Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-21 / 228. szám
2. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 21, Drága telefon — rossz kapcsolás Panaszok a szuboticai telefonközpont ellen Napról-napra elkeseredettebb panaszok hangzanak a közönség körében a szuboticai telefonközpont ellen. Szuboticán egy telefonkapcsolást kivárni, valóságos idegpróba és a telefonelőfizetők felszólalásai, reklamációi a revizornál, bejelentései a főnökségnél mind hiábavalók. Tiz-tizenöt percig is eltart, mig va- Iaki a kért számot megkapja. Ha aztán a kapcsolás nagynehezen megtörténik és a beszélgetés végeztével az előfizető újból a központot keresi, hogy uj számot kérjen, akkor újabb negyedóra telik el, mig a központ az összekötött két számot szétkapcsolia. Ez a tarthatatlan állapot annál inkább kelt felzúdulást a telefonelőfizetők között, mert a postai vezetés az előfizetési feltételeket folytonosan súlyosbítja anélkül, hogy az ellenérték biztosítása tekintetében a szükséges intézkedéseket megtenné. Sőt megállapítható, hogy a telefonszolgálat szinte az előfizetési dijak emelésével és egyéb követelések szigorításával egyenes arányban rosszabbodik. Maguk az előfizetési dijak is igen magasak. Ha az előfizetői egyik szobából a másikba akarja átszereltetni a telefont, akkor előre néhány száz dinárt kell lefizetnie. Hav a telefonhoz hozzá sem nyúlnak, csak elköltözés folytán az ottmaradt telefont az uj bérlő veszi át. ezért átírás címén 2Q00 dinárt számítanak. Legutóbb pedig azt az újítást találták ki. hogy a telefonnyugtát nem fogják kikézbesiteni. hanem mindenki köteles az előfizetési dijat lejáratkor figyelmeztetés nélkül lefizetni. különben három napon belül leszerelik a telfonját. Aki tehát az uj negyedév első, három napján véletlenül elfelejti, hogy az előfizetést meg kell újítania, azt szó nélkül megfosztják a telefonjától. Ez a reform értesülésünk szerint néhány nap múlva már életbelép. Ahelyett tehát, hogy a telefonszolgálatot megjavítanák, olyan rendszabályokat alkalmaznak, amelyek a telefon használatát egyre nehezebbé és kényelmetlenebbé teszik. A késedelmes kapcsolás főoka az, hogy nincs elés személyzet. A személyzethiányt pedig az idézi elő, hogy a telefonhoz alkalmazott kisasszonyok aránytalanul kis fizetést kapnak. A postafőnökség sürtin hirdet pályázatot telefonszemélyzet felvételére, de soha elég jelentkező nem akad. mert a fizetség sokkal kisebb, mint amennyit a nehéz szolgálat megkívánna. A meglévő személyzet nem győzi a ráháruló nagy munkát és ezért kell a telefonelőfizetőknek annyi mérget nyelniük, mig hívásukra a központ jelentkezik. A közönség joggal várhatja el, hogy a telefon, ha már használata olyan súlyos anyagi megterheléssel jár. legalább feleljen is meg rendeltetésének, amely annyi költséget emészt föl. Újból kérik a magyarszinház engedélyezését Egy szuboticai vállalkozó terve — A kormány zópár tok nem ellenzik a magyar színjátszás engedélyezését A jugoszláviai magyar színjátszás régóta vajúdó kérdése újból aktualitást nyert azzal a kísérlettel, amely most a Davidovics-kormány támogatásával reméli feltámasztani a magyar színházat. Ismeretesek azok a korábbi próbálkozások, amelyek már évek óta folynak a magyar színjátszás engedélyezése érdekében és amelyek mindeddig eredménytelenek maradtak. Amig Csehszlovákiában és Romániában már évek óta zavartalanul működhetnek a magyar színházak, addig az SHS királyság mindezideig mereven elzárkózott a magyar színjátszás engedélyezése elöl. Emlékezetes, hogy legutóbb egy magyarországi szinígazgató próbált működési engedélyt szerezni és a Pasics-kormánynak akkor legfőbb kifogása az volt, hogy magyar állampolgárnak nem adhat színházi koncessziót. Mikor azután kevéssel később két suboticai jugoszláv állampolgár is próbálkozott az engedély megszerzésével, a kormány ezektől is megtagadta az engedélyt. Az uj kormány programmja, amely a teljes állampolgári egyenjogúságot és a nemzetiségekkel való liberális és alkotmányszerü elbánást hirdeti, azt a reményt kelti, hogy ez a kormány nem llesz kevésbé liberális felfogású a magyar szinház kérdéséiben sem a csehszlovák vagy a román kormányoknál és végre megadja a magyar színjátszás részére az engedélyt. Ezért egy suboticai vállalkozó, aki már a Pasics-kormány alatt legutóbb kérelmezte a magyar szinház engedélyezését. Két házasság Irta : Baedeker Évek óta nem fordultam meg a szomszédos Z. városban, ahová a múlt héten egy személyesen elintézendő családi ügy miatt kellett utaznom. A vasúti kupéban egy régi ismerősömre találtam, akiről a háború óta semmit se hallottam. Gyáros volt. s valamikor nálunk kattogtatta a gépeit, de a telepét még a nagy világhistóriai dátum előtt áthelyezte Z.-be, ahová szerencsésebb konjunktúrák csábították. Megörültünk egymással, s beszédbe elegyedtünk a régi jó időkről s a mostani roszszakról. Megkérdeztem tőle, akklimatizálta-e magát üzemének az uj helyén, s hogy beváltak-e azok a remények, amelyeket annak az áttelepítéséhez fűzött? A felelet kedvezően hangzott, — Az elköltözésemet nem bántam meg — igy nyilatkozott a gyáros. —- Mindent újra kellett ugyan kezdenem, de a kezdet nehézségein elég gyorsan és szerencsésen átestem. Ma már. merem mondani, számitok valamit a piacon, különösen amióta társultam egy szakemberrel. aki elsőrendű erő a bransunkban. Tanácsára uj gépekkel szereltük fel a gyárat, külföldről szerződtettünk drága, de kitűnő előmunkást, s egyéb célszerűnek mutatkozó ameliorációkat tettünk. Most már jelentékeny, ekszportunk van. most újból ezzel a kérelemmel fordult az uj kormányhoz. A vállalkozó, aki jugoszláv állampolgár, a napokban már Beográdban járt ebben az ügyben és informálódott illetékes helyen, hogy miképen fogadnák kérelmét. A kormány részéről egyelőre ugyan semmiféle határozott Ígéretet nem nyert, azonban a tárgyalások folyamán kijelentések hangzottak el. aminek alapján a suboticai vállalkozó benyújtja kérvényét és minden előkészületet megtesz a magyar szintársulat megszervezésére. Értesülésünk szerint a színház fentartására egy konzorcium alakulna, amely elsőrendű, nagy színtársulatot szervezne, amely egyidöben a Vajdaság több helyén tartana előadásokat, olymódon, hogy amig Suboticán drámai előadások lennének, addig Somborban vagy Becskereken operákat és operetteket játszanának. Érdeklődtünk a suboticai kor mánypártok körében, hogy miképen fogadják a magyar színház enge délyezése érdekében megindult újabb akciót. Úgy a demokratapártban, mint a bunyevácok részéről a leghatározottabban kijelentették a »Bácsmegyi Napló« munkatársa előtt, hogy a kormánypártoknak nincs semmi kifogásuk a magyar színház engedélyezése ellen és amennyiben a helyi pártok véleménye e tekintetben irányadó lesz, úgy támogatni fogják a magyarság ezirányu kérelmét. Hangsúlyozzák a kormánypártok részéről, hogy semmiféle államérdek nem tilthatja a becsületes és csak művészi szempon— Gratulálok! Nem is tudtam, hogy társa van. És hogyan jön ki vele? Jól férnek össze? — Kitünően, mint két galamb . . . Persze, ha öt-hat év előtt intézte volna hozzám ezt a kérdést, valószinüleg másképp feleltem volna ... De. ismétlem, kitünően . .. . Tudja, az ilyen közkereseti társaság sokban hasonlít a házas viszonyhoz. Az ember az első Pár esztendőben nem él a legjobban a hitestársával, a két véralkat és jellem nem vág össze, a házasfelek szokásai is különbözők. s a nevelésük és a világnézetük meg éppen nem rokon. Sok az ütközőpont . . . Egy ideig bizony nem értik egymást# gyakran különböznek össze, az asszony minden komolyabb ok nélkül sir s a férj kedvetlen; az előbbi olykor válni akar. hazakivánkozik a szüleihez, s az utóbbi is nem egyszer gondol arra. hogy bolond intézmény a házasság s hogy — nem muszáj holtig együtt maradni. Akárhányszor van békéltetésre szükség, s hol egy jóiéitól öreg rokon, hol egy jóindulata pap kénytelen a viszonyuk lazuló kapcsait egybeforrasztani s a lelkűkre beszélni, hogy legyenek elnézőek egymásnak a hibái iránt. Lassan-lassan. aztán, amint az idő múlik, összemelegednek. kezdik egymást jobban megérteni, az úgynevezett »jelenetek« ritkábbakká lesznek, a nő kevesebbet sir sj a férj nem szalad el minduntalan hazulról; az egyik kérdésben az egyik enged, a másikban a másik, s végül példás egyetértésben élnek. — mar szeretik is egymást, s ha egyikük meghalna, a másik őszintén megsiratná. s nehezen tudna megvigasztalódni és újból házasságot kötni... A társammal most nagyon jóba’ vagyunk. ... Másnap hazautaztam s a vasúti kocsiban egy másik ismerősömmel kerültem össze. Ez is üzletember volt. — nagykereskedő, akitől röviddel az összeomlás után kaptam körlevelet, amely szerint a Kovács Alajos-céget ezentúl Bartalus Károly urraí társulva Kovács és Bartalus néven folytatja. A kölcsönös üdvözlés után megkérdeztem tőle; — Nos? Hogy’ vált be a dolog? Meg van elégedve a társával? Kovács ur sóhajtott. — Nem mondhatnám. ■— hangzott a kedvetlen válasz. — Semmiképpen se vagyok elragadtatva ... Ha néhány esztendővel előbb intéz hozzám hasonló kérdést, kedvezőbb feleletet hallott volna . ... De most . . . Tudja, édes uram., ez a dolog, már mint az ilyen társaság szakasztott olyan, mint egy házasság, amelyben az ember eleinte mézes heteket.' s ha egy kis szerencséje van. mézes hónapokat (sőt esetleg mézes esztendőt) él. ez idő alatt bőgőnek nézi az eget és angyalnak a fiatal feleségét. Persze fez aszszony csak épp annyira angyal, mint amennyire bőgő a mennyboltozat. De ő. a jó ember, ezt nem tudja. ö. boldog, mert azt hiszi, tokát szem előtt tartó magyar színjátszás engedélyezését, mert a színház kérdése tisztán kulturális kérdés és az uj kormány a nemzetiségek kulturális jogait semmiképen se kívánja megcsorbitani. A magyar színjátszás egyetlen korlátozása a kormánypártok véleménye szerint csak az volna, hogy a magyar színház működését bizonyos terminusokhoz kössék. A kormánypártoknak egyébként az a véleményük, hogy ö kormány nem fog nehézségeket gördíteni a magyar színjátszás engedélyezése elé. A magyarság, amely az utolsó években már megtanulta, hogy nem lehet optimista, amikor jogainak elismeréséről van szó, most bizakodó érdeklődéssel várja a kormány elhatározását. Titokzatos gyermekhuüa Beogradban Az anya otthagyta a holttestet és Szuboticára utazott Beogradból jelentik : Néhány nappal ezelőtt a Vojvoda Brana ulica 17. számú házban lakást vett bérbe egy fiatal asszony, aki kisgyermeké-, vei együtt be is költözött és ettől kezdve ki sem mozdult a lakásból. A szomszédok közül senkivel sem érintkezett az asszony és senki sem tudta a kilétét. Tizenhetedikén végre az asszony kiment a lakásból és egyedül eltávozott, anélkül, hogy azóta visszatérni látták volna. A szomszédság, amikor megtudta a titokzatos eltűnést, jelentést tett a rendőrségnek. A kiérkezett rendőrtisztviselő a lakás ajtaját nyitva találta és a szobában különös látvány tárult eléje. Az asztalon egy febérruhás, összeaszott gyermek kihűlt teteme feküdt, mellén egy szentkép, egyik kezében félig elégett viaszgyertya volt. A nyomozás nem tudta megállapítani a titokzatos aszszony kilétét, csupán annyi derült ki, hogy augusztus 17 ikén Szuboticára utazott. A rendőrorvosok véleménye szerint a gyermek éhenhalt. A különös asszony után folytatják a nyomozást. hogy ez mindig igy lesz. s hogy az ég meg az asszony állandóan igy fog rá mosolyogni,. S ez a mosoly tart is. amig a felesége szépsége, üdesége és egyéb testi erényei le tudják őt bilincselni, s a szeretetreméltósága kénes az otthonát számára édessé és kívánatossá tenni*, Csakhogy az újdonság ingere s a frisseség varázsa egyszer csiak: megszűnik, az egyik házasságnál néhány hónap, a másikban pár esz-' tendő múlva, a házasfelek már nem szeretik egymást vakon, már nem tartják egymást tökéleteseknek, észreveszik a másik fél gyengéit, kezdik a szokásait megítélni s a magaviseletét unni. Egymásnak a bámulóiból egymásnak a kritikusaivá lesznek. Az asszony napról-napra elégedetlenebb s a férj mind több időt tölt a klubban meg a kávéházban. Legjobban szeretnének elválni* s végül mégis együtt maradnak, mert az anyagi érdekeik igy kívánják. s a számításukat jobban találják meg. ha kitartanak egymás mellett. Mélyet sóhajtott s busán nézett maga elé. Ezenközben a vonatom berobogott a pályaházba, s én búcsút vettem a Kovács és Baríalus-cég beltagjától. így történt, hogy mire rövid utazásomból hazaértem, nemcsak azt tudtam meg. hogy a két ismerősöm minő viszonyban van az üzlettársával. de azt is. hogy hogy’ él a 'feleségével.
