>•—c6 11. h2—h4 0—0? 12. h4—hö ■Bf8—e8 13. 0—0—0 a7—a5 14. höXg6 h7Xg6 15. f3—h3 aőXb4 16. Hc2Xd4! Fg7Xdí Ez a lépés mindjárt vészit, de sötét más lépésével sem menthette volna meg játszmáját. Például 16. IIÍ5 17. Hf5 Fb2+ 18. Kb2 VÍ6+ 19. d4 gf 20. Vh7+ Kí8 21. Vb8+ VXh8 22. Bh8+ Ke7 23. Bel+ s igy tovább. 17. Vh3—h8+, Fd4Xh8 18. BhöXhS 16. számú játszma. Vezércsel. Játszották a győri mesterversenyen 7. fordulóján. Vukoviő Eszner 1. d2—d-f Hg8—16 2. c2—c4 d7—dó Dr. Tarrasch elemzései szerint e lépés minden hátrány nélkül történhetik, csakhogy 3. cfXd5-re sötétnek a vezérrel kell visszaütni. 3. Hbl—c3 e7—e6 4. Fel—gő Hb8—d7 5. c3—c3 Ff8—e7 6. H61—Í3 0—0 7. Bal—cl c7—c6 8. Vdl—c3 BÍ8—e8 0. a2—a3 IdőXci? Sötét eltéveszti a folytatást, a7—aö volt helyén. 10. FflXc4 Hf6—dó 11. Ilc3—e4! Aljechin lépése. 11............. h7—h6 12. Fg5Xe7 Vd8Xe7 13. Fc3—a2 a7—a6 Nem jobb e6— eü sem. H. Fa2—bl Í7-—Í5 15. Heí—d2 Hdö—f6 16. 0—0 g7—gö 17. e3—eí Hd7—f8 18. IH3—e5 Kg8—g7 19. He5—c4 Fc8—d7 Jobb 19....... BdS 20. e5 He8. 20. e4—e5 HÍ6—d5 21. Hc4—dG Be8—b8 22. Hd2—c4 Fd7—e8 23. Vc2—dl Fe8-g6 Fenyegetett FXfo ( 24. Hc4—e3 Hd5—e3 25. I2Xe3 HI8—h7 ? Rögtön veszít, de jó folytatás nem volt. 26. FblXg6 Kg?Xg6 27, Vdl—c2"tí Sötét feladta, mert vezérvesztés elkerülhetetlen. A 16. számú feladványt, minthogy tévesen játszmaállásnak jeleztük újra közöljük. F. Sackmann. abcd efgh Világos: Kfl, Be2 és e3. Sötét: Khl gyalog h2 és g3. Világos indul és nyer. 17. szánra végjáték. H. Maltisohn (Riga.) Világos: Ke6, Fh6, gyalog b5. Sötét: KM, Ba2. Világos indul és nyer. Megfejtések. A 10. sz. feladvány megfejtése: 1. Ba7 —17, Fb3—c2+, 2. Kgh—h5, Fc2—li7 3. BÍ8—f8 és nyer; Helyesen fejtették meg: Dr. Stein Nándor (Sombor), Ortmann Fidél (Osijek.) A 11. sz. megfejtése: í 1. b5—b6! c6— c6 2. 12—f-f f7—Í6 3. Keö—a6 c5—cf-f. al—a5 cl—c3! remis. Helyesen fejtették meg: Dr. Stein Nándor,'Puskás István (Vclika-Kikinda.) SAKKHIREK. A snboticai sakkor ,uj helyiségében élénk sakkélet folyik. Legutóbb’ Feuer mérnök tartott szimultán előadást és 16 játszma közül 14-et megnyert, kettőt elvesztett. A háziverseny befejeződött. Első lett Feuer, aki összes játszmáit megnyerte. 2. Boschan 5 és fél, 3. Steinberger 5, 1. Dr. György 4 és fél, 5. Csillag 3, 6. Engl 2 ponttal. Dr. György és Csillag a második turnusban teljesen letörtek. Üzenetek. Dr. S. N. A Vartus-féle feladvány rneg■oldható; tessék tovább gondolkozni rajta. "vashordók ÄS részére, bevált kivitelben, minden nagyságban kaphatók MELKUSZ KÁROLY MOVISAO, a selyemgyárral szemben. 6284 1924 augusztus 24. A jó termés előfeltételei Irta: Vuklcsevtcs Jankó, az adai földmivesiskola igazgatója A jó gazda, még amikor a kévék a szántóíöldön voltak, sekélyesen felszántotta a tarlót. Aki ezt eddig nem tette meg, siessen vele, mert azután késő lesz. A sűrű gabona megvédte a földet a forró napsugarak közvetlen érintésétől és óvta a száritó szelektől, igy a föld elég nedves mardt. Ez a nedvesség értékes tőke a jövö vetés számára és vissza kell tartani az elpárolgástól amely feltétlenül bekövetkezik, ha a tarlót felszántatlanul, a nap és szél hatásának teszik ki. A szárítatlan földben az apró földrészecskék úgy szaruinak egymáshoz, hogy; köztük számtalan szűk, úgynevezett hajszálcső van, amelyek a legmélyebb földrétegekből kivonják, felszívják a vizet és a felső rétegekbe juttatják. Ha ezek a hjszálcsövek nem volnának, nem nőhetnének a növények, különösen azok, amelyeknek nincs hosszú gyökerük, mert minden vizet, ami esőből vagy máshonnan származik elnyelne a föld. így azon* ban a hajszálcsövek fokozatosan visz-i szahözzák a vizet a felső rétegekbe, ahol a növény gyökerei bcszivják. A gyökerek nem szívnak be minden nedvességet, hanem ennek nagyobb része a hajszálcsöveken egészen a föld felületéig jut és itt annál gyorsabban elpárolog, minél tömörebb a felület és minél inkább éri a nap vagy a szól. Ha nyolctíz centiméter mélyen felszántjuk a tarlót, a csövek a nedvességet a felszántott réteg aljáig vezetik, behatolnak egy kevéssé a felszántott réteg alsó részébe és nem mehetnek tovább, tehát a nedvesség megmarad. Minél apróbb a szántással felforgatott réteg, annál egyenletesebben oszlik meg ez az apró földből lévő takaró és annál biztosabban megőrzi a nedvességet. A kóró magvai a föld akit erősebb nedvességhez jutnak. Melegség és levegő ebben az időben van elég és a kóró ki fog csírázni. Az igy kihajtott kórót aztán ősszél mélyen beszántjuk. Ez a beszántott kóró felbomlik és visszaadja a földnek azt a táplálékot* amelyet a gabonától vont el és minthogy többé nincs magva, nem jelenhetik meg újra, igy a szántóföld megtisztul a sok élösditől. Amit a szántóföldről mondtunk, az rá-, illik az olajrepce, zöld kukorica, zöld rozs, hüvelyes, muhar, stb. földekre is. Ha az igy megműveli, földnek a megfelelő mennyiségű érett istállótrágyát adunk, amit 10—12 centiméterre leszántunk, akkor csaknem teljesen biztosítottuk a jó termést. A trágyázás éppen olyan fontos, mint a föld megmunkálása. Csakhogy a trágyázásnál az a baj, hogy trágya soha sincs elég és a szántóföldeket ritkán vagy nagyon gyengén trágyázzák, aminek következtében a bozadék 3—4-szer kisebb, mint ameilyen lehetne. A haladottabb nemzetek: az amerikiak, angolok, belgák, németek, franciák már régen találtak erre orvosságot és ezért három-négyszer nagyobb a bozadékuk, mint a mienk, pedig a földjük semmivel sem jobb, sőt rosszabb mint a mienk. Megállapítják, hogy, melyik szántónak melyik vetésre, mikor és mennyi trágya kell és ha nincs elegendő istállótrágya, műtrágyát vásárolnak bel. Ebben nincs alku, mint ahogy a jószágtól sem lehet és nem szabd az' élelmet megvonni. Ily módon elérték azt, hogy a legrosszabb földjük is többet hoz, mint nálunk, költségük pedig ugyanannyi, vagy még kevesebb. A mi államunkban is vannak műtrágyagyárak, amelyek készítenek és kereskedők, akik árusítanak műtrágyát garancia mellett. Ezeknek a cime könnyen megtudható a gazdasági szaklapokban. * 1 Székrekedésnél, emésztési zavaroknál és vértolulásoknál reggel éhgyomorra 1 pohár Ferenc Júzzef keserüvizet iszunk,
