Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-18 / 194. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 fulius 18, prognózisnak bizonyos mértékig ellene szól az a körülmény, hogy Pasics miniszterelnök még mindig nem nyújtotta be lemondását az uralkodónak. Viszont jól értesült helyen úgy tudják, hogy szomba­tig meg fog történni a kibontakozás, mert a király még ezen a héten vissza akar utazni Biédbe. Nincsics külügyminiszter visszaérkezett Beogradha Nincsics külügyminiszter csü­törtök reggel érkezett vissza Beo­­gradba. A külügyminiszter délelőtt fél tizenkettőkor megjelent a mi­niszterelnökségen, ahol a kormány épen együtt ült és röviden be­számolt külföldi tanácskozásainak eredményéről, majd átment a ki­rályi udvarba, ahol megtette első rövid jelentését a királynak. A mezőgazdasági részen. a szarvasmarha-, ló- és terménykiál­­litáson Bácskának csaknem vala­mennyi gazdaköre képviselve lesz. A bánáti bortermelők az Agrária ke­retén belül fogják boraikat bemutat­ni. Az Agrária elnöke. Kraift István dr. képviselő e napokban Vrbászon járt és a szövetkezet részére fentar­tott helyeket megtekintette. A kiállítás alkalmából Pechan Jó­zsef magántulajdonban lévő képeit is kiállítják a polgári leányiskola he­lyiségeiben. A Vajdaság minden részében nagy érdeklődés nyilvánul a kiállí­tás iránt, amelynek sikere biztosí­tottnak tekinthető. Módosítják a házbérfillér szabályrendeletet Küldöttség a fői-pánttá! és polgármesterné! Újból a közgyűlés elé kerül a módosított adéjavaslat Sikerrel járt a polgárság akciója A vrhászi kiállítás előkészületei Tömegesen jelentkeznek a kiállítók Novivrbászról jelentik: Az au­gusztus 10-én megnyíló novivrbászi ipari-, kereskedelmi- és mezőgazda­­sági kiállítás előkészületei serényen folynak. A kiállítás a gimnázium épületében lesz. amelyet erre a cél­ra renováltak. Schmidt Fülöp kiállí­tási igazgató, továbbá Breitwíeser Henrik és Stötzer János titkárok a kiállítók helyeinek elosztását köz­­megelégedésre végezték el. Tevé­keny részt vesz az előkészítő mun­kálatokban Lalosevics István kulai járási főszolgabíró is. aki a kiállítás elnöki tisztségét vállalta. A gimnázium helyiségeiben 160 kiállító helyezkedik el. de az udva­ron is paviílonok épülnek azoknak a kiállítóknak, akik már .nem kaphat­tak elhelyezést a zárt helyiségek­ben A környékről és messzebb fek­vő vidékekről is igen sok kiállító je­lentkezett. de legnagyobb részüket nem lehetett felvenni az ipari és ke­reskedelmi részre, mert ott csak olyanok állíthatnak ki. akiknek ipar­ágát Vrbászon nem űzik. A hazajáró nóta Irta ; Sz. Szigethíj Vilmos Az apám, komoly, csendes ember volt. szeretett a lakásunk tornácán pipálni, elüldögélt ott a savanyuvizes borocská­ja mellett egész délután, nézte a töm­zsi kis barackfát, amelynek ágait nyár jöttén karókkal kellett alátámasztani, hogy le ne szakadjanak a gyümölcs-te­­her alatt. Lejárt a kertbe is. könnyen eltűnődött a vetemények előtt, egy-egy levendula-levelet sokáig morzsolgatott az ujjai között, — életem legnagyobb rejtélyei közé tartozik, hogy ugyan mit gondolt ilyenkor, mit keresett tiszta kék szeme a levegőben? Megszólítani soha nem mertem, - inkább tiszteletből, nem félelemből. Csak akkor beszéltem vele. ha ő kez­dett valamit, már pedig ő csak a leg­szükségesebbet mondta. Így volt vele Treff, a csillagos hom­­loku vizslánk is. Megült a lábánál és szimulálta az alvást. Az apám' nézte hosszasan és Treff olyankor hatalma­sat sóhajtott. Észrevettem, hogy fel­nyitja kicsinyég a szemhéjiát, tudja, hogy nézik, a sóhaja pedig aggodalom, hátha felelősségre vonják valamiért. Késő délután, nyáron. — még fönn bucsuzkodott a nap — kiitta utolsó po­hár borát s azt mondta: — Vedd a puskádat! Amolyan átmeneti készség volt a diák-szerszám, meg a komoly fegyver között, kilences Martini, fűrjét is lehe­tett vele lőni. sokkal jobban variut. mi­kor elszaporodtak a kincstári erdőben s hivatalos pusztító eljárás rendeztetek ellenük. A fölhívásra, amely nekem szólt. Treff előbb megmozdult, maid villám­gyorsan átrepült az alacsony kerítésen. Attól félt. hogy itthon hagyjuk, hát biz­tosította magat% Nem mentünk messzire, csak a ha-A sérelmes házbérfillér-adó ellen indított akció lényeges sikerrel járt már eddig is. Annyi máris biztosítva van. hogy az adó abban a formá­ban. amelyben tervezték és behajtá­sát megkezdték, nem kerül behaj­tásra. az adókivetés alapján és mér­tékén lényeges módosításokat fog­nak eszközölni s az adófizetési kö­telezettséget olyan módon fogják megszabni, ami nem lesz elviselhe­tetlen a polgárságra. A Bácsmegyei Napló részletesen beszámolt arról a gyűlésről, ame­lyet az adó elleni mozgalom vezetői szerdán este a radikális klub helyi­ségébe hívtak össze és amelyen azt a határozatot hozták, hogy csütör­tökön délelőtt küidöttségileg fogják felkeresni a főispánt és polgármes­tert. s tőlük kérik a sérelmes adó­szabályrendelet végrehajtásának felfüggesztését. A küldöttség tagjai délelőtt tiz órakor gyülekeztek a radikális klub helyiségében, ahonnan Pendzsics György vezetésével vonultak fel a városházára. A küldöttség nevében Ivanovics Dragutin szólalt föl és felolvasta a szerda esti gyűlésben elfogadott határozati javaslatot, a melyet már részletesen • ismertet­tünk. A határozati javaslat felolva­sása után kifejtette a szónok, hogy a házbéradó — úgy. ahogy tervez­ték — a szegény iparosokra, mun­kásokra és a középosztályra elvisel­hetetlen terheket ró. de a város egész lakosságát is súlyosan érinti. Kérte tehát a város vezetőit, hogy tárban' bókláztunk a szőllők táján. Frissek voltak a tarlók, de már burján illatozott a vadvirág s szamóca indáiba gabalyodott a lábunk. Treff megülte a íüriet, az apám rám­szólt: Vigyázz! — szivemet a torkom­ban éreztem, a madár felröpült és én elhibáztam. Nem is keresgéltük sokat, lehevereű­­tünk egy fa alá, hallgattunk tovább. Csak én találgattam a nagy misztiku­mot, hogy ugyan mit lát az apám, ami­kor beleméiyeszti tekintetét a semmi­be, ahol bárányfelhők legelésznek a ra­gyogó kék mezőn, lassan úszó madár szakítja meg a tiszta síkságot s frak­­kos fecske-futárok villogtatják fehét mellénvkéj ükét. (Azóta sok mindent megtanultam, ilyenkor, nyári alkonyaton, még mindig gyakran kijárok a határba, ahol egy beboruló falombok cirógatják egymást, érő kalászok zizegnek rejtélyes törté­neteket az ezer év óta kenyeret adó földről s leheveredve a nagy fák alá, az én tekintetem is messze úszik, ta­lán ugyanazokat a felhőket látja, ami­ket régen, s messzire látok, mert ben­ne van a végtelenségben az apám is egész életével. Egyformán minden, ami­ről le kellett mondanunk.) Jókedvűnek, olyannak, hogy feltűnhe­tett volna, sohase láttam. Apró örömö­kön fel tudott néha, percre, vidulni, a bort csak az ebéd. meg a vacsora já­rulékaként itta meg. — hegyaljait ak­kor is. aranysárgát, savanykásat. Cso­dálatos az emberben a vér. Kipling mondja valahol, hogy akiben egv csöpp hegyvidéki természet van. az más bor­hoz nem tud hozzányúlni. Sóim ez a bor nem tudott nekem ártani, még haj­nalban sem. tán azért, mert a miénk volt valamikor a tőke, amelyről eredt? Dalolni ritkán hallottam az apámat. Egv falusi icgyzö jóbarátja volt. az na­gyon szerette, gyakran bejött a város­ba a látására, akkor együtt vacsoráz­a sérelmes adó beszedését tiltsák meg:. A város vezetőinek álláspontja Gyorgyevics Dragoszláv főispán válaszában kijelentette a küldött­ségnek. hogy a város vezetősége fi­gyelembe veszi a polgárság kíván­ságait és a maga részéről megígér­te, hogy a maga részéről oda fog hatni, hogy a sérelmes házbérfillér­­adó rendeletet módosítsa a városi tanács és hogy addig ne hajtsák be a házbérfilléreket. Hangsúlyozta a főispán, hogy a polgárság minden jogos kívánsága náia mindenkor meghallgatásra talál és ezért a kül­döttség nyugodt lehet, hogy ez eset­ben is orvosolni fogják sérelmeit. Ezután Malagurszki Albert pol­gármester reflektált érdemlegesen az átnyújtott határozatban foglal­takra. Kijelentette mindenekelőtt a polgármester, hogy amennyiben az ő közreműködése nélkül meghozott és most életbeléptetett házbérfillér­­adó csakugyan tartalmaz sérelmes intézkedéseket, ezért semmiesetre se vonható felelősségre az a városi hivatalnok, aki a közgyűlési határo­zatot most törvényszerűen végre­hajtotta. Ha a közgyűlési határozat csakugyan az egész polgárságra, vagy egyes osztályokra sérelmes rendelkezéseket foglal magában, er­ről csak a kiszélesített tanács tehet, amely a javaslatot megszavazta. Hangsúlyozta végül a polgármester, hogy a házbérfilléradó-javaslatát hajlandó egy bizottság közremükö­tak. Hazajövet csendesen dúdolta: Fiuk. az Isten áldjon mee. Én is iszom, ihatok__ Akkor szeretem hazámat. Akkor nem ér bu és bánat. Amikor részeg vagyok. Másnap megint csendes volt és nézte a pipafüstön keresztül a semmit. Vasárnap délután, néha, rokonok jöt­tek, mindjárt ebéd után a Miklós, meg a Sándor. Csibukozva, borozgatva fil­lérbe kártyáztak, — valamennyi jobb életből elszakadt, igénytelenné vált em­ber. aki az adu kiadásánál hallatlan erővel csapta a kártyát a zöld asztalra. Miklós, akiben sok volt a romantikus hajlam néha letette a lapját. — Barátom, emlékszel-e 1876-ra. a mikor a megyebál után.... — Hagyjuk ezt. mondta az apám és a gyöngyöző hegyaljaiból friss részlete­ket öntött a poharakba. Három nappal a halála előtt még nem volt semmi baja. De már nem ízlett a pipa, aztán súlyos, öntudatlan órák kö­vetkeztek, amikor bénuló karja ütemre mozgott a takaró fölött. Nézett rám könnyes szemmel, még szeretett volna mondani valamit, csak mozdulataiból értettem meg: Fiuk. az Isten áldjon meg__ ....Egyszer, nagy idők teltével, le­szaladtam a falura, nagyon elfogott a vágy az anyám látása után. Alacsony zsámolyon ült a kályha előtt, ugv né­zett ki a tavaszodé világba, amelyben nemsokára pattannak a rügyek, hogy másnak nyissák a rózsákat. — Mit látsz, anyukám, mikor olyan messzire tekintesz? Nem felelt, csak a kezemet simogatta. Oh. Istenem, mit láthat az ember, mi­kor visszatekint! Az ágya állandóan vetve, de nem fe­küdt le. — Amikor meglátogat a fiam. csak désével és a szakvéle tények figye­lembevételével módosulni és az igy megváltoztatott ui javaslatot a vá­rosi tanács újból a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás céljából. Mind­addig a városi tanács felfüggeszti a házbérfillérek behajtását. A küldöttség megelégedve vette tudomásul a főispán és polgármes­ter válaszát. amelyre Pendzsics György válaszolt röviden. Malagurszki polgármester még csütörtök délelőtt intézkedett, liogya városi adóhivatal függessze fel a házbérfillérek behajtását. A régi közgyűlési határozatot' a radikális klub három kiküldöttének közremű­ködésével a polgárság kívánságai­nak figyelembevételével fogja most a városi tanács módosítani és az ui tanácsi javaslatot az ősz folyamán újból a kiszélesített tanács elé fog­ják terjeszteni. A polgárság akciója tehát teljes győzelemmel járt. miután a házbér­filléreket egyelőre nem kel! befizet­ni és azokat csak az esetben fogják újból kivetni, ha a városi közgyűlés megszavazza az u.i javaslatot. Radikális-mozgalom a suboticai kiszélesített tanács ellen Miért követelte a tiltakozó gyűlés a kiszélesített tanács kicserélését A házbérfillér-adó ellen a radiká­lis klub helyiségében szerdán este megtartott tiltakozó gyűlésnek egyik főérdekessége az volt. hogy a gyűlésen elfogadott határozati ja­vaslat a kiszélesitett tanács kicseré­lését követelte. A határozatnak ez a része —• amely már messze túlter­jed a házbérfillérek körüli bonyo­dalmakon — nagy meglepetést oko­zott a szuboticai radikálispárton kí­vül a városi tanács, s a kiszélesitett tanács tagjai számára is. I Megbízható forrásból származó a értesülésünk szerint ennek a köve­telésnek érdekes okai vannak: A I közgyűlés tagjait tudvalévőén a I mindenkori főispán javaslata alap- I ján a belügyminiszter nevezi ki. A Imái kiszélesitett tanács már évek * óta működik, azonban annak össze­nem fogadhatom betegen! Pedig akkor már aggódva lestük, mi­kor érkezik szivéhez a kór. akárcsak az áradó viz, amely egyszer keresztül tör a gátakon. Másnap délután kellett kocsira ül­nöm. ott maradtunk ebéd végeztével, ketten, csendben, az asztal mellett. Minden tizedik szavamra se felelt, ösz­­sze volt száradva kicsikén és feketén. Égvszer csak földerült. — De érdekes, hogy meglátogattál, mégis csak te vagy a legjobb fiam. Tolta elébem a bort. — Igyál, útra mégy. Sok kérdésemet nem értette meg, ci­rógatta a kezemet, aztán egyszerre föl­emelte a mutatóujját s öreges mozdu­lattal, gyenge kis hangon, ütve a tak­tust, dúdolni kezdett: Cserebogár, sár­ga cserebogár. De hamar abbahagyta, másikba fogott: Fiuk. az Isten áldjon meg — Összeharaptam az ajkamat, ő balke­zével belém kapaszkodott, jobbja a dali kisérte. — Ha most elutazol, lefekszem, le­gyen meg az akaratod. De nem akar­tam, amig itt vagy. Huszonnégy órával később meghozta róla a drót az utolsó hirt. __A napokban vele álmodtam, nyug­talan, lázas éjszakám volt. sokat néz­tem én is visszafelé, ahol ezeknek a bána­tos szivüeknek van látnivalójuk. Kelle­metlen volt az álmom, megkínzott; jól esett fölébredni belőle. Nézem az órát, csak kettő felé jár. Jaj. de sokáig van még reggel! Ugyan­akkor erős férfihang tör fel a nyitott ablakon: Akkor szeretem hazámat. Akkor nem ér bu és bánat. Amikor részeg vagyok. INem vagyok babonás, mégis meg­döbbentem. Mi volt ez? Üzenet?,

Next

/
Oldalképek
Tartalom