Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-04 / 211. szám
2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 4, Harangszentelés Sztarakanizsán Nyolc uj karaiig' a síarakanizsai templomokban — Kiküldött munkatársunktól — Sztarakanizsa katolikus társadalma va- » sárnap nagyszabású ünnepséget rendezett | abból az alkalomból, hogy a római ka-l tolikus plébánia-templom és az özv. 3 Tóth Pálné-féle templom uj harangjait I fölszentelték. Kanizsa lakossága márg kora reggel kint hullámzott a város | uccáin, a környék lakói pedig vonaton! és kocsikon igyekeztek be a városba, | hogy részesei legyenek a legkedvesebb f tiszamenti magyar város ünnepének. A e A harangszentelési ünnepélyen, amelyen közel négyezer ember vett részt, képviseltették magukat a hatóságok és a környékbeli papság is. A harangokat szombaton szállította a szuboticai Ferrum-gyár Kanizsára. Dél- a után hat órakor érkezett meg Kanizsára j Werner Mihály, a Tóth Pálné templomi lelkésze és Nagy János Szubo icáról aj kilenc haranggal. Az érkezőket több | ezer főnyi tömeg várta. A harangokat! felvirágozták, a tűzöl tózenekar egyházi j dalokat játszott az apácák énekkarával felváltva és megkezdődött a körmenet, egy óra hosszáig vonult végig a városon. Hét óra mullott már, mire a plébánia-templom elé értek. A harangokat, amelyeket a hívek újból elhalmoztak virágesővel, a Szent Háromság-szobor előtt emelvényen helyezték el. A fehérruhás lányok sorfala között megindult a tömeg az emelvény felé, mindenki látni akarta az uj harangokat, amelyeket ünnepélyes keretek közt Balta Lukács dr. hitközségi tag adott át Márton Mátyás prépost-plébánosnak. A szombati ünnepség Te Deum-mai ért véget. Másnap, vasárnap reggel hat órakor kezdődtek a szentmisék, amelyeken ren- j gereg ájíatoskodó jelent meg, alig lehe-j tett bejutni a hatalmas templomba. Ki-1 lene óra után öt perccel főihangzott az j apácák kórusa Werner Mihály karnagy j vezetése mellett, majd Márton Mátyás | prépost-plébános érkezett meg nagy papi segédlettel és megkezdték a szertartást. A fölszentelés alatt az apácák kórusa állandóan középkori egyházi énekeket adott elő. A templom lélekharangja az egész szertartás alatt csengett, mintha üdvözölné újonnan érkező társait. Az! ablakokban fényképezőmasinák tűntek föl, a segédkező papság Pincz János, j Schaffer Ferenc, Szabó Dénes és Kör- j möczy Mátyás teológus elhelyezkedtek j az elkészített pódium körül. Ezalatt fölhangzott a Veni sancie melódiája. Minden szem Virág István horgosi plébánosra, a kitűnő egyházi szónokra szerződött, aki föllépett a dobogóra és megkezdte ünnepi beszédét: — Harcok után — mondotta — az iszonyatos, pusztító világháború után köszöntőm az uj harangokét, amelyeknek a világöldöklés kitépte nyelvét, hogy imádságos angyalokból öldöklő hóhérok legyenek. A harang érzéketlen tárgy, szavára mégis felfigyelünk, meri a harangnak lelke van. A harang az isten hírnöke, amely vigasztal, fölemel a porból, Isten közelségét juttatja az eszünkbe. A harang figyelmeztetés, Isten üzenete. Tartalmas és hatásos beszédét azzal j fejezte be, hogy az Egyházon a pokol 1 kapui sem vehetnek erőt, majd pár szóval felhívta a híveket, hogy adakozás utján hozzák össze a harangokért járó és fönmaradt negyvenkétezer dinárt. Ezután újra felhangzott az apácák kara, a papság bevonult a templomba, ahol az ünnepélyes nagymisét Márton Mátyás prépostplébános celebrálta. Délben háromszázötven terítékes bankettet rendeztek a gazdakörben. Márton Mátyás prépost, Werner Mihály plébános, Nagy János Adám, Virág István horgosi plébános, Varga Gyula az iparos kör elnöke, Dr. Dukai Adolf hitközségi elnök méltatták e nap jelentőségét. Este a Gazgakörben a Sztarakanizsai Atlétikai Klub a programra befejezéséül előadta a Mágnás Miska cimü operettet A harangokat Vitéz Mariska, Báli Mátyás földbirtokos, özv. Tóth Pálné földbirtokos, Apró Szilveszter István földműves, özv. Muki Andrásné adományai hozták létre. A harang-anyák Dr. Dukai Adolfné, Bicskei Lukácsné, Bobán Miklósné, Dukai Etelka, Vitéz Mária, Sóti Mózesné, Báli Mátyásné, Takács Margitka, özv. Tóth Pálné, Apró Szilveszter Istvánná és özv. Muki Andrásné voltak. A harangok ünnepélyes fölszentelése alkalmából Ivkovics Sándor a Bácsmegyei Napló kanizsai tudósítója emléklapot szerkesztett. A harangokat a hét folyamán helyezik el a templomok tornyaiban. Szabadlábra helyezték a körtemben megvakult Yeér Imrét Leleplezi a Somsgyi-Bacsó-gyilfeosság tetteseit Szegedről jelentik: Az igazságügyminiszter rendeletére, nyolchónapi fogság után. szombaton szabadlábra helyezték Ve ér Imrét, a köztársasági párt elnökét. Az elmúlt: év végén a budapesti törvényszék köztársasági propaganda miatt másfél évi álíamfogházra Ítélte Véért, aki büntetésének kitöltését a szekszárdi börtönben kezdte meg, majd a szegedi Csillagbörtön mellett lévő államfogházba helyezték át. Fogsága közben iélszemére megvakult. Szombaton délelőtt az igazságügyminisztériumból telefonértesítés érkezett a szegedi Csilagbörtört igazgatójához, azzal az utasítással, hogy Veér Imre büntetését szeptember elsejéig szakítsák félbe és őt azonnal helyezzék szabadlábra. A rendelkezés értelmében Veér meg szombaton délelőtt elhagyta az államfogházat és rögtön Budapestre .utazott. Veér Imre egyik fcudepősti lap munkatársának szabadulása után a következőket jelentette ki legközelebbi terveiről: — Nekem a Somogyi—Bacsógyilkosság ügyében konkrét okmányaim és tárgyi bizonyítékaim vannak a bűntettesek személyére nézve. Szegedi fogságom idején a szegedi honvédtörvényszék vallomástételre idézett be. Büntetésem kitöltésének megkezdése előtt többször jelentkeztem ebben az ügyben vallomástételre a budapesti törvényszéknkl, azonban sohasem került sor kihallgatásomra. Néhány héttel ezelőtt Szegeden ki akartak hallgatni, azonban kijelentettem, hogy meg kell tagadnom a vallomástételi. mivel hátam mögött szuronyos börtönőr áll és ezenkívül tárgyi bizonyítékaimmal sem rendelkezem, amíg fogoly vagyok. Miután most — jóllehet csak ideiglenesen — szabad vagyok. Budapesten rögtön jelentkezem az illetékes hatóságoknál és bizonyítékaim alapján részletes vallomást fogok tenni a Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyében. Yay Béla gráf agyonverte ápolóját egy bécsi szanatóriumban Az elmebajos arisztokrata rémiette Becsből jelentik: A Friess-féle inzersdorfi' idegbeteg-szanatóriumban vasárnap éjjel megdöbbentő szerencsétlenség történt: egy fiatal, huszonegy esztendős magyar arisztokrata. gróf Vay Béla. akit családja politikai okokból helyeztetett el az intézetben, agyonverte ápolóját. Gróf Vay Béla két évvel került föl családjának szabolcsmegyei birtokáról Becsbe. A demokratikus gondolkodású fiatal mágnás rossz viszonyban élt családjával, mert zártkörű társaságban és nyilvánosan Is számtalanszor hitválást tett amellett. hogy az egész magyar arisztokráciából egyedül Károlyi Mihályt iartia tisztességes embernek, a többiek — mondotta — Habsburglakájok. A konzervatív Vay-család tagjai természetesen nem vették jónéven Vay Bélától ehhez hasonló kijelentéseit és olyan rendszabály#kat alkalmaztak vele szemben, hogy jobbnak látta búcsút mondani otthonának és az osztrák fővárosba menekülni. Bécsben a gróf felvételre jelentkezett az emigránsok szervezetében. ahol miután igazolta, hogy csakugyan politikai okokból volt kénytelen Magyarországot elhagyni. f.el is vették tagnak. Családja megkísérelte hazahívni, de a fiatal gróf nem is válaszolt a hazulról érkezett levelekre, ellenben rendes munkatársa lett Az Ember cimü emigráns-lapnak, ahol cikkei hétrőlhétre teljes névaláírással jelentek meg. Ez a lépése végleg elkeserítette családját. Szereztek egy orvosi bizonyítványt arról, hogy Vay Béla gróf nem beszámítható és ezen 'az alapon erőszakkal elszállították bécsi lakásáról az inzendorfi idegszanatóriumba. Másfél évet töltött Vay Béla gróf a szanatóriumban zárt osztályán, dühöngő elmebajosak, gyógyíthatatlan őrültek közt és ugylátszik szörnyű helyzetében végül csakugyan súlyos idegbajt kapott, legalább is erre vall az a katasztrófa, amely a szanatóriumban most lejátszódott, yay. grófnak az intézetben a huszonhárom éves Zaruba Linót volt az állandó ápolója, akinek az voft a feladata, hogy mindig a gróf mellett tartózkodjék és vele a szobáját is megosztotta. Tegnapelőtt este. amikor a gróf és ápolója nyugalomra tértek, semmi sem mutatott arra. hogy az éjszaka bármilyen szempontból is kritikus legyen. Szobájuk az egyik pavilion első emeleten volt. Hajnali négy óra tájban az éjjeli inspekciót tartó Reiseld Alajos ápoló az első emeletről lehallatszó tompa ütésekre lett figyelmes Felsietett a lépcsőn és Vay gróf szobájának nyitott ajtaja előtt a földön látta feküdni az ingre vetkőzött ápolót, mellette ugyancsak ingben a fiatal beteget, aki egy deszkadarabbal még egy utolsó ütést mért az öntudatlanul fekvő ember fejére, azután eldobta a deszkát, befutott a mellékhelyiségbe, nyugodtan leült a díványra és minden kérdésre ezt a választ adta: — Nem tudom mit akarnak tőlem, hagyjanak engem békében! Reisfeld azonnal felriasztotta az ápolókat és orvosokat, akik rögtön a mozdulatlanul fekvő Zarubához siettek. A szerencsétlen embernek a feje hatalmas vértócsában feküdt. Minden orvosi segítség hiábavaló volt. a sebesültet nem lehetett életre kelteni és alighogy ápolás alá vették. meghalt. Az orvosi vizsgálat megállapítottá, hogy a koponya valósággal szét van zúzva. A gróf szinte emberfeletti erővel öt vagy hat ütést mért áldozata fejére, amely teljesen szétroncsolódott. Az első ütés valószínűleg hátulról érüetíe az ápolót, még pedig olyan erővel, hogy Zaruba1 azonnal összeesett, elvesztette az eszméletét és képtelenné vált a védekezésre. A gyilkos grófra nyomban kényszerzubbonyt adtak és szigora őrizet alá vették. Az esetről értesített csendőrség nyomban a következőkben rekonstruálta a gyilkosság valószínű lefolyását: — Zaruba az éj folyamán valósziníüleg elhagyta ágyát, hogy u folyosóra menjen, amit ápoltja észrevett és hirtelen impultusra kirántott ágyából egy a matrac tartására szolgáló deszkát, csendesen utánalopódzott ápolójának és az ajtó előtt fejbevágta. majd további ütésekkel összeroncsolta a fejét. A dolog annál meglepőbb, mert a szanatóriumi személyzet állítása szerint semmi sem mutatta, hogy a grófnak ápolója ellenszenves lett volna. Zaruba a legkitűnőbb ajánlólevelekkel jött a szanatóriumba. Az esetet a csendőrség bejelentette a liesingi kerületi törvényszéknek. Leszakadt egy emelet Budapesten Életveszélyesek a régi pesti lakások Budapestről jelentik: Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt Budapesten, a Rákócziidon. Az egyyik bérház harmadik emeleti, 35-ös lakása leszakadt és a mögötte levő lakás egyik szobaiját is magával rántotta. A 35-ös lakást Schönfeld nyomdász bérelte, aki egész családjával éppen otthon tartózkodott, amikor a szerencsétlenség történt. A nyomdász 13 éves fi éppen vízért volt a konyhában, amikor egyszerre megnyílt alatta a föld és a fiú a mélységbe zuhant. A konyha egész padlózata leszakadt és a konyhaberendezések utána zuhantak. Ugyanekkor a konyha mögötti szoba padlózatának egy része szintén leszakadt s a sok törmelék a lakás alatti lakásba. Összevissza törtek a bútorok és a konyhaedények használhatatlan cserepekké zúzódtak széjjel. Csak a szerencsés véletlennek köszönhető; hogy a konyhában éppen senki sein, tartózkodott ós a lezuhant konyha igy emberéletben nem tett kárt. Ugyancsak szombat este Kai! Károly ,követségi tanácsos jelentette a budapesti főkapitányságnak, hogy a honvédelmi minisztérium egyik másodemeleti erkélye leszakadt. Rendőri bizottság szállt ki, amely elzáratta az útvonalat. Merénylet a bakaresti expressz-ellen Két súlyos sebesült: Bukarestből jelentik: A Bukarestből Jassyba haladó expressvonat ellen Bornova állomás közelében lerényleiet követtek el. Az express, amelyen Moncili jassy-i •endőrprefektus is utazott, Bornova illomás után nagy zökkenéssel hirtelen megállóit. Az utasok rémülten ohantak az ablakokhoz és megdöbbenve látták, hogy a vonat mozdonya pótkocsijától elszakítva a vasutárokban fekszik, a szerkocsi elborulva, a podgyászkocsi, két másodosztályú kocsi egészen, az étkezőkocsi pedig félig kisiklott a pályatestről. A kisiklott kocsik mellett két sebesült feküdt, akik azonban csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. Moncili jassy-i rendőrprefektus nyomban megindította a vizsgálatot és megállapította, hogy az expressvonat ellen merényletet követtek el, úgy, hogy hatalmas sziklaköveket gördítettek a sínek közé, amelyek aztán a mozdony kisiklását idézték elő. Egyes hírek szerint a merénylet Monciu rendőrprefektus személye ellen irányult, aki közismerten erélyes kézzel törte le Jassy-ban a kommunista-mozgalmat.
