Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-06 / 182. szám

4. oldal, BACSMEGYEl NAPLÓ 1924 julius 6. Lemondott a novisadi helyettes főkapitány A novisadi radikális-párt Gnyatlcs Radmiilő ellen Noviszadról jelentik: Gnydtics Radmilló noviszadi főkapitányhe­­lyeítes szombaton levelet intézett Stefanovics Zsarkó dr. polgármes­terhez. amelyben bejelentette, hogy állásáról lemond. A főkapitányhelyettes lemondása kapcsolatban van azzal az akcióval,! amelyet a radikális-párt egy cso-| portja indított Gnydtics Radmilló j ellen. A főkapitányhelyettest a bel-1 ügyminiszter annak idején a radiká-jj lis-párt idősebb tagjainak kivánsá-f Kára nevezte ki újból Noviszadra, kinevezését azonban a párt fiatalabb tagjai elégedetlenséggel fogadták, mert szerintük Gnydtics orjunista, aki a radikális-párt ellensége. Az elégedetlen elemek a párt vasárnapi ülésén határozatot fogadtattak el, amely szerint a noviszadi radikális pártszervezet szorgalmazni fogja a belügyminiszternél Gnydtics főkapi­tányhelyettes elmozdítását. Az ülé­sen elhangzott támadások és a ho­zott határozat miatt adta be lemon­dását a főkapitányhelyettes. Gnydtics Radmillót. hír szerint, a belügyminiszter Susákra nevezi ki rendőrfőnöknek. CIRKUSZ ess OtlZOZOlCOCSl Akik azt hiszik, hogy Palics, mint a város tulajdonát képező fürdőhely, hi­vatalból portóímentes, azok zajosan té­vednek. Palics ugyanis éppen abban különbözik a dalmáciai, tokaji és szicí­liai bortermő vidékektől, hogy porter­mő vidék. A palicsi port tavasszal dug­­ványozzák a gondos partlakók és ilyen­kor, nyár elején, szüretelik és fejtik. Mint palicsi fürdővendég mindenben megerősithetem a költő szavait, hogy port iszik a magyar ember, azzal a ki­egészítéssel, hogy egyúttal port iszik itt a szláv ember is, akiről a fentneve­­zett költő teljesen megfeledkezett, sok­kal nehezebb lenne azonban arról meg­feledkezni, hogy por van Palicson. Porzik a főút. tosság. Látni nem láttam soha, ennél­fogva hajlandó voltam ezt a titokzatos öntöző-ekvipázst afféle mesebeli fogat­nak tekinteni, mint aminőről Lagerlöí Zelma emlékezik meg »A halál kocsisa« eimü hátborzongató regényében. A ka­szás talyigája, meg a szóbanforgó jár­mű között természetesen mutatkoznak lényegbevágó különbségek, többek közt, hogy az írónő elbeszélése szerint, a ha­lál kocsija minden év szilveszter nap­ján pontban éjfélkor megjelenik az em­berek között. Meg lehet áilapitani, hogy a legendás kordé aránylag sűrűn köz­lekedik a palicsi öntöző-kocsihoz ké­pest___ Mindezt abból az alkalomból hozom fel, hosjy ma délelőtt, bármennyire is hihetetlenül hangzik, láttam az öntöző­­kocsit. Jött a főbejárat előtt, bakján hetyke kocsis, két ló húzta. Momentán nem locsolt ugyan, de határozottan fes­tői látványosság volt és főként meg­lepő. Nekem tátvai maradt a szám. Az emberek megálltak az utón és úgy I nézték. Mindenki csodálkozott. Mert még nem látták soha Közbámulat tárgya volt az öntöző­kocsi. Határozott érdeklődést keltett. A szokatlan látvány számos kiváncsit vonzott a főbejárathoz. Direkt népszerűségnek örvendett az öntözőkocsi. Megjelenése nagy port vert fel. ___Ekkor lá**an be, hogy mégis csak a sokat ócsai on hatóságoknak van iga­zuk, amikor nrn járatják gyakrabban az öntözőkocsi i. Nem elég. hogy nagy por van? Még az hiányzik, hogy fel is verjék.. .„ dió. ■ I iiiiMifliiaffrw^iViTgiiOHiwFTMa*“ A budapesti ügyészség vádiratot készít a hazatéri Weltner Jakab ellen A szovjetházban mondott beszédjét inkriminálják Budapestről jelentik: Mint isme­retes. nemrég megjelent az igazsúg­­ügyminiszter amnesztiarendelete, a mely szerint azokkal az emigrán­sokkal szemben, akik sem viselke­désükkel. sem működésükkel nem csorbították sem külföldön, sem bel­földön a magyar állam hitelét és nem agitáltak a magyar nemzet megbecsülése ellen, a kiadott elfo­gatóparancsot az ügyészség vissza­vonni köteles. Az amnesztiarendeiet kibocsátása után azonnal jelentkezett is néhány emigráns. politikai szempontból többnyire jelentéktelen emberek Is­mertebb név csak kettő volt közöt­tük: Kondor Bernát és Weltner Ja­kab. a Népszava volt szerkesztője. Az ügyészség az amnesztiarendelet alapján bele is egyezett mind a ket­tő hazatérésébe. Weltner hazatérésébe azonban nemcsak az amnesztiarendelet' alap­ján egyezett bele az ügyészség, ha­nem azért is. mert az ellene kiadott összes vádiratokat és elfogató pa­rancsokat már időközben vissza­vonták. Weltner Jakab néhány héttel ez­előtt vissza is tért Magyarországba. Miután az elfogatóparancsot vele szemben visszavonták, úgyszintén a vádiratokat' is. Weltner hazatérése után nem is jelentkezett az ügyész­ségen. Most a budapesti ügyészség Welt­ner Jakab ellen nyomozást indított a kommün alatti szereplésére vonat­kozóan. Beszerezték Weltnernek a kommün alatt elmondott összes be­szédeinek másolatát és azokat a jegyzőkönyveket, amelyek Welt­nernek a szovjet-házban elmondott beszédeit tartalmazzák. Weltner a kommün alatt a Szovjetházban el­mondott egyik beszédét inkriminál­ják és ennek alapján Miskolczy ügyész már készíti is a vádiratot Weltner ellen, akit a magyar nem­zet és a magyar állam megbecsülése ellen elkövetett vétséggel fog meg­vádolni a szovjetházban elmondott beszéde miatt. ■ Rablógyilkos merénylet fényes nappal egy budapesti ékszerész ellen Szemző Gyula volt bajai főispán lefegyverezíe és elfogta a lövöldöző merénylőt — Az ékszerész halálosan megsebesült A melléutakon is nyüzsög a por. Behatol mindenüvé. Ellepi a villák kertjeit. Megfigyeltem', hogy sötét éjszakákon némelyik ablakon a por is bemászik. A parti sétányon az ember port tipor. Jut belőle mindenhová. Száll ide, száll oda___ Ja igaz. A szálloda is poros. Kétségtelen, hogy ez a természet rendje, amelybe bele keil nyugodnunk. A gyarló földi lény azonban úgy van alkotva, hogy szelleme örökösen lázad­ni készteti a felsőbb hatalmak ellen s ahelyett, hogy fejet hajtva a sors keze előtt, tudomásul venné a megváltozha­­tatlant, pártos szavakkal kel Id a köz­egészségügyi hatóság ellen, mondván: —■ A fene ebbe a porba, eszükbe nem jutna egyszer már öntözni! Nagyon helyesen jegyezte azonban meg néhai Garibaldi tábornok egy al­kalommal, hogy: aki haragszik, annak nincs igaza. Áll ez a jelen esetre is. Akik könnyelműen szidalmazzák az il­letékes közegeket, azoknak, ugylátszik, nincs tudomásuk arról, hogy a palicsi fürdőigazgatóság már a szezon elején üzembehelyezett egy öntözőkocsit, a melynek az a hivatása, hogy agresz­­sziv fellépést tanúsítson a por ellen és előre megfontolt szándékkal eltegye láb alól. Ezt a feladatát az öntözőkocsi a legnagyobb diszkréció mellett végzi, úgyhogy, bevallom, a mai napig ma­gamnak sem volt tudomásom pozitive e jármű létezéséről, illetőleg csak hál­lomásból tudtam, hogy csakugyan pros­perál ilyen rejtélyes locsoló-alkalma-Budiapestről jelentik: Szombaton délelőtt 11 órakor vakmerő rabló­­gyilkos merénylet történt Budapes­ten. Egy kis királyuccai ékszerész­üzletbe beállított egy fiatalember, állítólag ékszert akart vásárolni és amikor az ékszerészcég főnöke el­fordult, rátámadt és meg akarta gyilkolni, hogy azután kirabolhassa. A rablógyilkossági kísérlet nem sikerült teljesen, azonban a merény­lő igy is súlyos sebeket ejtett az ékszerészen. A gyűrűt vásárló fiatalember A Király-ucca 162. számú házban van a Geltért Testvérek kis ékszer­üzlete. Tizenegy óra körül az ék­szerüzletben megjelent egy 22—23 év körüli, fehérnadrágós, viseltes zubbonyban levő fiatalember és az üzietheiyiségben egyedül tartózkodó Gellért Károly ékszerészhez ezek­kel a szavakkal fordult: — Arany karikagyűrűt szeretnék vásárolni. Az ékszerész megfordult, hogy a gyjrüket elővegye, de ebben a pil­lanatban a gyürüvásárló fiatalem­ber egy hosszú késsel többször fej­be és hátbaszurta, majd felkapott egy csomó ékszert és futásnak | eredt. A több sebből vérző éksze- 5 rész utánaszaladt, de a Lovrana-1 kávéház előtt eszméletlenül össze- $ esett. A merénylő közben befordult! a Rózsa-uccáiha Revolveres hajsza az Andrássy-uíon A merénylőt, aki már kijutott az Andrássy-utra, hatvan-nyolcvan fő­nyi tömeg vette üldözőbe. A mene­külő egyszerre csak futás közben revolvert rántott elő és elkiáltotta magát: — Aki hozzám közeledik, agyon­lövöm! A szembejövők közül senki nem mert a merénylő felé közeledni, aki tovább futott, a szűk Izabella-uccá­­ba. Amikor az Izabella-uccába bero­hant, már százakra menő tömeg követte rohanásában a merénylőt. Az Izabella-uccában, az 50-es szá­mú házban van a Magyar Vasuta­sok Gazdasági Központjának a fiókja s éppen ezelőtt az üzlet előtt rohant el a gyilkos, amikor az üz­letajtóból kiugrott Weiser Zoltán, a fiók főnöke, a gyilkos elé ugrott, meg akarta ragadni, de ebben a pil­lanatban két lövés dördült el, mire a tömeg sikoltva szaladt vissza. Egy pillanattal később egy másik ember ugrott eléje, Valicsek János, aki meg akarta ragadni a kezét, de a merénylő ráemelte a revolvert és három lövést adott le ismét. A lö­vések közül egyetlenegy sem ta­lált Az elszánt menekülő, amikor lát­ta, hogy a tömeg minden pillanat­­iban elfoghatja, befutott az Izabella­­ucca 68. szám alatti háromemeletes bérpalotába. A házba, amelyben a menekülő eltűnt, senki sem mert bemenni, hogy megkeresse. Egy rendőr lezáratta a bérház kapuját és elfutott segítségért. Szemző Gyula lefegyverzl a menekülőt Ebben a pillanatban érkezett a ház elé Szemző Gyula nyugalma­zott főispán. Amikor hallotta, hogy mi történt, rászólt a házmsterre, hogy nyissa ki a kaput. — Detektiv vagyok. — mondta — majd én elfogom azt a csirkefogót. Kinyitották a kaput és Szemző előrement a ház udvarába. A har­madik emeleten a rácson keresztül­hajolva ott látta a veresnadrágu merénylőt, kezében ott volt a re­volver. Szemző megindult fel a lépcsőn a­­harmadik emeletre és rászólt a fia­talemberre: — Add meg magad! — Detektiv az ur? — kérdezte ai merénylő. — Az vagyok hát, — szólt Szem­ző, majd minden fegyver nélkül oda ment hozzá és lefegyverezte. Hárman tervezték ai rablógyilkosságot A merénylő a rendőrségen beval­lotta, hogy Dömötör Józsefnek hív­ják, szökött fegyenc és hogy a rab­lótámadásban Kövessi Árpád és Tapp folyamőrök segédkeztek. Kö­­vessiék azonban, amikor látták, hogy a rablás nem sikerül, elmene­kültek. A rendőrség a délután fo­lyamán mindkettőjüket letartóz­tatta. Gellértet a Rókus-kórházba szál­lították, ahol a halállal vivődik. Életbelépett a minimális vámtarifa az SMS királyság1 ás Magyarország között Az S. H. S. királyság és Magyar­­ország kormányai közt létrejött ideig­lenes megegyezés alapján, — mint már közöltük •— a két állam a köl­csönös íorgalomban julius l-étől kezdve az eddigi maximális vámtételek helyett életbeléptette a minimális vámtarifát. A pénzügyminisztérium hétfőn, junius 30-ikán már ki is adta az erre vonat­kozó rendeletet, amelyet azonban csak a beogradi vám vezérigazgatóság és fővámhivatal kapott idejekorán kéz­hez. Az ország többi vámhivatalai ezért — a rendelet késedelmessége miatt — egyelőre a régi vámtarifa alapján voltak kénytelenek az elvá­molásokat eszközölni. A késedelem mindamellett nem okozott nagyobb zavarokat, mert az intenzivebb szállj, íások Magyarországról és Magyaror­szág felé még nem indultak meg. A kereskedők ugyanis rendeléseikkel be akarták várni azt az időpontot, ami­kor a minimális vámtarifáról szóló rendeletet az érdekelt határmenti vám­hivatalok is megkapják, E tekintetben elsősorban a subolicai vámhivatal a legfontosabb, mert a Magyarország­gal fennálló vasúti forgalom legna­gyobb része Suboticán át nyer lebo­nyolítást. Mint értesülünk, a suboticai fő­­vámhivatalhoz szombaton délelőtt érkezett meg a vámvezérigazgatóság iávirali értesítése, amely szerint a pénzügyminisztérium rendelete alap­ján a Magyarországgal fennálló be­hozatali és kiviteli forgalomban a minimális vámtarifát kell alkalmazni. A rendelet azonnali hatállyal életbe­lépett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom