Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-19 / 226. szám

Pcsfarina plaćena u gotovom Ára egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Síihofica, KEDD, 1924 augusztus 19. 226. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után ét kettőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .'. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ul. 1. (Lelaach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Az első feladat Talán szabad mér a Magyar Párt ügyeiről úgy beszélni, mintha o feloszlató határozatot felfüg­gesztő rendeletet ntár kibocsá­tották volna. A munka program­ját a munka megkezdése előtt kell összeállítani s abban a pil­lanatban, amikor a kormányható­ság ismét szabaddá teszi a ma­gyarság politikai szervezkedését, már benne leszünk a legsürgő­sebb, leghalaszthatatlanabb teen­dők közepében. A Magyar Pártot az egész ma­gyarság pártjává kell tenni. Em­lékezetesek azok a körülmények, amelyek között a Magyar Párt első szervezete megszületett. Ne­héz atmoszférában, baljós fenye­getések között, izzó türelmetlen­ségben ment végbe az első meg­mozdulás. Sokan — a hivatottak közül is — nem tartották megfe­lelőnek az időt a magyarság első politikai szervezkedésére, többen voltak, akik a nyugodtabb idők­nek s a politikai helyzet tisztulá­sának bevárását ajánlották a ma­gyarságnak. Mindezeknek ma már csak történeti érdekessége van, nincs mathematikai pontosságú próbáje annak, hogy többet ért volna-e el a magyarság, ha nem az optólór.ra kitűzött határidő le­járta után nyomban kezd politi­kai szervezkedéséhez. De azért is. mert ez a kérdés eldönthetetlen, azok, akik az első órákban vál­lalva állásfoglalásuk súlyos kö­vetkezményeit, a magyarság moz­galmában resztvettek, kivétel nél­kül méltók és érdemesek az egész magyarság hálájára. Az elindulás kor nem lehetett tudni, börtönben, vagy a határon túl végződik-e a magyarság első szervezkedése. Akik akkor álltak a magyarság élére, olyan áldozatot hoztak s olyan kockázatot vállaltak a ma­gyarságért, amit egy nemzedék hálája sem tud megfizetni. Az akkori viszonyokban a bá­torság s ez áldozatkészség volt az egyetlen jogcím, ami a kezde­ményezőket vezérekké tette. Bi zony, bizony nem az után volt törtetés, hogy ki legyen pértve zeíőségi tag, inkább azért törtet­tek, hogy kimaradjanak a név sorból. A mai idők azonban mór olyanok, hogy a bátorság és ál dozatkészség mellett a tekintély és hivatotlság jogcímeit sem nélkü­lözhetik azok, akik a magyarsá­got vezétni akarják. A Magyar Párt eddigi vezetőinek legnagyobb része egyéni kiválóságukkal és munkájuk eredményével megfelel azoknak a feltételeknek, amelye két a magyarság egyetemes ér­deke vezetői elé állít. Ugv gon­doljuk, mi védjük jobban a ma­gyar érdekeket, akik azt az állás­pontot képviseljük, hogy aki a magyarság vezetője akar lenni, azt tudósa, tekintélye, bátorsága, áldozatkészsége s magyar szive állítsa az élre s ne temperamen­tuma biztosítson neki örökös ve­zérhelyet a magyarság politikai szervezkedésében. Örökösicsak a bála lehet, amire talán öl| is ér­demesítették magukat, de az első kijelölés nem teremt örökös hit­­bizományt a jugoszláviai magyar­ság portáján. Az uj szervezkedésnek úgy kell megindulni, hogy az egész ma­gyar népet beterelje a Magyar Párt karámjába s a vezetőket úgy kell az egész magyarság szerete­­tének és bizalmának kijelölni, hogy a magyarság egysége és egyetemessége a vezetőkben is de­­monstráltassék. Jól tudjuk, hogy sem a nagygyűlések, sem a nóp­­gyülések nem szoktak a szó igaz értelmében választani. A tömeg mindig elfogadja azt a névsort, amit elébe terjesztenek. Az igazi választást azok ejtik meg, akik a jelöltek [istáját összeállítják Mi már ez első választás előtt figyel­meztettük a szervezőket: a ma­gyarság egységét csak úgy lehet fentartani s az egész magyarsá­got csak úgy lehet aktivén egye­síteni a Magyar Pártban, ha a vezetők az egész magyar nép bi­zalmát bírják, az egész magyar nép szeretetét élvezik. A Migyar Párt nem lehet klikkek kiszolgál­tatottja, nem lehet egyetlen fog­lalkozási ág kisajátitottja, nem lehet osztályérdek politikai rvé* nyesülésének eszköze, A Mt gyár Párt csak az egész magyt fsóg pártja lehet. A Magyar Pártot annak idején a Bácsmegyei Napló hívta életre s a Magyar Párt működésének mostani engedélyezésében a Bdcs­­megyei Napló-nak nem kis része van. Ennek a viszonynak termé­szetszerű következménye, hogy amit mi a Magyar Pártról mon­dunk, az a szeretetnek, ragaszko­dásnak s becsületes támogatás­nak a szava. A megfizetett toll hízelgése idegen tőlünk. Megtör­ténhetik, hogy személyi érzékeny­séget bántunk, de ezt is csak akkor tesszük, ha legtisztább meggyőződésünk szerint a ma­gyarság érdeke követeli tőlünk. Mért ha a magyarság érdeke so személyi tekintetek állnak egy­mással szemben, kötelességünk nem enged választást: a magyar­ság érdeke mellé állunk. S a magyarság érdekét képviseljük most is. A kormány cáfolja a zagrebi véres zavargások hírét Pecsics építésügyi miniszter nyilatkozik az. incidensekről Beogradból jelentik : A politikai élet homlokterében a zagrebi szokolünnepségeken lejátszódott események állanak. A beogradi ellenzéki sajtó rendkívül nagy jelentőségűnek tünteti fel a za­grebi eseményeket és igyekszik azokat a kormány ellen felhasz­nálni. A közlemények hatása alatt politikai körökben már arról is beszéltek, hogy* a kormány ál­lása megrendült, azonban hétfőn délelőtt mór objektiv hangú je­lentések érkeztek Zagrebból és a kormányhoz érkezett hivatalos jelentések is azt mutatták, hogy egészen kis/elentőségii incidensek történtek, amelyek eltörpülnek a mellett a lelkes fogadtatás mel­lett, melyben Zagreb lakossága a szokolistákat részesítette. Jel­lemző, hogy a Radicshoz közelálló horvát lapok is élesen elítélik az nccai botrányok rendezőit és annak a gyanújuknak adnak kifejezést, hogy a régi rezsim fizetett agent provokátorjei inszcenálták az össze­­tűzéseket. A kormány részéről Pecsics Dra­­gutin építésügyi miniszter jelen volt Zagrebban a szokot-ünnep­­ségeken, aki hétfőn délelőtt Beo­­gradban újságírók előtt részlete­sen elmondotta az ünnepségek lefolyását és rámutatott az inci­densek természetére. A miniszter előadása szerint a szokolisták felvonulása rendkívül impozáns látványt nyújtott. Elől a lovas szokolisták haladtak, majd a különböző zsupák osztagai kö­vetkeztek, az ország minden vi­dékének képviseletében. A me­netben rendkivü! sok férfi és női szokolistn vett részt, sőt egy cso­port lefátyolozott muzulmán nő is résztvelt a felvonulásban. A dal­­máciai lovas alkarok, valamint a nagyszámú csehszlovák, lengyel és orosz szokolistával együtt a felvonulásban résztvevők száma több mint tízezer főre rugóit. A szinház előtt Gangt, a szokolisták starostája nagy beszédet tartott, amely a király és Jugoszlávia éltetésével végződött, amit a tö­meg nagy. lelkesedéssel fogadott. Az állomástól egészen a szinház épületéig a hosszú útvonal mind­két oldalán óriási tömeg állt sor­falat, amely lelkesen ünnepelte a szokolistákat, akikre virágokat szórtak és különösen Strukelj olimpiai bajnokot ünnepelték. A népnek ez a manifesztációja bi­zonyítja leginkább, hogy a horvát nép nem ellensége a szokolista-moz­­galmaknak. Az ünnepségen egyetlen 2avaró incidens se fordult elő és a disz­közgyüiésen is több hazafias be­széd hangzott el. Beszédet mon­dott a király képviselője is, a kor­mány nevében Pecsics Draputin építésügyi miniszter beszélt, Uzu­­novics tábornok pedig a hadsereg nevében szólalt fel. Felszólaltak még a csehszlovák, lengyel és orosz szokolisták kiküldöttei is. Félkettőkor, amikor az ünnepség résztvevői a bankettre mentek, még teljes volt a nyugalom az uccákon. Délután négy órára a horvát szokolisták a Maximir­­térre hirdettek gyűlést, azonban a rossz idő megakadályozta en­nek megtartását. Ugyancsak az eső miatt elmaradtak a délutáni diszgyakorlatok is. Amikor hírük terjedt az inci­denseknek, Pecsics miniszter Ribar Ivánnak, a parlament volt elnö­kének társaságában autón bejárta az egész várost, de sehol nyomát se találta semmiféle zavargásnak. Ahol kisebb incidensek mégis előfor­dullak. azokat mindenütt éretlen tacskók és inasgyerekek inszcenálták, nagyobb méretet azonban a vereke­dések sehol sem. öltöttek, mert a rendőrség erélyes közbelépése csirájában elfojtott minden ilyen­fajta próbálkozást. Végül elmondta a miniszter, hogy már Zagrebban hallott olyan híreket, hogy Beogradból küldtek ki srnaósokat a zavargások kezde­ményezésére, hogy ezáltal a kor­mányt kellemetlen helyzetbe hoz­zák. Ennek valóságáról a minisz­ternek nem volt alkalma meg­győződést szerezni és nem is akarja elhinni, hogy ez megtör­ténhetett, mindenesetre jellemző nek tartja azonban, hogy ilyen hírek elterjedhetnek. Nem mond le a hadügyminiszter Vasárnap este az ellenzék olyan híreket terjesztett, hogy Hadzsics tábornok, hadügyminiszter a za­grebi események hatása alatt — ahol állítólag a hadsereget is szi­dalmazták — benyújtja lemondá­sát. Autentikus helyről szerzett értesülésünk szerint ez a hir lég­ből kapott koholmány és a had­ügyminiszter nem is gondol a le­mondásra. A minisztertanács ülése A minisztertanács hétfőn dél­előtt ülést tartott, amelyen a kor­mány tagjai elhatározták, hogy az állam a Strossmayer-emlékmü fel­állításéhoz anyagilag hozzájárul. Azzal a hírrel szemben, hogy az olasz határmegáüapiló bizott­ság újabb instrukciókat kapott, Mnrinkovics külügyminiszter be­jelentette a minisztertanácsnak, hogy a bizottság ezideig csak azon instrukciók alapján dolgo­zik, amelyeket a volt kormány adott ki, újabb utasításokat még nem adott a bizottságnak és csak most hívta meg a határmegálla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom