Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-20 / 227. szám
Pošfarina oíaő'1*?'1'u", t:V ;.íü Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve Búd: XXV. évfolvam Megjeleuik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. SzcrkesKtőssg 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snfcotica, Aleksandrova ni. 1. (Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4» (Rossia-Fonciére-palota) Törvény és meggyőződés (+) A belügyminisztérium . egy vezető tisztviselője a Magyar Párt ügyével kapcsolatban érdekes és tanulságos nyilatkozatot tett a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt. Az illető főhivatalnok; aki a Magyar Párt megbizottjis által a feloszlató rendelet felfüggesztése iránt benyújtott kérvény referense, kijelentette, hogy magánvéleménye szerint a nemzeti, vallási vagy feji alapon álló szervezeteknek nincs jogosultságuk. Hozzátette azonban, hogy a Magyar Párt betiltásának felülbírálása kizárólag jogi kérdés, melynek eldöntésénél csakis az alkotmány és a törvények rendelkezései lehetnek irányadók. Ebben a nyilatkozatban nem a magánvélemény és a törvény értékének szigorúan elhatároló megkülömböztetése a figyelemreméltó, hanem az, hogy erre az egyéb* ként magától értődő disztinkcióra egyáltalán szükség van. A törvények létrejöttében, a jogrendszer kialakulásában kétségtelenül része van a magánvéleménynek, az egyének politikai és tudományos meggyőződésének, de ez alkotmányos országban csak akkor válhatik a nép magatartását szabályozó paranccsá, ha a népképviselet magáévá teszi és az alkotmányos tényezők szankcionálják. Egyének vagy pártok meggyőződése lehet törvények keletkezésének kiindulópontja, lehet törvények módosításának vagy kicserélésének alapvető motívuma, de senkinek sem adhat jogot arra, hogy törvényeket megszegjen. Nincs törvény, amelyik ne a törvényhozó testületben megnyilatkozó ellentétes nézeteknek volna az eredője. Szabad-e ebből azt a következtetést levonni, hogy a törvény hatálya nem terjed ki azokra, akik meggyőződésüket követve, megszavazását ellenezték ? Elképzelhető-e jogrend és állami konszolidáció a hozott törvények abszolút uralma nélkül, amely alól egyetlen polgárt sem mentesíthet a külömben minden tiszteletet megérdemlő egyéni meggyőződés ? Emlékezetesek még azok a szenvedélyes parlamenti harcok, amelyek vajúdásai között az alkotmány 1921-ben megszületett. Az uj állam közjogi fundamentumának szilárdsága független attól a körülménytől, hogy az egyes pártok az akkori kormány alkotmányjavaslatával szemben milyen álláspontot foglaltak el és hogy annak idején a javaslat sorsa az utolsó pillanatig kétes volt. Magánvélemény, világnézleti meggyőződés vagy pártpolitikai program senkinek, aki az állam kötelékébe tartozik, nem biztosíthat snivus conductust arra, hogy a törvényhozás akaratából éíetbeéptetelt alkotmány rendelkezéseivel szembehelyezkedhessék és legfeljebb csak az alkotmány rereviziójára irányuló parlamentáris törekvést igazolhatja. Az alkotmány 14-ik szakasza félremagyarázást nem tűrő szabatossággal kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek a gyülekezési és egyesülési jogot háborítatlanul élvezhetik. Ha ezzel a kodifikált joggal szemben felmerül az a magánjellegű vélemény, hogy a nemzetiségeknek nem kellene szervezkedésükben nemzetiségi jellegüket kidomboritaniok, akkor az érdekelt kisebbségek ez elmúlt években szerzett súlyos tapasztalatokra és megdönthetetlenül bizonyító erejű történelmi példákra hivatkozhatnak, amelyek ezt a felfogást könnyű szerrel megcáfolják. De a Magyar Párt esetében ez a magánvélemény hatalmi cselekedetté fajult és ezzel nemcsak a tárgyilagos érvelés vesztette el célját, hanem sebet kapott az alkotmány is, épen azok részéről, akik dogmát alkottak annak érinthetetlenségéből. Veszedelmes precedens, hogy egyének, pártok, koalíciók saját külön meggyőződése fölülkerekedhetik az alkotmány utasításain. Emberek és csoportok jóhiszemű, tisztaszándéku meggyőződése is végső elemzésben nem közérdeket szolgáló tényezőkre bontható fel. A törvényeknek éppen az a hivatásuk, hogy a legkülönbözőbb meggyőződések bel* lum omnium contra omnes-ét egységes és mindenkire kötelező jogrendszerrel szereljék le. Az egyéni vélemény és a törvényes szükségesség közt disztingváló belügyminisztériumi főhivatalnok nyilatkozata, különösen a kormányzópártokhoz tartozó politikusok kategorikus kijelentései után, biztos reményt nyújt arra, hogy az alkotmány 14. szakasza fog diadalmaskodni a minisztertanácsnak a Magyar Pártra vonatkozó határozatában. A Magyar Pártot föloszlató rendit let fölfüggesztene nemcsak a rüagyar kisebbség sérelmének lesz orvoslása, hanem az alkotmányon ejtett csorbát is ki fogja köszörülni, ami az egész ország érdeke. Pasics a Radics-párt feloszlatását követeli A radikálisok beográdi nagygyűlése Beogradból jelentik : A radikális-párt kedden Pasics Nikola részvételével népgyülést tartott a fővárosban. A beográdi népgyülés, amely a radikális-párt tervbevelt propaganda-gyűléseinek sorát meg nyitotta, nem volt olyan látogatott, mint a radikális-párti politikusok remélték — körülbelül kétezer főnyi hallgatóság volt jelen — és nem elégítette ki a várakozást Pasics beszéde sem, amely egyszerű ismétlése volt az ősz államférfi régebbi megnyilatkozásainak. A nyolcvankét esztendős Pasics olyan halkan, fátyolozottan, elhaló hangon beszélt, hogy csak a közvetlen közelében álló hivei érthették meg szavát; főként Radics Istvánt támadta felszólalásában, akit kommunistának bélyegzett. A gyűlést féitizkor nyitották meg — az eredeti tervtől eltérően zárt helyiségben : a Paris szállóban. Az első szónok Pasics Nikola, a radikális-párt elnöke volt. Pasics beszéde elején az SHS. királyság megalakulásának történetét ismertette. Hivatkozott azokra a nagy áldozatokra, amelyeket a szerb nép hozott szláv testvérei felszabadításáért. A háború befejezése után — mondotta Pesics — a szerbek testvérként ölelték magukhoz a tesivér-szldvokat, a horvétokat is, akik ugyanolyan jogokat kaptak, mint a szerbek. Az események azonban azt muőrkondont és a közeli Színháztérre vonult, ahol azonban szét' oszlott. Féltizenkettőkor teljesen helyreállt a nyugalom Beograd uccáin. >4 keddi minisztertanács A kormány tagjai kedden délelőtt minisztertanácsot tartottak, amely resszort-kérdésekkel foglalkozott, főként Sumertkovics kereskedelmi miniszter, Pesics építésügyi miniszter és Vésze nyák agrárminiszter tettek hosszabb előterjesztéseket. Petrovics Nasztáz belügyminiszter bejelentette a minisztertanácsnak, hogy Cemovics Mérkó belügyi államtitkár kedden reggel a királyhoz utazott Topóiéra, hogy aláírassa a főispáni kinevezéseket. Minthogy a Magyar Párt ügyét Cemovics államtitkár referálja, a miniszterinnács kedden sem foglalkozhatott a Magyar Párt működésének újbóli engedélyezésével. A Német Párt munkája A nénYetparíi politikusok nepról-napra megbeszéléseket folytatnak a kormány tagjaival, akik előtt ismertetik a német kisebbség panaszait és kívánságait. A pért elnöke, Krofft István dr. kedden Korosec közoktatásügyi miniszterrel tárgyalt, mig dr. Moser alelnök Pecsics építésügyi miniszterrel értekezett a németeket érdeklő kérdésekről. Neuner Ferenc dr. bánáti német képviselő a külügyminisztériumban folytatott tárgyalásokat. Neuner az ellen tiltakozott, hogy a kormány elidegenítési tilalommal terhelte meg azoknak a román állampolgároknak jugoszláviai biriokait, akik a legutóbbi haíárkiigazitás alkalmával román Imperium alá kerüllek. Ezek az uj román állampolgárok — legnagyobbrészt németek — jugoszláviai birtokaikat vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek mellett tudják megművelni és igy szeretnék azokat eladni, amit azonban az elidegenítési tilalom miatt nem tehetnek meg. A külügyminisztériumban Neuner képviselő azt a fölvilágositást kapta, hogy a rendelkezés nem a román-jugoszláv kettősbirtokosok ellen irányul, hanem csupán represszália Románia ellen. A románok ugyanis a határkiigazités alkalmával hozzájuk csatolt területen egyszerűen elkobozlak az ötven holdon felüli birtokokat. A jugoszláv kormány többizben megkísérelte a román kormányt rábírni ezeknek a sérelmes intézkedéseknek megváltoztatására, de mindezideig eredmény nélkül. A külügyminisztérium ilyen irányban most újabb tárgyalásokat folytat és ha ezek sikerrel járnak, akkor meg fog történni a retorzióként kibocsátott elidegenítési tátják, hogy nem kellett volna a jogokat egyformán kiosztani. A Radics-pártot — Pasics szerint — az államvédelmi törvény alapján fel kellene oszlatni, mert a kommunistákhoz csatlakozott. Beszédét azzal fejezte be Pasics, hogy a radikális-párt mindenkor szilárdan kitart a vidovdáni alkotmány mellett. Beszéde után lelkes ovációkban részesítették a volt miniszterelnököt. Utána Mariánovics beogradi polgármester, majd Makszimovics Bózsó beogradi radikális képviselő szólaltak fel. Makszimovics képviselő beszédében szintén a horvát kérdéssel foglalkozott. — Ez a kormány — mondotta Makszimovics — oly egyenjogúságot akar teremteni, amelyet Radics diktál. A radikálisok ezzel szemben mindenkor az igazi egyenjogúság megvalósításáért küzdöttek. A népgyülés ezután határozati javaslatot fogadott el, amelyben elitéli a kormányt Radiccsal való barátsága miatt. A gyűlés az áilamegység és Pasics éltetése közben oszlott szét. Az uccára özön lőtt tömeg tüntetést akart rendezni, azonban a tüntetőket erős rendőrkordon vette körül és megakadályozta a demonstrációt. Mindössze kisebb incidensek voltak. A tömeg egy része a Kolercseva-utca elején áttörte a rend-
