Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-18 / 225. szám
Poštarina plaćena u gotovom Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve BACSMEGYE XXV. évfolyam \4f jfeid^., r"5£'h ünnep után éz hétfőn délben Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Snbotica, HÉTFŐ, 1924 augusztus 18. 225/ szám Előfizetem ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(í.elbach-paíota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. {Rossía-Fonciére-palota) Ma debt a minisztertanács a Magyar Párt működésének engedélyezésérő! A belügyminiszter a betiltó rendelet felfüggesztését javasolja Beográdból jelentik: Petrovics Nasztáz belügyminiszter befejezte a Magyar Párt által benyújtott kérvény tanulmányozását, amelyben a Magyar Párt az államtanácshoz intézett fellebbezés elintézéséig a párt működési jogának visszaállítását kéri. A miniszter a Magyar Párt kérelmét minden tekintetben jogosultnak taláta és elhatározta, bogy elrendeli a Magyar Párt betiltásáról száló rendelet felfüggesztését. A rendelet kiadása élőit a belügyminiszter a kérdést a minisztertanács hétfői ülése elé terjeszti. Tekintette! arra, kogy Davidovics Ljuba miniszterelnöknek a Magyar Párt feloszlatásának jogtalansága tekintetében teljesen megegyezik a véleménye a belügyminiszter álláspontjával, kétségtelen, hogy a kormány hétfőn hatályon kivül helyezi a Magyar Párt feloszlatásáról szóló határozatot. korrupt politikusok vád alá helyezését követeli a foldmivespárt A kormány támogatás reíiéíelei Beográdból jelenük: A íöldmivespárti képviselők klubja ma nyilvánosságra hozta azokat a feltételeket, amelyeknek teljesítésétől teszi függővé a Davidovics-kormány támogatását. A fölclmivespárt az uj kormánytól elsősorban a korrupt miniszterek és tisztviselők vád alá helyezését követeli, azután gazdasági természetű követeléseit sorolja fel, igy a íöldmives-hiteJekről, a jégkárosultak segélyezéséről, a szövetkezetekről szóló törvények, továbbá a rokkant- és dobrovoljác-törvény meghozatalát. Sürgetik az agrárkérdés rendezését Boszniában és Dalmáciában és hogy a nemzetgyűlés rendes ülésszaka hozzon törvényt a nagybirtokok kisajátításáról az egész országban de még a törvény meghozatala előtt mondjanak ki elidegenítési tilalmat a birtokokra; az eddigi földosztást vessék revizió alá; a bégek földjét adják a földmiveseknek; a telepítést törvényben szabályozzák. A bortermelés számára külföldi piacot követelnek. A további feltételek között szerepel, hogy ai kormány minél előbb vizsgálja meg Radios külföldi működését és állapítsa meg, hogy szükséges-e ezért valakit a törvény előtt felelősségre vonni és milyen mértékben. Követelik még a választói törvény módosítását, az adótörvények reformját a progresszivitás szellemében, korrupcióellenes törvény alkotását, a robottörvény eltörlését, községi törvény, uj tisztviselőtörvény hoz'atalát és községi választások ki írását a Vajdaságban. Véres verekedések a zagrebi Szokoiünnepen Á Hanaó csapatai megtámadták a jugoszláv szokolisiákat Több súlyos sebesültje van az összeütközésnek Zagrebből jelentik: Vasárnap, a Szokolünnepek utolsó napján véres összeütközések voltak a Frankpárti horvál nacionalista csoportok és a jugoszláv szokolistdk között. A több helyen kitört verekedésnek sok könnyű és számos súlyos sebesüllje van és csak a katonaság és a megerősített csendőrség erélyes fellépésének köszönhető, hogy a verekedések komoly utcai harcokká nem fajultak. Az első összeütközés akkor történt, amikor a jugoszláv szokolisták zenekara ejhaladt a horvát szokolisták épülete előtt. Egy nagyobb csoport szidalmazni kezdte a jugoszláv szokolisták menetét, mire verekedés támadt, amelyben boxerekkel és késekkel rontottak egymásnak. A csendőrség feltüzött bajonettekkel vonult ki a verekedés színhelyére és hamarosan helyreállította a rendet. Horvát Karanla József tisztviselő, aki — mint megállapították — teljesen véletlenül keveredett a tömegbe, bet észak, dl az egyik csendőr szuronyába és súlyosan megsebesült. Ugyanebben az időben a város különböző pontjain, több kávéházban voltak kisebb összecsapások. Robctics Müos vasutast a hátán késsel megsebesítették. A Narodna Kafanában a Hanaó egy tagja esernyővel kiszúrta a szemét Bereiti Nikola dalmáciai szokqlistának. A súlyos sebesülteket kórházba szállították, ahol nyomban kezelés alá vették őket, a könnyebb sebesültek nagyrésze azonban, félve a következményektől, nem mert jelentkezni a kórházi ambulancián. Délután öt órakor a Vlaska uücában a Hanaó egy csoportja megtámadott egy csoport parasztszokolistát, akiket botokkal és kövekkel szétkergetett. Egy félórával később a parasztszokolisták erősítéssel viszszatértek és véres verekedés fejlődött ki. Egy munkás súlyosan megsebesült. A csendőrség nagynehezen állította helyre a rendet. Estefelé a Hanao egy csoportja körülvette az erdészeti főiskola épületét, ahol cseh női szokolisták voltak elszállásolva. A Hanaoisták fellépése olyan fenyegető volt, hogy| a csendőrség őrséget hagyott az épületnél a cseh r.ői szokolisták védelmére. Este kilenc órakor helyreállt a rend Zagreb utcáin. Amint Beográdból jelentik, az ellenzék, a Pribicsevics-párt a Zagreb i események miatt össze akarja hivatni a parlamentet, hogy a véres verekedés ügyében interpellálhasson. Davidovics Ljuba miniszterelnök és Jovanovics Ljuba házelnök vasárnap este visszaérkeztek Bsogradba és a miniszterelnök nyomban értesítette a kormány tagjait, hogy hétfőn délelőtt minisztertanácsot tartanak, amelyen a zagrebi eseményekről is tanácskozni fognak. A londoni konferencia után Herriot és Theunis levélben is ígér elei tettek a Rr.iir-vidék kiürítésére Londonból jelentik: A londoni konferencia záróülése után a szövetséges hatalmak delegátusai és a ;lémet bizottság egyelőre még tor. angol fővárosban maradtak, hogy az egyezmények perfektuálása tekintetében még egyes részletkérdéseket megtárgyaljanak. A londoni szerződés aláírásáról létrejött megállapodás kapcsán Marx birodalmi kancellár megjegyezte, hogy fia a birodalmi gyűlés megtagadja hozzájárulását. Németország aláírása természetesen semmissé válik és a végleges aláírás csak akkor történhetik meg. ha minden parlamenti lehetőséget kimerítettek a népképviselőt hozzájárulásának megszerzésére. Az amnesztia Az amnesztia kérdésében a következő megállapodás jött létre: a) Amnesztia valamennyi fogolynak és megszüntetése a még függőben lévő eljárásoknak, amennyiben a cselekedeteket politikai okokból feövették el. kivéve azokat a merényleteket. amelyeknek emberélet esett áldozatul. b) Az illetékes német hatóságokhoz teszik át azokat a még függőben lévő eljárásokat, amelyek a vámrendszer és egyéb zálogolási eljárás létesítése alkalmával katonai bíróságok előtt folytak. c) Biztosítása annak, hogy a jövőben szabad folyást engednek a német törvénykezésnek, különösen az állam biztonsága ellen irányuló bűncselekmények üldözésében. d) A kiutasítottak visszatérése, az elmozdított tisztviselők visszahelyezése. leszámítva néhány kivételt, amelyekre vonatkozóan előzetes megbeszélés lesz a német hatóságokkal. A francia és belga miniszterelnökök levélváltása a kancellárral Vasárnap nyilvánosságra hozták azt a levélváltást, amely a konferencia befejezése alkalmával a francia és belga delegációk vezetői és Marx német kancellár közt szombaton lefolyt. Herriot és Theunis miniszterelnököknek Marxhoz intézett levele a következőképpen hangzik: Birodalmi Kancellár Ur! Van szerensénk tudomására hozni a következő nyilatkozatot, melyet kormányaink neében .tcsz&uk; A. franci* és belga kormány megerősíti azt a korábbi nyilatkozatát. amely szerint a Ruhr-vidéket nem a versaillesi szerződés ellenére szállották meg. Kiielcntik azonban, hogy el vannak szánva arra. hogy tiszteletben tartják azokat a kötelezettségeket, amelyeket mosit vállaltak és az a céljuk, hogy Németországtól biztosítékokat kapjanak a jóvátételi kötelezettségek íeliesitésére. Hogyha a szabad megegyezés alapján létrejött kötelezettségeket, amelyek a szakértői terv végrehajtására szolgálnak, ugyanabban a lojális és békülékeny szellemben fogják teljesíteni. amely a konferencián uralkodott, akkor a mai naptól számított legkésőbb egy éven belül katonailag kiürítik a Ruhr- vidéke:. A levélre Marx kancellár a következő választ intézte Herriothoz és Theunishez: Miniszterelnök Urak! Van szerencsém levelük vételét igazolni, amelyben, közölték velem a francia és belga kormánynak a Ruhr-vidék kiürítésére vonatkozó nyilatkozatát. Amikor azt tudomásul veszem, fentartom a német kormány által ismételten leszegezett állásnoníott. amely szerint nem lehet jogszerűnek tekinteni a német területek megszállását a Versailles'! szerződés 428-ik cikkében meghatározott okon kivül. Egyben kifejezem azt a meggyőződésemet. hogy a lehetőség szerint siettetni kellene a katonai kiürítést és azt az önök nyilatkozatában mcgállapi-. tott időpont előtt befelezni. A kiürítés sorrendje A Wolff-iroda kiilöntudósitójának értesülése szerint a gazdasági kiürítéssel egyidöben katonailag kiürítik : 1. a dortmundi és a hördei zónát, 2. tizenöt nappal a második megállapítás után Emmericht. Weselt, Mannheimet. Karlsruhet. Offenburg és Appenweier területét, valamint a darmstadti vasúti műhelyt. 3. azt a területrészt, amelyet a franciák a kölni hídfő körül megszállottak. Ez az öv magában foglalja Oberguten. Vorkwinkel, Krouenberg. Remscheid. Gimborg. Rün-' derot és Mocli városokat, továbbá a koblenzi. hídfő $ Köln és Mainz közt elhúzódó nyúlványt, tehát különösen Königswinter. Asbach. Lorch. Kirchberg és Limburg városokat.
