Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-28 / 175. szám
1924 junius 28. BÁCSMEGYEÍ NÁPLÖ 5. oldal — Mulatságos volt a győri bemutatkozásom, — kezdi el. — Itteni barátom, Späth Gyula, városi tanácsnok, elhozott a kávéházba. Bemutatott a legjobb győri sakkozóknak, mint gönyiii hajóskapitányt, aki oiyan jól játszik, hogy még őt is majdnem megverte. — Mutassátok meg, hogy mit tudtok, — biztatta az urakat — verjétek meg! — Sorban játszottam, öt-’nat partit egymásután, természetesen meg is nyertem mindet. A kitűnő győri sakkozók folyton csak szörnyüködtek és csodálkoztak. Az utolsó ellenfelem már olyan rosszul állt a tizedik lépés után, hogy igy kiáltott fel: — Ezzel a pozícióval csak Maróczy tudna ön ellen nyerni____ — Biztatásomra helyet cseréltünk, átvettem az állásait és — nyertem. Aztán sorban bemutatkoztam > mindenkinek: Maróczy Géza vagyok! Ál-tengcrész, ál-kapitány! Mióta lelepleztem magam, bizony már akadt ellenfél, ki is kaptam.... A newyorki világbajnoki tornára terelődik a szó. — Capab'.-.inca ma feltétlenül a világ legjobb sakkozója — mondja, — Ö a legerősebb, Boguljcbow is erős. Laskérnék szerencséje veit, Aljcchimek az a baja, hogy nagyon sok táblanélküli partit játszik, ami gyengíti. Réti mint világos játékos kitűnő, de a sötéttel nem boldogul. — Nekem nem volt szerencsém Newyorkban. Nagyon befolyások, hogy egyes partnereim dohányoztak és a szemembe és az orrom alá fújták a füstöt. Azért negyedik helyre is jöhettem volna, ha a Janowskiyal való mérkőzésemkor nem feledkezem meg az időről. Sajnos, elnéztem az időt, engem nem figyelmeztetett senki, hogy a terminus lejárt és nyerő állásban — vesztesnek jelentettek ki. Janowskinak ez volt az egyetlen nyert mérkőzése. »Öreg vagyok« — Hogy miért forduit elő ez a »baleset?« Mert öreg vagyok. Kiöregedtem. Harminc éve játszom a világbajnoki tornákon és ötvenr.égyesztendős elmúltam. Ötvennégy észt end ős fejjel már nem lehet világversenyen sakkozni! Lasker — ő egy külön csoda! Érzem én ezt jól, tisztában vagyok magammal s azért határoztam el, hogy legfeljebb még egy-két verseny, aztán jön a viszszavonalás! A jövő évben valószínűleg ismét Newyorkban találkoznak a sakkorcszlánck, hogy a világbajnoki óimért versenyezzenek. Ezen a mérkőzésen még részt veszek, de ez lesz a legutolsó! Ha nem Newyorkban, akkor az angolországi Ikistingsbe.'i rendezik a tornát, ahol én mint tréner alkalmazásban vagyok a sakk-kinbban. Ismétlem, nem azért indulok majd az utolsó világversenyemen, hogy hátha még a régi vagyok! Hanem.... mej-t kell a pénz! — Pénzt akarok szerezni, hogy aztán végleg letelepedhessem Győrött. Most is azért vagyok itt, hogy egy kis főidet vásároljak. Négy-öt holdat csak, ahol egy kert közepén felépíthetem a családi házamat. Mikor hazajövök csak mint sukktudósiló vagy mint a sakkirodalom egyik szerény miivelője fogom a mesterségemet tovább szolgálni. Külföldi lapok megbízásából elutazom majd nagyobb versenyekre és tudósításokat írok, meg szakkönyveket. Rádió-sakk verseny Newyorki emlékei között keresgél hogy mit meséljen inég? A rádiómérközés történetét igy adja elő: — A Lancastria nevű Cunard-hajón utaztam visszafelé Amerikából. A hajóskapitány felkeresett a kabinomban és megkérdezte, hogy nem akarom-e kihívni rádió-partira a Nagy Óceánon úszó óriás hajókat. — Szívesen — válaszoltam. — Akár tizet is. — De ne mondjuk meg, hogy ön kicsoda — könyörgött a kapitány. — Könyveljük el a dicsőséget a Lancastiia javára. — Készséggel beleegyeztem. A kihívást csak két hajó fogadta el, a németalföldi »New-Amsterdam* és a White-Star Line »Cedric* nevű hajója, — Ne gondolja, hogy a játék nehézkesen ment, hogy várakoznunk kellett, amig a hanghullám elhozza a két másik hajó sakkozóinak feleletét. Éppen úgy ültünk a kockás tábla körül, mint itt, s egy hajóstiszt félp ere énként jelentette az ellenlelek lépéseit. Egyszerre játszottam mind a kettővel, a »Cedric« hamar feladta, de nem sokáig állt ellent a hollandus hajó sem. A »New-Amsterdam« is mattot kapott. Pedig azon is ...................... ..MMmmsmEBrniBsm egy komoly sakkbajnok utazott, mert nagyon furfangos cselezései voltak. Persze, az ö emberük sem leplezte le magát— Alig fejezte be az utolsó mondatot, r égy en-öten hívták egyszerre. Nem sakkozók, ügynökök. Telket, házat, földet kínáltak neki megvételre. Ezekkel nem lehet egy-kettőre végezni, ezekkel Ikudozni kellett. Talán még most is tárgyalnak. L. S. A Sarajevos merénylet tizedik évfordulója A merénylet beagrádi értelmi szerzőjének érdekes visszaemlékezése A világháború kitörésének közvetlen oka a szarajevói merénylet — amelynek ma van a tízéves évfordulója — tudvalevőleg Szent Vid napjára, a régi Szerbia történelmi ünnepére esett. Az osztrák udvari kamarilla. amely a trónörökös boszniai látogatását erre a napra tűzte ki. tudta, hogy a monarchia szerb lakossága provokáldsnak fogja tekinteni azt. hogy Ferenc Ferdinand éppen Vidovdán napján jelenik meg a boszniai hadgyakorlaton és sok jel vall arra is, hogy a tiz év előtti szarajevói ünnepély rendezői — a trónörökössel hadilábon álló udvari klikk emberei — számítottak a merényletre. A merénylet tettesei az osztrák rendőrség engedélyével jelentek meg éppen az osztrák-magyar trón,örököspár utazása idején Szarajevóban, holott ki voltak onnan tiltva és figyelmessé tették megjelenésükre a rendőrséget. A főhercegi autó útirányát az utolsó percben megváltoztatták és ezen az utóbb választott utón várakozott a halál Ferenc Ferdinándra és feleségére. Egészen bizonyos, hogy a szarajevói merénylet előkészítése még korán sincs tisztázva s ez tesz érdekessé — az évforduló okozta időszerűségen kívül is — minden visszaemlékezést, amely a végzetes eseményhez fűződik. A beogradi lapok nagy cikkeket szentelnek a Vidovdán történetének, különös tekintette! arra. hogy az idei Vidovdánra esik a szarajevói merénylet tizedik évfordulója. A Vidovdán tudvalevőleg a délszláv nép történelnének fatális napja. Ezen a napon volt a rigómezei csata, amely után Szerbiát a törökök szállták meg, ugyanerre a napra esett tiz évvel ezelőtt a világháborút megindító szarajevói merénylet, három évvel ezelőtt pedig Vidovdán napján tette le az esküt Sándor király az alkotmányra és ugyanekkor kíséreltek meg ellene merényletet, végül a múlt A panama-villa és a megfutamodott fajvédők Zsirkay és Kiss Menyhért kalandja Budapestről jelentik: A Magyarság cimü fajvédő-lap néhány nappal ezelőtt nagy cikket közölt arról, hogy Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter Pesthidegkuton villát építtet magának, mégpedig — állami anyagból Több fajvédő képviselő elhatározta, hogy leleplezi a panamát és hogy a helyszínen személyesen győződnek meg az építkezés jelenlegi állapotáról. El is indultak négyen Pesthidegkut felé: Ulain Ferenc, Zsirkay János, Kiss Menyhért és hozzájuk csatlakozva egy fajvédő ujságiró is. A készülő villát kívülről alaposan szemügyre vették és beszédbe elegyedtek egy odavaló emberrel. Ez az ember — ugylátszik — különös örömet óhajtott szerezni a pesti uraknak és ezért besietett a házba, hogy a villa tulajdonosának jelentse az előkelő vendégek érkezését. Néhány pillanat múlva a képviselők legnagyobb ámulatára kijött a házból — gróf Klcbelsberg Kunó kultuszminiszter. Illáin és a fajvédő hírlapíró várakozás közben megkerülték a villát, úgyhogy amikor a miniszter kijött, csak Kiss Menyév Vidovdánján követtek el merényletet Pastes miniszterelnök ellen. A Vidovdán és a szarajevói merénylet tizedik évfordulója alkalmából a beogradi »Novosti« rendkívül érdekes cikket közöl Popovics Csedomir volt ezredes tollából, aki elmondja az Apis néven ismert Dimitrijevics Dragutin ezredessel még 1915-ben lefolyt beszélgetését. Dimitrijevics ezredes, akit a szalonikii pörben halálra Ítéltek, mert őt vádolták azzal, hogy annak ideién a szarajevói merényletnek ő volt Beogradban az értelmi szerzője, a következőket mondotta el a cikkírónak a merényletben való részességéről: Mint a szerb vezérkar tagja, meg volt győződve arról, hogy Ausztria előbb-utóbb megtámadja Szerbiát. Ismerve a szerb hadsereg állapotát rendkívül féltette hazáját ettől a háborútól. Állandóan zaklatott lelkiállapotban egy nap megjelent hivatalában Tankoszics Voja — Silija — aki a következőket mondotta neki: — Van itt néhány fiatal bosnyák, akik engem folyton zaklatnak. Ezek a gyerekek mindenáron valami »nagy dolgot« akarnak végrehajtani. Hallották, hogy Ferenc Ferdinand Szarajevóba jön hadgyakorlatra és azt akarják, hogy oda engedjem őket. Mit gondolsz, engedjük el őket? Jó fiuk és megbízhatóak; én elutasítottam őket. de nem hagynak békében. Dimitrijevics ezredes — mint elmondotta — egy ideig, ingadozott és elgondolta, hogy a merénylet aligha sikerülhet, ha pedig véletlenül mégis sikerül, úgy kellemetlen következményekkel járna. De majd csak megmenekülünk — gondolta és a következőket felelte Tankoszicsnak: — Jól van. Silijo. engedd őket Szarajevóba! Silijo elment — fejezi be visszaemlékezését Dimitrijevics ezredes — és már minden el volt végezve. l’.ártet és Zsirkayt pillantotta meg. Ezek első meglepetésükben jónak látták odébb állni és a szó szoros értelmében futni kezdtek. A miniszter nem tudta mire vélni futásukat és utánuk futott, majd rájuk kiáltott: — Csak cigány fut el a tárva-nyitva álló, vendéglátó kapu elől! Kiss Menyhértnek futásközben még a evikkere is leesett. Állandóan visszapillantott, hogy észrevette-e a kultuszminiszter, Zsirkay azonban nem volt olyan fürge és nem; tudott már odébb állni. A miniszter ezi a kérdést intézte hozzá: — Vájjon minek köszönhetem a szerencsét? Zsirkay zavarba jött és kijelentette: — Egy tanítónőt óhajtok protezsálni. — Hogy hívják a tanítónőt? — kérdezte a kultuszminiszter. Zsirkaynak hirtelen nem jutott eszébe egy tanítónő neve sem. Zavarából a kultuszminiszter segítette ki, aki igy folytatta: — Miért fáradtatok ide ki? Hiszen láttatok a parlamentben. Ott szívesen rendelkezésiekre álltam volna. Hogy tudtátok, hogy idekint vagyok, hiszen | még nem lakom idekint? Amint látjátok, az ablakok sincsenek még beerö-f sitve a helyükre. ' Ezután karonfogta Zsirkayt 'és bevezette a házba. Hogy mit beszélhetett a villában a kultuszminiszter fajvédő képviselő vendégével, arról nem szól a krónika, de lehet, hogy Zsirkay végül — csakugyan beprotezsáit egy tanítónőt.-----------———— ................. Sikkasztásér!; feljelentettek egy karlovcii bankigazgatói A Frimkagorska Baaka bukásának epilógusa Noviszadról jelentik: Szrmszki Karlovein az ottani Fruska Gorska Banka körülbelül egy évvel ezelőtt beszüntette a fizetéseit. A fizetésképtelenné lett bank ellen a hitelezők több feljelentést tettek a miírovicai államügyészségnél s különböző visszaélésekkel vádolták a bank igazgatóságát. Balabdzsics Paje vezérigazgató ellen emeltek panaszokat, akit azzal vádoltak, hogy a bank vagyonából 1,200.000 dinárt elsikkasztott, amely pénzért ingatlanokat vásárolt és azokat felesége és rokonai nevére Íratta. A mitovicai államügyész a feljelentések alapján meg is indította a bűnvádi eljárást, de letartóztatás eddig nem történt ebben az ügyben. A mitrovicai kerületi törvényszék megnyitotta a bank ellen a csődeljárást minthogy a hitelezők nem fogadták el a bank kiegyezési ajánlatát, amely szerint 60 százalékot fizet, de erre nincs semmi biztosíték. Hurcolkodás trombitaszóval avagy az előzékeny háziúr Ződi András jómódú szuboticaí gazdálkodó régebb idő óta liadilábon állott lakójával, özvegy Mészáros Istvánnéval. Eleinte kisebb súrlódások jelezték a háború kitörését, majd hamarosan ádáz harcba kezdett lakó és házigazda. Ződi kitünően operált Mészárosáé elien. a háborúban tanult összes taktikai tudományát felhasználta. azonban minden eredmény nélkül. A szegény háztulajdonost már kezdték őszintén sajnálni szomszédai, kitartásra buzdították, bátorították és végül is a sok tanács segített. Mészárosné megtörtén vonult vissza a csatatérről és háborút vesztett félhez illően békét kért. Bejelentette. hogy orvosa sürgős levegő-. azaz lakásváltozást ajánlott. Lett erre öröm a házban, nyomban fegyverszünetet kötöttek és a megindult béketárgyalások folyamán pontosan megállapították Mészárosné hurcolkodásánák időpontját. Mészárosné a békefeltéíe! ek értelmében csütörtökön délután fogott hozzá a hurcolkodáshoz. Ződi erre, hogy megmutassa, mi a tisztesség, anélkül, hogy a béketárgyalásokon kikötötték volna, trombitásokat hozatott és a hurcolkodás alatt szebbnél-szeöb nótákkal traktálta volt ellenfelét. Gyönyörűség volt hallgatni a recsegő hangú búcsúztatót, de még nagyobb gyönyörűség volt nézni. mint kiséri a trombitabanda a bútorral megrakott kocsit végig az uccán az uj lakás felé. És Mészárosné a bútorok tetején egész utón könynyezett. Sajnálta volt házigazdáját, akinek annyi bosszúságot okozott és aki mégis oly szépen búcsúzott el tőle . . . Fájdalmak? Arcában? Végtagjaiban? Kísérelje meg a valódi Feller-fé.e ElsafIáiddal! Kitűnő hatású bedörzsölöszer és egyúttal kitűnő kozmetikai xer a bőr-, fog- és szájápolásra! Sokkal hatékonyabb, mint a sósborszesz és már 25 éve kedvelik. Csomagolással és portóval együtt 3 duplaüveg vagy egy különleges üveg 24 dinár; 36 dupla üveg vagy 12 különleges üveg 214 dinár és 10°/0 felár, szétküldi Feller V. Jenő gyógyszerész Stabica donjaközpont 185 9127 (Horvátország.)
