Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-03 / 210. szám

10. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 3, aesasamamz élnek, sőt összeházasodás folytán többé-kevésbbé rokonok is. A mai Militics egyik legkiválóbb és legagilisabb vezető egyénisége Római katolikus templom már évszázadokkal ezelőtt törvény­­tisztelők, tekintélytisztelők voltak s végig azok is maradtak. Az 1700-as Obler-íéle összeírás szerint a török hódoltság idején, szokatlanul sokat, 30 íorintot adózott a falu Kalocsa érsekének. Militics tulajdonkénen! története, a szombori határőri milíciának 1745- ben való megszűnésével kezdődik. Ebben az évben vetődött fel az esz­me. hogy a kevészámu szombori nemességet pótolni fogják telepítés utján. A választás Militicsre esett. 1748-ban már több szuboticai bunye­­vác család költözött Militicsre. A nemesek szegények voltak, a mili­­ticsi föld gazdag. A kamarai elnök Dawes iria: Beck Lajos Az európai béke problémáiét a Dawes-tervezet alapján kí­vánják a megoldáshoz segíteni. Dawesnek, ki a világ számára ezt a kivezető utat megmutatta s ki tervét a legnagyobb földi hatalmasságokkal el is fogad­tatta az egyéniségéről szól ez a rendkívül érdekes cikk. A kis barokk-kastélyban nagy Volt a sürgés-forgás. Bútorokat hur­coltak, ládákat csomagoltak ki, óriási szekerekkel hozták a külön­féle írásokat. Hatalmas sárgaköté­­sü fóliánsokat, zsinóros táblákba szorított memorandumokaí, ezernyi oldalakra terjedő számadásokat. Megteltek velük a szekrények, a polcok, az asztalok. A nagy Buhl­­iróaszíal gyönyörű rajzait is elékte­­lenitette a sok-sok csúnya könyv. Autótülök hangzott, öblös szürke amerikai gépkocsi fordult a kastély felihajtója alá. És a sorfalat álló né­met tisztviselők között ott termett gyors lépéssel Az Ezredes. A katonás, üdvözlésre nagyon pol­gárias kézfogással felelt. Barátsá­gos, szürke szemeivel egyáltalán nem nézett szigorúan az ideges, iz­gatott csoportra. Azután olyanféle mozdulatot tett a kezével, mintha azt akarná mondani: — Talán fogjunk is mindgyárt hozzá!... Bent a nagy dolgozószobában pil­lantása az írásoktól görnyedő asz­talra esett. Egy percre elborult a tekinteté. Pillantása kérdően fúró­kott a községben s egy hivatalos irat 1780—ból: »Nemes Militics had­nagya. tanácsa, s az egész község« aláírást viseli. A királyi adomá­nyokban. előjogokban, kiváltságok­ban bővelkedő militicsi nemesek vé­gig az idők folyamán kiemelkedtek a közpályákon és a megyei életben nagy szerepet töltöttek be. Innen kerültek ki Odry András a megye első alispánja. Odry József, Knézy József és Pál Antal későbbi al­ispánok. A nagy hírre jutott Odry Lehel kiváló operaénekes is innen indult el hóditó útjára. Bunyevác részről nevezetesek a Vidakovics, Knézy. Vuievics. Ivankovics. Állaga, Barasevics és Mandics — magyar dott német kísérője szemétbe. Majd felütötte az első fóliánst, amelynek német gondossággal egymáshoz fű­zött lapjai tele voltak gépelve ezer­­'nyi meg ezernyi számmal. Az Ezreds nem fortyant föl. Arca nem árult el haragot. Csak szépen, lassan lesöpörte az egész cók-mókut a földre — a könyökével. Még egy ujjával sem nyúlt: hozzá. # Charles Gates Dawes már köze­lebb járt a hatvanévhez, mint az öt­­venhez, amikor a német reparációs munkálat nehéz feladatára vállalko­zott. Félszázadig küzdött, nélkülö­zött, verekedett, amig idáig jutott. Közönséges szerelősegédmunkás­nak állott be húszéves korában, hogy megszerezze azt az összeget, amely — jogi tanulmányai elvégzé­sére képesített. Mint a Dawes. Coffroth and Cun­ningham ügyvédi iroda főnöke is­mertté tette nevét és megalapozta vagyonát. Aztán egy csomó ipari és bankvállalat vezére lett s igy he­lyet biztosított magának az Újvilág pénzemberei között. A Central Trust Company of Illinois neki köszönheti felvirágozását. Közben harcolt egy kicsit Franciaországban, regényt irt a háborúról és két hegedű-szólót szerzett, mert nagyon szereti a ze­nét is . . . ...Most ott ült a tisztára söpört Buhl-asztal előtt és kinézett a kis park gesztenyefáira. Lent autók tülköltek, sarkantyúk pengtek, kar­­fdok csörrentek. ö meg elgondolko­dott a reá váró feladat fölött. Mi­lyen nehéz munkának tűnt neki né-Odry Károly, földbirtokos Agatics Boldizsár esperesplébános, a Kálvária és kápolna megteremtője. A községben mindenki szereti és ra­jong érte. hány év előtt hazája államháztartá sának u.i rendszerbe foglalása! És milyen csekélység volt az a most vállalt feladathoz kénest! Vé­gigsimogatta kezével ősz. gyérülni kezdő haját. Hatvan esztendő, hat­van munkába fojtott év. amely alig ismerte a pihenést! Küzdés, mindig és mindenütt és olyan kevés öröm! És most élete alkonyán egy nép fel­­támasztásának rettenetesen nagy­szerű feladata! Vájjon tud e sikert érni? ❖ A munka nehéz volt. Sokszor úgy tűnt neki. mintha lehetetlenre vállal­kozott volna. Egyszer éjjel francia katonák vették körül meglepetésszerüleg szállását. Ma se tudja senki; mi járatban voltak. Szárnysegéde haj­nali két órakor rázta fel ágyából az ezredest. Egy pillantás alatt tudta, mit kell cselekednie. Hirtelen fel­gyújtotta a kastélyban, a kertben a villamos reflektorokat és az ámula­tukban szemüket dörzsölő, elkáprá­­zott kis »poilu«-k előtt felreotilt mél­­tóságosan a torony zászlórudjára a csillagos lobogó . . . Nem beszélt sokat. Amikor külde­tése eleién Poincaré meg akarta győzni vállalkozása lehetetlenségé­ről. csak egy sztereotip válasza volt, mindig ugyanaz; — Aoh, yes! » Többet nem is mondott. A fran­­gcia premiér először azt hitte, hogy amaz igazat ad neki. Csak az ese­­. ményekből látta, hogy Az Ezredes I arasznyit sem engedett meggyőző­déséből.; Dr. Odry Pál, községi orvos Militicsen kiváló gyógy- és iszap­fürdő építését kezdték meg, amely hivatva van arra. hogy az egész Vajdaság gyógyfürdőjévé fejlődjék. Agatics Boldizsár, esperes-plébános A modern fürdőt és a Kálváriát is Bászier József szombori építész ter­vei szerint építik. Természetes, hogy a militicsi ne­mességet is kikezdték az idők. A militicsi nemesek vesztettek _ hata­­j lomban, kiváltságban. De azért ma 'is él bennük a múlt edző ereje. Legnagyobb harcait őr. Schacht­tal vívta, a Reichsbank elnökével, a rekonstrukció legnagyszerűbb né­met bajnokával. Amikor az arany­jegybank felállításának terveiről tu­sáztak. Dawes külföldön székelő, külföldi vezetés alatt álló intézet mellett kardoskodott. Schacht nem engedett. Végigcipelték vitájukat az összes fórumokon. Küzdöttek Ber­linben. Párisban. Egyik sem bírta le a másikat. Végül is a kis barokk kastély dolgozószobájában dőlt el a harc. Még pedig Hjalmar Schacht győzelmével. Amikor már minden érvéről kifogyott a bankelnök, utol­jára is ezt kérdezte Dawestől: — Mondja, Ezredes, ha ön volna az én helyemben és Amerika Né­metországéban. belenyugodnék-e ön abba. hogy hazája összes pénzügyei, egész gazdasági élete fölött idege­nek határozzanak? Az Ezredes felkelt, meghajtotta kicsit a fejét: — Uram. — felelte — ön tudta, hova kellett ütnie. Ön az amerikai polgárt találta el! És az (aranyjegybank Németor­szágban fog székelni, német veze­tőség alatt. A londoni konferencia most fel­teszi a koronát Dawes müvére. És ha visszaadják a békét Európának — ez Az Ezredes érdeme lesz! . . . Az Ézredes különben nem is ez­redes. Még a háborúban brigadé­­ros-generálisig avanzsirozott. De az első tisztnek, aki úgy merte ti­tulálni. megígérte, hogy agyonlövi. Maradt hát ezredes. Az Ezredes. A nemes község Látogatás Nemesmiliticsen A telecskai fensik déli szélén elte­rülő Militics községről feljegyezték a régi krónikairók. hogy már 1546- ban 16 forint harácsot adózott az ér­seknek s hogy 1681-ben Balassa Ádámnak adományozta a községet az akkori nádor. Militics mai békés lakói föl sem mérhetik azt a küzdel­met, amelyen keresztülverekedték magukat az elődjeik. A militicsiek és Rédei adminisztrátor jóvoltából 1752-ben a »tekintetes és nemes vár­megye elnézését gyakorolt és se­gélyt adott«. Ebben az évben már plébánia is alakult, a templom pedig 1818-ban készült el. 1758. fontos dá­tum a község életében. Militics ne­mesi közbirtokossággá alakul, sta­tútumot kap és önkormányzatot. Most már hatvan nemes család la­részről Odry. Alföld v. Cintula, Kör­­mendy. Molnár. Pál. Horváth. Ka­­inyó, Csernus. Métyus, KUnovszky, Kocsis és Radics családok. Ezek a családok végig az idők folyamán és még ma is csodálatos összhangban Vidakovics Mihály a község jegyző­je a helyi közigazgatás élén a rend és békés fejlődés őre Dr. Odry Pál községi orvos. id. és ifj. Karagics István. Csernics Antal a község ér­demes bírája. Tarján Géza gyógy­szerész. a »Sportkör« elnöke. Odry Károly földbirtokos. Körmcndy Ist­ván. Állaga Antal. dr. Molnár Lu­kács. dr. Vidakovics Ádám Militics haladásának lelkes előmozdítói. f Vidákovics Mihály, jegyző

Next

/
Oldalképek
Tartalom