Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-18 / 194. szám
Pošfarina plaćena u goiovom w Ara egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Sübotica, PÉNTEK, 1924 július 18. 194. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbadi-paloia) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Foneiére-palota) Az els© lépés (x.) Közel fél jssztendeje, hogy Macdonald indítványéra az antant szakértők — józan amerikai bankárok és tisztalátásu angol trösztvezérek elkészítették a Dawesfé!e tervezetet, amelyben Németország talprsallitásának és a jóvátétel biztosításának feltételeit állapították meg a csődbe jutott Ruhr-politika helyett. A szakértők őszintén és pontosan felbecsülték az ados német kapitalizmus fizetőképességét, megvizsgálták Németország gazdasági és politikai hinterlandját, számoltak, gondolkodtak és végül kidolgozták azt a tervet, megmutatták azt a bázist, amelyen lábat vethet egy olyan politika, amely tud várni, tud békülni és tud szakítani az előítéletekkel. Az ut kijelölése nem volt nehéz a szakértőknek, akiknek csak bátran ki kellett mondani azt a régóta ismert egyszerű igazságot: Németország addig nem fizethet — nern tud fizetni — amjg a szövetségesek nem engedik meg neki, hogy .először a maga baján segítsen rendbehozza pénzügyeit és szegénységét. Az ez öt év, amely elvonult fölöttünk, mint kétszerkettő bebizonyította, hogy a német vérből nem lehet aranyai csinálni, se poincarizmussa!, se szuronnyal, se megszálással és ha valamit akar Franciaország, azt csak úgy tudja elérni, ha. mindenekelőtt okos türelemmel megvárja, mig a német gyárak újra megindulnak és a német források felfakadnak. A Versailles! béke szigorú 'paragrafusaival meglehet ásni Németország sírját, de nem lehet soha, semmiképen behajtani rajta azt a pár milliárd aranymárkát, amelyhez olyan kitartóan ragaszkodik Franciaország és a többi antanthatalom. Az adós csak akkor fizethet, ha van neki miből ; a német népnek pedig — különösen az utóbbi két esztendőben — nem hogy a jóvátételre nincs egy fölös pietiirsgje se, de arra sincs, hogy a maga mindennapi életét valahogy megszabadítsa a nyomorúság tragikus veszedelmeitől. A Dawes-tervezet készítői, az amerikai bankárok és angol trösztvezérek nyíltan felelhettek, amikor kikérték véleményüket : Németországot — mint Írták a szakértő-javaslat kisérő levelében — csak a kiengeszíe lődés politikájával lehet megmenteni és a német jóvátételt csak moratóriummal lehet biztosítani. Londonban most tárgyalják a szakértők jelentését a győztes országok politikusai, akiket Európa egyre gyorsabb tempójú válsága és az európai demokrácia lelkiismerete hozott össze. A konferencián Herriol és Macdonald minden valószínűség szerint igazat adnak a szakértőknek és megpróbálnak egy újabb politikát alkalmazni Németországgal szemben. Hiszen annak a Franciaországnak, amely eddig minden megértés elő! elzárkózott, fontos érdeké, hogy a hivő angol premier jószándéka mellé álljon és megnyissa azokat a kapukat, amelyeket a háboru zárt be. A nyeregbe-került francia liberalizmust már nem kötik a gyűlölet tradíciói és Herriot-nak nem kell félnie, hogy Briand sorsára jut, ha fordít egyet a kormánykeréken. A változás egyébként is nem olyan veszedelmes: a Dawes-szerződés szankcionálása csak annak a beismerése, hogy a béke hatodik évében nem lehet szuronyokkal helyreállítani Európa gazdasági egyensúlyát. A hazugság és önbolonditás helyett — amelynek nagymestere, Poincaré szerencsésen lekerült a( francia hatalomról — ma, az utolsó órában nyíltan szembe kell nézni a bajokkal* és veszedelmekkel, mert csak igy lehet valamit javítani, valamit építeni a sok rombolás után. A szegény és megnyomorított Németország csődbejutása az egész világ-gazdaság krízisét jelenti, amely — akárhogy szeretnék is a francia háborús uszitók — nem szűnik meg addig, amíg német területen több iesz a francia katona, mint ahány munkás dolgozik a német nagyüzemekben. A londoni konferencián összegyűlt antant-politikusok a szakértők javaslatainak elfogadásával a munka kisebbik részét végzik el; csupán csapást vágnak a gyűlölet sűrűjében, hogy aztán — ha lehet — kijussanak a levegőre. Az európai demokrácia számára az igazi munka csak ezután kezdődik. A német nép börtönét ki kell nyitni, de ki kel! tárulni minden ablaknak, föl kell szabadulni minden erőnek, hitnek, jóságnak, amely a békét szolgálja. Mert nemcsak Németországnak vannak jóvátenni valói: minden népnek, minden országnak vannak adósságai, vezekelni való bűnei az emberiséggel szemben. Az emberiséggel szemben, amely sohasem volt oly szegfény és eltévedt, mint ma, amikor az apostolok íegyházban ülnek, a háboru gazdái pedig diadalkapuk alatt esküsznek újabb esküt a tízmillió halottra . . . este 7 óráig volt a királynál, akinek részletesen megvilágította a politikai helyzetet. Közben az udvarba érkezett Gyurisics Marko volt igazságügyminiszter, a radikális klub elnöke, aki félóráig tartózkodott a királynál. A két politikus kihallgatásáról semmi sem szivárgott ki, a politikai körök azonban úgy hiszik, hogy Jovanovies Liuba opíimisztikusan nyilatkozott a király előtt a koncentrációs kabinet lehetőségéről. A kihallgatás után Jovanovics Ljuba r'q Gyurisics Marko felkeresték Pa cs miniszterelnököt és vele ho szas n tanácskoztak. Este 7 órakor megjelent Pribicsevics Szvetozer is a miniszterelnöknél és öt is bevonták a tanácskozásba Az ellenzék elégedetlen A politikai körök rendkívül izgatottan várják a helyzet kialakulását. Az ellenzék oldalán nagy az elégedetlenség, hogy Pastes miniszterelnök nem nyújtotta be lemondását, holott ezzel nagyon elősegítette volna a válság gyors megoldását. Az elégedetlenek között felmerült az a komolytalan terv, hogy az elienzék vezetői mindaddig ne jelenjenek meg a királynál, mig a Pasics-kormány nem mond le. Az ellenzék komolyabb eiemei ezt a fantasztikus tervet még megtárgyalásra se tartják alkalmasnak. Az ellenzék egyébként még nem formulázta meg állásfoglalását az uj helyzettel szemben. Az ellenzéki pártok közűi a demokrata párt foglalkozott csupán a válság ügyében történt fordulattal; a párt főbizottsága Davidovics Ljuba elnöklete mellett a fővárosban tartózkodó demokrata képviselők bevonásával ülést tartott, amelyen alapos megbeszélés alá vették a politikai helyzetet. Az ülésen nem hoztak érdemleges határozatot, mindössze felújították D ívldovics korábbi felhatalmazását, amellyel szabad kezet biztosítottak neki arra, hogy a párt nevében tovább tárgyaljon. Az ellenzéki blokkhoz tartozó többi pártok vezetőit holnap délelőttre várják a fővárosba, Köröséé ugyanis a blokk nevében felkérette Spaho Mehmedet, a muzulmán párt vezérét és a Radies párt vezetőit, akiknek nevében valószínűleg Macsek és Predavec jelennek majd meg Beogradban, Ha a pártvezérek idejében megérkeznek, akkor már pénteken délelőtt megtartja értekezletét az ellenzéki blokk. Gyors megoldás ? Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy a válság ezúttal gyors lefolyású lesz. Ennek u Megkezdődtek a kibontakozási tárgyalások Fasics miniszterelnök nem nyújtotta be a kormány lemondását Felhatalmazást kért a választások kiirására — de a király még1 nem döntött Beogradból jelentik : A várakozás ellenére a csütörtöki napon sem következett be a kormány lemondása. Pasics miniszterelnök délelőtt megjelent az udvarban és rövid egy óráig tartó kihallgatáson volt a királynál, akinek, hír szerint, kifejtette véleményét a politikai helyzetről, majd felhatalmazást hért a kormány számára a parlament feloszlatására és az uj választások kiirására. A miniszterelnök kifejtette a király előtt, hogy a nemzeti blokk soraiban nem gondolnak az ellen zéki pártokkal való koncentrációra, mert a jelenlegi tarthatatlan helyzetből egyetlen kiütnek a nemzetre való epellálást tekintik. Az audiencián Pasics miniszterelnök nem jelentette be a kormány lemondását, de tudomására adta a királynak, hogy amennyiben a korona nem honorálná a kormány álláspontját, nem adná meg neki a fölhatsl maza'st a parlament föloszlatáséra és az uj választások kiirására, akkor ezt .a bejelentést a, király egyúttal a kormány lemondásának tekintheti. getás után a miniszterelnökségre hajtatott, ahova sürgősen össze hívta tanácskozásra a kormány tagjait. A minisztertanács ülésén, kizárólag a politikai helyzetet és Pasics audienciájának eredményét beszélték meg. Az ülés után a kormány tagjai az újságíróknak nem voltak hajlandók nyilatkozni és maga Pastes miniszterelnök is, — akit az újságírók valósággal megrohantak, amikor elhagyta a miniszterelnökség épületét — csak annyit mondott, hogy a kormány nem nyújtotta be lemondását. , Kormánykörökben szerzett megbízható értesülés szerint a király tudomásul vette Pasics miniszterelnök bejelentéséi és közölte a miniszterelnökkel, hogy a parlament föloszlatása kérdésében mielőtt véglegesen döntene, megakarja hallgatni a pártok vezetőinek véleményét. Jovanovics Ljuba a királynál A király a délután folyamán meg is kezdte a politikusok meg hallgatását. A parlamenti szokásnak megfelelően elsőnek fovanovics Ljubát, a parlament elnökét hívta meg. A parlament el- Pasics miniszterelnök a kihall-Inöke délután háromnegyed 5-től
