Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-19 / 226. szám
Pcsfarina plaćena u gotovom Ára egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Síihofica, KEDD, 1924 augusztus 19. 226. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után ét kettőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .'. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ul. 1. (Lelaach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Az első feladat Talán szabad mér a Magyar Párt ügyeiről úgy beszélni, mintha o feloszlató határozatot felfüggesztő rendeletet ntár kibocsátották volna. A munka programját a munka megkezdése előtt kell összeállítani s abban a pillanatban, amikor a kormányhatóság ismét szabaddá teszi a magyarság politikai szervezkedését, már benne leszünk a legsürgősebb, leghalaszthatatlanabb teendők közepében. A Magyar Pártot az egész magyarság pártjává kell tenni. Emlékezetesek azok a körülmények, amelyek között a Magyar Párt első szervezete megszületett. Nehéz atmoszférában, baljós fenyegetések között, izzó türelmetlenségben ment végbe az első megmozdulás. Sokan — a hivatottak közül is — nem tartották megfelelőnek az időt a magyarság első politikai szervezkedésére, többen voltak, akik a nyugodtabb időknek s a politikai helyzet tisztulásának bevárását ajánlották a magyarságnak. Mindezeknek ma már csak történeti érdekessége van, nincs mathematikai pontosságú próbáje annak, hogy többet ért volna-e el a magyarság, ha nem az optólór.ra kitűzött határidő lejárta után nyomban kezd politikai szervezkedéséhez. De azért is. mert ez a kérdés eldönthetetlen, azok, akik az első órákban vállalva állásfoglalásuk súlyos következményeit, a magyarság mozgalmában resztvettek, kivétel nélkül méltók és érdemesek az egész magyarság hálájára. Az elindulás kor nem lehetett tudni, börtönben, vagy a határon túl végződik-e a magyarság első szervezkedése. Akik akkor álltak a magyarság élére, olyan áldozatot hoztak s olyan kockázatot vállaltak a magyarságért, amit egy nemzedék hálája sem tud megfizetni. Az akkori viszonyokban a bátorság s ez áldozatkészség volt az egyetlen jogcím, ami a kezdeményezőket vezérekké tette. Bi zony, bizony nem az után volt törtetés, hogy ki legyen pértve zeíőségi tag, inkább azért törtettek, hogy kimaradjanak a név sorból. A mai idők azonban mór olyanok, hogy a bátorság és ál dozatkészség mellett a tekintély és hivatotlság jogcímeit sem nélkülözhetik azok, akik a magyarságot vezétni akarják. A Magyar Párt eddigi vezetőinek legnagyobb része egyéni kiválóságukkal és munkájuk eredményével megfelel azoknak a feltételeknek, amelye két a magyarság egyetemes érdeke vezetői elé állít. Ugv gondoljuk, mi védjük jobban a magyar érdekeket, akik azt az álláspontot képviseljük, hogy aki a magyarság vezetője akar lenni, azt tudósa, tekintélye, bátorsága, áldozatkészsége s magyar szive állítsa az élre s ne temperamentuma biztosítson neki örökös vezérhelyet a magyarság politikai szervezkedésében. Örökösicsak a bála lehet, amire talán öl| is érdemesítették magukat, de az első kijelölés nem teremt örökös hitbizományt a jugoszláviai magyarság portáján. Az uj szervezkedésnek úgy kell megindulni, hogy az egész magyar népet beterelje a Magyar Párt karámjába s a vezetőket úgy kell az egész magyarság szeretetének és bizalmának kijelölni, hogy a magyarság egysége és egyetemessége a vezetőkben is demonstráltassék. Jól tudjuk, hogy sem a nagygyűlések, sem a nópgyülések nem szoktak a szó igaz értelmében választani. A tömeg mindig elfogadja azt a névsort, amit elébe terjesztenek. Az igazi választást azok ejtik meg, akik a jelöltek [istáját összeállítják Mi már ez első választás előtt figyelmeztettük a szervezőket: a magyarság egységét csak úgy lehet fentartani s az egész magyarságot csak úgy lehet aktivén egyesíteni a Magyar Pártban, ha a vezetők az egész magyar nép bizalmát bírják, az egész magyar nép szeretetét élvezik. A Migyar Párt nem lehet klikkek kiszolgáltatottja, nem lehet egyetlen foglalkozási ág kisajátitottja, nem lehet osztályérdek politikai rvé* nyesülésének eszköze, A Mt gyár Párt csak az egész magyt fsóg pártja lehet. A Magyar Pártot annak idején a Bácsmegyei Napló hívta életre s a Magyar Párt működésének mostani engedélyezésében a Bdcsmegyei Napló-nak nem kis része van. Ennek a viszonynak természetszerű következménye, hogy amit mi a Magyar Pártról mondunk, az a szeretetnek, ragaszkodásnak s becsületes támogatásnak a szava. A megfizetett toll hízelgése idegen tőlünk. Megtörténhetik, hogy személyi érzékenységet bántunk, de ezt is csak akkor tesszük, ha legtisztább meggyőződésünk szerint a magyarság érdeke követeli tőlünk. Mért ha a magyarság érdeke so személyi tekintetek állnak egymással szemben, kötelességünk nem enged választást: a magyarság érdeke mellé állunk. S a magyarság érdekét képviseljük most is. A kormány cáfolja a zagrebi véres zavargások hírét Pecsics építésügyi miniszter nyilatkozik az. incidensekről Beogradból jelentik : A politikai élet homlokterében a zagrebi szokolünnepségeken lejátszódott események állanak. A beogradi ellenzéki sajtó rendkívül nagy jelentőségűnek tünteti fel a zagrebi eseményeket és igyekszik azokat a kormány ellen felhasználni. A közlemények hatása alatt politikai körökben már arról is beszéltek, hogy* a kormány állása megrendült, azonban hétfőn délelőtt mór objektiv hangú jelentések érkeztek Zagrebból és a kormányhoz érkezett hivatalos jelentések is azt mutatták, hogy egészen kis/elentőségii incidensek történtek, amelyek eltörpülnek a mellett a lelkes fogadtatás mellett, melyben Zagreb lakossága a szokolistákat részesítette. Jellemző, hogy a Radicshoz közelálló horvát lapok is élesen elítélik az nccai botrányok rendezőit és annak a gyanújuknak adnak kifejezést, hogy a régi rezsim fizetett agent provokátorjei inszcenálták az összetűzéseket. A kormány részéről Pecsics Dragutin építésügyi miniszter jelen volt Zagrebban a szokot-ünnepségeken, aki hétfőn délelőtt Beogradban újságírók előtt részletesen elmondotta az ünnepségek lefolyását és rámutatott az incidensek természetére. A miniszter előadása szerint a szokolisták felvonulása rendkívül impozáns látványt nyújtott. Elől a lovas szokolisták haladtak, majd a különböző zsupák osztagai következtek, az ország minden vidékének képviseletében. A menetben rendkivü! sok férfi és női szokolistn vett részt, sőt egy csoport lefátyolozott muzulmán nő is résztvelt a felvonulásban. A dalmáciai lovas alkarok, valamint a nagyszámú csehszlovák, lengyel és orosz szokolistával együtt a felvonulásban résztvevők száma több mint tízezer főre rugóit. A szinház előtt Gangt, a szokolisták starostája nagy beszédet tartott, amely a király és Jugoszlávia éltetésével végződött, amit a tömeg nagy. lelkesedéssel fogadott. Az állomástól egészen a szinház épületéig a hosszú útvonal mindkét oldalán óriási tömeg állt sorfalat, amely lelkesen ünnepelte a szokolistákat, akikre virágokat szórtak és különösen Strukelj olimpiai bajnokot ünnepelték. A népnek ez a manifesztációja bizonyítja leginkább, hogy a horvát nép nem ellensége a szokolista-mozgalmaknak. Az ünnepségen egyetlen 2avaró incidens se fordult elő és a diszközgyüiésen is több hazafias beszéd hangzott el. Beszédet mondott a király képviselője is, a kormány nevében Pecsics Draputin építésügyi miniszter beszélt, Uzunovics tábornok pedig a hadsereg nevében szólalt fel. Felszólaltak még a csehszlovák, lengyel és orosz szokolisták kiküldöttei is. Félkettőkor, amikor az ünnepség résztvevői a bankettre mentek, még teljes volt a nyugalom az uccákon. Délután négy órára a horvát szokolisták a Maximirtérre hirdettek gyűlést, azonban a rossz idő megakadályozta ennek megtartását. Ugyancsak az eső miatt elmaradtak a délutáni diszgyakorlatok is. Amikor hírük terjedt az incidenseknek, Pecsics miniszter Ribar Ivánnak, a parlament volt elnökének társaságában autón bejárta az egész várost, de sehol nyomát se találta semmiféle zavargásnak. Ahol kisebb incidensek mégis előfordullak. azokat mindenütt éretlen tacskók és inasgyerekek inszcenálták, nagyobb méretet azonban a verekedések sehol sem. öltöttek, mert a rendőrség erélyes közbelépése csirájában elfojtott minden ilyenfajta próbálkozást. Végül elmondta a miniszter, hogy már Zagrebban hallott olyan híreket, hogy Beogradból küldtek ki srnaósokat a zavargások kezdeményezésére, hogy ezáltal a kormányt kellemetlen helyzetbe hozzák. Ennek valóságáról a miniszternek nem volt alkalma meggyőződést szerezni és nem is akarja elhinni, hogy ez megtörténhetett, mindenesetre jellemző nek tartja azonban, hogy ilyen hírek elterjedhetnek. Nem mond le a hadügyminiszter Vasárnap este az ellenzék olyan híreket terjesztett, hogy Hadzsics tábornok, hadügyminiszter a zagrebi események hatása alatt — ahol állítólag a hadsereget is szidalmazták — benyújtja lemondását. Autentikus helyről szerzett értesülésünk szerint ez a hir légből kapott koholmány és a hadügyminiszter nem is gondol a lemondásra. A minisztertanács ülése A minisztertanács hétfőn délelőtt ülést tartott, amelyen a kormány tagjai elhatározták, hogy az állam a Strossmayer-emlékmü felállításéhoz anyagilag hozzájárul. Azzal a hírrel szemben, hogy az olasz határmegáüapiló bizottság újabb instrukciókat kapott, Mnrinkovics külügyminiszter bejelentette a minisztertanácsnak, hogy a bizottság ezideig csak azon instrukciók alapján dolgozik, amelyeket a volt kormány adott ki, újabb utasításokat még nem adott a bizottságnak és csak most hívta meg a határmegálla-
