Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-02 / 178. szám

t924 JuTius 2. BACSMEGYEÍ NAPLÓ 3. oldal illetölea noviszadi vagy szuboticai kamara megszervezése. A buda­pesti alakulás a magyar kereskedel­mi miniszter részvételével történnék meg. A most Beogradban tárgyalá­sait befejező magyar delegáció tag­jai közvetlen meggyőződést szerez­tek arról, hogy a beogradi kereske­delmi politika irányitó tényezői a legnagyobb szimpátiával fogadják a tervet s teljesen tisztában vannak annak nagy jelentőségével. A budapesti kezdeményezés már olyan előrehaladt stádiumban van, hogy a napokban megtartják már az első nyilvános előkészítő ülést. Ezen az ülésen képviseltetni fogja magát a Magyar Gyárosok Országos Szö­vetsége. az Országos Magyar Ke­reskedelmi Egyesület, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara s a vi­déki kereskedelmi és iparkamarák országos szövetsége is. Az előkészítő értekezletet e hét végén már megtartják s utána már nem sok idő múlva megkezdődhetik a jugoszláv-magyar kereskedelmi kamara működése. subotica-budapesti vonalon és a subo- ismeretlen okból — újból halasztást ticai kereskedők, akik ennek sürgeté- szenvedett, azonban remélhető, hogy sere akciót indítottak, illetékes helyen rövid időn belül, talán még júliusban ilyen értelmű ígéretet kapiak. A tele-]Subotica és Budapest közt helyreáll ion-forgalom megkezdése azonban —ja közvetlen telefonkapcsolat. Ä SMS. királyság is részivesz a iondoni értekezleten Amerika is elfogadta a koafereaciára szóló meghívást Az ör'enfc-expressz katasztrófája Három halott, nyolc súlyos sebesült Bernből jelentik: A »Basener Na­­zionalzeitung« jelentése szerint a bukarest-párisi Orient-expresszt a bitchsi pályaudvaron kedden reggel borzalmas katasztrófa érte. Budisban az expresszröl lecsatol­ták az osztrák lokomotivot, ame­lyet svájci mozdonnyal helyettesí­tettek. Az<-osztrák lokomotivot rá­vitték a pályaudvaron lévő fordító­­korongra, hogy onnan majd vissza­­inditsák Ausztria felé. Eddig még meg nem állapított technikai hiba következtében a lokomotív elszaba­dult a forditókorongról és éppen abban a pillanatban szaladt bele az Orient-expresszbe. amikor ez meg­indult, hogy elhagyja az állomást. A lokomotív beleütközött a vonat végén lévő hálókocsiba. Az össze­ütközéstől közvetlenül érintett háló­kocsinak oldalfalain három méter hosszú rés támadt. Belső falai pe­dig, amelyek elválasztják egymás­tól az egyes fülkéket, összedőltek és maguk alá temették a tülkében lévő utasokat, akik közii hárman meghaltak, nyolcán pedig súlyosan megsebesültek-. Az osztrák vasutigazgatóság meg­indította a vizsgálatot. Elkészült a ielefímvoraal Szufcotica és Budapest között Nincs még döntés a telefonössze­köttetés helyreállításának Idejéről A beogradi és budapesti jugoszláv­­magyar kereskedelmi tárgyalások alkal­mával a két állam megbizoüai elha­tározták, hogy az intenzivebb gazda­sági kapcsolatok megkönnyítése vé­gett a jugoszláviai városok és Buda­pest közt régebben fennállott telefon­vonalakat is újból üzembe helyezik. Május eleje óta Novisad és Budapest közt már meg is indult a telefonfor­galom és junius elején megkezdték a subotica-budapesíi telefonvonal hely­reállítását is. A vonalak felszerelése már néhány nappal ezelőtt befeje­zést is nyert és jugoszláv részen Suboiicától a határig, magyar részen pedig Budapesttől a halárig elké­szült a telefonvonal, úgy hogy a két vonal összekapcsolásával, negyed­órái munka lilán újból megindulhat a telefonforgalom. A novisadi postaigazgatóságtól nyert értesülés szerint a postaügyi hatósá­gok eleinte úgy tervezték, hogy junius 15-ikén, legkésőbb jukus 1-én már megkezdik a távbeszélő-forgalmat a Londonból jelentik: Olaszország, Belgium, Franciaország és az Egyesült Államok elfogadták a jú­lius 16-án Londonban összeülő szövetségközi értekezletre szóló meghívást. A Petit Párisién közlése szerint Paris és London, Brüsszel és Róma között tárgyalások folytak abban az irányban, hogy azok a kisha­ladnak, melyeknek valóságos érde­kük fűződik a jóvátételi kérdéshez, milyen mértékben vehetnének részt a londoni konferencián. A tárgya­lásokon az a vélemény alakult ki, hogy ezek az államok két csoportba oszthatók. Az első cső portba tartoznak Jugoszlávia, Ro­mánia és Portugália, amelyeknek van jogcímük jóvátételi fizetésekre. A második csoport, amelyhez Csehország és Lengyelország tarto­zik, nem igényelhet jóvátételi fize­tésekéi. Londoni politikai körök úgy tudják, hogy a szövetséges hatel­­mak értekezletén Anglia felveti a Rulirvidéki megszállás kérdését, a szakértői terv pénzügyi részével összefüggésben. Az angol külügyi hivatal máris megtett minden előkészületet a konferencia elő­készítésére és a kiküldöttek el­szállásolására. A külföldi delegá­tusokat az angol kormány látja vendégül. Marokkót — Gibraltárért Spanyolország cserét ajánl Angliának Primo di Rivera tábornokot 6 marokkói hadjárat balsikere foly­tán támadt elkeseredés juttatta kormányra és a diktátor azzal a jelszóval vette kezébe o hatalmat, hogy a marokkói kudarc csorbáit ki fogja köszörülni. A tiszti jun­ták kormányának jelszava azon­ban továbbra is csak jelszó ma­radt és Marokkóban nem sikerült a spanyol csapatok helyzetét meg­javítani és a nemzet ellenállása miatt — amely nem engedte ujobb segélycsapatok küldését — Spa­nyolországra nézve egyre súlyo­sabb tehertételt jelent Marokkó megtartása. Primo di Rivera mi­niszterelnök legutóbbi beszédé­ben kijelentette, hogy Spunyolor­­szcig a marokkói események miall súlyos gazdasági helyzetbe került. Emiatt — mint Madridból jelen­tik — a spanyol kormány most tárgyalásokat kezdett Angliával, hogy Gibraltárt engedje át Marok­kóért Spanyolországnak. A miniszterelnök a cseréhez már megnyerte Alfonz király hoz­zájárulását is. Hír szerint Macdo­nald a csere ellen van, mert nem hajlandó pénz- és véráldozatokat hozni Marokkóért és fontosabb­nak tartja Gibraltár erődítményé­nek birtokát Spanyol-Marokkóénál. Milyen adóalap után kell fizetni a városi pétadót? Eltérő vélemények a szuboticai adókivetés körül A városi pótadó kivetésének đ kérdésében most érdekes komplikál ciók álltak be. Arra vonatkozólag ugyanis, hogy a városi pótadót mi­lyen adóalap után kell fizetni, a szu­boticai városi tanács és dr. Pletiko­­szics András volt polgármester azt! a felfogást vallották, hogy a várost pótadó az 1917. évi adóalap után fi­zetendő. Eddig a városi pótadót igyi is számították ki. most azonban a városi adóhivatal az 1922. évi állami adók után számítja a pótadót. Ez természetesen óriási különbsé­get jelent — az adófizetők hátrá­nyára. mert. amig egy adózónak 1917-ben például csak 100 korons volt az adóalapja. 1922-ben pedi$ már 20.000 dinárra rúg az állam; egyenes adójának összege, könnyé kiszámítani, hogy mennyivel tobt városi pótadót fizet az 1922~es adó' alap után, mintha az 1917. évi áh lami egyenes adókat vennék alapul A városi adóhivatalban hangsm lyozzák. hogy a városi pótadót t már kivetett legutóbbi állami egye• ncs adók után kell kivetni, ezzel szemben az eddigi hivatalos szakér tők szerint az 1917. évi adó szolgál* hat egyedül a kivetés alapjául. A vi< tás kérdésben szükség lenne a pénz­ügyminiszter döntésére. Gyakor­lati fontossága azonban végered­ményben aligha lesz a most nagy elkeseredéssel tárgyalt kérdésnek1 Mert ha kicsi az adóalap, magas lesz az adókulcs. Ha magas a? adóalap, alacsony az adókulcs. Az adózóknak nem az' adókulcs ma­gassága fáj, hanem az adóé. Krisztus-gyalázó regényt közölt a magyar fajvédők napilapja Botrány a magyar nemzetgyűlés keddi ülésén Budapestről jelentik: A nemzet­­gyűlés keddi ülésén Laky Imre 48-as kisgazdapárti azt fejtegette, hogy minden felszólalás hiábavaló a parlamentben, mert a kormány a többségi elv erőszakos alkalma­zásával elfojt minden kisebbségi véleményt Utána Benárd Ágoston fajvédő képviselő, a szélső jobboldali A Nép főszerkesztője, a társadalmi egyesületek szövetségének emlék­iratát olvasta fel. melyet annak ide­jén gróf Bethlen István is aláirt és amely az úgynevezett destruktiv sajtó megrendszabályozásával fog­lalkozik. Mcsko Zoltán: Ha már sajtóról van szó. szüntessétek be A Nép-ben azt a Krisztus cimii regényt. Benárd Ágost: A regény iróia erős katholikns érzésű ember. Mi­kor a lapnak felajánlotta regényét, melyről azt mondották, hogy egyik legnagyobb alkotása, elolvastattam két katholikus újságíróval, akik kö­zül az egyik szerzetesrend tagja. A legjobb bírálatot adták a regényről, igy indult meg a közlés. Azt mon­dották a biráiók. hogy a regény méltó a legnagyobb katholikus re­gényekhez. például a Ouo vadis­­hoz. a Bcnhurhoz és a Fabiolához. Igaz. hogy a regényt erős naciona­lista szellem hatja át de Krisztusnak és Szűz Máriának a ineggyalázásá-j ról szó sincs. Egy másik lap 30 mil-1 liót ajánlott fel a regényért arra az esetre, ha liberális irányú változta­tásokat végez rajta a szerző. A Nép hatmillióért vette meg. Legnagyobb meglepetésemre « regény közlése során nagy méltatlanság támadt a regénnyel szemben tjs maga a ka­­tholiküs egyház Krisztus es Szűz Mária kultuszának megsértését lát­ta benne. Nem tehettem mást, mint intézkedtem, hogy a regény közlé­sét a lap megszüntesse! Ez a mai napon megtörténik. (Helyeslés a ke­resztényszocialisták oldalán.) Benárd ezután a kornmün alatti üldöztetéséről, a zsidókérdésről, az ellenzék egy részének a kormány­nyal kötött paktumáról, az üres templomokról, az ősök tiszteletének megszűnéséről beszélt, majd hirte­len fordulattal a szocialista-párt esetleges városházi uralmának rém­képeit ecseteli rikító színekkel. Ezt már a szocialisták is megun­ták és kórusban kiáltják: — Ezekről a kényszerképzetekről a Scliwarzcrben beszéljen. Benárd Ágost: Én beszélhetek a Schwarzerben is. mert orvos va­gyok. Várnai Dániel: Ha olyan ió orvos, mint politikus, akkor igazán sajná­lom a betegeit. (Derültség.) Benárd a szocialisták zajos közbeszólásai közepeit fejezte be beszédét. Az ülés délben két órakor véget ó Szeged vámsa a uumerus clausus ellen Csak úgy építik föl az egyetemet, ha minden szegedi polgár gyerekét felveszi Szegedről jelentik: Amióta a ma­gyar kormány komolyan foglalko­zik a szanálás tervével, a köztiszt­viselők létszámcsökkentésén kívül redukálni akarják a magyarországi egyetemek számát is s éppen ezért a vidéki egyetemek közül a pécsit vagy a szegedit meg akarják szün­tetni. Szeged minden energiával azon fáradozik, iiogy egyetemét továbbra is megtartsa, aminek első feltétele, hogy állandó egyetemi épületet lé­tesítsen Szeged, azonkívül a kul­tuszminiszter 24 vágón búza érté­kének öt éven keresztül való fize­tésétől tette függővé a szegedi egyetem megmaradását. A kultuszminiszter nehéz feltéte­le kedden került a város közgyű­lése elé, amikor Somogyi' Szilvesz­ter, Szeged polgármestere, részle­tesen beszámolt budapesti tárgya­lásairól. A közgyűlés szinte egy­hangúlag fogadta el a feltételeket, ami után igen érdekes jelenet ját­szódott le a közgyűlésen. A polgár­­mester bszédébeti ugyanis kijelen­tette, hogy « kormány hálátlan Sze­ged városával szemben, azután a következőket jelentette ki: ~ Kösse ki Szeged város köz­gyűlése, hogy a szegedi egyetem, amelyért olyan nagy áldozatot ho­zunk, tartozik minden szegedi pol­gár gyermekét felvenni. A városatyák élénk éljenzéssel feleltek erre a kijelentésre. A pol­gármester beszéde után el is fogad­ták az indítványt s a közgyűlésen az a felfogás alakult ki, hogy — a' polgármester szavai értelmében — Szeged városa felír a kormányhoz, hogy a szegedi egyetemre vonat­kozólag szüntessék meg a numerus clausjisí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom