Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-20 / 227. szám

Pošfarina oíaő'1*?'1'u", t:V ;.íü Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve Búd: XXV. évfolvam Megjeleuik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. SzcrkesKtőssg 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snfcotica, Aleksandrova ni. 1. (Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4» (Rossia-Fonciére-palota) Törvény és meggyőződés (+) A belügyminisztérium . egy vezető tisztviselője a Magyar Párt ügyével kapcsolatban érde­kes és tanulságos nyilatkozatot tett a Bácsmegyei Napló munka­társa előtt. Az illető főhivatalnok; aki a Magyar Párt megbizottjis által a feloszlató rendelet felfüg­gesztése iránt benyújtott kérvény referense, kijelentette, hogy ma­gánvéleménye szerint a nemzeti, vallási vagy feji alapon álló szer­vezeteknek nincs jogosultságuk. Hozzátette azonban, hogy a Ma­gyar Párt betiltásának felülbírá­lása kizárólag jogi kérdés, mely­nek eldöntésénél csakis az alkot­mány és a törvények rendelke­zései lehetnek irányadók. Ebben a nyilatkozatban nem a magánvélemény és a törvény ér­tékének szigorúan elhatároló meg­­külömböztetése a figyelemreméltó, hanem az, hogy erre az egyéb* ként magától értődő disztinkcióra egyáltalán szükség van. A törvé­nyek létrejöttében, a jogrendszer kialakulásában kétségtelenül ré­sze van a magánvéleménynek, az egyének politikai és tudomá­nyos meggyőződésének, de ez alkotmányos országban csak ak­kor válhatik a nép magatartását szabályozó paranccsá, ha a nép­képviselet magáévá teszi és az alkotmányos tényezők szankcio­nálják. Egyének vagy pártok meg­győződése lehet törvények kelet­kezésének kiindulópontja, lehet törvények módosításának vagy kicserélésének alapvető motívuma, de senkinek sem adhat jogot arra, hogy törvényeket meg­szegjen. Nincs törvény, amelyik ne a törvényhozó testületben megnyi­latkozó ellentétes nézeteknek volna az eredője. Szabad-e ebből azt a következtetést levonni, hogy a törvény hatálya nem terjed ki azokra, akik meggyőződésüket kö­vetve, megszavazását ellenezték ? Elképzelhető-e jogrend és állami konszolidáció a hozott törvények abszolút uralma nélkül, amely alól egyetlen polgárt sem men­tesíthet a külömben minden tisz­teletet megérdemlő egyéni meg­győződés ? Emlékezetesek még azok a szenvedélyes parlamenti harcok, amelyek vajúdásai között az al­kotmány 1921-ben megszületett. Az uj állam közjogi fundamentu­mának szilárdsága független attól a körülménytől, hogy az egyes pártok az akkori kormány alkot­mányjavaslatával szemben milyen álláspontot foglaltak el és hogy annak idején a javaslat sorsa az utolsó pillanatig kétes volt. Ma­gánvélemény, világnézleti meg­győződés vagy pártpolitikai prog­ram senkinek, aki az állam köte­lékébe tartozik, nem biztosíthat snivus conductust arra, hogy a törvényhozás akaratából éíetbe­­éptetelt alkotmány rendelkezé­seivel szembehelyezkedhessék és legfeljebb csak az alkotmány re­­reviziójára irányuló parlamentáris törekvést igazolhatja. Az alkotmány 14-ik szakasza félremagyarázást nem tűrő sza­batossággal kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek a gyüleke­zési és egyesülési jogot háborí­tatlanul élvezhetik. Ha ezzel a kodifikált joggal szemben felmerül az a magánjellegű vélemény, hogy a nemzetiségeknek nem kellene szervezkedésükben nemzetiségi jellegüket kidomboritaniok, akkor az érdekelt kisebbségek ez elmúlt években szerzett súlyos tapaszta­latokra és megdönthetetlenül bi­zonyító erejű történelmi példákra hivatkozhatnak, amelyek ezt a felfogást könnyű szerrel megcá­folják. De a Magyar Párt eseté­ben ez a magánvélemény hatalmi cselekedetté fajult és ezzel nem­csak a tárgyilagos érvelés vesz­tette el célját, hanem sebet ka­pott az alkotmány is, épen azok részéről, akik dogmát alkottak annak érinthetetlenségéből. Veszedelmes precedens, hogy egyének, pártok, koalíciók saját külön meggyőződése fölülkere­kedhetik az alkotmány utasítá­sain. Emberek és csoportok jó­hiszemű, tisztaszándéku meggyő­ződése is végső elemzésben nem közérdeket szolgáló tényezőkre bontható fel. A törvényeknek ép­pen az a hivatásuk, hogy a leg­különbözőbb meggyőződések bel* lum omnium contra omnes-ét egy­séges és mindenkire kötelező jogrendszerrel szereljék le. Az egyéni vélemény és a tör­vényes szükségesség közt disz­­tingváló belügyminisztériumi fő­­hivatalnok nyilatkozata, különö­sen a kormányzópártokhoz tar­tozó politikusok kategorikus ki­jelentései után, biztos reményt nyújt arra, hogy az alkotmány 14. szakasza fog diadalmaskodni a minisztertanácsnak a Magyar Pártra vonatkozó határozatában. A Magyar Pártot föloszlató ren­dit let fölfüggesztene nemcsak a rüagyar kisebbség sérelmének lesz orvoslása, hanem az alkot­mányon ejtett csorbát is ki fogja köszörülni, ami az egész ország érdeke. Pasics a Radics-párt feloszlatását követeli A radikálisok beográdi nagygyűlése Beogradból jelentik : A radiká­lis-párt kedden Pasics Nikola rész­vételével népgyülést tartott a fő­városban. A beográdi népgyülés, amely a radikális-párt tervbevelt propaganda-gyűléseinek sorát meg nyitotta, nem volt olyan látoga­tott, mint a radikális-párti politi­kusok remélték — körülbelül két­ezer főnyi hallgatóság volt jelen — és nem elégítette ki a vára­kozást Pasics beszéde sem, amely egyszerű ismétlése volt az ősz államférfi régebbi megnyilatko­zásainak. A nyolcvankét eszten­dős Pasics olyan halkan, fátyolo­­zottan, elhaló hangon beszélt, hogy csak a közvetlen közelében álló hivei érthették meg szavát; főként Radics Istvánt támadta felszólalásában, akit kommunistá­nak bélyegzett. A gyűlést féitizkor nyitották meg — az eredeti tervtől eltérően zárt helyiségben : a Paris szálló­ban. Az első szónok Pasics Nikola, a radikális-párt elnöke volt. Pa­sics beszéde elején az SHS. ki­rályság megalakulásának történe­tét ismertette. Hivatkozott azokra a nagy áldozatokra, amelyeket a szerb nép hozott szláv testvérei felszabadításáért. A háború befe­jezése után — mondotta Pesics — a szerbek testvérként ölelték magukhoz a tesivér-szldvokat, a horvétokat is, akik ugyanolyan jogokat kaptak, mint a szerbek. Az események azonban azt mu­őrkondont és a közeli Színház­térre vonult, ahol azonban szét' oszlott. Féltizenkettőkor teljesen helyreállt a nyugalom Beograd uccáin. >4 keddi minisztertanács A kormány tagjai kedden dél­előtt minisztertanácsot tartottak, amely resszort-kérdésekkel foglal­kozott, főként Sumertkovics keres­kedelmi miniszter, Pesics építés­ügyi miniszter és Vésze nyák ag­rárminiszter tettek hosszabb elő­terjesztéseket. Petrovics Nasztáz belügyminiszter bejelentette a minisztertanácsnak, hogy Cemo­­vics Mérkó belügyi államtitkár kedden reggel a királyhoz utazott Topóiéra, hogy aláírassa a főis­­páni kinevezéseket. Minthogy a Magyar Párt ügyét Cemovics ál­lamtitkár referálja, a miniszterin­­nács kedden sem foglalkozhatott a Magyar Párt működésének újbóli engedélyezésével. A Német Párt munkája A nénYetparíi politikusok nep­­ról-napra megbeszéléseket foly­tatnak a kormány tagjaival, akik előtt ismertetik a német kisebb­ség panaszait és kívánságait. A pért elnöke, Krofft István dr. ked­den Korosec közoktatásügyi mi­niszterrel tárgyalt, mig dr. Moser alelnök Pecsics építésügyi minisz­terrel értekezett a németeket ér­deklő kérdésekről. Neuner Ferenc dr. bánáti német képviselő a kül­ügyminisztériumban folytatott tár­gyalásokat. Neuner az ellen til­takozott, hogy a kormány elidege­nítési tilalommal terhelte meg azok­nak a román állampolgároknak jugoszláviai biriokait, akik a leg­utóbbi haíárkiigazitás alkalmával román Imperium alá kerüllek. Ezek az uj román állampolgárok — legnagyobbrészt németek — jugo­szláviai birtokaikat vagy egyál­talán nem, vagy csak nagy ne­hézségek mellett tudják megmű­velni és igy szeretnék azokat el­adni, amit azonban az elidegení­tési tilalom miatt nem tehetnek meg. A külügyminisztériumban Neu­ner képviselő azt a fölvilágositást kapta, hogy a rendelkezés nem a román-jugoszláv kettősbirtoko­sok ellen irányul, hanem csupán represszália Románia ellen. A ro­mánok ugyanis a határkiigazités alkalmával hozzájuk csatolt terü­leten egyszerűen elkobozlak az öt­ven holdon felüli birtokokat. A jugoszláv kormány többizben megkísérelte a román kormányt rábírni ezeknek a sérelmes in­tézkedéseknek megváltoztatására, de mindezideig eredmény nélkül. A külügyminisztérium ilyen irány­ban most újabb tárgyalásokat folytat és ha ezek sikerrel járnak, akkor meg fog történni a retor­zióként kibocsátott elidegenítési tátják, hogy nem kellett volna a jogokat egyformán kiosztani. A Radics-pártot — Pasics szerint — az államvédelmi törvény alapján fel kellene oszlatni, mert a kom­munistákhoz csatlakozott. Beszé­dét azzal fejezte be Pasics, hogy a radikális-párt mindenkor szilár­dan kitart a vidovdáni alkotmány mellett. Beszéde után lelkes ovációkban részesítették a volt miniszterel­nököt. Utána Mariánovics beogradi polgármester, majd Makszimovics Bózsó beogradi radikális képvi­selő szólaltak fel. Makszimovics képviselő beszé­dében szintén a horvát kérdéssel foglalkozott. — Ez a kormány — mondotta Makszimovics — oly egyenjogú­ságot akar teremteni, amelyet Radics diktál. A radikálisok ezzel szemben mindenkor az igazi egyenjogúság megvalósításáért küzdöttek. A népgyülés ezután határozati javaslatot fogadott el, amelyben elitéli a kormányt Radiccsal való barátsága miatt. A gyűlés az ái­­lamegység és Pasics éltetése köz­ben oszlott szét. Az uccára özön lőtt tömeg tüntetést akart ren­dezni, azonban a tüntetőket erős rendőrkordon vette körül és meg­akadályozta a demonstrációt. Mindössze kisebb incidensek vol­tak. A tömeg egy része a Koler­­cseva-utca elején áttörte a rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom