Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-16 / 192. szám

1924 Julius 16. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal optálók állandóan érdeklődnek kér­vényük sorsa iráni a szuboíioai vá­rosi főjegyzői hivatalban, ahol azon­ban nem tudnak megnyugtató felvi­lágosítási adni és azt sem tudják, hogy mi; az oka az opciós kérvé­nyek megfeneklésének. Különösen most idéz elő zavart az opciós el­intézések késedelme, mert az ide­gen állampolgárok kötelező jelent­kezése során j eleníkezniök kell most 'azoknak is, akiknek opciós kérvé­nyét a belügyminisztérium elutasí­totta, ígon sokan vannak olyanok, akik még nem tudják, hogy meg­kapták-e az* állampolgárságot vagy sem és igy egyelőre még az is bi­zonytalan, hogy a hatóság őket idegen állampolgároknak fogja-e tekinteni éis kötelesek-e Julius 31-ig jelentkezni. Hasonló a helyzet a Vajdaság legtöbb más varosában is. A ható­ságok most Beogradból fognak uta­sítást kérni arra nézve, hogy az idegenek összeírása során milyen kategóriába sorozzák a még elinté­zetlen kérvényü optálókaí. Sztrájkolnak a kolozsvári magyar ujságirék A Keleti Újság, Eilenzék és Újság munkatársai beszüntetlek a munkát Kolozsvárról jelentik: A kolozs­vári Keleti Újság. Ellenzék és Újság napilapok munkatársai már napok óta sztrájkban állanak. A sztrájk előzménye az. hogy az újságírók nemrégiben bérmozgal­mat indítottak és azt követelték a laptulaidonosoktól. hogy a- fizeté­seiket huszonöt százalékkal emeljék fel. A lapok közül a cionista Uj Kelet teljesítette az újságírók jogos köve­telését. a többi lap azonban a mini­mális fizetésemelésbe csak az eset­ben volt hajlandó belemenni, ha aj kolozsvári uiságirószervezet ezzel szemben biztosítja nekik azt a jogot, hogy olyan munkatársakat is alkal­mazhassanak. akik nem tagjai az j erdélyi magyar újságírók szervező- \ tőnek. Az újságírók kijelentették, hogy a laptulajdonosok kérését nemj teljesíthetik, mert ezzel alkalmat; adnának a tulajdonosoknak arra, j hogy a hivatásos újságírók helyett i olcsóbb munkaerővel: álhirlapirók-\ kai. dilettánsokkal végeztessék el: azt a felelős munkát, amely az er-1 délyi magyar kisebbség számára j úgyszólván életkérdés. A lap tulaj- j dono'Sok az újságírók elutasító vá- í lasza után kereken megtagadták a j fizetésemelést, mire a Keleti Újság, Ellenzék és Újság szerkesztősége beszüntette a munkát. A sztrájk alatt — redukált tarta­lommal — a lapok megjelenését a tulajdonosoknak, álhirlapirókkal és kiadóhivatali tisztviselőkkel eddig sikerült biztosítani. A szocialisták osszehivatják a magyar nem­zetgyűlést Budapestről jelentik: A mö gyarországi szociáldemokrata párt­nak a munkanélküliség problé­májának sürgős megoldására in' ditott akciói, minthogy a kormány nem mutatott semmi érdeklődést ebben az irányban, eredményte­lenek maradtak. A szocialista képviselők ilyen körülmények kö­zött azzal a gondolattal foglal­koznak, hogy szükség esetén összehív atjdk a parlamentet. Két­szer is tárgyaltak már a kor­mánnyal, először Walkó Lajos, másodszor pedig Vass József mi­niszterrel, de még nem jutottak olyan gyakorlati eredményre, ami a gyors megoldást biztosí­taná. Legutóbb a minisztertanácson is szerepelt a katasztrofális mun­kanélküliség ügye s a kormány elhatározta, hogy nagyobb len­dülettel fogja megindítani a köz­munkákat, mindez azonban nem elégiti ki a szocialistákat, akik gyorsabb tempót kivannak s amennyiben a kormány rövid időn belül nem tud rámutatni je­lentősebb eredményre, a szoci alisták föltétlenül Összehivatják a nemzetgyűlést. A feszültség csak akkor fog enyhülni, ha a legkö­zelebbi minisztertanács soronki­­vül intézkedik a munkanélküli seggel kapcsolatos kérdésekben Kettészakadt a Wolff-párt Huszonnyolc városatya kilépett a budapesti községi keresztény-pártból Budapestről jelentik: P±7, ősszel megtartandó községi választások elé nem sok reménnyel néz az idáig egyeduralkodó Wolff-párt, s noha a városházi diktátor még hangosan hirdeti, hogy a válasz­tások nz ő táborát fogjak meg­erősíteni, hívei sorra dezertálnak lobogója alól. Legutóbb a Wolff­­párti fővárosi bizottsági tagok közül huszonnyolcán jelentették be Wolffnak, hogy kilépnek pártja vezetőségéből. A disszidensek a sülyedő hajó­ról menekülve, az előreláthatóan bekövetkező liberális irányzatba szeretnék magukat átmenteni. Azt tervezik, hogy Szterényi József báróval és Glücksthal Samuval közösen liberális polgári pártot alakítanak, amely az országos politikában Bethlen István gróf pártjának felelne meg. Az uj felemás pártalakulás azonban al­kalmasint fel fog őrlődni a köz­ségi demokrata-párt és a Wolff­­párt között. A polgári szavazatok ennek a két pártnak fognak jutni, míg e munkásság szavaza­taival a szocialisták kerülnek majd be minden valószínűség szerint mint vezető párt a székes­­főváros törvényhatósági bizottsá­gába. A francia kamara megszavazta az amnesztia-törvényt Izgalmas éjszakai ülés után elnapolták a kamarát Parisból jelentik: A ittlius 14-iki nemzeti ünnep ellenére — Bastille bevétele napján — a francia kamara folytatta az amnesztia-törvény vitá­ját. hogy a javaslatot a kamara még Herriot miniszterelnök Londonba való elutazása előtt megszavaz­hassa. Az ülésen rendkívül izgalmas volt a hangulat. A szélsőbaloldalon el­keseredés lett úrrá. amikor az egyik szélsőbaloldali képviselő arról be­szélt. hogy elés vétkes tábornok jár-kcl még szabadon, akiknek bű­nei nincsenek megtorolva. Iierrod nacionalista képviselő ha­ragosan visszautasította a szónok­nak ezt a kijelentését és ismételten nekitámadt a hadügyminiszternek. akit súlyos kötelességmulasztással vádolt, amiért nem védi meg a tisztikart. Herrod lehetetlennek mondotta azt a radikális részről tá­masztott követelést, hogy amnesz­tiában részesüljenek azok a katonák is. akik az ellenség előtt elhagyták őrhelyüket. A jobboldal haragos kiáltásokkal gondolnánk és ezzel Németorszá­got is újból megaláznék. .4 most összeülő konferencia esetleg soha vissza nem térő alkalom a szövet­ségeseknek arra, hogy össze­egyeztessék akaratukat Európa bé­kéjének helyreállítására. A néniét nemzetközi kölcsön feltételei Londonból jelentik: Félhivatalos közlés szerint a. londoni . konferen­cián résztvevő hatalmak előzetesen a következő elvi álláspontban egyeztek meg a német kölcsön fel­tételeit illetően: 1. A német kölcsön előfeltétele, hogy a Dawes-féle tervezeten sem­miféle csökkentés ne történhessen. 2. A legnagyobb jóakarat Német­ország részéről. 3. A kölcsön kamatai prioritásban részesülnek minden egyéb német kötelezettséggel szemben. 4. A kamatfizetés semmilyen kö­rülmények közt el nem halasztható. 5. Külön testület lesz hivatva Né­metország mulasztásainak megálla­­pitására. 6. A szankciókat csak az összes hatalmak és hitelező államok hozzá­járulásával lehet alkalmazni Német­országgal szemben. I.. —---------­Selyemsáisiórt kínálnak a fajvédők Bethlennek A fajvédők miskolci gyűlése Budapestről jelentik: A fajvédők Mis­kolcon népgyülést tartottak, amelyen ezer főnyi hallgatóság jelent meg. A gyűlés első szónoka, Gömbös Gyula új­ra a régi szólamokat hangoztatta. El­mondotta, hogy a magyar fajvédők a liberális zsidóság ellen küzdenek s csak fajvédő-alapon hajlandók résztvenni az integer Magyarország visszaállításában. Azután nagyban fogadkozott, hogy nem engedik újra bejutni a fővárosba a li­beralizmust. Bethlen István miniszterel­nöknek pedig azt üzente, hogy nem tartják alkalmasnak a keresztény gon­dolat szolgálatára. Zsilinszky Endre büszkén jelentette be beszédében, hogy a fajvédők igenis antiszemiták és a fajvédő-gondolatot azonosítják a radikális antiszemitizmus­sal. Élesen kikelt a »rothadt kereszté­nyek« ellen, ahogyan ez inár az ilyen népgyiiléseken szokás. Lchncr-Lénával István ezt a , vallo­mást tette beszédében: — Elszomorodottan .láttam, hogy az a lelkes keresztény tábor, amely egy­kor az ébredő-gondolat mellé szegő­dött, egyre jobban összezsugorodik. Azután felállította a tételt: a fajvé­dők a szocialistákat is a saját táboruk­ba számítják, mert a szocialisták is luj­­véáők, miután ők is dolgoznak. — Eddig is üldöztek — mondotta ké­sőbb — ezután is üldözni fognak, sőt talán a bíróság elé Is állítanak. De szá­mot vetettem mindennel és el vagyok készülve a legrosszabbra is. Bethlen az oka az ország leromlott gazdasági hely­zetének, ő a felelős a kivándorlásért, a gyermekhalandóságért, a tüdővész ter­jedéséért, az özvegyek és árvák nyo­moráért és minden egyébért. Ha fegy­vert ragad maga ellen, akkor sem ve­zekelheti le bűneit. Törökországban régi szokás, hogy a szultán selyenikö­­telet küldött a bukott basáknak, hadd kössék fel magukat. Én is a nemzet se­lyemzsinórját kínálom, tel Bethlennek.. Így buzognak a fajvédők a kánikulá­ban. Harcias gyűléseikét a közvélemény apatikus nyugalommal fogadja, legfel­jebb Lendvai-Lehner beszédeinek hu­moros foduiatai keltenek némi derültsé­get. A Bethlen elleni kifakadásokat sem maga Bethlen nem íogja fel tragikusan, sem a nép nem veszi komolyan. A szo­cialisták és a liberális polgárság pedig egyenesen jól összemüködö szövetsége­seknek tartják az egységes pártot és a fajvédőket. I visszautasította Nollet hadügymi- I niszternek azt a javaslatát, hogy az i amnesztiából ne zárják ki azokat a 1 szökevényeket sem. akik egy tábori IIharci csapat tagjai voltak. Amikor Nollet hadügyminiszter végzett. Herrod fölugrott helyéről és újabb beszédbe fogott, bár ehhez a házszabályok szerint már nem volt joga. Egy pillanat alatt teljesen fölborult a rend. A szélső jobboldal felől biztatták Herrod-t. hogy csak folytassa, a baloldal felől megfenye­gették a szónokot, hogy torkára forrasztják a szót. A leírhatatlan za­jongásnak az elnök vetett véget, aki fölfüggesztette az ülést. Két órás szünet után. miközben a képviselők izgatottan vitatkoztak egymással, este hat órakor ismét megnyitották az ülést és a vitát egész éjszaka folytatták. Éjjel fél kettőkor került szavazás­ra a sor. A kamara 325 szavazattal 155 szavazat ellenében elfogadta az egész törvényjavaslatot, mire a ka­mara július huszonötödikéig elna­polta magát. • Szerdán délelőtt megkezdődik a londoni konferencia A szövetséges haíahaak megbízottai megérkeztek Londonba Londonból jelentik: Szerdán dél­előtt nyitja meg Ramsay Macdonald angol miniszterelnök a szövetséges hatalmak londoni konferenciáját. A tanácskozáson résztvevő államok kiküldöttei nagyrészt már kedden délelőtt megérkeztek az angol fő­városba. Herriot francia miniszter­elnök a konferencia többi résztve­vőivel együtt kedden délben utazott el Parisból. Az angol alsóúáz vitája Az angol alsóházban kedden foly­tatták a londoni konferenciáról megkezdett vitát. Macdonald miniszterelnök kijelen­tette, hogy Amerikának a szakértő­bizottságban való részvétele elő­mozdítja Franciaország és Anglia viszonyának megjavulását. A szank­ciók alkalmazását Németország mu­lasztásaitól teszik függővé. Chamberlain a konzervativ-párt nevében kifejtette pártjának állás­pontját. Azt kívánjuk — mondotta —hogy a versaillesi békeszerződést tartsák be. A Franciaországgal fennálló an­tant rendezését az angol politika kardinális pontjának tekintjük. Azt kiváltjuk, hogy Németország telje­sítse kötelezettségeit, ennek fejében hajlandók vagyunk, Németország in­tegritását tiszteletben tartani. Szí­vesen látjuk Németországnak a nemzetek közösségébe való vissza­kérését, ha elfogadja és lojálisán teljesiti az elébe terjesztett feltéte­leket. Macdonald válaszában kijelentet­te, hogy a szankciók programjának azonnali felállítása azt jelentené, hogy Németországot intelemben akarják részesíteni arra az esetre, ha nem teljesítené kötelességét. Balgaság volna, ha már most erre

Next

/
Oldalképek
Tartalom