Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-14 / 221. szám

Poštarina plaćena u gotovom Ára egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve Kegjelcnik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciere-palota) Szavazás után Nem érzünk magunkban hiva­­tottságot arra, hogy a tegnapi parlamenti szavazás jelentőségét fölmérjük, A jobb jövőbe vetett hit, a politikai meggyőződés, a személyi bizalom, melyek kijelö­lik a kormánytámogatásnak, vagy ellenzéki álláspontnak útjait, sok­kal ellenőrizhetetlenebbek, sokkal szubjektivebbek, semhogy alkal­masak lennének ennek a jövőre kiható és jelent uraló esemény­nek fölmérésére. A mi szerepünk csak az lehet, hogy a tegnapi határozatot azokhoz a várakozá­sokhoz mérjük, amelyekkel jobb felől és balfelől egyaránt a kor­mány működése elé tekintenek s a pártok szembenállásából igye­kezzünk lenyesegetni a személyi ellentéteket, melyek deformálják a törekvések ellentétét is. Nemcsak a kormánytöbbségnek jelentékeny volta, hanem a kor­mány ellen harcvonalba dobott érvek is azt a hitet ébresztik fel, hogy mégsem olyan kibékithetet­­lenek, mégsem olyan kiegyeníilhe­­tetlenek a politikai felfogások, mint amilyenre a személyi ellentétek­ből következtetni lehetne. Az egyik radikális szónok örömmel üdvözölte a horvátok megjelené­sét, mert — mint mondotta — csak most vált teljessé a népkép­viselet s a Radics-párt megjele­nésében — bölcsen és objektiven — nem az ellenfél megerősödé­sét, hanem a csonka törvényho­zás kiegészülését, a népképvi­selet teljessé válását látja. A másik radikálispárti szónok vi­szont a kormánynak azt az elha­tározását üdvözölte lelkesen, ami­vel a korrupció letörését tűzte ki célul. E tekintetben valóban nem lehet ellentét a politikai pártok között, mert a korrupció elleni küzdelem nem a politikai felfo­gásnak, hanem a morálnak és tisztességnek kérdése. A harmadik radikálispárti ellenzéki szónok ki­jelenti, hogy a kormánynak olyan az összetétele, mintha Pasics állí­totta volna össze. A negyedik ra­dikális tiltakozik Pribicsevicsnek a beszéde ellen, amelyben az ellenzéki demokraták vezére véri emlegetett. Az ötödik radikális­párti felszólaló felhívta a Radics­­pártot arra, hogy segítsen a boszniai földnélkülieken. Ezt a felsorolást a kormány­deklaráció feletti vita radikális szónokai sorából kényelmesen le­hetne még tovább is folytatni. Ezek a kijelentések azonban már eddig is elegendőek ahhoz, hogy bizonyságot szolgáltassanak. Š ez a bizonyság amellett szói, hogy igazi, komoly, áthidalhatatlan ellentét csak a nemzeti egység fél­tésében mutatkozik meg. Bármi­lyen tiszteletreméltónak kell is tartani ezt az aggodalmat és bár­milyen komolynak s a szivek fenekéig átérzettnek kell is tekin­teni azt o félelmet, mely a sok áldozattal kivívott nemzeti egység kockáztatását látja a kormány­­programban, aki a pnrlamentáriz­­mus elvét tiszteli s a többségi akaratnak alkotmányszerüen alá­veti magát, mégis tiszteletben kell hogy tartsa a parlamentben meg­szervezett népképviselet többsé­gének töntését. S ez a tisztelet, mely egyben az alkotmánynak és a parlamentárizmusnak kijáró tisz­telet is, arra kötelezi, hogy félel­mét és aggodalmait most már ne alapítsa a többség által he­lyeselt programra, hanem várja meg a tényleges kormányzás megkezdését. Várja meg s az­tán vizsgálja: igaz-e, helyes-e, megvalósitható-e az a kormány­zati felfogás, amely szerint az ország egysége, a nemzeti egy­ség független az ország centralista berendezésétől s megvalósitható-e a gyakorlatban a nemzeti egység gon­doláidnak sérelme nélkül a szerb népnek a horvát néppel való kibé- Icilése. Erre a kérdésre a kormány /géft-nél. az ellenzék nem-mel vá­laszolt, de mivel a parlamentnek s ezáltal a nemzetnek többsége mó­dot adott a kormánynak arra, hogy tettekkel bizonyitsa be á’­­láspontjának helyességét, az al­kotmányos és parlamentáris föl­fogás kötelességéve teszi az el­lenzéknek, hogy várja be a próba­tételt s azután ítélkezzék. Tagadhatatlan, hogy a parla­menti határozat végre nyugod­­tabb atmoszférát teremtett, mert sok kísérletezés és próbálkozás után végre többségi akaratot tett a kormányzás alapjává. Ez a nyugodtabb atmoszféra lehetővé fogja tenni a kormány számára, hogy mindazt megadja az állam­polgároknak, amiket a kísérlete­zésnek és ideges próbálkozások­nak félelme megtagadott. Ben­nünket magyarokat ezek közül legelsősorban a politikai szervez­kedés szabadságának helyreállí­tása, a Magyar Párt működésé­nek engedélyezése érdekel. S minthogy a kormány megkapta a parlament bizalmi szavazatát, teljesedett az a feltétel, amelynek bekövetkezésétől tette függővé a kormány a Magyar Párt működé­sének engedélyezését. Hittel és bizalommal tekintünk a kormány ígéretének gyors beteljesedése elé. Csütörtökön összeül Zagrebban a „horvát raépképviselet“ A Radics-párti képviselők elutaztak Beogradból Radies a zagrebi gyűlésen beszámol oroszországi útjáról Beogradból jelentik: A nem­zetgyűlés keddi viharos ülésének hatása még a szerdai napon is érezhető volt a politikai élet min­den megnyilvánuláséban. Kétség­telen, hogy az első, nem vért nagyarányú bizalmi szavazat az eddiginél nagyobb stabilitást biz­tosított a helyzetnek. Most már, politikai körök véleménye szerint, az egyetlen veszély, amely a kormányt fenyegeti, Radicsnak valamely elhamarkodott nyilatko­zata, vagy cselekedete lehet. Mint egy előkelő politikus munkatár­sunk előtt kijelentette, tisztára csak idegek kérdése, hogy a kor­mány mennyire tud hidegvérű maradni Radicsnak egészen bizo­nyosra várható kiszámíthatatlan tetteivel szemben. A megbukott centralista blokk köreiben a hangulat meglehető­sen nyomott, ami különösen a Pribicsevics-pártban észlelhető, akiknek a kormánydeklaráció fö­lötti vitában nem voltak kifelé sem olyan sikereik, mint amilye­neket vártak. Annak ellenére, hogy úgy ők, mint a radikálisok állandóan azt hangsúlyozták, hogy az uj kormány a nemzeti egysé­get veszélyezteti, a politikai köz­véleményben egyáltalán nem ész­lelhető ez a vélemény, sőt Davi­­dovicsék megegyezéses politiká­jától a belső ellentétek tényleges enyhülését várják. A horvát képviselők visszatértek Zagrebba A legnagyobb érdeklődés most a Radics-pórtnak, vagy ahogy ők magukat nevezik, a Horvát Nép­képviseletnek csütörtökre Zagtebba összehívott ülése felé irányul, melyre a Radics-párti képviselők szer­dán kivétel nélkül Zagrebba utaztak. Az elutazás előtt alkalma volt munkatársunknak beszélgetést folytatni Prcdavec és dr. Macsek alelnökökkel, akik kijelentették, hogy a Radics-párti képviselők egy­előre valamennyien Zagrebban ma­radnak, miután Bcogrcdban semmi szükség sincs rajuk és csak akkor térnek vissza Beogradba, ha azt a politikai helyzet újból meg­kívánja. Mint értesülünk, a parlamenti szünet ideje alatt a Radics-párt vezetősége sem fog Beogradba menni, miután mindazokra a fel­adatokra nézve, melyeket a kor­mánynak a parlamenti szünet alatt meg kell oldania, már pon­tos és részletes megállapodás jött létre a Radics-párt és a kormány között. Radics nyilatkozata Radios István már kedden este Zagrebben fogadott néhány új­ságírót, akik előtt részletesen nyi­latkozott úgy külföldi tapasztala­tairól, mint belpolitikai terveiről. A hírlapírók megállapítják tudó­sításaikban, hogy Radics teljesen egészséges és jó erőben van, a mi legélénkebb cáfolata azoknak a több ízben kolportált híreknek, hogy Radicsot a külföldön szél­ütés érte. A nyilatkozatban Radics elmon­dotta, hogy a „horvát népképvi­selet“ csütörtöki ülésén részletes előadási fog tartani a képviselőknek oroszországi tapasztalatairól. Ezen­kívül beszélni fog a Horvát Köz­társasági Parasztpárlnak a mosz­kvai parasztinternacioiuiléhoz való csatlakozásáról. Informativ akciójában — mon­dotta Radics — amelyet Orosz­országban kifejtett, nemcsak Hor­vátországból ,ós általában Jugo­szláviáról, hanem az egész Bal­kánról is informálta a szovjet államférfiéit. Bulgáriáról beszélt legkevesebbet, mert ennek a vi­szonyait ő- maga sem ismeri eléggé. A szovjet vezetői egyéb­ként nagyim jól vannak infor­málva a jugoszláviai állapotokról, így például Rakovszki jól ismeri az ország legutóbbi költségveté­seit. Csicserin a háború előtti hor­vát viszonyokat, különösen Khuen Héderváry és Pejacsevics idejé­ből ismeri, mig a mostani hely­zettel nem volt tisztában. Infor­málni fogja képviselőtársait a Szovjetoroszországban uralkodó viszonyokról és annak belpoliti­kájáról is. Az angol-orosz meg­egyezést Radics döntő jelentősé­gűnek tartja egész Európára nézve. Az oroszországi állapotok Ami a szovjet diplomáciáját il­leti, azt Radics szerint tévesen azonosítják a kommunista párttal. Zinovjevnek és Trockijnak sem­miféle befolyásuk nincs Oroszor szág külpolitikájára. Ugyancsak téves vélemény van elterjedve — mondja Radics — a zsidók Orosz­országban való túlságos befolyá­sáról. A zsidóknak, mint olyanok­nak, semmi befolyásuk nincs a mai Oroszországban és ha akad­nak egyesek közülük, akik na­gyobb szerepet játszanak, azt for­­radalmiságuknak és nem zsidó voltuknak kell tulajdonítani. Azután elmondotta Radics, hogy Oroszország az utóbbi két évben nagyot fejlődött. Az utakat rend­behozták, a közlekedést megjaví­tották, a rendőri szolgálatot mi­lícia látja el igen jól. Ahhoz, hogy mindezeket az ember elismerje, nem kell kommunistának lenni

Next

/
Oldalképek
Tartalom