Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-28 / 235. szám
2. oRfar. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 28. firra lesz kényszerítve, hogy a béke 'és a rend, valamint az ország tekintélye érdekében az ilyen lapokkal szemben olyan erélyes rendszabályokhoz nyaljon, amilyenekre neki a törvények jogot adnak. A belügyminisztérium kommünikéjének ez az utolsó része a radikális- és az önálló demokrata párt lapjaira vonatkozik, amelyek a lepinei eseményekkel kapcsolatban már a kormány bukásáról Írtak. Az ellenzék a lepinei harcokat a kormány számlájára írja és erős propaganda-eszköznek használja fel ellene. Különösen a Rijecs, Pribicsevics lapja járt elől a sajtótámadásban, amely külön plakátokat is adott ki erről, amelyeken a kormány azonnali lemondását követeli. A plakátot izgatása miatt több helyen elkobozták. A Radics-párt szeptember 14-ikén nagygyűlést tart Zagrebből jelentik : A Slobodni Doni szerda délutáni számának jelentése szerint a Radics-párt szeptember 14-én Zagrebban nagygyűlést tart, amelyen Radios nagy beszédet fog mondani. A lap közli Rádiósnak Pasics legutóbbi beszédével foglalkozó beszédét teljes terjedelemben és azt a feltűnést keltő hirt is közli, hogy az angol kormány legközelebb Montenegróban konzulátust fog felállítani. A montenegrói angol konzul kinevezésének a „Slobodni Dom" szerint különösen az az oka, hogy az angol sajtóban ismételten olyan hírek jelentek meg, melyek szerint a szerbek üldözik a montenegróiakat. Radics egy másik cikkében foglalkozik a sarajevói merénylettel, annak tizedik évfordulója alkalmából és megállapítja, hogy a külföldi sajtó egyértelműen Pasicsot tartja a merénylet értelmi szerzőjének. A tanitókongresszus a papi hitoktatás ellen Vihar az elemi iskolai vallásfanitás kérdése korfii Dubrovnikból jelentik: Az országos tanitókongresszus első napján viharos vita , keletkezett az iskolai vallásoktatás kérdése körül. A zagrebi tanítóképző-intézet egyik tanára referátumot olvasott fel, amelyben annak szükségességét hangoztatta, hogy az elemi iskolában a hittant ne papok, hanem tanítók tanítsák. Indítványát nacionális és pedagógiai szempontok kai indokolja. Az indítvány felett megindult vitában sok ellenérv hangzott el. A szara jevói kiküldött azt bizonyította, hog} Boszniában a felekezetek sokféleség« miatt lehetetlen, hogy a tanítók adják elő a vallástant. Egy másik résztvevő azt fejtegette, hogy a tatlilók alkalmatlanok a hittan előadására, mire élénk tiltakozás támadt és az általános zaj következtében az ülést felfüggesztik. , A következő ülésen befejezték a vitát és több határozatot hoztak. A vallásoktatásról szóló határozatban a kongresszus kimondja, hogy a kérdés megoldásánál azt az elvet kell figyelembe venni: az iskota a tanítóké. A többi határozatban követelik a népiskolai törvény meghozatalát és a tanítók anyagi helyzetének mielőbbi megjavítását. Radics támadása Alexandrov Tódor ellen A horvát parasztpárt elnöke megtagad minden közösséget a macedón komitácsi vezérrel Bécsből jelentik: Most jelent meg a »Federation Balcanique«, a balkáni föderalisták bécsi lapjának második száma, amelyben Radics István, a horvát parasztpárt elnöke feltűnést keltő cikket irt Alexandrov Tódornak, a bulgáriai macedón komitácsjik vezérének a horvát parasztpárthoz való viszonyáról. Radics ebben a cikkben többek között a következőket Írja: — Szófiai jelentések szerint a Cankov-féle bolgár kormány kérdést intézett Alexandrov Tódorhoz, hogy milyen viszonyban van Szovjetoroszországga! és Radiccsal. Alexandrov erre állítólag azt válaszolta, hogy Szovjetdröszországhoz semmi köze, Radiccsal pedig Ugyanolyan kapcsolatban marad,' ahn? lyenben eddig volt. — Ha a hírek] igazak — folytatja Radics — akkor • Alexandrov immár tizedizben, tudatosan és szándékosan hibás értelemben használja a «kapcsolat« szót, anélkül, hogy formálisan valótlanságot mondott volna. Alexandrov ugyanis már két év Óta időnként megbízottakat küldött Zagrebbe azzal a kérdéssel, hogy a horvát parasztpárt hajlandó volna-c csatlakozni -az 6 forradalmi mozgalmához. A horvát parasztpárt elnöke mindig azt válaszolta, hogy a párt pacifista eszközeivel törekedni fog a macedóniai viszonyok megváltoztatására. Ezzel szemben Alexandrov a külföldi lapok tudósítói előtt mindig hivatkozik azokra a kapcsolatokra, amelyek őt Rádióshoz fűzik. A párisi Journal-ban kijelentette, hogy eddig ugyan a hordátok mindig visszautasították a macedón forradalmi módszereket, de hamarosan Radics is meg fog győződni arról, hogy a szerb hatalmasokkal csak puska, tőr és bomba utján lehet beszélni. A politikai cselszövök számára fez a nyilatkozat nagyon alkalmas alapul szolgál ahhoz az állításhoz, hogy Alexandrov és Radics "között valami különös kapcsolat, valami titkos szövetség áll fenn. — Ezúttal Alexandrov a Cankov-féle fascista rabló-kormány kérdésére a Ra-Egy kritikus alh urnából Irta : Baedeker JÓ ÉS ROSSZ »Nincs a világon se jó, se rossz«, — mondja Hamlet — »gondolkodás teszi azzá«. Ami jó az egyiknek, rossz a másiknak, s ami jó ma, az rossz lehet holnap. A jó-rossz úgy van sokszor elválhatatlanul összeforva, mint a reál-ideál. A két legellentétesebb elem. de az ember olyan különös lény, hogy benne jó! érzi magát mind a kettő. ¥ Jó emberek szerfölött tudnak egymáshoz vonzódni, s a rosszak könynyüséggel képesek egymásra találni. ¥ A rossznak,, mit az ember elkövet. azért nagyobb a hatása, mint a jónak, mit véghezvisz, mert a rosszat meggondolva, sőt megfontolva cselekszi, a jót pedig spontán elhatározással ugyan, , de hirtelen támadt indulattal. Úgy hogy a roszszat mindig jól csinálja, a jót pedig igen sokszor rosszul. ¥ Nem lehet ió és nem lehet gonosz mindenki, aki az akar lenni. Hajlam és tehetség kell ehhez is, ahhoz is. * Azért, hogy valaki nem tesz semmi rosszat, még nem jó ember. Ám az. aki semmi jót se tesz. határozottan rossz ember. ¥ Az emberek se jók. se rosszak, sőt az egyes ember is ritkán egészen és mindvégig jó vagy rossz, hanem időnkint ez és időszakonkint amaz, s ha ■ az esetek többségében jó, akkor úgynevezett jó ember, ha pedig többször rossz mint jő. akkor u. n. rossz ember. Ha egy jó ember meghal, mindig eszembe jut I. Piusz pápa mondása. aki. valahányszor egy kedves emberének a halálát jelentették neki. mindig igy sóhajtott föl: — I buoni se ne von no. i cattivi restano. (A jók elmennek, a rosszak itt maradnak.) ¥ Az a feltűnő körülmény és különös statisztikai adat,, hogy oly sok jó ember hal meg (pedig olyan sok rossz ember van a városban), abban találja a magyarázatát, hogy a halát mindent megszépít, s a halottat, pusztán azért, mert meghalt s már nincs az útjában senkinek, jobbnak találjuk, mint az életében ítéltük. ¥ — A legtisztább élvezet mégis csak az, — mondta egyszer egy ismerősöm. *— ha szenvedést okozhatunk valakinek, akit nem szeretünk ¥ S ez nem is volt éppen nagyon í ossz' ember. ¥ A rossz emberek jobban fogódznak össze a jók., mint a jók a roszszak ellen. * A szerencsétlen ember sokszor rosszindulatú, s a rosszindulatú mindig szerencsétlen. ¥ — Majd bolond leszek jónak lenni! — nyilatkozott egy másik isdicshoz való állítólagos viszonyát ellentétbe állítja Szovjetoroszországgal. Ezért szükséges nyilvánosan kijelenteni, hogy Alexandrovnak soha semmiféle különös kapcsolata sem volt a horvát parasztpárttal és Radiccsal és hogy Cankov professzor kormánya iránt tanúsított jóakaratu semlegességével és Szovjetoroszország iránti ellenségeskedésével Alexandrov még azt a morális kapcsolatot is széttópte, amely eddig őt, mint egy szabadságmozgalom vezetőjét a horvát parasztpárthoz fűzte. Alexandrov Tódor nyiltan támogatja Bulgária legerőszakosabb és legromlottabb parasztellenes kormányát és nincs többé a régi Alexandrov, Macedónia és a macedónok szabadságának első harcosa — igy parentálja el- Radics a bolgár komitácslivezért. Radics cikke kedvező benyomást keltett beogradi kormánypárti körökben, mert ezzel megcáfolja azt az ellenzéki sajtóban gyakran terjesztett hirt, hogy Ale,xandrovval szövetkezett az ország épsége ellen. öt évi fegyházra ítélték a rskordbeíöröt FctárgyaEás a subotieai törvényszéken A Sokcsics Jásó és társai- ellen harmincnégy betöréses- és közönséges lopási ügyben kedden megkezdett főtárgyalást sie rdán folytatta a szuboticai törvényszéken Pnvlovics István törvényszéki elnök büntetőtanácsa, A folytatólagos főtárgyalás tanúkihallgatással kezdődött. Bórák. István nyugalmazott vasutas tanú elmondja, hogy tőle tizenhat darab tyúkot loptak eh Gubics György kereskedőtől kilenc darab hizlalt pulykát vittek el az udvarból. Nincsevics Krisztó éléskamráját törték feli és. onnan hetven kilogramm zsírt, a baromfi-ólb'ól pedig hat darab tvukot vittek el. Szabó Lukács tamlnirástól négy darab hizlalt libát vittek eh Schwarz Andrási pálinkakereskedőtől hordószámra lopták el a pálinkát, szeszt és rumot. A kereskedő saját kocsiján vitték el a lopott árut az orgazdákhoz, mert a tettesek, Sokcsics Jásó, Dulics merősöm. — Mikor azt látom, hogy a jó embereket, hacsak nem nagyon bölcsek vagy igen hatalmasak, nevetik és kigunyoliák! ¥ Valószínűleg több jó ember van a világon, mint rossz. De a rossz emberek erősebbek, mint a jók. s ez okozza, hogy több rossz történik a világon, mint ió. ¥ Gonosz természetekkel szemben nemesen és lojálisán eljárni: tiszta donkisottéria. Az ily eljárást ők megvetéssel vagy gyűlölettel fogják viszonozni s a legtöbb esetben gunynyal honorálni. Ä tigris, bármilyen jól bánsz vele, mindig tigris marad, s a kígyó, hiába kényeszteted, az első kínálkozó alkalommal halálra hárap. Az embertigris és az emberkígyó se viselkedik máskép. ¥ Jobban szeretem a kegyetlen embereket. mint a fösvényeket. Mert minden fösvény egyszersmind kegyetlen, mig a kegyetlenek nem okvetetlenül fösvények. ¥ A gonosztevőkben több jő tulajdonság van, semmint gondolnánk, s az erényhősökben több hiba, mint sejtenők. Nincsenek abszolút rossz, és nincsenek izről-izre jó emberek, — a hibák és erények szeszélyesen vannak elhintve bennük, s ha túlsók náluk a gonoszság és aránylag kevesebb a jóság, akkor gonoszok, ha pedig aránytalanul több bennük az erény mint a hiba,, akkor jó emberek. ¥ Az ember a születésénél fogva se jó. se rossz., csak önző. Az önzése fokától, s hogy azt a neveltetése és életének egyéb körülményei miként befolásolják. függ aztán, hogy jó ember lesz-e belőle vagy rossz, vagy olyan sejóserossz, amiből a legtöbb van ezen a planétán. I ¥ Amikor minden olcsó volt, minden jó volt. Most. amikor minden olyan rettenetes drága, minden rossz lett ... De mért oly rosszak az emberek is? Hiszen ők nem lettek drágábbak, mint azelőtt voltaki ¥ Valakiről, aki' rosszindulatot árult el. igy nyilatkozott egy orvos: — Minő rossz lesz ez az ember, ha egyszer megbetegszik! ¥ Mindazt a jót, amit teszünk, és mind a rosszat, amit elkövetünk, megfizetik kamatostul. De nem azok. akik tartoznak vele, hanem niások. S ezért mondják: az Isten fizet, az Isten jutalmaz, az Isten büntet. ¥ Az igazán jó ember a gonoszról igy szól: — Ez nem rossz ember, hanem beteg. A rossz ember pedig a jóról azt mondja: —• Ez jó ember? Dehogy is az! Bolond. ¥ Alig van valaki, még ha gonosztevő is, hogy valami kis jóság ne lenne elrejtve a szivében. Csak meg kell találni! . . . S alig van oly ember, még ha a megtestesült erény is, akiben valami gonoszság ne bujkálna. De nem kell megkeresni!
