Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-28 / 235. szám
4. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 28 miiek. belépjenek a kormánypártba, mivel Nagyatádiéit kiválásával a szubadkirúlyválasztók eltávoznak a pártból. Nagyatádi Szabó István — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — elkeseredett hangú nyilatkozatban reflektált Esküit Lajos súlyos vádjaira és nyilatkozatában, amelyben kijelenti, hogy lemond tárcájáról, mert mint magánember akar a bíróság elé állni és teljes elégtételt kapni. többek közt azt mondja, hogy »a vádlottak padjáról mások gyűlölete és tervszerű rendezése szórta ellene az elvetemült vádakat«. Hasonló értelemben nyilatkozik á keddi főtárgyaláson szintén sulyomegvádolt Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő is. aki hangsúlyozza, hogy »a főtárgyalás ilyen frappáns befejezésére nem volt elkészülve és szinte megdöbbentő, hogy a vádlott több mint három órán át rágalmazott. anélkül, hogy ezekre a förtelmes vádakra a főtárgyalás nyilvánossága mellett felelni lehetett volna«. Hogy milyen mélyreható következményei lesznek még Eskütt vallomásának, annak legjobb bizonyítéka, hogy Bethlen István miniszterelnök szabadságát megszakítva, már a legközelebbi napokban viszszaérkezik Budapestre. Nagyatádi Szabó István bevárja a miniszterelnök megérkezését és neki fogja benyújtani lemondását, amit azzal fog megokolni, hogy a bírói eljárást nem akarja befolyásolni miniszteri állásával. CIRKUSZ 91» A lobogtató A vasúti portás megrázta a csengőt a füstös pályaudvar várótermének ajtajában és harsányan elkiabálta az induló vonat pályája mentén felsorakozó állomások neveit. A kofferok két lábra .kaptak és egymást taszigálva tolongtak ki az ajtón a külső vágány felé, ahol türelmetlenül szuszogott a befütött mozdony. Utazókosaramat fellöktem a podgyásztartó hálóba, azután ismét leugrottam, cigarettára gyújtottam és fel, alá sétáltam az indulásra készen álló hoszszu kocsisor mellett . Egyszerre csak egy ur, akiről már előbb észrevettem, hogy kerülget és figyel, hozzámlép és megszólít. — Parancsol egy kis lobogtatást? — Köszönöm, nem kérek. — Nagyon finom és elegáns lobogtatásaim vannak. — Köszönöm, el vagyok látva. — Szabad kérdeznem, hol tartózkodnak jelenleg uraságod hozzátartozói és ismerősei? — Otthon. — Nos és akkor ki fog lobogtatni? — Mit? — Zsebkendőt. — Miféle zsebkendőt? — Szép fehér zsebkendőt, amikor indul a vonat és ködbevész a távolban. — Senki. — Senki? És uraságad igy akar tovautazni? így? Lobogtatás nélkül? Uraságod azt akarja, hogy árván és minden bucsujel nélkül hagyja el a pályaudvart, mint egy gazdátlan kutya? — Na ja. — De ez nem úgy van! Mindent szabad, csak ezt nem. Majd én lobogtatok. — Tessék lobogtatni, mit bánom én. — Szóval tetszik egy lobogtatást parancsolni? — Jó, nem bánom. — Nagyon olcsó, kérem. Egyszerű lobogtatás tetszik? Az öt dinár. Egyszemélyes vagy többszemélyes? Egyedül méltóztatik utazni? — Kérem, én ezt nem értem. Hát már ez is pénzbe kerül? — Nevetséget alkotó kérdés. Uram, a puceráj, gyorsan piszkolódik a zsebkendő .és, a fizikai munka az kutya?. Ma már lobogtattam egyszer egy öttagú családnak huszonötér. Tessék elképzelni, micsoda egy munka volt egyszerre öt embernek lobogtatni. Egészen beleizzadtam. — És mondja, mi címen lobogtat maga? — Azon a címen, hogy lobogtató vagyok. — Micsoda? — Pályaudvari lobogtató. — Sose hallottam. — Nézze uram, én egy agrárreformot végzett földbirtokos vagyok. Muszáj valami keresetforrás után nézni. — Tudja mit, nemi kell lobogtatni. Rögtön ki is hozom a kupéból az utazókosaramat. Nem utazom el. Itt maradok. Sőt el sem mozdulok innen a perronról. — És mit fog csinálni? — Lobogtatni fogok. Három dinárért kicsinyben és másfélért nagyban. Lovászy Károly Fel kell frissíteni az atmoszférát A kormány félhivatalosa a korrupt és erőszakos tisztviselők eltávolításáról Beogradból üjelentik: A »Demokratija«, Duvidovics miniszterelnök pártjának hivatalos lapja, vezetőhelyen foglalkozik az állami tisztviselői kar kicserélésének kérdésével. A figyelemreméltó cikk egyúttal válasz a radikális »Szarnouprava« tiltakozására a kormány ukázpolitikája és egyes főispánok menesztése miatt. A »Demokratija« többek között a következőket írja: — A kormány tudatában van annak, hogy az állam békéje és rendje csak a lehető leglelkiismeretesebb és legbecsületesebb állami közigazgatással tartható fenn. A kormánynak, mint a demokrata rendszer képviselőjének, nemcsak jogában, de módjában is áll, miután a hatalmat a kezébe vette, megvalósítani a demokrácia elveit: hogy az állam minden polgára megelégedésben és békében élhessen. A demokrácia kormánya felelőssége és lelkiismerete ügyének kell, hogy tekintse: hogy ezt a mi államunkat a néptömegek és azok érdekeinek struktúrája szerint rendezze be, hogy miinél lelkiismeretesebb és becsületesebb állami adminisztrációval váljon képessé arra a fontos funkcióra, ami az államban reá vár. Telj esitheti-e a mai kormány, amely mindazok összefogásából alakult, akik el akarják takarítani a közös munka eddigi akadályait, teljesitheti-e ezt a funkcióját azokkal, akik minden közös munkánkat megakadályozták? A kormány, amely a korrupció letörése és az állam rendjének és békéjének megszilárdítása végett támadt, teljesitheti-e ezt a funkcióját azokkal, akik eddig a korrupciót támogatták és terjesztették? — Keresztülviheti-e a mai kormány a politikáját általában a hatalom ama letéteményeseinek segítségével, akik ellen a nemzetgyűlés egész óriási ellenzéke és az egész pártatlan közvéle-Az állásától felfüggesztett Pavlo-1 vies Pavle rendőrkapitány ügyében a vizsgálat szerdán este túljutott az első fázisán és Gyorgyevics Dragoszláv főispán csütörtökön felterjeszti első jelentését a belügyminisztériumnak. Pavlovics. akit több Ízben kihallgattak, azzal védekezett, hogy jóhiszeműen járt el és Kranzot azért utasította ki, mert M is hamisan informálták. Ezt a védekezést valószínűtlenné teszi az a lázas sietség, amellyel Kranzot el akarta távolittatni és az a tény, hogy a; kiutasításra egyedül illetékes Vukics főkapitány megkerülésével intézte el az ügyet, amiért a főispán és a főkapitány már vasárnap megindította az eljárást Pavlovics ellen. jjmény forrongott, a rettenetes korrupció I miatt, amelyet ezek a tisztviselők, mint ja bukott korrupt rendszer exponensei honosítottak meg, fosztogatva a népet és az államot? — Ez valóban anomália volna. Egy kormány ukáz-politikája, amely nem venné számba, hogy a közigazgatás Í szanálását és az ország biztonságérzetének megjavítását lényegesen és becsületesen csak tisztességes és kifogástalan közigazgatási exponensek segitséj gével lehet megváltoztatni, zilált viszonyokat teremtene, amelyek kivülről-beliilről megrongálnák az állam épületének alapjait. Meg kell menteni a közerkölcsöt és biztosítani a tisztviselők erkölcsi értékét, akiket a radikálisok 9 pártcélokra sajátítottak ki. — Milyen állapotok uralkodnak a közigazgatásban és milyen erőszakosságokat müveitek, hogyan fosztogattak becsületes és b'ékés polgárokat egyes tiszt- Iviselők a Pasics-uralöm idején — arról beszélni is felesleges. Egy kormány, a mely ezzel a jelszóval jön: a törvény lesz a legfelsőbb ur az országban és üldözni fogjuk a korrupciót — hogyan tarthatja meg a korrupt rezsim embereit és üldözheti velük együtt a korrupciót, védheti velük a törvényt? — Teljesen jogosult a követelés, hogy fel kell frissíteni az atmoszférát, vizsgálatot kell indítani mindenki ellen, aki alaposan gyanúsítható, a bűnösöket a bíróság elé, a becsületes és kifogástalan tisztviselők érdemeit pedig elismerni és minél tisztességesebb adminisztrációval biztosítani a . tisztviselői méltóságot. A korrumpálásán és a pártosságtól meg nem fertőzött tisztviselői karnak azután széles tere nyílik a mimikára, a nép és a haza iránti kötelességgel ideális és. korrekt teljesité‘sére. beográdi1, mint franciaországi tartózkodásának idejére. A jómegjelenésü. csinos fiatalember előkelő beográdi családból származik. Apja a Zemaljska Banka igazgatója, aki azonban régebben megszakított fiával minden érintkezést. Néhány évvel ezelőtt Pavlovics Pavle is a legjobb társaságokban fordult meg, jó modoráért szívesen látták mindenütt, de később könnyelműségével elvesztette lába alól a talajt, állandó alakja lett az éjszakai Beográdnak, ahol Pfleger néven vált közismertté és sokan Beográdban még ma is ezen a néven ismerik. Az első kisebb inkorrektségek után családja Párisba küldte, ahol csakhamar gyanús társaságba keveredett. Kártya- és csempészügyekben többszőr meggyűlt a baja a francia hatóságokkal. majd Marseilleben letartóztatták, mert egy nöismerösének az ékszereit magához vette. Pavlovics akkor azt állította, ogy az ékszereket a nő bízta reá .egőrzés végett és mivel az értéktárgyak megkerültek, az ügy azzal nyert elintézést, hogy Pavlovicsot kitoloncolták és örök időkre kitiltották Franciaország területéről. Beográdban egyideig újságíró is volt és a Balkán cimü lapnál dolgozott. Magántitkára lett Száyics, Szvetoluknak. a Baikáft szerkesztő-1 jének. 1922-ben. a választási kormány idején pedig Zsupanics tárcanélküli miniszternek volt személyi titkára. Ezt az állását azonban újabb | botrányai miatt elvesztette, sőt a beográdi újságíróégyesület is kizárta tagjai sorából Pavlovicsot. A szerdai vizsgálat Szerdán ismét a késő esti órákig folytak a kihallgatások és a vizs-' gálát Pavlovics kapitány ügyében. Vukics Ferenc rendőrfőkapitány és Lmgulov Radivoj. - az állami titkos-. rendőrség főnöke, egész napon áfr dolgoztak ez ügyben és többizben' tanácskoztak Gyorgyevics főispánnal is. A vizsgálat eddigi eredmé-; nyéről az illetékes tényezők egyelő-; re nem adnak a nyilvánosság számára felvilágositást. mert még több körülmény vár tisztázásra. Mindazok a botrányok, amelyeknek ügyében a »Bácsmegyei Napló«, közlései alapján a kihallgatásokat' lefolytatták, fokozott mértékben beigazolást nyertek, a vizsgálat azonban. az idő rövidsége miatt. még. minden esetre nem terjeszkedhetett1 ki. Szerdán késő este a vizsgálat; első része befejezést nyert és arról! a főispán sürgős jelentést tesz a1 belügyminisztériumnak. Az első fá-; zison túl. a következő napokban is fokozott eréllyel folytatják a vizsgálatot. mert az eddigi jelek, szerint Pavlovics ténykedéseinek, Uülönösen a kiutasításoknak, messzeágazo hátterük van. ami még kiderítésre vár. A vizsgálat eddigi stádiumáról való» jelentés alapján most már a belügyminisztérium hivatott arra, hogy,; Pavloviccsal szemben a további eljárásról döntsön. Ugyancsak a minisztérium dönt afölött, hogy a bíróság előtt meginditják-e az eljárást a kapitány ellen hivatalos hatalom-, mai való visszaélései miatt. A belügyminisztérium határozatáig Pavlovics nem hagyhatja el Suboticát. Pardon, tévedés A magyaroktól visszaveszi az agrárreform a nekik juttatott földeket Suhopoljéről jelentik : A Bcsmegyei Napló néhány hónappal ezelőtt megírta, hogy az agrárreform folytán a szlavóniai magyar és német lakosságtól visszavették a nekik juttatott földeket. A visszavételt azzal indokolták meg, hogy tévedésből kapták a kettőtől négy holdig terjedő parcellákat. Egynéhány községet annakidején megkíméltek attól, hogy a „tévedás“-t; korrigálják, néhány helyen meghagyták a magyarok birtokában azokat a földeket, amelyeket az agrárreÍQrm; nekik juttatott. Az ilyen tévedéseket azonban rendszerint korrigálni szok-i ták. Most is ez történt. Gacsiste köz-; ségbe bizottság szállt ki és az egybegyült lakosság előtt kihirdették, hogy a magyaroktól ott is visszavették a; földet. A gacsistei magyarok még, 1921-ben kapták ezeket a földeket .és a kétholdas parcellák eddig a nyomortól mentették meg őket. Az agrárhivatalnak ez a legújabb döntése ötven családot tett földönfutóvá. Az agrárreform-hivata! küldötteivel együtt meg is jelentek a községben a kivándorlási ügynökök s invitálják Brazíliába a földjüktől és a megélhetésüktől megfosztott magyarokat. Értesülésünk szerint a többi szlavóniai magyar község telepesei is soron vannak, azok- I tói is visszaveszik a földet, amelyet s eddig becsületesen megműveltek. Pavlovics—Pfleger A talán meggondolatlanságból eredő kalandok sorozata 1 Pavlovics Pavle életében egyébként nem suboticai működésével kezdődik, hanem — mint már megírtuk —. mész- I1 szire .visszanyúlnak előéletébe, úgy.In Pavlovics. rendőrkapitány ügyében a belügyminisztérium dönt Befejeződött a vizsgálat első része — Megállapították a súlyos szabálytalanságokat
