Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-06 / 154. szám
Posíaszálíiíási díj készpénzben le Ara egy és fél' dinár XXV. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szóm: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Suhotica, FENTEK, 1924 jirnius 6. szám Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Sukotica, Aleksandrova wl.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 5. (Rossia-Fcnciére-palota) léke a határokon Megnyugvással olvassuk a beogradi lapokban azokat a hivatalos és félhivatalos közleményeket, a melyek az albán kérdés legutóbbi véres aktualitásaival foglalkoznak. Az SMS. királyságnak nem érdeke az, hogy Albániát függetlenségétől megfosszák, az SHS. királyság kormánya tehát nem kivan beleavatkozni ' azokba a mozgalmakba, melyek Albánia függetlenségének kivívását célozzák. Talán akkor sem kellene tragikusan felfogni az albán eseményéket, ha o legutóbbi felkelés sikerét az SHS. királyság kormánya nem is tekintené külpolitikai programjára nézve kedvezőnek. Ernek-e annyit az albán sziklák, hogy miatta meg kelljen zavarni az ország belső életét, hogy ki kelljen venni fiai kezéből a kaszát s ne kereskedelmi áruk szállítására használják a vasutakat. Mert ezek nélkül nincs diplomáciái beavatkozás sem. Nincs súlya a figyelmeztetésnek, ha a figyelmeztetés hangját nem kardesörtetés teszi hangossá. Még Anglia is kénytelen akár a legexotikusabb félgyarmata ellen kiküldeni flottáját, ha a brit világuralom az engedelmesség tiszteletét megakarja szerezni akaratának. Az albán eseményeket csak abból a szűk horizontból szabad nézni, amiből maguk az albánok nézik, akiknek világát sziklás hegyek s a sziklás hegyek erkölcsei szorítják össze egy darab középkorrá. Senki se várja,azt, hogy Albánia politikai életét a parlamentáris küzdelem esélyei szabják meg. Albánia belső történetét nem választások és parlamenti események determinálják. A népakarat az albán hegyek között fölkelésben, lázadásban, forradalomban nyilatkozik meg, nem parlamenti választásokon. Mint ahogy épeszű ember nem gondolt arra, hogy fegyveresen kell beavatkozni Franciaország belső életébe, mert a májusi választások politikai rendszerváltozással jártak, épugy csak a neuraszténiás félelem gondolhat arra, hogy az albán fölkelés Albánia-szomszédjai számára megteremti a fegyveres beavatkozás kötelességét. Albániában az a demokrácia, hogy minden ember fegyvert foghat s minden ember fegyverre! kényszerítheti más meggyőződésen levő polgártársét politikái elveinek elfogadására. Ezért van az, hogy Albániában kisebb időközökben »tartják meg" a forradalmakat, mint a nyugati államok a parlamenti választásokat. Az albánok bizonyára a kis nemzetek önrendelkezési jogának elkobzását látnék abban, hogy lehetetlenné tennék, vagy megnehezítenék a forradalmat. Albánia forradalom nélkül épen olyan elképzelhetetlen, mint a vesepecsenye mustár nélkül. Az az idegesség, amivel egyesek az SHS. királyságban is az albán eseményeket nézik, arra mutat, hogy még mindig nem jutott mindenki annak világos tudatára, hogy az SHS. királyság mennyire kinőtt a Balkán szoritó félcipójébő! s mennyire az európai politika horizontja alá kell helyeznie minden külpolitikai problémáját. Ez a nyugalom és az a fölény, amivel az SHS. királyság az albán eseményeket tekinti, természetesen kell, hogy szigorrá és hajthataílansággá keményedjenek, ha az albán forradalom üszkénél idegen s az SHS. királyságot fenyegető fegyverek fénylenének föl. Az SHS. királyság elég áldozatot hozott a fiumei kérdés elintézésénél a béke kedvéért. Nem szabad azonban azt a látszatot kelteni, hogy a békeszeretet az erélyteienségnek, az engedékenység a gyengeségnek jele. Amikor ebben a végső meggondolásig egyetértünk, nem fölösleges talán arra is gondolni, hogy a háborús pszichózis gyakran olyan jelekben is megtorlandó fenyegetést és visszautasítandó kihívást lát, amiben a nyugodt mérlegelés fönn sem akad. Gondoljuk csak meg, a középkori ember, amikor háborútól félt, véres kardot látott az égen s a világháború első idejében minden csillagban ellenséges repülőgépet fedeztünk fel. A háború és béke kérdésében a háborús szellem megszállottjai éppen úgy' nem dönthetnek, mint az állati belekből jósoló haruspexek. Teljes az egyetértés Olaszországgal az albán kérdésben. Bodrero olasz követ Rómába utazott — Korosec kihallgatásra jelentkezik a királynál Bsogradbói jelentik: Csütörtökön az ünnep miatt viszonylagos nyugalom volt a politikai életben és a kormány sem tartotta meg a mindennapos minisztertanácsot. Csak a demokrata-párt csütörtök délelőtti főbizottsági ülése hozott némi élénkséget a parlamenti klubéletbe. A politikai érdeklődés középpontjában egyébként továbbra is az albániai események állnak, tekintettel azokra a hírekre, amelyek az olaszok beavatkozási szándékáról elterjedtek. Baogradba ugyanis az a hír érkezeit, hogy az olaszok egy torpedönaszádot küldtek Durazzöba, amiben beogradi politikai körökben a desinteressement elvének megsértését látják. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az albániai felkelők ahhoz a politikai irányzathoz tartoznak, amely Olaszországgal akar politikailag együttműködni. Ezt legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a felkelést csaknem kivétel nélkül olasz iskolákban nevelkedett, albánok vezetik. Arról is érkeznek hírek, hogy o felkelőket az olaszok támogatják fegyverrel és pénzzel. A kormánynak is meglehetős nagy gondot okoznak az albániai események és a külügyminisztérium arra törekszik, hogy diplomáciai akcióval elejét vegye annak, hogy idegen hatalom az albániai eseményekbe beleavatkozzék. Ebben a tekintetben a SHS. királyság a szintén érdekelt Görögországgal teljesen egyönleiii álláspontot foglal el és szigorúan ragaszkodik a semlegesség elvéhez. A két állam attól tart, hogy Olaszország felhasználja az albániai zavargásokat és be fog avatkozni a fölkelök javára, amit kedvező alkalomnak tart arra, hogy Olaszországnak Albánián keresztül utat biztosítson a Balkánon. Beogradban e tekintetben nagy fontosságot tulajdonítanak Bodrero beogradi olasz követ római utazásának. Bodrero követ, mint már jelentettük, szerdán beható tanácskozásokat folytatott a külügyminisztérkimban és csütörtökön éjjel Rómába utazott, hogy e tanácskozásokról kormányának jelentést tegyen. Hivatalos helyről származó hírek szerint megegyezés jött létre az olasz követtel arra nézve, hogy Olaszország is szigorú semlegességet fog tanúsítani az albán kérdésben és az olasz kormány a forradalmat Albánia belső ügyének tekinti. A radikálisok hivatalos lapja a helyzetről Nagyon jellemző a helyzetre a radikális párt hivatalos lapjának, a „Samouprava"-nak csütörtöki vezércikke, amelyben a lap íulajdonképen Davidovicsnak és Korosecnek a királyhoz intézett táviratával foglalkozik és abban többek közt a következőket írja : — Davidovics és Korosec azt mondják a táviratban, hogy Albániában polgárháború dúl, Romániában nagyobb arányú zavargások vannak, nálunk sem szűnnek meg a véres összeütközések és hogy szomszédaink közt nincs barátunk. Megállapíthatjuk, hogy ritkán jellemezték országunk állítólagos nehéz helyzetét nagyobb könnyelműséggel és komolytalan- Sággal, mint most. Az albániai zavargások ugyanis tisztán lokális jellegűek, kizárólag Albánia érdekeit érintik és minket ezek a zavargások semmilyen szempontból sem érdekelnek, annál kevésbbé, mert Albánia független állam, a mely jó barátságot tart fenn királyságunkkal és amelynek saját magának Stell rendezni belső viszonyait, Egy szomszédos államban dúló forrongások miatt a parlament rendkívüli összehívását követelni és azt mondani, hogy a kormány kénytelen lehet súlyos döntő határozatokat is hozni, olyan inszinuáciö, amelyre egy felelős kormány nem gondolhat. Még súlyosabb beszámítás alá esnek a táviratnak azok az állításai, hogy Romániában nagyobb arányú zavargások vannak. Hiszen ha valóban így is volna, — bár eddig ezt a hirt semmi sem érösitette meg — akkor sem volna megokolt a parlament rendkívüli összehívása, amelynek nem is volna miről döntenie. Csak nem akarja talán Davidovics és Korosec azt követelni, hogy egy olyan országban kitört forrongásokról tárgyaljunk, amelyhez azövetségi szerződés és őszinte barátság fűz bennünket ? 1 A kormány rekonstrukciója A belpolitikai helyzetben beállott stagnációra való tekintettel politikai körökben ismét fölmerült a kormány rekonstrukciójának kérdése. Beavatott forrásból érkező hírek szerint Pastes miniszterelnök már a legközelebbi napokban végre fogja hajlani a kabinet átalakítását olyan módon, ahogy azt eredetileg tervezte, vagyis, hogy a kormánynak néhány fiatalabb tagját fölváltanák, hogy ezzel a radikálispártban a tárcák ;fö!osztása miatt fölmerült elégedetlenséget leszereljék. Hir szerint Simonovics agrárreform miniszter, Kojics kereskedelmi és Janjics vallásügyi miniszterek válnak ki a kabinetből, az önálló demokrata miniszterek közül pedig Popovics Szveliszláv közlekedésügyi miniszter mond le tárcájáról. A helyükre kinevezendő miniszterek személyére vonatkozóan még nem történt végleges döntés. A demokrata-párt főbizottságának ülése A demokrata-párt főbizottsága csütörtökön délelőtt Davidovics Ljuba elnökletével ülést tartott, amelyen a párt belső ügyeivel foglalkoztak. Elsősorban a párt hivatalos lapjának, a Demokratijanak finanszírozásáról határoztak, majd tárgyalás alá vették a demokrata-párt kiáltványának szőve-
