Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-06 / 182. szám
10. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. július 6. lamelyet nem tudtak soha egészen elfelejteni, s ahová mindig visszavágytak. Nagyon megkedvelték ezt a romantikus helyet, ahoi most már — persze más minőségben — minden neheztelés nélkül jelennek meg a vörös könyveikkel és a Cöok-féle jegyfüzeteikkel. A szigetek vonzódása-e ez egymáshoz, hogy annyi angol keresi föl? A szigetlakok szolidaritása-e, hogy Capri úgy tele van briítekkel? Nem tudom, de valószínűnek tartom, hogy ha Hudson Lowe idejében annyian lettek volna itt mint mostanában, Coletta nem tudta volna olyan könnyen .visszahódítani Nápolynak. De hát az a jó ur jobban tudta őrizni a korzikai nagy embert, mint Capri erősségéi ... Colettának pedig, a vitéz katonának s jeles történetírónak, tartoztam a kis emlékezéssel, amért neki köszönhettem, miképp e szép áprilisi napon — amely itt május — megindulhattam Capri felé, hogy újra lássam a szépségeit s hogy azt a magunk módjára mi is elfoglaljuk. A költő ; Amfrrvrs Rolk&r " _„yszer, hajnali négy 'óra tájban, amikor már nagyon részég volt. eszébe_ jutott, hogy el kellene mennie az édesanyja sírjához. De a temető ilyenkor zárva van. Az értelme fellázadt. Micsoda 'galádság; elválasztani az embert az édesanyjától! . . . megakadályozni, .hogy az ember jól kisírhassa magát! ... Eszébe jutott, hogy édesanyját egész életére megviselte az ő születése. Eszébe jutott, hogy édesanyja mennyit virrasztóit mellette, míg kicsi korában sokat betegeskedett! „Hogy később mennyit szomorította az édesanyját! Hogy milyen sok vitatkozással izgatta. mikor az. szegényke, csak az ő javát akarta ^ Eszébe jutott, hogy édesanyja sokkal tovább élhetett volna, ha nem bántja annyi aggodalom, gond. szomorúság izgalom . . . mind o' miatta! . . . És zokogva borult a kocsmaasztalra. Aztán az akarata lázadt fel. De hát tűrje, hogy ne juthasson el az édesanyjához, csak azért, mert a temető kapusa aludni akar?! Nem, keresztül fogja vetni magát a kőfalon! És ha sortüzet adnának rá. akkor is az édesanyjához akar menni! Ekkor megint az értelme szolalt meg. , , Nem erőszakolhatja ^ a dolgot. Hiszen ha csak megölnék! De nem ölnék meg. Csak azt mondanák, hogy részes. Másnapra kell hagynia hogy megölelhesse és megcsókolhassa azt a hideg követ! , . Holnap ez lesz az első útja. Másnap, mikor fölébredt, eszebe jutott az utolsó elhatározása. De most már nem kellett sietnie. Most már akármikor kimehet az édesanyjához; a temető egész nap nyitva van Amikor ki akart menni, zuhogni kezdett az eső. Éppen a legnagyobb esőben menjen ki?! Előbb várt. aztan belenyugodott. hogy csak másnap híg kimenni. I Másnap már útban volt a temető felé. De útközben egy leányicrn er ősével találkozott, aki feltartóztatta. Az élő nem vár. A halott vár; csöndben, türelmesen. A íeánytól csak akkor vált el, mikor a temetőt már bezárták. No, majd holnap! Hiszen mindegy. hogy ma vagy holnap!, <■ . r Ezen a napon valami sürgős dolga akadt. Hasznothajtó dolga, amely nem tűr halasztást. A következő reggel már nem jutott eszébe az elhatározása. Csak egy hónappal később gondolt megint erre. amikor a vasúti kocsi elrobogott vele a temető mel-Ílett. No. majd halottak napján! — szólt magában. De halottak napján betegen feküdt. »Majd karácsonykor!« — Ígérte a halottnak. A karácsonyt vig társaságban töltötte. Már javában poharazott, mikor keresztülvillant a fején, hogy valamiről megfeledkezett. Egy kicsit rosszul esett neki, hogy ez beleszur a leikiismeretébe. Hiszen a gombostű szúrása is fájdalmas. Úgy tűnt fel előtte, mintha egy árnyék suhant volna tova a sok szép nő között. És ivott, hogy ne gondoljon másra, csak ezekre. Másnap nagy fejfájásra ébredt és mig mozdulatlanul feküdt, hogy kiheverje azt a kis kellemetlenséget, arra gondolt, hogy már nem mer foglalkozni, mikor megy ki majd a temetőbe. Később egyre ritkábban bántotta a halott emléke. És sohase ment el az édesanyja sírjához. Suboticát a nagy ađ© teszi tőnkre Az eg-ész világosa Suboticán fizetik a legtöbb átlói A múlt hó 26-ikán a vajdasági kereskedők tüntető sztrájkot rendeztek, — bezárták boltjaikat, hogy ezzel dokumentálják tiltakozásukat az adók egyre fokozódó emelése ellen Azóta semmi sem történt, főleg semmi hir nem . i.érkezett arról, hogy a kormány nefátta vö?£a azt, boyj- a Va/dáság teherbíró képességéivel' is van határa. A junius 26-iki suboticai naggyülés ] megállapította, hogy ha a Vajdaság szenved a súlyos adóztatás miatt, Subotica még jobban szenved, mert Suboticán olyan speciális adóintézkedések vannak, s olyan magas a városi pótadó, hogy Subotica adózói több adót fizetnek, mint bárki más. ( Pregnánsan állapítja ezt meg a kereskedők és iparosok nagygyűlése által elfogadott határozati javaslat, amelyet dr. Fischer Jákó terjesztett a nagygyűlés : elé. A javaslatból közöljük a következő j részleteket: 1 1. Suboticán 1920., 1921 és 1922. évek-I re megállapított III-ad oszt. kereseti adó^ kivetési munkálatokat megsemmisítő I pénzügyminiszteri határozatot helyezzék hatályon kivül és az ezen évekre vonatkozó kivetések épségben fentartván, a beadott jogorvoslatok elbírálás alá vétessenek. Subotica városára nézve 'az 1920—22. évekre vonatkozó III. oszt. kér. adókivetési munkálatokat a pénzügyminisztérium megsemmisitet1 a , nyilvánvalóan azért, mert annak pénzügyi eredményével megelégedve nem volt. Ezt az adót, az ér- 1 vényben levő törvények szerint, az 1917. 18. és 19. évi keresetek átlaga alapján kellett megállapítani és az adókivetö bizottságok már akkor olyan horribilis adóalapot állapítottak meg, amely általános felzúdulást idézett elő és a postaügymíhiszler még sem volt megelégedve az adóperes munkájával. A változott politikai viszonyok folytán a kereseti adónak visszamenőleges megállapitása úgy a pénzügyi hatóságoknál, mint a feleknél vagy nehézségbe ütközik, mert az 1917— 19. évekre vonatkozó keresetek kipuhatolása és az adatoknak összegyűjtése .szinte lehetetlen. Mig az állam többi lakosságának az 1923—25. évekre kivetendő III. oszt. adó ellen kell a védekezéssel felkészülniük, addig a suboticaiaknak még egy előző cikklusra megállapítandó adó terheitől is rettegniük kell. A megsemmisített adóknak újból való kivetése a suboticai nagyszámú adókivetőkre tekintettel ismét hónapokig fog eltartani több bizottság előtt, aminek költsége nem állhat arányban az elérhető eredménnyel — kivéve, ha a pénzügyi politika törvényes felhatalmazás nélkül — nem arra törekszik, hogy az 1920-, 22. évi adókat valorizálva akarja behajtani. Az előző ciklusra vonatkozó magasabb III. oszt. kereseti adónak, utólagos inegálapitása még avval a következménnyel is fog járni, hogy a magasabb adóalap után az időközben sttuált állami és községi pótadókat is nagyobb összegekkel kell kiegészíteni, holott úgy az állam, valamint Subotica város a pótadók megállapításánál és a szükségletek fedezésénél ajfből az adóösszegről indultak ki, ami a “III, oszt, adókivetö bizottság mar egyszer fixirozoít, de amit a pénzügyminiszter megdöntött. Mig tehát a többi községeknek a most folyamatba tett III. oszt kér. adó kivetés tendenciája miatt okuk van panaszkodni, addig nekünk subotiGaiaknak indokolt nyugtalanságot okos egy rég elvonult ciklus adómegúílapitására vonatkozó pénzügyi tulkövetelés — a jövedelmi, vagyoni és hadinyereség adóknak két évre viszszamenöleg történő megállapítása és kifizetése. Kívánjuk,, hogy az adókivetö bizottságok htározatainak azon része ellen, melyek az előző évi adónál többet állapítanak meg, halasztó hatályú íelebbezés engedhessék meg. Kívánjuk, hogy az adókivetö és felszólamlási bizottságokba a helyi viszonyokkal ismerős régóta megtelepedett kereskedők, iparosok és gyárpsok nagyobb számban alkalmaztassanak és a íelszólamlási bizottság működésének székhelye Subotica legyen. 3. Sérelmezzük a pénűgyminiszter azon jogát is, hogy a már jogerősen megállapított adókivetést halomra döntheti és uj kivetési eljárást tehet folyamatba. 4. Kívánjuk, hogy a községi pótadók leszállittassar.ak és a községi iskolaadó töröltessék. Azáltal, hogy Subotica város földjeit az agrárreform elvette, ennek lakósait eddig sohasem ismert nagyságú községi pótadókkal terhelték meg. A községi vagyon elvétele folytán a községi adminisztrációnak majdnem minden feladata megszűnt és egyedül állami adminisztráció végzésére van szorítva. Ezáltal a községünknek fizetett községi pótadók is tulajdonképen állami adóknak tekintendők. Mig bizonyos községek adminisztrálását teljesen az állampénztár fedezi, tehát ezek községi pótadót nem ismernek, addig Subotica lakossága éveken át 540% községi pótadóval és 88% iskolaadóval van megterhelve. A kormány eddig Subotica város kiszélesített tanácsának mindazon határozatait jóváhagyta, amelyek a községi pótadók emelésére vonatkoznak. Ennek a következménye, hogy az 540 százalék rendes községi pótadón Ć3 a 88 százlék iskolaadón felül hús- és szeszfogasztási adókat, köv’ezetvámot, előszobák és fürdőszobák után luxus adókat, 4 százalék községi átiratási illetéket, minden beadvány elintézéséért külön pénzbeli szolgáltatást szednek a polgárságtól, továbbá felemelték a járlatlevelek, vágóhídi ille-Itéket, ásványvíz és szóda, heiypénz, kinő és vigalmi adók, adóvégrehajtási és árverési illeték diját és az illetékegyenérték, valamint a vagyonátruházások illetéké- I nek megállapításánál a becslési dijakat. É Községi adókat szednek a játékasztalok és billiárdok után, kocsik és biciklik uián, a kávéházi és vendéglői fogyasztás utón s behozták a kutyaadót is. Subotica város lakóinak ilyen nagyszá- I ura közvetlen és közvetett adókkal való megterhelése teljesen alkalmas a polgárság anyagi tönkretételére és főleg arra, hogy az állam adóalanyai az állammal szemben fenálló kötelezettségeiknek eleetg tenni ne tudjanak. Kémünk kell tehát a kormányt, hogy Subotica város pénzügyi gazdálkodását felülvizsgálni, a la-Ikosságot a túlságos községi terhektől mentesíteni igyekezzék és a város helyes gazdálkodásának ellenőrzésére teljesítse az alkotmányban előirt kötelezettségét az önkormányzati szervek helyreállítására nézve. Az iskolaadó eltörlésének indoka abban található, hogy demokráciánk és alkot-Imányunk szerint a közoktatás ingyenes és állami feladat. Erről tehát az állam köteles az egész vonalon gondoskodni annyival inkább, mert Subotica város által -épített nagyértékü iskolákat minden ellenszolgáltatás nélkül birtokába vette és igy azoknak fentartásáról is ő és nem a község tartozik gondoskodni, amely a lakosságot még arra nézve is homályban tartja, hogy a 88% iskolaadó milyen öszszegre rúg és az az erédeti céljára fordittatik-e ? Kívánjuk, hogy az 1923. évi állmi költségvetésben megállapított és 1924. évben is folytatólagos beszedett 30% állami pótadó a III. oszt. kereseti adó után töröltessék, a háborús évekre szóló úgynevezett hadiadók meszüntettessenek, a III. oszt. kereseti adó kulcsa leszállittassék és végül, hogy a végrehajtó közegek utasittassanak, hogy a rokkantadó, jövedelmi és vagyonadó után ezt a kivételes pótadót sem a múltra, sem a jelenre nézve elő ne írják, a hadinyereségadónál pedig 1918. évre a 260000, 1919. évre a 40000 és 1920. évre a 100000 korona jövedelmet az adóalaphoz hozza ne számítsák. Az 1923—24. évben szedett uj rendkívüli 30%-os állami pótadót nemcsak az egyenes adók, hanem az összes pótadók után is felszámítják nálunk, holott ez törvénytelen, mert úgy a rokkant, mint a jövedelmi és vagyonadóra nézve törvényileg biztosítva van, hogy sem állami, sem községi pótadóval nem terhetök kivéve azt a 120%-ig terjedő pótadót, melyet külön törvényt statuált. G. Kívánjuk a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóztatási rendszerének revideálását különösen abból a szempontból, hogy a kifizetett adókat, a részvénytársaságok érdekében eszközölt úgynevezett ajándékokat és az alkalmazottak nyugdij alapjába helyezett összegeket ne Írják — adóztatás szempontjából — a jövő esztendő nyereségéhez. Kívánjuk, hogy a részvénytársaságok állami engedélyezése és felügyelete megszüntet-* tfessék, ellenőrzésük a politikai hatóság goktól függetleni ttessék, keletkezésükre és működésükre nézve a teljes szabadság részükre megadassák. Könnyön hajlik a megfázásra ? Tul- S-por án érzel en ? Fajdalmait csilla-Ott jak és a testet erő ifik a va :ódi Fel!er-féle Elsvftuiddd eszközölt lemosások és bedörzsöl ések. So' ie kai erősebb, ki iudósabb és jobb, mii it a sóEborsze: z. Mint fog-, íoght 1S-, s és fejbőrt ipolószer 25 éve kedvelt. Csomagoki issat és portóval eg\ fitt 3 duplaüveg v. gv egy különleges üveg 24 dinár; 36 duplaüveg vagy 12 Írül nieges üveg 214 dinár és ló százalékfelár. Scétku di Feller V. J®no gyógyszerész Stubica doaja központ 185. (Horvátország) ” 9130 szérumtermelő intézet Subotica Telefon «0. Száiiit mindennemű szérumot 2383 és oltóanyagot. Díjtalan kórmegállipllAs és felvilágcslUs.
