Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-27 / 203. szám
1924. Julius 27. BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal A tanú: Mázics András rendőrkapitány, Butorac rendőrségi Írnok, a rendőrségi fényképész, én, Blagojevics és Magyary Domokos hiriapiró. Teljesen Vojnics-Rogicsra volt bízva a vezetés. Az elnök (a vádlotthoz): Hallotta? Maga vezette a társaságot egyenesen ehhez a pádhoz és meg sem állott a másik pad előtt. A vádlott tovább is tagad, mire az elnök elrendelte a vádlott szembesítését a tanúval, aki szemébe mondta Rogicsnak, hogy ő maga mutatta bb önként, a legnagyobb pontossággal a rendőri bizottságnak a gyilkosság lefolyását. A tanút ezután megeskették vallomására. Terhelő vallomás A következő tanú Orlovics Antone pénzügyőr, aki együtt volt Vojnics-Rogics Márkóval a kórházban. Elmondta, hogy Vojnics-Rogics május 8-ikán este kiszökött a kórházból, ahová csak másnap reggel tért vissza. Kora reggel együtt ültek és ekkor történt, hogy Vojnics-Rogics arról kérdezősködött tőle, hogy lehet-e öngyilkosságot úgy elkövetni, hogy valaki egy kerti padra felakasztja magát? A tanú: Vojnics-Rogics meg is mondotta, hogy milyen módon gondolja ő ezt lehetőnek. A vádlott: Sohasem beszéltem erről tanúval, sőt egyáltalában nem is ismerem. A tanút megeskették vallomására. Kovács Viktória varrónőt hallgatták ki ezután, aki ismerte a meggyilkolt Virág Mariskát. Tudta, hogy haragban van a leány Vojnics-Rogiccsal és rábeszélte, hogy béküljön ki vele, mire (Mariska azt mondta!, hogy: »Nézd meg a nyakamat, most is fojtogatott«. —- Láttam a kék foltokat a leány nyakán — mondta a tanú —■ a nyelve és az ajka is össze, volt harapva a kíntól, amikor fojtogatta a legény. Mázics rendőrkapitány vallomása Mázics András rendőrkapitányt hallgatta ki a bíróság ezután tanúként. Elmondta a vádlott letartóztatását megelőző eseményeket és kijelentette, hogy Vojnics-Rogics önként, önszántából tett beismerő vallomást. Az elnök: A vádlott azt állítja, hogy bántalmazták. A tanú: Ez nem igaz, senki sem bántotta* Én megkínáltam cigarettával, megengedtem, hogy ételt hozzanak be neki és jóakarattal rábeszéltem, hogy mondja meg az igazat, mert ezzel könynyit- a helyzetén. Az elnök: Mikor történtek a kihallgatások? A tanú: Mindenkor csakis a hivatalos idő alatt és minden kihallgatásnál jelen volt az Írnokom. A tanút megeskették vallomására: Blagojevics Bozsidár és Búzás László hiriapiró tanuk azt vallották, hogy a vádlott önként, minden kényszerítés nélkül ismerte be bűnét a rendőrség előtt. Az elnök félkettőkor felfüggesztette a tárgyalást és kihirdette, hogy délután fél 4 órakor a törvényszéki teremben folytatják a biinpör itrágyalását. A délutáni tárgyalás A délutáni tárgyalást pontosan fél 4 Órakor nyitotta meg Pavlovics István elnök. Tanúként kihallgatták Ivánisovics Joco dr. kórházi orvost, aki a kórházban gyógykezelte Virág Mariskát, majd az orvosszakértők terjesztették elő terjedelmes jelentésüket. Jeremies Riszto dr., Perazsics Bozsidár dr. és Bartha Antal dr. törvényszéki orvosok külön-külqn mondották pl véleményüket ai holttesten észlelt sérülésekről és arról, hogy a halált mi okozta. Az orvosszakértök egyöntetűen kifejtették, hogy lehetőnek tartják, hogy öngyilkosság esete forog fenn — mert a halált kétségtelenül fulladás okozta — de gyilkosság sincs kizárva. Ilics Dragomir dr. ügyész azt indítványozta, hogy Perazsics és Bartha törvényszéki orvosokat a, bíróság mentse fel a hivatalos titoktartás alól és tanúként hallgassa ki őket. A bíróság az ügyész indítványát elfogadta és Pera-: jzs/cs dr. és Bartha dr. elmondották, .hogy a vádlott nekik önként, részleteden beismerte a gyilkosságot. A perbeszédekre került ezután a sor. \ Ilics Dragomir dr. államügyész kifejhette, hogy a vádlott tagadása ellenére is beigazoltnak látja a vádat, amelyet különben megerősít Vojnics-Rogicsnak a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt tett vallomása, valamint a főtárgyaláson kihallgatott tanuk. A vádlott ellen fen tartja az előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés vádját és szigorú büntetést kér. Vukotics Milán dr. védő, jogi érvekben gazdag, hatásos beszédében hangsúlyozta, hogy előre megfontolt szándékról nem lehet szó, de még szándékos emberölésről sem. Utalt arra, hogy az orvosszakértők kezdetben megfélemlítés alatt tett öngyilkosságot állapitottak meg és védence beismerő vallomásaira nem lehet a vádat építeni. Felmentést kér, vagy enyhe büntetést. Az itélei A bizonyítási eljárás befejezése után a bíróság Ítélethozatalra vonult vissza. Negyedórái tanácskozás után Pavlovics elnök kihirdette a bíróság ítéletét, amely szerint bűnösnek mondja ki Vojnics-Rogics Márkot szándékos emberölés bűntettében, amelyet azonban nem előre megfontolt szándékkal követett el. A bíróság ezért 12 évi fegyházbüntetésre Ítéli Vojnics-Rogics Márkot. A bíróság az indokolásban kifejti, hogy dacára a vádlott tagadásának, bűnösnek kellett kimondani a szándékos gyilkosság bűntettében, mert a rendőrség és a vizsgálóbíró előtt beismerte tettét és a bizonyítási eljárás: is súlyosan terhelő adatokat szolgáltatott ellene. Az' ügyész a minősítés és a kiszabott büntetés ellen felebbezett. Ezután az elnök megkérdezte a vádlottat, hogy megnyugszik- e az ítéletben. Vojnics halk hangon válaszolt: —. Felebbezek, mert ártatlan vagyok. A védő szintén megíelebbezte az ítéletet. Radies íbucstija Moszkvától A horvát parasztvezér oroszul beszélt a tiszteletére rendezett ünnepségen Rigából jelentik: Az orosz lapok részletesen közlik annak a bucsuünnepélynek lefolyását, a melyet a szovjetkormány rendezett Radios tiszteletére. Az ünnepély amely Radios és a moszkvai parasztinternacionálé fegyverbarátságának megpecsételése volt — az orosz parasztszövetség helyiségében folyt le, ahol ez alkalommal jelen volt a parasztinternacionálé főbizottságának elnöke, Szmirnov mezőgazdasági népbiztos, a bolgár, görög és román kommunisták képviselői, valamint a szovjet néhány magasrangu hivatalnoka. Radicsot elsőnek Szmirnov népbiztos üdvözölte, kijelentvén, hogy ami történik, az nemcsak szivéyes bucsuzási aktus, hanem fon tos történelmi és politikai esemény is. Szandomirszky Boris ezután párhuzamot vont Radios és Mussolini személye között és kijelentette, hogy a horvát parasztvezér becsületesen szolgálja a horvát parasztság érdekeit, amikor az internacionáléhoz csatlakozik. Beszéde után egy francia, egy indokinai, egy román, végül pedig egy csehszlovák kommunista szólalt föl; az utóbbi szavait maga Radios fordította oroszra. A horvát parasztvezér megköszönte az üdvözléseket, majd ismertette a horvát parasztmozgalom jelentőségét és pártja küzdelmeit. Beszédét a parasztvezér orosz nyelven tartotta és maga fordította le francia, német és csehszlovák nyelvre. Radios beszéde után a jelenlevők orosz dalokat énekeltek, miközben Szmirnov a következő szavakkal búcsúzott Rádióstól : — Üdvözölje az egész horvát parasztnépet, a mi nagyszerű parasztságunkat, amellyel mától kezdve közös frontot alkotunk. Az ünnepség után, másnap, Radics elutazott Moszkvából.-------------■»■iiMiBüBaMam-—■„ -------Be kell jelentem a külföldi munkásokat A rendelet a háztartási alkalmazottakra is vonatkozik Ä1 belügyminisztériumnak az idegen- állampolgárok ellenőrzésére irányuló rendeletével kapcsolatban most a noviszadi munkásfelügyelőség 1396. szám alatt körrendeletét adott ki a külföldről származott munkások bejelentésére vonatkozólag A rendelet, amelyet végrehajtás végett már megküldték a szuboticai iparhatósághoz is, megszabja, hogy a munkaadók haladéktalanul kötelesek külföldi munkásaik névsorát három példányban beterjeszteni a noviszadi munkásfelügyelőséghez. A rendelet szerint azokat a külföldi alkalmazottakat is be kell jelenteni. akik politikai menekültek, úgyszintén azokat is. akik ugyan 1910. év óta itt laknak már. de nem szereztek illetőséget. A rendelet a háztartási alkalmazottakra is kiterjeszkedik. A beterjesztendő listán a következő adatokat kell feltüntetni: 1. Az alkalmazott neve. 2. Mióta van a bejelentőnél alkalmazásban? 3. Milyen hatóságtól származik a tartózkodási engedélye? 4. Mennyi időre szól és mikor veszti érvényét a tartózkodási engedély? 5. Milyen a munkaköre? és végül, hogy milyen nemzetiségű állampolgár? A szuboticai iparhatóság ezúton is felhívja az érdekelt munkaadókat. hogy a rendeletnek minél előbb I tegyenek eleget és a bejelentést közvetlen a noviszadi munkásfelügyelőséghez (Inspekcija Rada) címezzék. Végül az iparhatóság felhívja az érdekelt munkaadókat, hogy a rendelet tudomásul vétele céljából személyesen is jelentkezze-Inek a városházán (III. emelet 176. alatt), ahol egyúttal azt is be kell jelenteniük, hogy vállalatuknál, __ illetve háztartásukban összesen hány alkalmazott szerepel. A rendőrhiztos bosszúja Cseremov II. garázdálkodik Topolán Topola lakossága körében általános elkeseredést kelt Ärszenovics községi rendőrbiztos önkényes és brutális eljárása, amelyben a topolai pogárokat minden ok nélkül részesíti. Arszenovics szinte naponként gondoskodik arról, hogy a topolaiak visszaemlékezzenek a Cseremov korszakra. Néhány nappal ezelőtt Ádám Ignác topolai sertéskereskedőt, akit tanúnak idézett be. lezáratta és megveréssel fenyegette, legutóbb pedig egy sokkal súlyosabb esettel fokozta a topolaiak elkeseredését. topolai főszolgabiróság rendőrbizíosnak nevezte ki. Arszenovics. amint felvette a' rendőri egyenruhát, nyomban hozzáfogott. hogy elbocsájtatása miatt! bosszúját kielégítse. Abban a hitben, hogy állása elvesztését Némethnek köszönheti, állandóan zaklatta a földbirtokost. Legutóbb feljelentette a főszoigabiróságnál. hogy lázitó és államellenes propagandát fejt ki. A nyomozás folyamán ugyan nem bizonyosodott be Arszenovics vádja, azonban Némethnek ettől kezdve naponként kétszer kellett jelentkeznie a községházán. Az első jelentkezése alkalmával Arszenovics inzulíálta Némeíhet. aki az inzultus után orvosi látleletet vétetett fel és feljelentést tett a brutális rendőr ellen. A főszolgabíró ezekután elengedte Némethnek a további jelentkezéseket. Arszenovics azonban ezt nem vette tudomásul, hanem rendőrökkel ismét a községházára vitette a földbirtokost, akire rögtön rátámadí és össze is vert. Arszenovics pasa ellen most az egész Topola akcióra készül és remélik, hogy a felsőbb hatóságok intézkedésére megszabadul a község a brutális rendőr-irnoktól. TINTA © S © Ma tíz éve Mit ettem tegnap ? Mit beszéltem ezzel, vagy azzal ? Mit álmodtam éjjel ? Nem tudom. De erre a napra, melyen megtudtuk, hogy háború lesz, még ma is jól emlékszem. Külsőségeiben olyan, mint a többi. Töltött paprikát ebédeltek az emberek a nyári vendéglők vadszőliővel befuttatott tornácain, világos sörrel s nagyon fehér kenyérrel. Meg kell azonban állapítanom, hogy nem igen ettek. Sokan föiugráltak és megvásárolván a délutáni újságokat szaladva olvasták. Az ég viharra készült. Olyan szir.ü volt, mint a gumiköppeny. Fuldokoltunk, levegő híján, mint kísérleti nyulak az üvegbura alatt. Néha alattomos szellők ráncigálták a körúti fák lombjait. A kávéházi ablakban egy csorbafogu, sárgaszáju kövér pesti polgár kavargatta pohárban gőzölgő feketéjét és beleásitott a békébe. Akkor még béke volt. De már sok volt a sápadt arc, piros fül, kócos haj. Két órakor a város minden ok és érv nélkül átadta magát egy általános optimizmusnak, mint holmi kis délutáni szundításnak. A gyomrok emésztettek, az idegek pihenni .akartak. Nem lesz háború. Háromkor az ég még jobban elborult. Mindenki pesszimista volt. Mire négy óra lett, kávéztak, fagylaltoztak, és az örömük, hogy a bonyodalom elsimult, fanyar csömörrel elegyült, hogy nem lehetnek tanúi annak, amire izgatottan számítottak. Ötkor az idegek újra megfeszültek. Hat órakor, a döntés idején, rátekintettünk a faliórára, melynek vonallá egyesült két mutatója feketén szelte át a fehér óralapot. Veszettül, a förgeteg sebességével száguldtak a különböző hírek. Félhétkor aztán kezünkbe esett ez a szó: háború. Kezünkbe esett és eleinte nem tudtunk vele mit csinálni. Ismeretlen volt a hangzása is. Legtöbben színpadi Még Matkovics Béla topolai jegyzősége idején történt, hogy a községi elöljáróság, amélynek Csali Németh Péter topolai földbirtokos is tagja volt. szabálytalanságok miatt elbocsájtotta állásából Arszenovics jelenlegi rendőrbiztost, aki akkor mint Írnok működött a, községházán. Matkovics jegyző távozása után Németh lemondott mandátumáról. Arszenovicsot pedig a emlékekre gondoltak, könyvekre, csataképekre, az okosabbak bizonyos tompító bírálattal. Egyelőre csak néhány uj szó zamatját élvezték : „démarche“, „entente“, „cenzúra“. Nem akadt olyan hír, melynek hitelt ne adtak volna. Ha valaki azt mondja, hogy a világháború már eldőlt egy óriási csatában, mindenki rázza a fejét, de belül, lelke mélyén, mindenki elhiszi. Mindnyájan
