Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-31 / 238. szám
Poštarina plaćena u gotovom Ünnepi szám — Ára 3 dinár Fosfaszállitási díj készpénzben lefizetve AGSME ’S”- i.v:.;. XXV. évfolyam Suhotica, VASÁRNAP, 1924 augusztus 31. 238. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul. 1.(Leihacii-paiota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) A külügyminiszter elve s a feeliigyi politika Ha a magyarságot reményeiben, hitében és jogos várakozásában nem érte volna mér anynyi csalódás, ünnepi örömmel hozsánázhatnánk annak a liberális nyilatkozatnak, amelyet Marinkovics Voja külügyminiszter tett Ljubljanában s amelynek lényege az, hogy a kormány arra törekszik, hogy megmutassa, hogy szükségtelen a magyarok külön csoportosulása, ezért a legnagyobb mértékben hajlandó garantálni a kisebbségek jogait, még a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeken iul is. Általában megszoktuk már, hogy a miniszterek másképen cselekszenek és másképen beszélnek, különösen amikor külföld számára nyilatkoznak. Marinkovics külügyminiszter nyilatkozatát mégis azzal a komolysággal fogadjuk, amellyel a komoly cselekedeteket kell fogadni. Marinkovics Voja huzamosabb ideig belügyminisztere volt az SHS. királyságnak. Belügyminisztersége alatt szabályozták rendeletileg, hogy azok sem fordulhatnak anyanyelvükön a közigazgatási hatóságokhoz, akik nem ismerik az államnyelvet, akkor rendelték el, hogy a vállalatok könyveiket államnyelven kötelesek vezetni, noha a vállalat tulajdonosai, akiknek módjuk, idejük, vagy talentumuk nem volt az államnyelv elsajátítására, nem tudják, hogy mi a szövege azoknak a bejegyzéseknek, amelyek könyveikben előfordulnak. Ugyancsak Marinkovics Voja volt a belügyminiszter akkor, amikor főszolgabirák, jegyzők az alkotmány világos parancsa ellenére, nem engedélyezték a magyar párt gyűléseit, ha engedélyezték, akkor hatósági segítséggel megzavarhatták azokat. Tették mindezt abban a tudatban, hogy hiába minden panasz és feljelentés, a minisztérium soha meg nem torolja a személyes szabadságnak és az alkotmánynak ilyen megsértését. Ezeket nem rekriminációképen mondjuk el, sőt örvendezni tudunk azon, hogy az ellenzékiség rövid ideje alatt szerzett tapasztalatok azt o meggyőződést érlelték meg Marinkovics Vojában, hogy a nemzetiségek üldözése és elnyomása destruktiv politika s mint külügyminiszter konstruktiv politikai elveket akar követni s belátja, hogy ennek alapja garantálni és tiszteletben tartani a kisebbségek jogait. A gyakorlati megvalósuláshoz segíteni azt s legalább azt, amit a mai haladott kor szelleme, alkotmány, nemzetközi szerződések és törvények kisebbségi jogoknak neveznek s ami után a magyarság eddig hiába sóvárgott. A külügyminiszter igen helyesen látja azt, hogy a jugoszláviai magyarságot csak úgy lehet meggyőzni arról, hogy szükségtelen nemzetiségi alapon külön csoportosulnak, ha a kisebbségi jogokat garantáló törvényeket és szerződéseket komolyan veszik és betartják. Ha a magyar ember nem érzi, hogy azért mert magyar, neki kevesebb a joga, hogy mert magyarul beszél, rosszabb a helyzete, hogy azért, mert vele szemben és az ő bőrén akarja megmenteni a soviniszta szellem a hazát, őt fenyegeti a falusi rendőr bikacsökje. a szolgabiró kiutasitási joga, neki kell a nagyobb adót fizetnie, tőle veszik el a földet és az iskolát, akkor a magyarság külön csoportosulásáriak nincs létalapja. Ha a magyar emberrel úgy bánnak, hogy itthon érezheti magát a hazában, akkor a magyarság viiágfeifcgása s meggyőződése szerint oszlik mega politikai pártok közt. Lesznek radikális-párti s lesznek demokrata magyarok, lesz magyar, akit meggyőződése a klerikális, vagy földmives pártba visz s világfelfogásuk, vagy osztályhelyzetük szerint lesznek agrárius, szocialista, vagy kommunista magyarok. A mai magyar párt egyes vezetőinek politikája lehet hogy nem tetszik a magyarság többségének, amely ha konzervatív hajlandóságú is, nem lelkesedik az agrár-feudalizmusért, vagy az újsütetű fiatal konzervativek lármás klerikélizmusáért. Azonban addig, mig a magyar sors, a magyar elnyomatás és a magyar jogtalanság közös, a magyarság magyarpárti lesz. A magyarok közül akadnak sokan, akik most is beiratkoznak a radikális pártba, vagy belépnek a radikálisok közé, — de magyar radikálisok, magyar demokraták, magyar Korosec-pértis csak akkor lesznek, ha nem I- í külön szenvedniök, külön sérelmeket eltürniök azért, mert — H magyarok. A miniszterelnök és a kormány tagjai visszaérkeztek Beográdfea Davidovics tárgyalásai a király párisi utazásáról Beogradból jelentik : Davidovics Ljuba miniszterelnök Korosec közoktatásügyi miniszterrel és Hadzsics tábornok hadügyminiszterrel együtt szombaton délelőtt féltizkor különvonattal visszaérkezett Beogradba. A miniszterelnök a pályaudvaron nyilatkozott az ujságirók előtt délszerbiai útjáról. Kijelentette, hogy teljesen meg van elégedve a surdiai és petyi ünnepségek lefolyásával, különösen mély benyomást telt azonban rá az a lelkesedés, amellyel a lakosság a királyi mindenült fogadta. Rendkívül lelkes volt a király ünneplése Prizrcnben, ahol a nép hálás volt azért, hogy a király meglátogatta az ősi császárvárost. Az egész községet zászlókkal díszítették fel és az uccákon, ahol a királyi pár autója végignaladt, szőnyegekkel borították a házakat. A tüntetések — mondta a miniszterelnök — olyan méretűek voltak, amilyeneket azon a vidéken a nép még sohasem rendezett, mert ez volt az első alka lom arra, hogy az ottani lakosság a király és az állam iránti szeretetét dokumentálja. Kijelentette végül a miniszterelnök, hogy boldognak érzi magát, hogy ezeken a történelmi jelentőségű ünnepségeken részt vehetett. A vasútról a miniszterelnök lakására hajtatott, ahonnan azonban tizenegy órakor a miniszterelnökségre ment, ahol fogadta a kormány tagjainak látogatását és a minisztertanács ülését délután öt órára összehívta. A minisztertanács A minisztertanács szombati ülésén Davidovics Ljuba miniszterelnök jelentést tett a délszerbiai ünnepségekről, valamint a főispáni kinevezésekről. A kormány tagjai ezután a költségvetésről tárgyaltak. A minisztertanács ülése után Davidovics miniszterelnök De Billy beográdi francia követ látogatását fogadta, akivel a király párisi hivatalos látogatásának előkészítéséről tárgyaltak. A miniszterelnök késő este Dodge amerikai követtel folytatott tárgyalásokat. Uj főispáni kinevezések Korosec közoktatásügyi miniszter Prizrenben a király elé terjesztette aláírás végett a kormány által elő készített ukázokat az uj főispáni kinevezésekről. A beográdi lapok ér tesülése szerint a következő, főispánokat nevezték ki: Sarajevóbu: Baltics Vinko dr. ljubljanai ügyvédet; Sabácra: Vászics Vitomir ügyvédet; Smeäerevdba: Kuzmanovics Velimir bírót; özsicére: Nikolics Milán bírót; Vaijevóba: Tomics Szvetomir bírót; Vranjebe: Sztojiíkovics Dusánt. Értesülésünk szerint ezzel egyidőben' RiszticS Milán csupriai ügyvédet bácskai főispánnak nevezték ki. Atanaszkovics főispán a bánsági közigazgatásról A beográdi tartomány uj főispánja, Atanaszkovics Lázár, aki a belügyminisztérium B. B. B. osztályát is vezeti, részletesen nyilatkozott a Bícsmcgyei Napló munkatársa előtt hivatali programjáról. A főispán kijelentette, hogy főügykörének a beográdi kerületi főispáni hivatalt tekinti, miután ez az ügykör is egész embert kivan, annál is inkább, mert nemcsak hivatali szobájából akarja az ügyeket intézni, hanem a helyszínen is meg akar ismerkedni a viszonyokká], hogy rendbehozza a tartományi közigazgatást, amely sok kívánnivalót hagy hátra. A Bánságot — amely szintén a beográdi kerülethez tartozik — jól ismeri, mert mint belügyminiszteri inspektor régebben is tööb ízben hivatalosan beutazta. Most arra fog törekedni, hogy a Bánság minden községét meglátogassa, hogy személyesen szerezzen meggyőződést az ottani közigazgatási viszonyokról és a panaszokat meghallgassa. A felhalmozódott munka és a központi igazgatással járó teendők egyelőre még Bcogradhoz kötik, azonban reméli, hogy hat-nyolc nap múlva már utrakelhet és nagyobb utazást tehet a Bánságban. Arra a kérdésre, hogy a közigazgatási tisztviselők személyében milyen változások állnak be a Vajdaságban, kijelentette a főispán., hogy erről még nem nyilatkozhat, miután e tekintetben még nem jött létre végleges megállapodás. — Erre vonatkozóan — mondotta — állandóan éjszakába nyúló tanácskozások folynak. Az a cél, hogy állandó és jó tisztviselői gárdát szervezzünk, amely nem egyes pártok, hanem az állam érdekeit szolgálja. Ebből a szempontból kiindulva, mindazokat a tisztviselőket, akik helyüket eddig is megállták, semmiképpen sem fogjuk zaklatni, elcsapni vagy fölváltani. A korrekt tisztviselők üldözéséről szó sem lehet és meg lesznek lepve, ha látják, hogy milyen kevés helyre álliiunk uj embereket. Egyébként a bánsági közigazga tás tekintetében még sok jóvá tenni való van. Különösen a me gyei számadások tekintetében aka rok közelebbről információt sze rezni, mert úgy látom, hogy meg lehetős rendetlen gazdálkodás folyt a megyéknél és a megyei költségvetést nem vették figye lembe
