Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-03 / 210. szám
Pcšfarica plaćena u gotovom Ünnep:i Siam Ära 3dinar Postaszállítási di] készpénzbeli lefizetve XXV. évfolyam Síiboikca, VASÁRNAP, 1924 augusztus 3. 210. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után éa hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Törvénytelen veit a Magyar Párt feloszlatása — A feloszlató határozat hSzjogi és alkoítssáilyjogi kritikája — Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Sabotica, Aleksandrova u!.l.(Le!bach-paIoía) Szerkesztőség: Aleksandrova uh 4. (Rossia-Fonciére-palata) A feloszlatott Magyar Párt volt Vezetőinek hosszú utánjárás után csak néhány nap előtt sikerült megszerezni annak a belügyminiszteri határozatnak teljes szövegét, amely a Magyar Párt becskereki közgyűlését és ezzel kapcsolatban a párt további működését betiltotta. A miniszteri határozat a közgyűlés előtti napról van keltezve és rendelkező része úgy szól, hogy a kapott jelentések szerint május hó 4-én Veliki- Becskereken egy »nacionalista« és politikai Magyar Párt megalakítása céljából nép gyűlés hivatott egybe, —, ennek a gyűlésnek megtartását a miniszter betiltja és felhívja a hatóságokat, hogy minden hasonló esetben ugyanígy járjanak el. Az indokolás szerint a magyar belügyminiszter 1894. évi 321. számú bizalmas rendelete szerint, mely a Vajdaság területén ma is érvényben van: »olyan egyesület, mely politikai célból áliandó, megszakítás nélküli működésre alakul, nem működhetik, ha nein áll állami felügyelet alatt, amely felügyelet az alapszabályok jóváhagyásából és az egyesület munkájának ellenőrzéséből áll. Miután pedig az 1875. évi 1508. sz. rendelet 2. §-a szerint »nemzetiségi kisebbségek csak közművelődési és irodaimi egyesületet alakíthatnak« és miután alaposan lehet tartani attól, hogy már maga a bejelentett gyűlés megtartása ,által sok eléggé nem tájékozott magyar anyanyelvű állampolgár az irredenta Htjára vezettetnék, ami már több esetben manifesztálódott is, a gyűlés megtartását be kellett tiltani és az alárendelt hatóságokat arra utasítani, hogy hasonló esetekben ugyanígy járjanak el. A törvényesség látszata A miniszteri határozatból kitűnik, hogy a feloszlató határozatnak a törvényesség és jogosság látszatát kölcsönözze. Ezt a látszatot is azonban csak úgy tudta elérni, hogy a tényállást önkényesen megmásította. a felhívott Miniszteri rendeleteket hiányosan és nem hűen idézte és a politikai párt működésére igyekszik ráhúzni olyan jogszabályokat, melyek annak idején is nem politikai pártokra, hanem egyesületekre vonatkoztak. A határozat megszövegezőjét nyilván feszélyezte az a tény, hogy a Magyar Párt külön kiküldött kormánybiztos ellenőrzése alatt már több, mint másfél év előtt Szentán szabályszerűen megalakult, a hatóságok szemeláttáia és ellenőrzése alatt folytatta működését, tárgyalásokat folytatott és választási megállapodásokat létesített a kormánnyal csak úgy. min’ német és román párt is. sem nevében, sem céliainak megjelölésére a nacionálisl jelzőt sohasem használta és ezért * jobbnak találta úgy állítani be a tényeket, hogy 1924. május 4-ikén Magyar Párt elnevezés alatt Becskercken egy »nemzeti« és »politikai« »egyesületnek« kellett volna alakultiin A tényállásnak ilyen megmásitása mellett is nem nagyon nehéz, csak talán egy kissé hosszadalmas lesz annak a kimutatása, hogy a feloszlató határozat alkotmányellenes és törvénytelen, de ezt az ódiumot vállalni kell. azért, hogy igy a jogszabályok labirintusában járatlan magyar és jugoszláv közvélemény és a most alakult kormány, mely minden elkövetett jogsértés reparálását Ígéri, kézzelfoghatóan lássa, hogy itt kézenfekvő, semmivel sem indokolható, a jogszerűségnek még látszatával sem bíró alkotmányellenes kormányzati tény előtt