Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-02 / 209. szám

1924 augusztus 2, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldql. pártállása miatt nyugdíjaztak. Vasut­­igazgató-helyettesnek Sziojkovics mér­nök, a pályafentartási osztály főnök­­helyettesét szemelték ki. Lemészároltak a görög határőrök tizenkilenc jugoszláv állampolgári E személyi változásokkal kapcso­latban a vasúti alkalmazottak bíznak Ä kormány erélyes lépéseket tesz a vérengzés megtorlására abban, hogy az uj kormány és a vas­­utigazgatóság uj vezetősége rendezni fogja a vasutasok fizetési ügyét és orvosolja azoknak a sérelmeit, akiket pártállásuk és nemzetiségük miatt alacsonyabb fizetési osztályba soroz­tak, mint amely őket működési ide­jük alapján megilletné. E tekintet­ben elsősorban azoknak az optált vasúti tisztviselőknek vannak pana­szaik, akiknek állampolgárságát nem intézték el, bár minden okmányuk rendben volt és emiatt hónapok óta csak kétharmadrészét kapták meg az őket megillető fizetésnek. A személyzetváltozástól a közönség is sokat remél. A forgalmi viszonyok megjavulását várja. Jaures a Paniheonhan A francia kamara hozzájárult a minisztertanács döntéséhez Parisból jelentik: A kamara pénteki ülésén Francois-Albert közoktatásügyi miniszter hosszabb beszédben megindokolta azt a kormányjavaslatot, hogy Jean Jaures-nek, a francia szocialisták meggyilkolt vezérének hamvait a Pantheonba szállítsák át. A mi­niszter beszédét, amelyben a szocialista vezér irodalmi és böl­cseleti tevékenységét méltatta, a kamara baloldali pártjai élénk tet­széssel fogadták. A kommunista képviselők több Ízben tiltakoztak Francois-Albert beszéde közben az ellen, hogy más pártok kisajátítsák Jaures-t maguknak és egyik szónokuk a meggyilkolt szocialista vezért Le­ninnel hasonlította össze. A kom­munista szónok szavai ellen vi­szont a szocialista képviselők kel­tek ki és tiltakoztak Jaures em­lékének meggyalázósa ellen. A kamara végül 346 szavazat­tal 110 ellenében elhatározta, hogy Jaures hamvait ünnepélye­sen átszállítják a Pantheonba. Anglia és a leszerelés Csak a többi államokkal arányosan hajlandó korlátozniafegyverkezést Londonból jelentik: Rendkívül ér­dekes volt a vita az alsóház csütör­tök esti ülésén a leszerelésről A kor­mány részéről ebben a kérdésben elhangzott nyilatkozat nagy feltű­nést kelt politikai körökben. A ten­gerészeti kormány helyettes állam­titkára több kérdésre azt válaszolta, ’hogy mihelyt a jóvátételi kérdést 'sikerül megoldani, a brit kormány óda fog hatni, hogy Amerika lehető­ién hamarosan nemzetközi leszere­lési konferenciát hívjon össze, mert Anglia kézzelfonható eredményeket [akar látni. Kijelentette továbbá, hogy a singapuri kikötő kiépítését 'a kormány csak elhalasztotta, de a tervet vénlen nem eltette el és ha hz összehívandó leszerelési konfe­rencián a hatalmak nem hajlandók bizonyos javaslatokat elfogadni. An­glia kénytelen lesz a kikötő építését újból megkezdeni. ‘ Megígérte a helyettes államtitkár, hogy Anglia a leszerelés terén sem­­'mit sem ion elhamarkodni és nem mulasztja el a védelmi intézkedése­ket. sőt ellenkezőleg résen van. sa­ját leszerelésében mindenkor lépést 'szándékszik tartani a többi államok­kal - - ■ ■ ■ " • - -Beogradból jelentik : A belügy­minisztériumba a késő esti órák­ban jelentés érkezett Gyevgyelia határállomásról arról, hogy a görög határőrség szörnyű vérengzést vitt véghez jugoszláv állampolgárok között. A Görögországban élő ju­goszláv állampolgárokat az utóbbi időben a görög hatóságok rendkí­vül sokat zaklatták, úgy, hogy a jugoszlávok közül többen kérték a görög kormányt, hogy enged­jék őket hazájukba. Egy nagyobb hanem áttették a jugoszláv állam­polgárokat a bolgár határon. Hogy ezt a sorsot elkerüljék, egy nagyobb csoport Görögor­szágban élő jugoszláv állampol­gár elhatározta, hogy átszökik a jugoszláv határon. A görög hadse­reg azonban megtámadta a csopor­tot a határon és közülük tizenkilenc jugoszláv állampolgárt legyilkolt. A vérengzésről szóló hir a késő esti órákban terjedt el Beograd­­ban. Biztosra veszik, hogy a kor­ * 1 csoport már meg is tette az elő- mány erélyesen fog fellépni Görög­készületeket az elutazásra, azon- j országgal szemben, az ottani jugo­­ban a görög hatóságok még ezt (szláv állampolgárok megvédésére a kérelmüket sem teljesítették,lés a véres incidens megtorláséra. Zsinat a római és görög egyház egyesítésére A pápa csalhatatlansága az egyesülés legfőbb akadálya Prágából jelentik: Pénteken nyílt meg a IV. unionista kongresszus, amelynek tárgya a római és görög egyház egyesítésének eszmei előké­­szitése. A kongresszust a velechradi kolostor szlávtermében nyitotta meg Precán érsek, aki először a pápa levelét olvasta fel. A pápa kifejezést ad' annak az óhajtásának, hogy a kongresszuson ne csak katholikus tudósok vegyenek részt, hanem az elszakadt egyház klérusának képvi­selőit is hívják meg. hogy ezek meg­győződhessenek arról, hogy a ka­tholikus tanítás elvben megegyezik a keleti és a nyugati első egyház­atyák tanításaival. Végül a pápa a kongresszus minden résztvevőjének áldását küldi. A kongresszus, amelynek védője Marmanni prágai nuncius. tisztelet­beli elnökökké megválasztotta a je­lenlevő püspököket, ügyvezető el­nökké pedig Fischer-Colbrie kassai püspököt és Kocylowskyj przemysli püspököt. A délutáni ülésen Grvec dr. tanár tartott előadást, amelyben többek közt a következőket mondotta: — A széthúzás főoka az egyházi alkotmány kérdésében támadt ellen­tétekben rejlik. Most valamennyi püspököt tévhitünek jelentik ki és csak a zsinatot ismerik el legfőbb tekintélynek. Ezzel a keleti, en.vház elvesztette enysénét és nemzeti egy­­házakra bomlott. A legutóbbi évek rettenetes katasztrófái után a keleti egyház kénytelen javítani alkotmá­nyán. s ez alkalommal talán belátja ‘a keleti hittanitás. hogy a keleti ha­gyományokat a bizánci politikai és egyházpolitikai elméletek kiforgat­ják mivoltukból. A keleti egyháznak tehát vissza kell térnie a keleti ha­gyományokhoz. ahogy azok Szent Cirillben és Methódban jelentkez­nek. 1 A Párisban élő orosz hittudósok a kongresszushoz intézett levelükben kifejtik nézetüket a keleti és a római egyház egyesítésének kérdéséről, de kijelentik, hogy ennek a-z egysé­gesítésnek főakadályát, a pápa csal­­hatatlanságáról szóló dogmában lát­ják A német delegátusok hétfőn utaznak Londonba Létrejött a megegyezés Németország mulasztásainak megállapítása tárgyában Londonból jelentik: A jóvátételi bizottság tanácskozásai a késő éj­szakai órákban értek véget. A ta­nácskozásról a következő hivatalos kommünikét adták ki: — A szövetségi konferencia első bizottsága ma a francia javaslat el­ső részére nézve megállapodásra ju­tott. ez azonban csak úgy lehet ha­tásos, ha a harmadik bizottság, a mely ezidőszerint a francia javaslat egyéb részeit tárgyalja, szintén eredményre jut, mert az első és harmadik bizottság tárgyalásai anyagát francia részről oszthatatlan egésznek tekintik. A harmadik bi­zottság tanácskozásai remélhetőleg Ssikeresk is lesznek és ha váratlan akadály nem jön közbe, akkor hét­főn vagy kedden megindulhatnak a tárgyalások a németekkel. Az első bizottságban létrejött megegyezést izgalmas viták előzték meg. Hosszú és szenvedélyes vita után a bizottság az instanciák kö­vetkező módjában állapodtak meg: A német jóvátételi fizetések ellen­őrzésére hivatott főbiztos, akinek amerikainak kell lennie, jelenti hi­vatalból a jóvátételi bizottságnak. hogy Németország a békeszerző­désből, illetőleg a Dfinvus-javaslai­­ból eredő egyik vagy másik köte­lezettségét nem teljesítette. Ezzel az­tán a jóvátételi bizottság megvizs­gálja, hogy a mulasztás kizárólag technikai okokra vezetendő-e vissza vagy rosszindulatu-e. E célból ki­egészíti magát egy amerikai polgár­ral, aki ebben az esetben a bizott­ság ülésén az elnöklést átveszi. Ha a bizottság egységes határozatot tud hozni, akkor azt közli a szövetsé­ges kormányokkal és ha a határo­zat a mulasztást rosszindulatúnak találja, akkor a kormányok a harma­dik paragrafus alapján összeülnek és kísérletet tesznek, hogy hatásos szankciók tárgyában megegyezze­nek, amelyeknek természetesen nem szabad a német kölcsön kamatszol­gáltatásának prioritását érinteni vagy veszélyeztetni. A németeket szombaton hívják meg Londonba A konferencia III. bizottsága hosz­­szasan tárgyalt a francia javaslatok azon pontjairól, amelyek az átruhá­zásra és a öuws-tervezeten szük­séges változásokra vonatkoznak. Abban az esetben, ha a francia ja­vaslatokat a bizottság nem fogadná el, összehívják a konferencia plená­ris ülését, amely azután véglegesen dönt a javaslat kérdésében. A tárgyalások egyébként kielégí­tően haladnak előre és semmi ok sem mutatkozik arra, hogy a néme­teket ne hívják meg a konferenciá­ra. A német delegátusok meghívása a szombati plenáris ülésen történik meg és igy a német delegáció hét főn már Londonba érkezik. Német kommüniké a Ruhr-kiüritésrö! Az angol lapok írják, hogy német részről élénk aggodalmat táplálnak a Ruhr-terület katonai kiürítéséről kidolgozott francia-belga tervezet miatt. A német kormány egy félhi­vatalos közleményében már jelzi, hogy Németország számára csak olyan javaslat lehet a tárgyalások alapja, amely úgy szól, hogy a Ruhr­­terület, a három rajnai kikötő és a kölni zóna kiürítése együttesen 1925 január 10-én kezdendő, minden más formula elfogadhatatlan és kétessé teszi a Dawes-terv keresztülvitelé­nek lehetőségét Németország által. Azt is előtérbe tolják német rész­ről, hogy a német birodalmi kor­mány képtelen kölcsön utján előte­remteni a vasúti bonok és az ipari obíigációk beváltására szükséges másfél milliárd aranymárkát olyan rövid idő alatt, mint ahogy azt a francia javaslat kívánja, két év le­forgásán belül. Hughes nem tér vissza Londonba Brüsszelből jelentik, hogy Hughes amerikai államtitkár csütörtökön es­te odaérkezett. Hughes szombaton tovább utazik Berlinbe, hétfőn Bré­mába. ahonnan a President Harding gőzösön visszatér Amerikába. Úgy tervezte az államtitkár, hogy Ber­linből még egyszer visszamegy Lon­donba, de programját megváltoz­tatta. Egy amerikai hirlapiró az eluta­zás előtt beszélt Hughes-szal. Az ál­lamtitkár nem kívánt az általános politikai helyzetről nyilatkozni, csak annyit mondott, hogy minden re­ménysége szerint a londoni konfe rencia sikeres lesz, mert borzasztó nagy felelősség hárulna arra az or­szágra. amely meghiúsítaná. Szombaton plenáris ülést tart a konferencia Londonból jelentik: A konferencia szombaton plenáris ülést tart, ame­lyen minden valószínűség szerint el­határozzák Németország meghívá­sát. Megtörtént a pertörlés a magyar király-puccs ügyében A katonai személyek ellen is megszüntették az eljárást ‘ Budapestről jelentik: Ismeretes, 'hogy Horthy Miklós kormányzó le­iratot intézett az igazságügyminisz­tériumhoz és kegyelmi utón pertör­­'lést indítványozott. Az igazságügy­­'minisztériumtól az iratok az ügyész­ségre kerültek, amely a kormányzói leirat alapján pertörlést javasolt. 1 Pénteken délelőtt tizenegy órakor Végleges döntés történt az ügyben. 'A Töreky-tanács zárt tárgyalásra tilt össze. Az elnök pár percig ta­nácskozott a két szavazóbiróval, is­mertette a kormányzói leiratot és indítványozta, hogy a tanács szün­tesse be a-z eljárást a király-puccs Vádlottjaival, névszerünt gróf András- 1sy Gyulával, gróf Sigray Antallal, 1Gratz Gusztávval. Beniczky Ödön­nel. Rakovszky Istvánnal. Borovicé­­'ni Aladárral és Szenkovits Dénes fő­városi tanácsjegyzővel szemben. A tanács ilyen értelemben határozott 'és igy a király-puccs vádlottjaival 1szemben az eljárás most már meg­szűntnek tekintendő. A tanács a megszüntetésről a közeli napokban értesíteni fogja a feleket. Politikai körökben úgy tudják*, hogy a király-puccsban szereptó 'katonai egyének ellep megindított 'eljárás is ugyanilyen módon fejező­dött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom