Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-05 / 181. szám

1924 július 5, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal 'Bilinsky közös pénzügyminiszterrel, aki­nek hivatalánál fogva hatáskörébe tar­toztak a boszniai-hercegovinai polgári ügyek. Ebben az időben, tehát tizen­nyolc nappal a merénylet élőit, méz semmit sem tudoft hivatalosan arról, hogy a trónörökös ellátogat Boszniába, Az utazás terve 1914 márciusában ve­tődött »fel. A nagy hadgyakorlatokon való r&zvétel tulajdonképpen csak jog­cím volt, men a katonai érdekek mel­lett inkább a politikaiak szolgáltak hát­teréül ennek a látogatásnak. 1912—13- ban ugyanis a belső helyzet nagyon el­mérgesedett és az volt a nézet, hogy 'c trónörökös szemléyes megjelenése csillapitólag fog hatni a felizgatott ke­délyekre. Ez volt az oka annak, hogy dacára ellenkező véleményeknek, vég­eredményben mégis az utazás mellett döntöttek- A merénylet idejében a ne­gyedik hadsereg főfelügyelője voltam. Az emlékezetes napon éppen egy poli­tikai barátomnál voltam látogatóban, amikor déltájt telefonon értesítettek az eseményről. Azzal természetesen nyom­ban tisztában voltam, hogy az esetnek a legsúlyosabb következményei lesz­nek. Iparos és kereskedőpárt alakul a szuboticai kerületben Valahányszor közeledik a választás ideje, az iparosok és kereskedők mind­annyiszor ráeszmélnek, hogy a tőr­­ve'nyhozásban, főleg az állam adó- és tarifapolitikája terén azért éri annyi sérelem a kereskedő és iparos osztályt, mert a parlamentben nincs ennek a két termelő osztálynak igazi képvise­lete, Már töbhször felmerült a terv a suboticai kerületben is, hogy külön iparos- és kereskedő-pártnak kellene alakulnia, amely a két osztály tagjai­nak szavazatával képviselőt küldhetné be a parlamentbe. A terv megvaló­sulása azonban minden választásnál halasztást szenvedett, a kereskedő és iparos osztály annyira függő helyzet­ben van, hogy nem képes hathatósan kitartani osztályérdekeinek védelmé­ben s a vezetők mindig reményked­tek abban, hogy a nagyobb, pártok gedül, hanem az, aki a legjobban tud érvényesülni. Ebben a versenyben a fe­lek Midas-1 kérték föl itélőbirónak, s ez a szerencsétlen flótás ugyancsak meg­járta. Ö a pálmát nem a hatalmas Apol­lónak, hanem a kisebb tekintélyű Páli­nak ítélte oda, s ez utóbbi őt a kedve­ző kritikájáért nem jutalmazhatta úgy, mint ahogy Apolló büntette, aki a btrá­­ját szamárfülekkel ruházta föl. Méltó büntetése annak, akinek olyan kevés az ember- és az istenismerete, hogy a gyöngébbnek fogja a pártját. Aki ma cselekszik így, az nem visel ugyan lát­hatólag szamárfüleket, de azért mégis szamár. Pánt egyébaránt nem bántotta Apolló, mert Midason kívül nem volt senki a kortársak közt, aki szuperiori­­tását a muzsikában kétségbe vonta vol­na. Dicsekedhetvén a közvélemény osz­tatlan természetével, vajmi keveset tö­rődött a Pán elbizakodottságával. Mi volt ez az övé mellett! Ám az is lehet, hogy Apolló egy kissé félt Pántól, mert ennek tudvalevőleg — benne van min­den mitológiai kézikönyvben — olyan ijesztő hangja volt, amelytől a legerő­sebb idegzetű ember is libabőrt és egyéb ijedségi tüneteket kapott. Ezért nevezik a hirtelen támadt nagy . rémü­leteket páni ijedtségnek. Attól eltekintve, hegy szeretett ijesz­teni, jóindulatú isién volt, s ennélfogva népszerű is. Midőn egy hajó, amely Gö­rögországból Itáliába tartott, hírül hoz­ta, hogy a nagy Pán meghalt, mindenki sajnálkozott, általános részvét mutatko­zott, s a hiányát sokan még most is ér­zik. Igen sok költő énekelte meg, s eb­ben áll a halhatatansága. Nem a költő­nek, hanem Pánnak. Kár, hogy nem volt valamivel szebb, — akkor a nőknél is több szerencséje lett volna. támogatásának ellenértéké fejében a parlamentben e'rdekeik védelmére is nyernek képviseletet. Ez a reménykedés eddig még soha nem vált be. Az adótörvények s ezek végrehajtására kiadott rendeletek, a vám- és tarifatörvények azt bizonyít­ják, hogy a törvényhozás határozot­tan kereskedelem ellenes irányzatban halad. ■ 1 ■ 1 .............................. • Most már egész pozitív irányban haladnak azok a megbeszélések, hogy a suboticai kerületben gazdasági ala­pon iparos- és kereskedő-párt alakul­jon. A megbeszélésekben nemzetiségi különbség nélkül vesznek részt az iparosok és kereskedők, akik azt re­mélik, hogy az októberi választások­nál legalább két képviselőjük bekerül a parlamentbe. Két hét múlva kezdik meg a budapesti bombavetők pőrének főtárgyalását Az Eskütt-iigy az őszre marad Budapestről jelentik: A bűn* tetőtörvényszéken két ügy tartja izgalomban a kedélyeket, az Eshütl-ügy és Mdrffyélc ügye. Az Eskütt-ügyben az ügyész már el* készítette a vádiratot, melyet ki is kézbesítettek Esküit Lajos vé­dőinek, akik a közeli napokban kifogásokat adnak be a vádirat ellen a vádtanácshoz, igy most már az Eskütt-ügy teljes bizo* nyossággal csak ősszel kerül jötár­­gyalásra. A bombamerénylő Márffyék ügyében, mint megírtuk, néhány nappal ezelőtt szintén elkészült a vádirat s igy most már ezt a vád­iratot is kikézbesitik a védőknek. Minthogy dr. Fayl Ivor törvény­­széki tanácselnök, akiknek az ügy aktái ki vannak osztva és dr. Drlowschiák Mihály, aki a vá­dat képviseli az ügyben, a közeli napokban szabadságra mennek, a nyári szünetben már semmi­képpen sem foglalkozhatnak a bűnüggyel. Nlárffy József és társainak védői azonban a legnagyobb erőfeszítése­ket teszik, hogy a bünügy még jú­lius hónap folyamán tárgyalásra kerüljön, kifogásokat sem nyújta­nak be a vádirat ellen. Minthogy Márffyék mindannyian foglyok s a perrendtartás érteimében a fog« lyos ügyeket, ha semminemű akadálya ennek nincs, minden haladék nélkül le kell tárgyalni, nem lehetetlen, hogy az ügy ak­táit más tanácsnok s más ügyész­nek osztják ki s hogy a monstre bünpürt még ebben a hónapban le fogja tárgyalni a büntetörvény» szék egyik szüneti tanácsa. Színésznőből világbajnok Tary Gizella bekerült a női tőr-világbajnokság döntőjébe Párisból érkezett jelentés szerint Tary Gizella, a tőrvívás magyar női^ bajnoka bekerült a tőrvívás nőt világbajnokságának döntőjébe. Tary; Gizella, aki a párisi oümpiászon egyik komoly aspiránsa a tőrvívás női világbajnokságának, alig néhány éve foglalkozik komolyabban spor­tolással. Évekkel ezelőtt szürke kis vidéki színésznő volt. kecskeméti, halasi és kiskőrösi társulatoknál működött, majd megvált a színé­szettől és Budapestre költözött, ahol főleg a sportolásnak szentelte minden idejét. Eleinte a céllövészet­ben gyakorolta magát és mint cél­lövő hamarosan előnyös nevet szer­zett magának a budapesti sportkö­rökben. Időközben csinos vagyon­hoz jutott és a céllövészet mellett a vivósporttal is intenzivebben kez­dett foglalkozni. A legutóbbi évek­ben már mint Santelli mester leg­kitűnőbb tanítványát emlegették. Tekintettel nagy magánvagyonára, nem engedte, hogy a vivószövetség fedezze párisi tartózkodása költsé­geit. hanem sarát költségén ment ki­­az oümpiászra. A női tőrvívás döntőjébe jutott Tary Gizella eddigi szereplései a következő eredménnyel végződtek: A francia Prost kisasszony elled! 5:3. a svájci Hamilton ellen 5:4. a svájci Pitting ellen szintén 5:4 arányban győzött. Kikapott a dán Heckschcrtől 5:1 és az angol Davis kisasszonytól 5:2 arányban. Ha első di.ira nem is. de helyezésre okvetle­nül számíthat. Helybenhagyták Tóth Mátyás halálos ítéletét A sentai tiszaparti rablógyílkosság a semmitőszéle előtt Nóviszadról jelentik: A semmitő­­szék csütörtökön tárgyalta a szán­tai Tóth Mátyás és a vele közös háztartásban élt Pólyák Erzsébet bűnügyét, akik múlt év augusztusá­ban a Tiszába fojtották Horváth István gazdálkodót. A tárgyaláson Lnlosevics Javán semmitőszéki el­nök elnökletével dr. Dimics, dr. Bo­­goszavljevics, dr. Desics és dr. Bos­­kővics semmitőszéki bírák vettek részt. A vád képviseletében dr. Ba­­csics koronaügyész jelent meg. A védelem részétől dr. Aradszki Mita ügyvéd vett részt a tárgyaláson. Lalosevics Jován elnök délelőtt ti­zenegy órakor nyitotta meg a tár­gyalást. amelyen Desics előadóbiró ismertette .az ügyet a következők­ben : Tóth Mátyás, sentai születésű, 66 éves ügynök és Pólyák Erzsébet, szintén szentai születésű 45 éves varrónő, 1923 év augusztus 6-án, Horváth István tanyai gazdálkodót, azzal az ürüggyel, hogy megnézik a Tisza vízállását, a Tisza-partra csal­ták és ott a partnak a járókelőktől eltakart szakadékos részén a Ti­szába lökték. Előbb kiemelték zse­béből pénztárcáját, kivették az ab­ban levő négyezer dinárt és az üres pénztárcát ismét visszatették Hor­váth zsebébe. A pénzt elosztották. Az elsőfokon Ítélkező, szuboticai törvényszék az 1923 év november 11-én Szentén megtartott főtárgya­láson, Tóth Mátyást bűnösnek mon­dotta ki előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettében és ezért kötél általi halálra. Pólyák Erzsébetet pedig, mint bűnsegédet 15 évi fegyházra Ítélte. A noviszadi Ítélőtábla az idei év május havában megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság Ítéletét helybenhagyta. Desics biró előadása után dr. Aradszki Mita terjesztette elő a védelmet, amelyben felsorakoztatta az enyhítő körülményeket. Bacsics koronaügyész rövid be­szédében a bejelentett seramiségi panaszok elutasítását kérte. A biróság ezután visszavonult és hosszabb tanácskozás után Lalose­vics elnök kihirdette a semmiíőszék Ítéletét, amely szerint a semmitő­­szék elutasítja a bejelentett semmi­ségi panaszokat és ezáltal helyben­hagyta az ítélőtábla ítéletét. Az Ítélet kihirdetése után az Ítélő tanács nyomban kegyelmi tanáccsá alakult át. In contumaciam elitélték a mohácsi hütlenségi por vádlottait A fővádlottat öt és fél évre ítélték , A pécsi törvényszék — mint a Bácsmegyei Napló már közölte — e hét eleién kezdte meg a tárgyalást azoknak a mohácsi polgároknak az ügyében, akik Baranya megszállá­sa alatt részt vettek abban a moz­galomban. melynek a jugoszláv megszállás meghosszabbítása volt a cél.ia. A pör fővádlottja Andrics Ti­vadar dr. volt munkapárti képviselő és. mohácsi ügyvéd, jelenleg dárdai királyi közjegyző volt. a többi vád­lottak: Bcncze József, volt bajai rendőrkapitány és Hajdinák Ala­dár. akik a kiürítéskor az S. H. S. királyságba menekültek. Műit is­meretes. Benczét és Hajdinákot a múlt évben a batinai főszolgabíró áttétette Magyarországra, amiért a főbírót állásától a belügyminiszté­rium felfüggesztette. Benczének si­került a rendőrség kezei közül újból Jugoszláviába menekülnie, mig Haj­dinák vizsgálati fogságban várta az ügy főtárgyalását. A vádlottak közül a tárgyaláson jelen volt még Makk János hajókormányos és Var­­ga-Németk József, mig a többi vád­lottak: Horváth János. Gerdán Já­nos. Balia Jenő. Mihaldzsics István esperes, volt radikális-párti képvi­selő. Maislis Manó hivatalnok. Béni Száva. Nyitrai János. BaguUcs Pál adótiszt. dr. Fischer György volt mohácsi jugoszláv szolgabiró és Adamovics István a kiürítés óta nem tartózkodnak Magyarországon és ezért fölöttük in contumaciam Ítélkezett a biróság. A kihallgatások során Hajdinák Nándor kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Ök az akkori ma­gyarországi politikai rendszer ellen küzdőitek és elitélték azokat a ter­­rorisztikus cselekményekéi, ame­lyek abban az időben Magyarorszá­gon lejátszódtak. Ö és elvbarátai attól tartottak, hogy a különítmé­nyek és felelőtlen elemek a kiürítés után Aíohácson is garázdálkodni fognak és ettől akarták a lakossá­got megkímélni. Mozgalmuknak nem az volt a célja, hogy a meg­szállt területeket Jugoszlávia an­­nektálja. hanem hogy a megszál­lást mindaddig meghosszabbítsák, mig Magyarországon demokratikus kormányzat nem alakul, amely a teljes jogrendet és személyi bizton­ságot helyreállítja. Hivatkozik arra. hogy a kommun alatt a ma haza­fiasságukkal tüntető földbirtokosok és mágnások kérték a jugoszláv hatóságokat, hogy tartsák fenn a megszállást és a munkásság sem cse­lekedett mást á fehérterror idején. — Az akciót — mondta Hajdinák — Somogyi és Bacsó meggyilkolá­sa és az orgoványi tömeggyilkossá­gok után indították meg és ahhoz a megszállt területek lakosságának, nemcsak a munkásoknak hanem a polgárságnak legnagyobb része ön­ként csatlakozott. Makk János vádlott kijelentette, hogy ő nem volt kommunista, ha­nem szocialista. A vádiratban ellene felhozott cselekményekre nem em­lékszik. Az ügyben pénteken hirdette ki az ítéletet a törvényszék, amely Hajdi­nák Aladárt öt és félévi börtönre. Makk Jánost hathónapi fogházra, Varga-Némcth Józsefet háromhó­napi fogházra Ítélte. Fischer György dr.-t és Adamovics Istvánt, akik ju­goszláv állampolgárok, a biróság felmentette. A többi vádlottakat az Ítélet bűnösnek mondja ki hűtlenség és lázadás bűntettében, azonban a büntetés nagyságái, távollétük miatt nem szabta ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom