Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-11 / 218. szám

2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 11. nieit a mezőgazdaság, az ipar, a ke­reskedelem és a közművelődés te­rén. Fölemlítette, hogy valaki a né­metségnek az építkezésben a malter ■szerepét tulajdonította. A németség azonban — mondotta Wagner — nem akar malter lenni, hanem építő­kő. Az ország német lakossága dol­gozni akar az uj haza javára, íel akarja építeni az uj otthont, de ugyanolyan jogokat kér, mint ami­lyenekben a többi építők részesül­nek. A jognak és az igazságnak le­vegőjét akarja az ország német né­pe magába szivni azért a becsületes és áldozatkész munkájáért, amellyel uj hazáját szolgálja. Wagner Gusz­táv Adolf a király és a haza él­tetésével fejezte be beszédét. Üres puska nem sül el A magasszárnyalásu beszéd nyo­mán fölhangzott tetszészaj elcsilla­­pulíával Savics Milivoj kereskedel­mi minisztériumi osztályfőnök emel­kedett szólásra és a megjelenésben akadályozott kereskedelmi miniszter üdvözletét tolmácsolta. — Az állam — mondotta az osz­tályfőnök — .eddig is szívesen tá­mogatta volna az ipart, kereskedel­met é's, mezőgazdaságot, de üres volt a kassza és az üres puska nem sül el. Tanácsokkal nem akar szol­gálni a kereskedelmi minisztériumi osztályfőnök a vajdasági iparválla­latoknak, mert — úgymond — ezek a vállalatok jobban tudják, mit kell csinálni, mint a minisztérium. A köz­igazdasági élet továbbfejlesztéséhez isten segítsége mellől nem fog hiá­nyozni a minisztérium segítsége kern, ha a skupstina cd pénzt erre a célra. Azzal a népies kívánsággal végezte szavait az osztályfőnök. hogy az isten segítse a verbászia­­kat, adják férjhez a leányaikat és éljenek száz évig. A kereskedelmi minisztériumi osztályfőnök jóízű, humoros, beszé­dét a dalárda éneke követte és ez­zel véget ért a megnyitó? ünnepség, amelynek során a közönség sűrűn eltette a királyt, a hazát, Kukovec minisztert és Davidovics miniszter­­elnököt. A kormány képviselői ezután a rendezők kíséretében megtekintették a kiállítást és a legnagyobb megelé­gedésüknek és elismerésüknek ad­tak kifejezést a látottak fölött. A polgári leányiskola egyik termében rendezték kiállításukat , a Vajdasági Képzőművészeti Egyesület művé­szei. A terembe lépő minisztert Bu­rányi Károly szobrász üdvözölte szerb nyelven, mire Kulovec igy szólt: — Tudtam, hogy a magyar pik­­turális kultúra magas fokon áll. Örömömre szolgál, hogy a mi ma­gyar művészeink is ilyen szépen dol­goznak. A képkiállitáson Oláh Sándor né­hány kitűnő portréval, Lenkei Jenő és Balázs Árpád ismert művészetük újabb, erőteljes alkotásaival és Bá­rányt Károly művészi szobor­csoportokkal vesz részt. A gimnázium épületének egy kü­lön termében állította ki a Pecháa emlékbizottság Pechán Józsefnek, az elhunyt kiváló festőművésznek, magántulajdonban levő képeit, ame­lyek közül különösen a nagyszerű portrék, egy gyönyörű parkrészlet, egy ragyogóan színezett kompjele­net és a pompás zsánerképek ragad­ják meg a szemlélők figyelmét. Az egyetértés mocsarakat szárit fel Délután félhárom órakor 300 te­rítékes bankett volt a vendégek tisz­teletére a verbászi ípartestiUet nagytermében. A lakomán az első felköszöntőt Lallosevics István fő­szolgabíró mondotta a királyra. A beszéd után a közönség lelkesen él­tette a királyt, majd az Ipartestület zenekara rázendített a himnuszra, amelyet a bankett résztvevői állva hallgattak végig. Schumacher Sámuel képviselő fel­olvasta annak a táviratnak szöve­gét, amelyet a kiállítás vezetősége a királyhoz intézett. A távirat a kö­vetkező : . A Vajdaság közgazdasági kö­rei a dr. Kulovec Ferenc földmi­­velésügyi miniszter ur által meg­nyitott verbászi kiállítás alkalmá­ból a legteljesebb lojalitással iid­­vöziik Őfelségét. Dr. Kraft István, a Német Párt elnök tartott ezután nagyhatású be­szédet szerb nyelven. — A Vajdaság német népe — mondotta dr. Kraft — 200 éve lakik itt és mindig békés egyetértésben élt a szerbekkel és magyarokkal. Ennek a harmóniának és vállvetett munkának köszönhető, hogy az az­előtti mocsaras földterületek ter­mékeny, gazdag vidékké változtak át. — A múlt évben ünnepelte az or­szág német lakossága itteni letele;­­pedésének 200-ik évfordulóját. Egy évszázaddal előbb költözködtek ide püspökeik vezetése alatt Pécs vidé­kéről a szerbek, aminek emlékünne­pe lesz nemsokára a szerb, rneíropo­­lita megkoronázása Pécsén. A két népfaj az évszázadok folyamán bé­késen megfért egymás mellett és en­nek a szellemnek kell érvényesülnie a jövőben is, aiz, ország javára. — A németség készséggel elisme­ri a szerbeknek azt a jogát, hogy primus inter pares, első az egyen­lők között legyen, tekintettel azok­ra a súlyos áldozatokra, amelyeket az egyesülésért hozott. Minden nem­zetnek megvan az a joga,hogy nem­zeti és kulturális törekvéseit a saját nemzeti államában valósítsa meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állam kisebbségben lévő népfajai ne részesülhessenek a teljes polgári jogegyenlőségben. Beszéde további részét dr. Kraft németül mondotta el. Örömmel kö­szöntötte az uj idők jelét Davido­vics miniszterelnöknek abban a ki­fejezett kívánságában, hogy a kor­mány képviselője a verbászi kiállí­táson németiil is beszéljen. A kien­­gesztelődés, a jogegyenlőség poli­tikájának felvirradását látja ebben a tényben. Az államnak egyetlenegy polgá­rát sem lehet Idegennek tekinte­ni. Aki évszázadok óta itt lakik és becsületesen, szorgalmas an dolgozik, annak joga van ahhoz, hogy itthon érezze magát ezen a földön. Ezek az igazságok jutnak kifeje­zésre a kormány programmá ában. A Vajdaság népei köszönettel ve­szik tudomásul Davidovics üzenetét és azt üzenik vissza, hogy az üze­netet megértették. A Vajdaság egész magyarsága és németsége a kor­mány melleit van annak a pro­gramúinak megvalósítására, hogy az ország népei a törvények tiszteleté­ben, a jogok és a kötelességek egyenlő megoszlásában és- az ál­lamot felvirágoztató közös munká­ban testvériesüljenek. Élteti a ki­rályt és Davidovicsot. Schmidt Fi'ilöp kiállítási igazgató megköszönte a kormány képviselői­nek közreműködését, mire Kulovec miniszter néhány szóval válaszolt és ezután a beográdi vendégek négy órakor eltávoztak, hogy a gyors­sal visszatérhessenek a fővárosba. Végül a bankett még egyiittmaradí közönsége előtt Kara-Radovanovics Pavlc, a beográdi Ipartesület elnö­ke, mutatott rá a különbségre a po­litikusok és közgazdasági tényezők hivatása között. Felhívta a politiku­sokat, hogv harcaikkal ne zavarják az iparosokat, kereskedőket és me­zőgazdákat termelő munkájában. A bankett a késő délutáni órákban oszlott fel és ezzel a'kiállítás első napjának ünnepségei véget érték. ki SHS királyság és Románia közös lépése Bulgária ellen A Cankov-kormány folytatja a fegyverkezést Beogradból jelentik: A jugoszláv] és a román kormány között esz-j mecsere folyt arról a közös lépés­ről, amelyet a neuiliy békeszerző­dés megsértése alkalmából a két ország a szövetségesnél tenni szándékozik Bulgária ellen. A bolgár kormány ugyanis pár nappal ezelőtt újabb 3000 önkéntes mozgósítását rendelte el a szövet­séges hatalmak hozzájárulása nél­kül. A román kormány a jugoszláv kormány kérdésére ez ügyben azt válaszolta, hogy teljesen csatla­kozik ahhoz a véleményhez, hogy Bulgáriának nincs joga, hogy mega emelje fel reguláris csapatainak lét­számát és hogy a legutóbbi moz­gósítási parancs teljesen ellenkezik a neuliy békeszerződés határozmá­­nyaival. A bolgár kormánynak erre a tányéré Románia . véleménye szerint fel kell hívni a szófiai szövetségközi bizottság és a nagy­követi tanács figyelmét, miután a szerződésszegésnek esetleg ko­moly következményei lehetnek. Hangsúlyozta a román kormány,. hogy Bulgáriában ugyan valóban tartani lehet zavargásoktól és a jelenlegi Cankov-kormány nincs megvédve a földmivesek és a kommunisták támadásaival szem­ben, a bizonytalan helyzet azon­ban nem jogosítja fel Bulgáriát a szerződés megszegésére. A román válasz megérkezése utáíf Marinkovics külügyminiszter hosszasan tanácskozott a Beograd­­ba rendelt Rakic$ Milán szófiai jugoszláv követtel, aki a tanács­kozás után visszautazott a bolgár fővárosba, hogy ott megtegye a szükséges lépéseket A ljubljanai orjunlsták az • ©lasz fascista»párt Zsoltijában álltak ÁtszSktek Itáliába a szlovéniai Orjuna vezetői Ljubljanából jelentik: A klerikális­párt ljubljanai lapja, a Slovenec fel­­tünéstkeltő cikkben jelenti, hogy a szlovéniai Orjuna vezetői néhány nappal ezelőtt átszöktek Olaszor­szágba. A szlovéniai orjunisták a íelelősségrevonás elől menekültek külföldre, mert attól tartottak, hogy az uj kormány felelősségre fogja vonni őket a trbovljei vérengzésért, amelyet ők provokáltak és a többi hasonló atrocitásokért. A Slovenec­­nek Postojnából érkezett hir szerint az elmenekült orjunások Postojná­­ban találkoztak és ott telepedtek le. Az olasz határvárosban mér várta őket Mussolini megbízottja és minden támogatást megígért nekik Olaszország részéről. Az olasz kor­mány anyagi támogatásban részesíti az orjunistákat, akiknek elnöke, Kra­­njec Márkó mérnök ötezer Urát, De­­beljak mérnök kétezerötszáz Urát, a többi tagok ötszáz lírát húznak ha­vonta az olasz állampénztárból. A postojnai deprefektur szigorú rende­letet kapott kormányától, hogy min­den tekintetben járjon kezükre az orjunásoknak. A Slovenec szerint az is megálla­pítást nyert, hogy Kranjec egy ízben már kapott Olaszországtól harminc­ezer Ura segélyt, inig a jugoszláv— olasz határincidens alkalmával het­venötezer Urat fizettek neki. mint annak a 250.000 lírás támogatásnak első részletét, amelyet a fascista szövetség igért meg a szlovéniai Or­­innának. A klerikális-párt lapja azt is köz­li, hogy az Orjuna ijubanai hivatalos lapját, az »Orjuná«-t szintén az olasz kormány tartotta fenn. Erre a célra a Banca d’ Italia a Slovenska Banka utján havonta nyolc-tizezer Urát utalt át a »Conto di Stampa« szám­­iára. A ljubljanai gazdasági Orjuna alaptőkéjének háromnegyed részét a banca di Roma tette le. Ez az ösz­­szeg a római bank könyveiben mint veszteség szerepel. A Slovenec nagy feltünéstkeltő cikke', ha annak állításai valóknak bizonyulnak, nagy mértékben kom­promittálják az egész országban a szlovéniai intranzigens nacionalista szervezeteket, amely hazafias jalsza­­vakkal olasz utasításra provokálta a határipcidenseket és olaszellenes agitációja mellett az olasz fascizmus szolgálatában állott, amely pénzelte őket. Árad a Duna Újabb árvizveszedelem fenyegeti a danamenti községeket A Dráva áradásával kapcsolatban — mint a Bácsmegyei Napló már megírta — a Duna vizáilása is nagy­mértékben emelkedik, úgyhogy félő, hogy a földekről fáradságos munká­val már majdnem teljesen elvezetett vizek, újra visszatérnek, ami az ed­digi óriási károkat csak fokozná, mert nemcsak a földeket borítaná újból víz alá, hanem a tavaszi vetések előmunkálatait is megakadályozná. A fenyegető újabb áradásról Tallós Jenő, a Bogojevo—Vajskai Ármen­­tesitő Társulat igazgató főmérnöke a következőket mondotta: — A Duna vízállása újból elérte a 482 centimétert, ami körülbelül két méteres áradásnak fele! meg. Ez a magasság azonban nem végleges, mert a most levonuló ár augusztus 12-ikéig körülbelül 550—560 centi­méter vízmagasságot fog elérni Bogojevonál. A Duna vízállása julius 30-ikán Passaunál 280 centiméter volt, julius 31-ike és augusztus 1-je között az emelkedés 250 centimétert tett ki. E rohamos emelkedést (Pas­saunál 406-ról 656 centiméterre) a Dnna felső vízgyűjtőinek területén jelentkező rendkívüli bő csapadékok okozták. Az áradásnak káros hatá­sát enyhíti a Szontai Armentesitő Társulat védtöltése szakadásában már elkészített kőelzárási munkálat, úgy hogy csak a kőgáton keresztül szivárgó viz fog az ártérre behatol­hatni. Hogy mennyire előnyös és hasznos volt a kőgát épitése, ezt bizonyltja az a körülmény, hogy már a mostani vízállásnál is 90 cm.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom