Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-10 / 157. szám

Poštarina piaéena ii goíovom Ara egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve évfolyam Siibotica, KEDD, 1924 junms 10. 157. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Sufcotica, Aleksandrova ul.l.(Leibaoh-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Végrehajtják a kormány rekonstrukcióját Janjies vallásügyi miniszter már lemondott — Pribicsevics nem akar megegyezést a föderálisakkal Beogradból jelentik : A politi­kai élet izgalmainak lecsillapu!­­tával előtérbe nyomult a kormány rekonstrukciójának kérdése, amely nek megoldása már régóta ese­dékes. Már a kormány első meg­alakulásakor felmerült a radiká­lis-pártban az a követelés, hogy a kabinet néhány tagját váltsák fel. A hétfői napon ez a kérdés döntő fázisba jutott, még pedig az úgynevezett óradikálisok győzel­mével, ekik a fiatalabb erőket a jelek szerint kiszorítják Pasics sző­kébb környezetéből. A rekonstrukció ügyét olyan formában intézik el, hogy a tá­vozásra kiszemelt miniszterek őri­ként lemondanak. A lemondások sorát Janjies vallásügyi miniszter kezdte meg, aki hétfőn délután be­jelentette Pasicsnak, hogy gyenge egészségi állapota miatt megválik tárcájától. Politikai körökben nagy vára­kozással tekintenek Pasics blédi útja elé, amelynek időpontja azon­ban még nincs megállapítva. A miniszterelnök utazásának az a célja, hogy Kjorosec blédi látoga­tását ellensúlyozza, A kormánykoalíció egyébként stabilnak látja a helyzetet és meg van róla győződve, hogy október 20-ig nem iesz változás. Ennek megfelelően normális mederbe terelődik az egyes minisztériumok működése, amit a kormányválsá­gok erősen hátráltattak. A demokraták akciója a parlament összehívására Ezzel szemben az ellenzéki blokk nem adta fel a remény?, hogy sikerülni fog a parlament rendkívüli ülésszakának Összehí­vása, ami a kormány bukását je­lentené. Különösen a demokrata­párt bizik ebben és hogy ezirá­­nyu akcióját még jobban alátá­massza, elhatározta, hogy vidéki gyűléseiről táviratilag fogja kérni a királytól a parlament összehí­vását. Azonkívül több demokra­tapárti politikus fog kérni kihall­gatást a királytól. Nagy lehangoltságot kelt az el­lenzéki blokk körében az a kö­rülmény, hogy a kormány kine­vezte Horvátországba és Szlové­niába az uj tartományi főispáno­kat, amiből azt látja, hogy ám­bár véleménye szerint a pártpo­litikai helyzet nem jogosítaná fe! rá, a kormány hozzálát Horvát­ország és Szlovénia közigazgatási parcellázásához. A házéinak tárgyalásai fovanovies Ljuba házelnök hét­főn megielent hivatalában, ahol először Dnvidovics Ljuba látoga­tását fogadta. Davidovics érdek­lődött a házelnöknél a képviselői napidijak ügye iránt, de végle­ges választ nem kapott. Jovano­­vics Ljuba ezután Srskics belügy­miniszter és Koics erdőügyi mi­niszter, végül Vltics Demeter föld­mi vespárti képviselő látogatását fogadta. Vuics tiltakozott a ház­elnöknél az ellen, hogy az ille­tékes faktorok Ígérete ellenére a mokrini hatósági vezetők még mindig büntetlenül járnak. Tud­valevőleg Vuicsot pártja mokrini uápgyülése alkalmával nemcsak megakadályozták beszédje meg­tartásában, hanem a szó szoros értelmében levetkőztették és ezer* a képviselő a hetóságokat okolja. Vuics már egyszer panaszt tett a kormánynál és kedden Blédbe utazik, hogy panaszát újabb ki­hallgatás keretében megismételje. Pribicsevics zászlóbontása Pünkösd vasárnapjának legfon­tosabb politikai eseménye a Pri­­bicsevics-párt beográdi nagygyű­lése volt, amelyet a Kaszinóban tartottak meg. Az egész gyűlést Pribicsevics Szvetozár közoktatás­­ügyi miniszter beszéde töltötte ki, aki ezúttal először fejtette ki az önálló demokrata-párt prog­ramját a nyilvánosság előtt. Beszéde elején hangsúlyozta Pri­bicsevics, hogy a demokrata-párt a nemzeti egység megvalósítására alakult és rámutatott azokra a harcokra, amelyeket a régi horvát­­szerb koalíció folytatott a nemzeti egységért. Beográditalc — mon­dotta Pribicsevics — általános nemzeti, nem pedig sumádiai poli­tikát kell folytatnia: Kidomborította az alkotmány jó oldalait, majd hosszasan foglalkozott a demo­krata-párt belső harcaival, ame­lyek párszakadásra vezettek. Meg­állapította, hogy ő és hívei meg­maradtak a demokrata-párt eredeti proprammja és tradíciói mellett. Tiltakozott ezután a demokrata párt kiáltványának ama vádja el­len, hogy a kormánykoalíció kor­rupt rendszert folytat. Szemére vetette Davidovicséknak, hogy koncentrációs kormány alakításai alkalmával még dr. Krafiteá és és Ferad Drágával is tárgyalt, csak az önálló demokrata-párttal nem, amelynek tagjai között pe­dig sok a horvát. Élesen támadta Radicsot és részletesen nyilatko­zott a szerb-horvát megegyezés ügyéről. Vitatta Davidovicsnak és Korosecnak azt az álláspontját, hogy a demokraták a horvátok és szlovénok önrendelkezési jo­gát elismerték. Ö — Pribicsevics — is küzdött az önrendelkezési1 jogért Budapest és Becs ellen, de ennek a küzdelemnek — mon­dotta — semmi értelme a dél­szlávok egyesülése óta. A kormánykoalíciót szerinte az az alapeszme hozta létre, hogy az államalkotó elemeknek össze kell tartaniok. Az állami egység és a föderáció politikája között nem lehet megegyezés. A horvát köz­­társasági parasztpárt bevonulását a parlamentbe Pribicsevics Radios külföldi kudarcával magyarázza. A minisztertanács ülése A kormány hétfő este hat órától íéltizig minisztertanácsi ülést tar­tott, amelyen elsősorban a kormány rekonstrukciójáról tárgyaltak. A mi­niszterek az ülés után nem voltak hajlandók erről nyilatkozni a sajtó képviselői előtt. Janjies vallásügyi miniszter lemondását azonban más oldalról megerősítik. A miniszterta­nács a resszortügyeken kívül főleg közlekedésügyi kérdésekkel foglal­kozott. Popovics Szvetiszláv közle­kedésügyi miniszter referált az uj vasútvonalak építési munkálatairól és a minisztertanács ezekre a cé­lokra nagyobb hiteleket szavazott meg. Szóba kerültek a miniszterta­nácson a külpolitika aktuális kérdé­sei is, igy az albán probléma és a kisantant julius 7-én és 8-án tar­tandó prágai konferenciája, amely­­jnek előkészítéséről Nincsics kül­ügyminiszter tüzetesen referált. A kisefebségl kérdés Népszövetségi Ligák Uniójának kongresszusán Tanácskozás a Balkán neatz£Íis%einek helyzetéről Parisból jelentik: Junius végén >sr, Lyonban a népszövetségi ligák uniójának kongresszusa, amelyen is­mét foglalkozni fognak a nemzeti kisebbségek ügyeivel. Az unió ki­sebbségi bizottságának jelentése és javaslatai most jelentek meg füzet alakjában. A jelentéssel kapcsola­tosan négy javaslatot terjeszt elő a bizottság, amelyek közül három a balkáni kisebbségek helyzetével és a törökországi kisebbségi kérdéssel foglalkozik. A negyedik javaslat ál­talános jellegű és azt kéri, hogy a kongresszus hivja föl a népszövet­ségi tanácsot- h&gy-az összes—f iit, jelentős sérelmekben, amelyek a ki­sebbségi szerződés megszegését je­lentik és amelyek meg vannak okolva, szerezze be az állandó nem­zetközi, bíróság véleményét. Az unió jogi bizottsága is foglalkozott a kisebbségi kérdéssel s azzal a ja­vaslattal fordult a kongresszushoz, hogy a kongresszus hívja föl a nép­szövetségi tanácsot a kisebbségi sérelmek mielőbbi tényleges tárgya­lására. Gyújtogatnak az alibáu felkelők Döntő győzelem a kortnánycsapaíok feleit — A jugoszláv és olasz kormány semlegességet jelentettek he Beogradból jelentik: Albániában még mindig erős harcok folynak, habár a kormánycsapatok már min­den vonalon vereséget szenvedtek. A felkelők túlnyomó fölényben van­nak. Tiranát azonban még tartják a kormány csapatok. A város körül véres harcok folynak. Redzsen Sal­ja. a felkelők vezére, mindent elkö­vet. hogy a kormánycsapatokat visszavonulásra kényszerítse. Ezt sikerült is Ljecs-nél elérnie, ahol a felkelők döntő győzelmet arattak. Több órás harc után nyolcadikon hajnalban Killárdi őrnagy a kor­mánycsapatok parancsnoka elren­delte Ljecs kiürítését és a reggel fo­lyamán a felkelők be is vonultak a városba. Egyes helyeken a kormány csa­patai is értek el kisebb eredménye­ket. különösen Mamurasnál, az Isme folyó partján, ahol Sefket Vrlaci áll a kormánycsapatok élén. Véres küz­delem után a kormány csapatok visszaszorították a felkelőket. Égő' falvak Tiranából jelentik: Ljecs elfogla­lása után a felkelők felgyújtották a környékbeli falvakat, mert lakossá­guk a kormány csapataiban harcol. Ljecs eleste miatt a kormánycsapa­tok megkezdték több város kiüríté­sét. Achmed Zogu bég volt belügymi­niszter. a legnagyobb albán muzul­mán törzs feje, seregével Tiranában tartózkodik és embereinek egy ré­szét a kormány rendelkezésére bo­csátotta. A jugoszláv és olasz kor­mány közös kommünikéje Beogradból jelentik: A jugoszláv és az olasz kormány vasárnap kö­zös kommünikét adtak ki. ameiy szerint úgy az S. fi. S. királyság, mint Olaszország semleges marad az albániai eseményekkel szem­ben. A kommüniké egész Európában jó hatást keltett. EJeogradban azonban a kommüniké nem talált a legkedve­zőbb fogadtatásra, mert ugyanek­kor oly hírek érkeztek, hogy Olasz­ország támogatja a felkelőket. A legújabb hirek arról számolnak be. hogy több bandavezér, akik az S. H. S. királyság elkeseredett ellenségei, olasz hajókon Albániába érkeztek. Podgoricai távirat szerint egy olasz hajó háromezer fegyvert és nagymennyiségű muníciót szállított Albániába a felkelők részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom