Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-06 / 182. szám
12. oldal, BAGS MEGYEI NAPLÓ 1924 július 6. JBalogh Istyán: »A magyar színészet 'gyermekkorából«. Ugyancsak ő volt az. aki innen kirándult Zctgrebba. ahol 1827 október 24-én előadta a »Házi orvosság« cimii vígjátékot. Tagjai, között találjuk a következő szinészeket: Szaplonczai. Bányámé, Gencsi. Jánossy. Rózsavölgyi Mária. Nina, Balogh Nina, Magyar, Kó- 1esi. — (Uj Idők. 1895. 45. sz.) 1860 julius havában Reszler István társulata vendégszerepeit Zagrebben. Többek között színre került a »Brankovics György« cimü tragédia. nagy tetszés mellett, de a »Ói-1 bor és gyász« is nagy hatást ért el.» Az előadásokon a lakosság magyar; ruhában jelent meg. Előadnak ope-jj rát is. amiről igy tudósit a Hölgy-] futár: »Hunyadi László előadása a? zágrábi szipházban rendkívüli zajjal jj ment véghez. A színházi pénztár az \ nap ostromállapotban volt helyezve, jj a tolongó nép által, éppen úgy, mints Pesten, midőn a horvátok javára rendezett nagy hangverseny volt. A horvátok hálásan adák vissza a kölcsönt s oly lelkesedést nyilvánítanak a magyarok iránt, mint Zágrábban még nem fordult élői soha. Zártszék, páholy már három nap előtt i nem volt kapható. (1860 julius 28. | Rakodczay Pál: Egressy Gábor ésf Kora. II. kötet. 14. old.) Nem érdektelen feljegyezni, hogy? Bácsbodrog vármegye 1792 novem-f bér 20-ról keltezett levelében a helytartótanácsot arra kéri, hogy segítse az első magyar színtársulatot. A vármegye 1793 március havában 93 forint 64 krajcárt ajánlott fel erre a célra. A mezővárosok, kisebb községek, sőt falvak is szívesen adtak hajlékot a magyar színjátszásnak. Ada, 1 Kula. Magyarkanizsa. Módos. Mo-, hol. Mokrin. Palánka. Petrovoszeló, ’ Nagyszentmi(dós. Tiszahegyes. Ti-1 tel, Torontálvásárhely. TdrókkanizsaJ Zsombolya stb. nem zárkózott el so-p hasem a magyar színészet támoga-^ tásáíól. Erődi Jenő. S Műké. Izidor kát könyve Újabb előfizetők A vajdasági magyar irodalom kimagasló eseménye lesz Milkó Izidor' hat könyvének megjelenése. Al könyveket a hires gyomai Knerr- i nyomda állítja elő, ami garanciája l annak, hogy az illusztris iró müvei-1 nek külső disze méltó lesz nemes \ tartalmukhoz. Múltkori kimutatásunk óta a kő- jj vetkező előfizetések érkeztek be js Milkó Izidor hat könyvére: Ada. Goiteiu Dávid, dr. Holló Ősz-1 kár. Rein Géza. dr. Wollt Béla. Ćaatavir. Dr. Békeffy Károly. Novispi, Dr. Vermes Imre. Novi-Sivac. Dr. Stricker Péter. Novi-Vrbas. Singer Emil. •' Odžaci. Ifi. Rausch Ede. Petrovoselo. Klein Simonné. Sarajevo. Wundszám Sándor. Sarca. Marok Ernő. Sombor. Hegedűs Oszkár. Zoiribori! Iparbank R.-T. Zsulyevics Ernó. Stárl-Sivac. Katholikus Kör. Suboíica. Bánó Zsigmond. Deutsch Hermann, dr. Fischer Jákó. dr. György Imre. dr. Hermann Károly, Izr. Hitköz- : ség, Kosztics Sándor. Kurír könyvkiadó-! vállalat, dr. Mamusich Bódog, Pećerič' Danika. Schwimmer Béla. Weiszberger i Bertalan. Tooola. Juhász Gábor. Vršac. Balogh Géza. özv. Berg Edéné, i Eerg Samu. Gonda Jenő. Junker Sán- i dór. dr. Szűcs Bertalan. Adósmorál Az adósoknak az a fajtája, amelyik soha még mellékfoglalkozásszerüen sem űzi a hitelezői mestersé-f get. csodálkozó örömmel vette tudo-j másul e napokban, hogy végre jj akadt egy kereskedő, aki nyíltan sarkára áll a követeléseik behajtásához konokul ragaszkodó hitelezők prepotenciája ellen. Az illető kereskedőt adós; minőségében — mint hitelező bizonyára máskép gondolkozik —• felháborította két ügyvédnek vele szemben tanúsított szigorúan törvényes és törvényesen szigorú j eljárása és ezért indítványt nyújtott j be a szuboticai Lloydhoz. hogy a két ügyvédet példa statuálása végett zárja ki tagjai sorából. Úgy véli a méltatlankodó kereskedő, hogy az az ügyvéd, aki fele képvi-' seleíében nem kíméli ellenfele üzleti ( érdekeit, nem lehet tagja a ke-j leskedők egyesületének. A hivatásos adós, aki nem tud fölemelkedni a hitelezői méltóság magaslatára. gyönyörködik a megszorult kereskedőnek ebben a megtorlásra szánt lépésében, meri ösztönösen gyűlöli a hitelezőt, aki azzal a fondorlatos szándékkal adott neki kölcsönt, hogy azt bizonyos idő múlva be is hajtja. Az ösztön erősebb. mint az orgumentum és az elkeseredett adóst nem lehet meggyőzni arról és főkép nem lehet megvigasztalni azzal, hogy a hitelező érdekeinek intézményes védelme nélkül az egész hitelrendszer megdől. Van azonban az adósoknak egy másik, sokkal népesebb kategóriája, amelyik csak azért adós. hogy hitelező lehessen és amelyik megkonditja a vészharangot a közgazdaságiI élet fölött, ha a hitelezés megszűnik, { vagy jelentékenyen korlátozódik. A kereskedőnek nemcsak azért nem ál! érdekében áttörni a hitelezők jogainak védelmi vonalát, mert vevőinek egy részét csak hitelezéssel vonhatja üzleti körébe, hanem azért sem. mert a hitelnyújtás jogi biztonságérzetének meglazuiásával bedugulnak azok a hitelforrások, amelyek táplálóerejére a kereskedő mint adós a legnagyobb mértékben rá van utalva. A kereskedő méltán várja el ügyvédjétől a legenergiku- jj sabb eljárást követelései behajtásé-1 ban épen azért, hogy kötelezettsé- jj geinek hitelezőivel szemben megíe- i lelhessen. Az a Jánusarcu adósmo-| rál. amely a maga javára az adós] sérthetetlenségét hirdeti, a mások ] rovására a hitelezőt vérszooó uzso-1 rásnak kiáltja ki. szolgálhat adalé-1 kul az ősi emberi önzés igazságta-f lanságának természetrajzához, de j nem lehet a kereskedelem irányitó, elve. Nem ártana, ha a két ügyvédre haragvó szuboticai kereskedő komolytalan és a kereskedelmi etikába ütköző indítványa tárgyalásra kerülne a Lloydban. Legalább alkalom nyilna vitát folytatni annak a kérdésnek tisztázására, hogy ki a kereskedelem ellensége és milyen operáció volna szükséges a beteg gazdasági helyzet meggyógyitására. Az ilyen módon kialakuló eszmecserében bizonyára első helyen szerepelnének azok a gazdaságpolitikai hipák. amelyek a kereskedelem vérkeringését dermesztik. Adó- és vámmizériák, a hozzáértés hiányossága a központi vezetésben, a tör-! vényhozók közömbössége reszortügyek iránt, a politika abszolutizrnu-1 sa a szaktudás fölött: olyan bajok, amelyeket inár évek óta refrénszeriien panaszolnak kereskedelmi ankéteken. De elkerülhetetlen, hogy az ominózus indítvány alkalmából a kereskedők közösségén belül mutatkozó anomáliákra is rá ne terelődjék a figyelem. Az a sok fizetésképtelenség és kényszeregyezség, ami erősen próbára teszi a külföld bizalmát kereskedelmünk iránt, részben á súlyos gazdasági krízis okszerű következménye, azonban számos tünet arra vall. hogy egyesek viszszaélnek a válságból származó lehetőségekkel és a maguk illeg;' 'is érdekeit hajszolva. az egész ország kereskedelmének hitelét ássák alá. A kényszeregyezségnek vannak konjukturalovajai. akik a hírnevüket féltő, tisztességes kereskedőknek erkölcstelen konkurrenciát csinálnak, amikor áruikat elherdálják abban a tudatban. hogy azok ellenértékének csak egy hányadát fogják megtéríteni fizetésképtelenség címén. Eimérgesiti a kereskedelmi viszonyokat az igazságszolgáltatás abnormis lassúsága, amely a hitelezőnek megnehezíti követelése érvényesítését. mig a fizetni nem akaró adóst egyenesen felbiztatja, hogy ne fizessen, hanem a tartozás összegét a pör végéig gyümölcsöztesse. A szuboticai Lloyd néhány hónappal ezelőtt mozgalmat indított a kereskedelmi pörök meggyorsítására és memorandumában rámutatott arra, hogy a pörök elhúzódása a hitelélet megbénulását eredményezi. Eszerint' tehát az a kereskedő, aki fizetési kötelezettségeinek teljesítése elől mindenféle pörös kifogással kitér és ezzel hozzájárul a vajdasági kereskedelem hitelének rontásához, a saját testületé ellen dolgozik, az ügyvéd azonban, aki az adóst fizetésre szorítja és igy demonstrálja, hogy a hitelezés nem is olyan kockázatos, a hitel princípiumát sarkalló kereskedelem részéről csak elismerést érdemel. Bizonyára ezek az elvek szabnának irányt annak a vitának, amelyet a Lloyd elé terjesztett kizárási indítvány napirendre tűzése előidézne, bm. Tokióból érdekes távirat érkezett Beográdba. Pelletier d’Oisy hadnagy. az ismert kiváló francia pilóta, aki Besin nevű kísérőjével Breguet-gépén Párizsból április 24-én startolt, hogy körülrepülje a földet, junius 9-én leszállt a japán fővárosban. amely utjának végcélja volt. Pelletier d’Oisy útját azért kísérték kettőzött figyelemmel a francia körök, mert vele egyidőben három más nemzetbeli pilóta indult el ugyancsak íöldkörüli útjára: Martin amerikai ezredes. Mac Laren angol őrnagy és Brito Paes portugál kapitány. A francia pilóta légi útja bővelkedik az élményekben és akadt olyan kalandja is, amely hajszálig kockáztatta a sikert. Pelletier és Besin a következő hivatalos útiránnyal indultak el április 24-én 6 óra 15 perckor Párisból: cél Hanoi (Indo-Kina) menettempo: a lehető leggyorsabb. Megállapítandó: a leggyorsabb és legközvetlenebb légvonal iránya Paris és az Extréme-Orient között. Pelletier d’Oisy hadnagy ezenkívül felhatalmazást kap. hogyha útját siker koronázza, a végső célpontot kitolhassa Tokióig. Érdekes, hogy repülőkörökben Pelletier indulásakor azt hiresztelték. hogy a francia légügyi minisztérium titokban minden eszközzel azon dolgozik, hogy már előre elhárítson különböző könnyítésekkel és titkos rendelkezésekkel minden akadályt Pelletier hadnagy utjából. Ezt azonban csak a vetélytársak érthető féltékenysége találta ki. a minisztérium nem tett mást. minthogy gondoskodott arról, hogy a fiatal pilóta abszolút biztos és gyors gépet kapjon. Ez' a gép egy XIX. tipusu Breguet. 4001 lóerejü Lorraine motorral, amelynek] rendes menetsebességét, kellő ben-; zin és olajtartalékkal 2500 kilométeres sebességre lehetett fokozni. Pelletier hadnagy otthonosan vezette ezt a rendes tipusu francia ha-; digépet. ő maga is hadipilőta, 1912,? óta repülőtisztje a francia hadsereg-1 nek és a világháborúban sokszoro-1 san kitűnt merészségével, bátorságá-á val. Tavaly leszállás nélkül repült« s Párisból Tuniszba, az 1800 kilomé- I teres távból 800 kilométert a Föld- I közi-tenger tükre fölött, j Paristól Hanoi-ig a következő étapokat mutatja a francia pilóta utinaplója: ápr. 24 Paris—Bukarest 2000 km. 11 óra: ápr. 25. Bukarest—Alek 1333 km. 8 óra; ápr. 26. Alek—Bagdad 800 km. 9 óra: ápr. 27. Bagdad—Bouchir 900 km. 9 óra; ápr. 28. Bouchir—Bender—Abbas 700 km. 3.30 óra: ápr. 29. Bender—Abbas—Karachi 1250 km. 7.15 óra: máj. 3. Karachi—Agra 1300 km. 7 óra: máj. 5. Ágra—Kalkutta 1350 km. 6.30 óra; máj. 9. Kalkutta—Rangoon 1300 km. 6.30 óra: máj. 10. Rangoon—Bangkok 600 km. 3 óra: máj. 11 Bangkok—Saigon 800 krn. 8 óra: Pelletier május 18-án érkezett Iianoi-be és 18-án már újból a levegőt szelte Tokió felé. És itt történi az első komoly baleset, un »accid nt banal«, ahogy naplójában bosszúsan felkiált, amely megállította friss iramában. A gondatlan kínai hatóság Shangai-ban nem a repülőteret, hanem a golfpályát jelölte ki leszállása helyéül. A rossz terepen a motor földreérkezésekor annyira megsérült. hogy nem használhatta tovább. Mit tett erre Pilletier? Felpattant a kínaiak egy régi tipusu francia Breguet-gépére és a fáradt, öreg motorral junius 9-én mégis megérkezett Tokióba, ahoi lelkesedéssel fogadták. Pelletier hadnagy sokat küzdött utján széllel, faggyal, hóviharokkal, többször jutott 40 fokos hőhullámba is. amely megpattantotta a pneumatikot, de a motor, amely több. mint 1500 kilogrammot vitt utján, mégis leírta a merész légi vonalat Páris és Tokió között. EREDETI IP *T A f&M & több mini 60 év óta mini & legjobb és legkiadésabb szinszappaa elismerve Valódi csak a SCHICHT névvel és SZARVAS védjeggyel Utazás repülőgépen Párisisál léklóba 47 nap alatt