Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-29 / 236. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 29, Gömbös a fogházban Levizitelt Erzberger gyilkosánál Budapestről jelentik: Gömbös Gyula. a magyar fajvédők vezére, aki Schnitze Henriket, az egyik Erzberger-gyilkost nagytétényi villájában rejtegette, amig csak. a rendőrség le nem tartóztatta, csütörtökön megjelent az ügyészségi fogházban. A fogházügyész kérdésére kijelentette Gömbös, hogy meg akarja látogatni Schnitzet. A fajvédővezér aziránt érdeklődött elsősorban, hogy Schultze el van-e látva ruhákkal és élelmiszerekkel: amikor értesült arról, hogy a bajor terrorista nincs a koszttal megelégedve. kijelentette, hogy mindenben készséggel áll barátjának, az Erzberger-gyilkosnak rendelkezésére. Gömbös az ügyészség elnökétől, dr. Strache Gusztávtól, engedélyt kért arra, hogy a-z Erzberger-gyilkosnak kosztat küldhessen be a fogházba. Aliiig tagadni lehetett, hogy »Förster« és »Schneider« urak Erzberger gyilkosai, addig Gömbös tagadott véreskezü vendégei érdekében. Amikor aztán kiderült, hogy a nagytétényi kertészlegények: gyilkosok, a magyar fajvédő-vezér fordított egyet a dolgon és minthogy letagadni már úgysem lehet a gyilkosokkal való összeköttetését, most tüntetőén szolidaritást vállal vendégeivel és ezzel is úgy akarja feltüntetni a dolgot, mintha mi sem lenne annál természetesebb, hogy egy politikus gyilkosokat rejteget a rendőrség elől. Az állítólagos Schneider egyébként. akit Gömbös az ügy kipattanása után — hogy elterelje róla a gyanút — sietve eljegyeztetett saját testvér húgával, arra a hírre, hogy német detektívek érkeztek Budapestre, megszökött Nagytétényből. Szeptemberbe!! tárgyalják a budapesti színházi merénylet ügyét A Fővárosi Operett Szinház merénylői a fiatalkorúak bírósága előtt Budapestről jelentik: Amikor a (Fővárosi Operett Szinház megnyitásának terve felmerült, egyes körök minden követ megmozgattak, hogy az uj szinházi vállalkozásnak Útját szegjék. Az akadékoskodó terv nem sikerült. 1923 őszén a Fővárosi Operett Szinház megnyitotta kapuit lés ekkor könnyen végzetessé válható tervet beszéltek meg a ferencvárosi. IX. kerületi ébredő csoportban Márffy József és társai. Elhatározták, hogy az OHvia hercegnő egyik előadásának alkalmával behatolnak a színházba, pánikot támasztanak és a nánilzban összevissza verik a szinház közönségét. A terv megbeszélése után Márffy;ék a végrehajtáshoz fogtak. Sikerült is Soroksáron mintegy húsz sváblegényt összeszedni, akiknek egy részét egy októberi este a Párizsi Nagyáruház előtt helyezték készenlétbe, másik része bedig a jszinház erkélyén helyezkedett el. Javában folyt az operett előadása, amikor egyszerre csak revolverdörrenések riasztották meg a közönséget és a színészeket. A közönség egy része menekülni próbált, azonban az operett primadonnájának, Kosáry Emminek megnyugtató zavarja mégis helyreállt a rend. Amikor az erkélyen lévő revolvers fiatalemberek látták, hogy tervük nem sikerült, menekülni próbáltak. a szinház díszletező munkásainak azonban sikerült közülük néhányat elfogni és ezeket véresre verték* Nagyarányú nyomozás indult meg az ügyben. A budapesti királyi ügyészség el is készitette vádiratát Márffy József. Hefner Gyula és a soroksári legények ellen, akiket magánosok elleni, erőszak bűntettével vádolt meg. Régóta húzódott a bünügy főtárgyalásának kitűzése, csütörtökön azután kézbesítették a budapesti biintetőtörvényszékről a tárgyalásra szóló idézéseket. Ezek szerint a budapesti büntetőtörvényszéken szeptember 24-én és 25-én tartják meg az ügy főtárgyalását. Mivel a soroksári legények között többen fiatalkornak, ezért a büntetőtörvényszék fiatalkorúak tanácsa tárgyalja az ügyet és hoz ítéletet a fiatalkorú és nem fiatalkorú vádlottak fölött, akik revolverrel támadtak a szinház közönségére. Próbamozgósitást rendelt el az amerikai elnök A sajtó helyteleníti Coolidge militarista intézkedéséi A „vracsara“ és famulusza Kártyavetö cigányasszony a bíróság előtt Kolompár Rozália és az »ura«, Jankovics Nikola állottak csütörtökön a bíróság előtt, csalással és lopással vádolva. Nem szokásos lopási. hanem igen érdekes babonázási és varázslati »eset«-iöl volt szó. A Kolompár-házaspár »letelepült« Oromhegyen, ami alatt az kell érteni, hogy a falu végén egy sátorban tanyát ütöttek. A letelepülés után Kolompár Rozália bement a faluba és házról-házra árva meszeiőket kínált eladásra, amiket ő maga kötött. A meszelő-üzletef azonban csak mellékfoglalkozásként folytatta a cigányasszony, akinek a főfoglalkozása a kártyavetés volt. A. faluban megismerkedett Máté Urbán fiatal, húsz éves legénnyel, aki szerelmes volt egy leányba, de nem talált viszontszerelemre. A legény kártyát vettetett a cigányaszszonnyal. aki — kihasználva a legény hiszékenységét — apránként kicsalt tőle tizezer dinárt és több zsák kukoricát. Ezt a bűnügyet tárgyalta csütörtökön a suboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa. Kolompár Rozália elmondta, hogy 1923 év őszén Oromhegyen meszelőket árult. Útjában eljutott Máté Orbánék házához is. ahol a legénynek kártyát vetett. A kártyából az jött ki,, hogy a leány, akit ő szeret. őt nem szereti. Éjjel kiment a legény a sátorba és kérte, hogy térítse a leányt hozzá. Erre ő azt felelte, hogy nem szokott »vracsarkáni«, szédíteni. Az elnök: Hányszor volt Máté Orbán a sátorban? A vádlott: Háromszor volt. Hozott egyszer egy fél zsák kukoricát és azután hét csövet. Az elnök. Hányszor vetett kártyát? A vádlott: Egyszer. Nagyon kért, hogy »csináljam meg« a leányt, hogy szeresse. Én mondtam, hogy nem foglalkozom ezzel, hanem válasszon más leányt, — gazdagot —. azt jobb lesz szeretni. Az elnök: A fél zsák kukoricán kivül mást nem hozott Máté Orbán? A vádlott: De igen, azt a kis pénzt. Az elnök: Mennyi az a kis pénz? A vádlott: Egyszer adott 1500 forintot és egyszer 80 forintot. Az elnök: Azért adta ezt a pénzt, mert egyszer kártyát vetett neki? A vádlott: Megmondom az igazat, nem csak azért adta, hanem hajlamos voit rám és én is ráhajlamos voltam, viszonyt folytattunk, ezért adta. De ő azt mondia. hogy azért adta, mert vracskátam, szédítettem. Ez nem igaz. Ezután Jankovics Nikolát hallgatta ki a bíróság. Ö az ura a vracsarának. de azt mondja, hogy egyáltalában semmit sem tud az egész dologról. A vádlottak után Máté Orbán jelent meg a bíróság előtt. Elmondja, hogy amikor a cigányasszony megvetette neki a kártyát, azt mondta: — Magának nincsen szerencséje a nőknél, de meg tudom csinálni, hogy jóba legyen magával az a lány, akihez jár. — Jól van — mondtam, amire ő azt mondta, hogy miért jártok olyan szegény lányhoz, válasszak gazdagot. Hát én választottam és megmondtam a nevét is, a legmódosabb lány a faluban. Azt mondta, majd hozzám téríti. Este elmentem ki a faiuvégire a sátorba a cigányasszonyhoz. Tűzvarázs égett a földön, egy nagy fazék tetején. A fazékban csodafüvek főttek. A tenyerembe tett 11 szem kukoricát és azt mondta, hogy ahány szem kukoricát tett a tenyerembe, annyi zsákkal vigyek neki. Az elnök: És megtette? A tanú: Igen. A testvéreimmel együtt volt kukoricánk, abból vettem el. Az elnök: Pénzt is kért magától? A tanú: Igen, azt mondta, hozzak pénzt, mert ezt el kell neki vinni a bűbájosokhoz, a táltosokhoz, a hármas határba, ahol elégetik. Az elnök: És maga vitt pénzt? A tanú: Igen: Apródonkint húszezer forintot. Azt is a testvérem pénzéből vettem el. Az elnök: Ott volt az asszony ura is? A tanú: Igen. Egyszer, mikor kezdtem kételkedni a cigányasszony varázshatalmában, az ura azt mondta, hogy bizhatok benne, mert foggal jött a világra, ami azt jelenti, hogy táltos-gyerek. Az egész úgy derült ki, hogy a testvéreim rájöttek. hogy eltűnt a pénzük meg a1 'kukoricájuk és erősen követelték. A bizonyítási eljárás után a bíróság Ítélethozatalra vonult vissza és rövid tanácskozás után meghozta ítéletét, mely szerint úgy Kolompár Rozáliát mint Jankovics Nikolát bűnösnek mondja ki csalás és lopás •bűntettében és ezért Kolompár Rozáliát egy évi börtönre, Jankovics Nikolát négy havi börtönre ítélte, A brazíliai forradalmárok Betiltották a Délamerikai Magyar Újságot Saopaolóból jelentik: Az amerikai és európai sajtóban mostanában többször volt híradás arról, hogy a balul végződött saopaolói forradalomban magyarok is igen tevékenyen vettek részt. Hivatalosan is közölték a magyar kormánnyal ezt a tényt, de tudatták egyben azt is, hogy az ott élő magyaroknak sürgős anyagi segítségre van szükségük. Most érkezett Budapestre a Saopaolóban megjelenő Délamerikai Magyar Ujság-mk a forradalom utáni száma, amely részletesen ismerteti a magyarok szerepét a forradalomban. Megállapítja a lap, hogy egyes politikai irányzatok tendenciózusan hiresztelik, hogy a magyarok tömegesen csatlakoztak a forradalmárokhoz, mert az ott élő negyvenezer magyar között mindössze kilencven fiatalember akadt, áld beállott a forradalmi hadseregbe. Ezeket a forradalmárokat először még ki akarták képezni, úgyhogy ez a kilencven fiatalember sem vett részt a harcokban. Negyven magyar ugyan meghalt és megsebesült, de nem a forradalmárok soraiban, hanem a békés lakosság közül. Saopaolóban ugyanis állandó uccai harcok voltak, bombázták a házakat, úgyhogy ártatlan emberek is elpusztultak. Egyébként a forradalmárok nem a legszebben bántak a magyarokkal, igy például betiltották a Délamerikai Magyar Újságot is, amely csak a forradalom leverése óta jelenik, ismét meg. Egy vagonfosziogatási bűnügy feony©da!mai Jugoszláv kereskedők pőre a budapesti törvényszéken Budapestről jelentik: 1919. év novemberében Panics Szlávkő és; Palkovics Iván jugoszláviai kereskedők András Ernő dr. budapesti ügyvéd utján feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen, akik egy Jugoszláviából Budapestre feladott textiláru-szállítmányt útközben meádézsmáltak. A feljelentés szerint a kilenc láda áruból csak négy láda érkezett meg Budapestre, A feljelentés alapján a rendőrség megindította a nyomozást és a vagonfosztogatás gyanúja alatt Kálmán Ármin raktárnokot Maurer János gyakornokot. Nagy István, Herda János vasúti munkásokat és Béres Istvánná munkásasszonyt letartóztatták. A gyanúsítottak tagadták a terhűkre rótt bűncselekményt. azonban a lakásukon megtartott házkutatások alkalmával a rendőrség megtalálta az ellopott szöveteket. A budapesti törvényszéken szerdán tárgyalták a bűnügyet A vádlottak a tárgyalás folyamán is tagadtak és azt állították, hogy a szöveteket a megszálló román katonáktól kapták ajándékba. A tárgyalást a bizonyítási eljárás kiegészítése végett elhalasztották és a bíróság a .bűnjeleket a MÁV rendelkezésére bocsájtotta azzal, hogy miután az árut a vasút kárára lopták el. azok a vasutat illetik meg, annál is inkább, mert a feladókkal szemben úgyis az államvasut tartozik kártérítéssel. A MÁV azonban egy kormányrendeletre hivatkozva, amely szerint a román megszállás alatt elveszett árukért nem felelős, semmiféle kártérítés megfizetésére sem hajlandó. Jogászkörökben ezért élénk vita folyik akörül, hogy a gazdátlan áruknak ki a, tulajdonosa, Newyorkból jelentik : Az amerikai közvéleményben élénken pertraktálják Coolidge elnöknek egy rendeletét, amely szeptember 12-re „védelmi napot“, vagyis pröbamozgósitúst rendelt el. Hivatalos kommünikében arra utalnak, hogy a védelmi nap nem általános mozgósítást jelent, hanem csak demonstrálni akarja, hogy Amerika föl van készülve. A sajtó egy része helyteleníti ezt a militarisztikus intézkedést és rámutat arra, hogy ma, amikor Amerika egyre jobban közeledik ahhoz, hogy diplomáciailag részt vegyen az európai politikában, egy ilyen általános mozgósítás, bármennyire hangsúlyozzák is annak védelmi jellegét, mégis valamennyi hatalom figyelmét Amerikára irányítja.