állunk. A Magyar Párt legalitása AÉ alkotmány 14. §-a szerint az állampolgárok számára biztosittatik a gyülekezés, egyesülés és tanácskozás (véleménynyilvánítás) joga. Olyan célokra, melyeket a törvény büntet, egyesületet alakítani nem lehet. Közelebbi rendelkezéseket külön törvény fog szabályozni. Miután ezt a külön törvényt irtáig sem hozták meg, a Vajdaság területén azok a magyar jogszabályok irányadók, amelyek az alkotmány életbelépése előtt íönnábottak, de csak akkor, hogy ha az alkotmány rendelkezéseivel nem ellenkeznek; mert az alkotmány utolsó szakasza szerint az alkotmány életbeléptetésének napján hatályukat vesztik (és pedig ipso facto) mindazok a jogszabályok, a melyek az alkotmány rendelkezéseivel ellenlétben illánál:. Arra, hogy a Magyar Párt nem alakult a törvény által tiltott célok elérésére, kár a szót vesztegetni. De lehetetlen arról a pártról, mely programjának bevezető részében megalakulása pillanatában hitvallást tesz feltétlen állam- és királyhiiségéről és kijelenti, hogy a jelenlegi államjogi helyzet az állaim egység és monarchikus államforma alapján állva csak törvényes és alkotmányos eszközökkel akar küzdeni céljai eléréséért és végül felkínálja közreműködését ahhoz a munkához, mely az ország minden dolgozó rétegének erőit egyesítve, az országot gazdaságilag viruló demokratikus jogállammá akarja kiépíteni, azt állítani, hogy létezése és munkálkodása alkalmas ama, hogy ennek az országnak még legegyszerűbb, a politikában járatlan magyar polgárát is, az irredenta útjaira vigye. Lehetetlen ezt állítani amól a pártról, amikor ez a párt az ország belső berendezkedése kérdésében nem foglal el álláspontot. hanem ennek a kérdésnek elbírálását lojálisán az államalkotó többségre bizza, s amelynek célkitűzései között egyetlen egy sincs, amely a fennálló alkotmány keretében nem volna megvalósítható. Soha a Magyar Párt programjának szóval vagy írásban való propagálásáért magyar sajtóorgánumot vagy magyar politikust büntető utón feleletre nem vontak, soha. soha magyar-párti népgyülés szónokát hatósági közeg még csak nem is iigyelmeztette arra. hogy ne hágja át a törvény korlátáit, államellenes politikai bűncselekmény miatt soha a Magyar Párt egyetlen vezetőjét nem. hogy el nem ítélték, de jogerős bírói határozattal még csak bűnvádi leijárás alá sem vontak. Ilyen körülmények között alaptalan ráfogásnál nem más, az ország magyarságának politikai szervezkedését azzal bélyegezni meg, hogy ez a szervezkedés irredenta velleitások kiváltására alkalmas. Kell-e politikai pártnak alapszabály ? Végezvén a feloszlaíási határozat indokolásának ezzel a részével, csak az a kérdés marad eldöntendő: Igaz-e;, hogy a Vajdaság területén volt és van-e érvényben olyan magyar jogszabály, mely politikai pártok megalakulását az alapszabályok bemutatásához és jóváhagyásához köti és volt-e avagy van-e érvényben olyan jogszabály, mely a nemzetiségeknek a politikai szervezkedést megtiltja , és csak a kulturális szervezkedést engedi meg? Erre a kérdésre csak egy apodikjjtikiQ nem-mel lehet felelni. Jogsza: Pily, irgszokás és a tényleges helyzet ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Magyarországon a gyülekezési és egyesülési jogot tételes tömény nem szabályozta s jogszokás alapján ennek a jognak alaptételeként ugyanaz az elv fejlődött ki, melyet a vidovdáni alkotmány is tartalmaz. Eme jogelv érvény-' Vese tekintetében irányadó jogszabályokat részben a közigazgatási gyakorlat fejlesztette ki, egyes eljárási szabályokat pedig miniszteri rendeletek szabályozták. Ilyen rendelet az 1875-ben kiadott azon belügyminiszteri rendelet is, a melyre a feloszlató rendelet hivatkozik, mely azonban már címe szerint is nem politikai pártok, hanem általában »egyletek alakulása tárgyában« adatott ki. Ilyen rendelet szövegéből kitűnik azonban, hogy annak rendelkezései mindenre valók, csak arra nem, hogy belőlük a nemzeti kisebbségek politikai szervezkedésének nyakába hurkot lehessen keríteni. A rendelet hangsúlyozza, hogy »az egyesülési és gyülekezési jog az állampolgárok legbecsesebb joga«, hogy a rendelet kiadásánál a minisztert az a cél vezette, hogy »ennek a jognak élvezetét minél könnyebbé tegye«. Ettől az intenciótól vezetve a miniszter továbbra is fenntartja azt a »közigazgatási gyakorlatot«, hogy az »egyletek« működésűk megkezdése előtt tartoznak alapszabályaikat jóváhagyás végett bemutatni, de hozzáteszi, hogy »eltérőleg az eddigi gyakorlattól« a megalakított »egylet« ideiglenesen megkezdheti működését 40 nappal az alapszabályok benyújtása után, ha ezen idő eltelte alatt azokra észrevétel nem történt. »Hogy pedig azok. akik »egyleteket« akarnak alakítani, eleve tudják. hogy mihez tartsák magukat«, a rendelethez csatolt mellékletben közli azon főbb szempontokat, amelyeket a jövőben létesítendő »egyletek« megalakulása és' további felügyeletére nézve a jövőben szem előtt tartani kíván. Ennek a mellékletnek 2. pontja azt mondja ki, hogy »nemzetiségi egylet« csak mint irodalmi és közművelődési »egylet« alakulhat, de nem azt, hogy »nemzeti kisebbségek csak irodalmi és közművelődési egyletet alakíthatnak, politikait semmiképpen sem«, mint azt a rendeletszöveget a feloszlató határozat helytelenül idézi. A magyar közigazgatási gyakorlat a politikai pártokat sohasem tekintette egyleteknek, az egyletekre fennálló jogszabályokat sohasem alkalmazta politikai pártok alakulására és működésére, sohasem követelte meg pártoktól, hogy működésük megkezdése előtt alapszabályaikat jóváhagyás végett bemutassák. A magyar közigazgatási gyakorlat szerint más a politikai párt, melynek mint úgynevezett »szabad szervezetnek« jogi személyessége nincs és más az egylet (kötött alakulat). mely külön jogi személyiséget alkot. A magyar közigazgatási gyakorlat azt a jogszabályt, hogy Polska! párto* alakulása és működése nem függ a kormányhatóság jóváhagyásától.^ a magyar választási törvény 104. §-ára alapította meg. mely szerint »politikai pártgyűlések, pártünnepélyek és körmenetek« megtartásának egyetlen előfeltétele az. hogy »24 órával előbb bejelentessenek az illetékes közigazgatási hatóságnak.« Magyarország területén egyetlen pártnak sem volt kormányba1 óságiiag jóváhagyott alapszabályai, úgy a magyar parlamenti pártok, mint a szociáldemokrata és nemzetiségi pártok alapszabály és kormányliatóságiióváhagyás nélkül szabadon működtek és a Vajdaságban ma sincs egyetlen olyan politikai pártszervezet sem, melynek ilyen alapszabályai volnának, a német és román nemzeti kisebbség vajdasági politikai pártjai alapszabályok nélkül ma is szabadon működnek. Magyarországon voltak nemzetiségi pártok Pedig Magyarországon minden nemzeti kisebbségnek voltak politikai pártszervezetei Olyiknak több is, melyek nemzetiségi és nacionalista jellegüket címükben is kidomborították. Magyarországon szabadon élt és működött három szerb nemzetiségi párt: a szerb »nemzeti« radikálispárt élén Miletics Szvetozárral és később Tárnics Jásóval: szerb nemzeti önálló (liberális) párt élén Polit Mihállyal, szerb nemzeti demokratapárt élén Jaksics Milutinnal. A tótoknak is két pártjuk volt. tót nemzeti és tót néppárt, a románok egységesen álltak a »román nemzeti párt« mögött, a németeknek is két pártjuk volt. a szász néppárt és az » U ng a r^l ärildi sehe Deutsche Volkspartei«; de soha senkinek nem jutott eszébe számonkérni ezektől a szervezetektől az alapszabályaikat. Az e pártok programja alapján megválasztott nemzetiségi képviselők kifejezetten mint ilyenek helyet Drialtak a magyar országgyűlésen. Hosszú volna 1867 óta a teljes név-Lapunk mai száma 20 oldal
