Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-22 / 229. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. augusztus 22. CIRKUSZ! ® a ® Retur-ielefon — Halló 19—24! Halló 19—24! . . * — Ne izéljetek, mert menten belétek rugók! Kapcsoljátok ki azt a rádiót! Megmondtam már, hogy aludni akarok. Unom már Londont! — Halló-halló-halló! —1 Összetöröm a gépet, ha nem marad nyugton! — Ne bántsa! Magát keressük, kedyes nagypapa. — Ki az? — Csak feküdjön egész nyugodtan. Ne vágjon olyan ijedt arcot és ne vágjon papucsot a géphez. — Mégis, ki az, ha szabad érdeklődnöm? — Itt kétezerhuszonnégyből második Lajos Péter. Magával akarok kicsit társalogni, első Lajos Péter, kedves nagyapám! ’ — Nagyapád az öregapád! — Parlamentáris hangot kérek, kedves nagyapa, mert a gyermekeim, a maga dédunokái is figyelnek. Ne rontsuk el a múltba való családi tanulmányi kirándulást a civakodással. — De mégis, talán szabadna tudnom... — Semmi az egész... Persze, maguk még nem ismerik a drótnélküli retour-telehort, a múltba látó rádió-telefont. Maguk, az elavult drótkorszak emberei, csak egymással társalognak a dróton keresztül. Az az özönvizelőtti rádió ott az asztalán pedig csak hallgatni tud... — Ördögöt tud hallgatni. Ha hallgatna, akkor én most nyugodtan alhatnék! — Bocsánat a rossz időpontért. De magát, kedves nagyapa, csak éjfél után lehet otthon találni. — Ebben igazad van. Hanem ne nagyapázz, mert hozzád vágom a drótnélkülit. —I Nem is nagyapa; dédpapa. Mindjárt küldöm is a gyermekeimet, a maga dédunokáit, hogy drótkorbeli ősükkel megismerkedhessenek... Gyurka, Pista, gyertek csak ide! Csókoljatok szépen kezet a nagyapának! így ni... — Ne csiklandozzátok a kezemet azfcal a drótnélküli puszival! — Tudtommal, kedves nagyapa, a pu- Iszit maguk is drót nélkül intézték el, — De mennyire igen... De mit röhögtök folyton? — Ne haragudjon, de ezek a huncut kölykek azon nevetnek, hogy milyen fiatalnak tetszik lenni. — Bizony tetszik... — Nini, valóban. Nem is olyan, mint egy nagyapa. Milyen fiatal... még bajusza sincs. Szervusz, ifjú nagyapa... Szervusz, öregapám — öcsém ... Gyerekek, ne rálicitáljátok a szakállamat!... Mit csinál a kedves- nagymama? — Istencsudája, nem nagymama. Nem látod, hogy nőtlen vagyok? Ne beszélj bolondokot, kedves unokám-bátyám! — Hogyan lenne nőtlen, — hát akkor hogy lennének unokái? — Talán drót nélkül? — Ezt az egyet mégsem. Különben 'éppen az előbb beszéltünk a kedves nagymamával. — Nem mondanátok ti meg, hogy ki iö és merre van hazája? — Várjon C9ak, mindjárt újra bekapcsoljuk ... Ni, de édes a kicsike. Épp most teszik tisztába. Nagypapa, szóljon csak a dadának, mert mindjárt leejti és onnan ered a szépséghiba a bal homlokán ... Zzz... Huszonöt év múlva ... de nagyon csókoiózik avval a fess, szőkehaj u hadnaggyal. — Ne beszélj bolondokat, én kopasz .Vagyok. — És nem fess. De nem is magáról [van szó. Vigyázzon a nagymamára, kedves nagypapa. — Hát én hol vagyok? — Mitrovicán, a hetesben, öt év. Va- Iamü baj volt a papírok körül. — Apropó, ha már itt tartunk, hogy Sll a kis Ganz? r— Ganz gut, köszönöm. Hanem maga vigyázzon azzal a Mltrovicával! Ne hozzon szégyent unokái ősz fejére. Különben mi nem foglalkozunk a tőzsdével és hasonló erkölcstelenségekkel. —i Mit erkölcs? Ha már ilyen jó masinátok van, nézd meg a Turóaszaló jövőbeli kurzusát, hátha lehet valamit keresni. —Ne kívánjon ilyen inkorrektséget az unokájától. —- Ha már unokám, — akkor parancsolom. Egyébként megcsináljuk mutyiba, nektek is hoz valamit, mert1 különben fuccs az örökség. — Stimmt. —• Közben keress fel tiz év múlva kérdezd meg, hogy állunk szerelem dolgában, azután gyere vissza mára é mondd meg, hogy mit üzentem nekem.. —kas. Elfogató parancs egy volt baranyai főszolgabíró ellen Húszezer dinárt sikkasztott Szelákovics volt hatinai főbíró Batináról jelentik: Szelákovics Velimir batinai főszolgabíró ellen, akinek neve sorozatos botrányai révén vált már régebben ismeretessé, elfogatóparancsot adtak ki húszezer dinár megállapított hivatalos pénz elsikkasztása miatt. Szelákovicsot már két hónapja elbocsájtotték állásából, aki el is hagyta a batinai járást, azonban elfelejtett leszámolni a hivatalos pénzekkel. Nagy sietségében a főszolgabírói hivatal pénztárának kulcsait is magával vitte, amiket két hónap után sem juttatott vissza. Ezenkívül azzal is vádolják, hogy a Vidovdan napján rendezett ünnepségek alkalmával be> folyt pénzekkel sem számolt el. Megállapítást nyert az is; hogy Szelákovics főbiró rendszeresen leszedte a hivatalos aktákról az ok rn 'nybélyegeket és azokat eladta Ma még nem lehet pontrsir tudni, hogy mennyi ilyen bélyegről van szó, annyi azonban tény, hogy csak a nagyobb ügyek aktáiról a bélyegek mind hiányoznak. Eltávozása után a fiókjában meg is találtak egy kétezer dináros bélyeget, — a többi bélyegek azonban eltűntek. A sikkasztásokon kívül a bélyegcsonkitás ügyében, újabb tüzetes vizsgálatot rendeltek el Szelákovics főbiró ellen. Népszavazás lesz Németországban a Pawes-javaslatokrói A német nacionalisták és kommunisták a londoni határozat ellen Berlinből jelentik: A német nacionalisták máig még nem határozták el, milyen álláspontot foglalnak el a londoni konferencia határozatával szemben. Közvetlenül a zárójegyzőlconyv paraíálása után az általános elutasítás elvét mondták ki, de már két nappal később, mikor a német delegáció visszatért Londonból és a kancellár szóbelileg tájékoztatta a pártok vezetőit és a szövetségi országok miniszterelnökeit a határozatokról, a német nemzeti párt hajlandóságot mutatott a londoni eredmény elfogadására. Mikor azt látták a nacionalisták, hogy a középpártok, a bajor néppárt, a gazdasági párt és a szocáildemokraták minden fentartás nélkül magukévá teszik a Dawes-j avaslatot s kötelezettségeit vállalnak, hogy a birodalmi gyűlésen a benyújtandó törvényi avaslatok mellett fognak szavazni, a német nacionalisták hirtelen fordultak egyet és hangoztatni kezdték, hogy nem akarják kockára tenni a londoni eredményt. A kormány tehát bizonyosra vehette, hoigy a birodalmi gyűlés legfeljebb háromnapos vita után azokat a törvényjavaslatokat is meg fogja szavazni, amelyeknek törvényre emeléséhez az alkotmány szerint kétharmad szótöbbség kell. Ma már lényegesen csökkentek ezek a reménykedések, sőt előtérbe lép a birodalmi gyűlés feloszlatásának lehetőségével a népszavazás szüksége is. Az történt nevezetesen, hogy tegnap délután összeült a törvényhozás szeniorainak tanácsa, hogy megállapítsa a birodalmi gyűlés munkatervét s ezen úgy határoztak, hogy a külügyi bizottság tárgyalásait nem fogják két napra korlátozni, hanem a bizottság még a birodalmi gyűlés péntek délutáni, szombati és vasárnap délutáni ülésén együtt marad, a kormány pedig a plenáris ülésén fogja előterjeszteni jelentését a londoni határozatokról. Az volt a terv, hogy a kormánynyilatkozatot nyomban követi a Dawes-tör vényjavaslatok első és második olvasása, mivel hjéífőig vagy keddig végeznek és legkésőbb a jövő csütörtökön következhetnék a harmadik olvasás és a szavazás. A szeniorok tanácsában a kommunisták és a német fajvédők nyomban bejelentették az obstrukciót ez ellen a terv ellen. Meglehetős bizonyossággal mond-’ ható a szeniorok tanácsának tegnar ülése óta, hogy a birodalmi gyűlésen aligha lesz többsége a Dawes-tcrvezettel kapcsolatos legfontosabb javaslatnak, amely a birodalmi vasutak uj üzemi társasága alapszabályairól szól. Ennek közvetlen következménye a birodalmi gyűlés feloszlatása volna, amit a kancellár Londonban előre jelzett erre az esetre és visszatérése után a parlamenti pártok vezéreinek határozottan bejelentett. A birodalmi elnök elvileg már felhatalmazást adott a törvényhozás feloszlatásának bejelentésére. Párhuzamosan az uj választásokkal, ha azok elkerülhetetlenek, de talán időrendben nem egyszerre népszavazás lesz a birodalomban. Az alkotmány 75-ik cikkelye értelmében ugyanis népszavazással hatályon kívül lehet helyezni a birodalmi gyűlés valamely határozatát, ha a szavazásra jogosultak többsége részt vesz az egész nép akaratnyilvánításában. Ha tehát, ami most már valószínünk látszik, a kommunisták és a német fajvédők csakugyan obstruálni fognak, akkor a német nép a Dawes-javaslatok sorsát népszavazáson fogja eldönteni s egyidejűleg arra nézve is félreértést kizáró módon akaratát fogja nyilvánítani, hogy milyen politikát, kövessen a birodalmi kormány a londoni konferencia után. A Dawes-javaslatok a szó igazi értelmében csupán a reparációs problémával függnek össze, elletia londoni határozatok azon túl még sokkal többet jelentenek. Elméletileg mindenesetre a versailiesi békeszerződés revízióját is jelentik. Amit Ramsay Macdonald és Herriot kiván, az nem más, mint az. hogy ne csupán a Ruhr-harcok terén legyen tabula rasa, hanem az egész európai politika tekintetében, amint az a legutóbbi öt éven át alakult és döntsön a német nép, hogy támogatni akarja-e ebben az elhatározásában a két volt ellenséget. Ez lesz az értelme a német birodalmi általános választásoknak, míg a népszavazás tisztára azt fogja eldönteni, hogy elfogadja-e Németország a Dawés-törvényjavaslatokat, vagy sem. Nyitva marad még az a kérdés, hogy. az uj választások es.a népszavazás után uj londoni konferenciára lesz-e szükség, vagy bele fognak-e abba egyezni a szövetségesek, hogy, a londoni zárójegyzőkönyv épség-, ben maradjon és az aláírására kitűzött határidőt meghosszabbitják-e. A német kormány nem fél attól, hogy a külföldön félreérthetnék, ha a Dawes-j avaslatok megszavazása a német nacionalisták ellenzésén meghiúsulna, mert Angliában é's Franciaországban az egész közvélemény örömmel üdvözölné a leszámolást a német nemzeti párttal, hogy igy tiszta helyzet álljon elő. Ellentétek az angol kormány tagjai közöttx Londonból jelentik: Az ellentétek Macdonald miniszterelnök és Snowden kincstári kancellár között mindjobban kiélesednek. Snowden kijelentette. hogy nemcsak a londoni konferencia, hanem az angol-orosz tanácskozások határozatai is csalódást hoztak. Főleg azj: ellenzi, hogy az angol kormány garantálja a Szovjetoroszországnak nyújtandó kölcsönt. Sérelmesnek tartja Anglia érdekeire a német-francia kereskedelmi szerződést is.-mert igy a francia áru ki fogja szorítani Németországból az angol árut. A munkáspárton belül felmerült ellentétek az ellenzék pozícióját erősítik meg, amit úgy a konzervatívok, mind a liberálisok ki is használnak. _ Késő éjjel érkező jelentés szerint Snowden kincstári kancellár a leghatározottabban megcáfolja azt a hírt, mintha közte és Macdonald között nézeteltérés volna. A részvénytársaságok adéséreümei r Értekezlet a suboticai Lloydban Mint már megírtuk, a pancsevói Népbank az egész Vajdaságra kiterjedő mozgalmat indított a nyilvános_ számadásra kötelezett részvénytársaságok adósérelmeinek orvoslása céljából. Ebben az ügyben augusztus hó 24-én. vasárnap a pancsevói Népbank tanácstermében értekezletet tartanak a szeptember 7-én Beogradban tartandó kongresszus előkészítésére. A kongresszus rendezősége a szuboticai Líoydnak is beküldötte a memorandumot, mely a nyilvános számadásra kötelezett részvénytársaságok főbb panaszait sorolja fel. A szuboticai Lloydban ezzel az ügygyei kapcsolatban1, csütörtök este tanácskozást tartottak, amelyen Jakobcsics Imre ismertette az összejövetel célját, majd dr. Fischer Jákó. a Líoyd ügyésze, hosszabb előadásban vázolta a szuboticai részvénytársaságok séremeit, amelyeket a pancsevói memorandum nem említ meg. Indítványozta, hogy a vasárnap Pancsevón tartandó előértekezleten a szuboticai Lloyd képviselője adja elő ezeket a speciális sérelmeket és sürgesse, hogy ezeket is vegyék fel a kongresszus anyagába. Az értekezlet egyhangúlag hozzájárult Fischer Jákó indítványához.
