Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-27 / 174. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ T924. junius 27 valósítása mellé Herriot lekötötte magét. A megbukott francia politikusok egyelőre erra törekszenek, hogy a londoni konferencia elhalasztását valahogyan előidézzék. A párisi Intransigeant már tudni véli, hogy a julius 16-ára tervezett szövetségközi konferenciát rövid időre el fogják halasztani a belga kormány kérésére. A Theuniskormány ugyanis azzal érvel, hogy az idő a konferenciáig rövid a tárgyalásra kitűzött problémák áttanulmányozására. A német kancellár Parisba utazik Parisból jelentik: Az Agence Econoniique et Financielle berlini táviratot közöl, mely igy szól: A német piacokon rendkívüli szilérdulás állott be, ami azoknak az eredményeknek köszönhető, amelyeket Hösch párisi német nagykövet a francia miniszterelnökkel folytatott tárgyalások során elért és nem utolsó sorben azoknak a híreszteléseknek, hogy Marx birodalmi kancellár julius 5-én Párisba utazik, mert siettetni kívánja a szövetségközi miniszterelnökök konferenciáját ÁBiamrendőrségi detektív a vádlottak padján A purifikátsr Pizsurloa Pizswica Vojiszláv volt szuboticai államrendőrségi detektív neve sokat szerepelt Friedmann Dezső szuboticai ékszerész ismeretes vesztegetési ügyében. A hányatott múltú detektív különböző vádakat emelt Lumulov Radivoj. a szuboticai államrendőrség főnöke ellen. A vádakat a nyilvánosság elé hozta a beogradi Balkan című lapban a belügyminiszterhez intézett nyílt levél alakjában. A cikknek cime ez volt: »Honnan van a Vajdaságban a korrupció?« A korrupció kegyetlen üldözőjéről azóta kiderült, hogy több rendbeli zsarolást, csalást és lopást követett el. amiért letartóztatták. Először 1923. év auguszus 20-tól augusztus 24-ig volt letartóztatva, amikor szabadlábra helyezték, de ugyanazon év szeptember 2-án újból letartóztatták és azóta vizsgálati fogságban van. Csütörtökön kezdte meg Pizsurica bűnügyének tárgyalását a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tüntető tanácsa. A vádiratban több pontban vannak felsorolva a volt államrendőrségi detektív elleni vádak. A sort egy Beogradban elkövetett csalás nyitja meg. 1922. év április havában Pizsurica — aki akkor gyakornok volt a beogradi városi hatóságnál — több embertől ezerezer dinárt csalt ki. azzal, hogy kávéházi engedélyt szerez nekik. Ugyancsak 1923. évben Vinkovcén — ahol már mint államrendőrségi detektív működött — felszállt egy vonatra, hogy vizsgálja az utasok igazolványát. Ezzel az alkalommal Proppcr Miksa utas pénztárcájából, igazoltatás közben, egy darab száz dinárost ellopott. 1923. év augusztusában már Szuboticán működött, mint az itteni államrendőrség detektivje. Ebben a minőségében Macskovics Vera kereskedésébe bement és ott nagy mennyiségű árut foglalt ie azzal, hogy az csempészett áru. Az üzlet tulajdonosnője felmutatta a vámdeklarációkat és eredeti számlákat. Ez mit sem használt és Pizsurica kijelentette, hogy ha nem fizet Macskovicsné 3000 dinárt, elszállítja az árut és súlyos büntetést szabnak ki rá. Erre megkapta a pénzt. Ismeretes Pizsurica szereplése a Friedmann-féle ügyben, amelyben többek között Kellert Benő dr. ügyvéd ellen is hamis vádakat koholt. azt állitván, hogy neki 9000 dinárt ígért, ha azt vaTlja a vizsgálóbíró előtt, hogy Lumulov Friedmanntól 150.000 dinárt kizsarolt. A vádiratban az ügyészség a Balkancikket is vád tárgyává teszi azon a címen, hogy a detektív ebben volt főnökét megrágalmazta. A vádirat ismertetése után Pizsuriedt hallgatta ki a biróság. Minden vádat tagad, bár beismeri, hogy egy beogradi zenésztől 1000 dinárt felvett. de nem akarta megcsalni, igyekezett megszerezni a kávéház-engedélyt. A Friedmann-ügyben azért tett beismerő vallomást, mert bántalmazták a rendőrségen, a vizsgálóbíró előtt azonban mindent visszavont. A tárgyalást déli egy órakor megszakította az elnök és folytatását junius 30-ra. hétfőn reggel félkilenc órára tűzte ki. Két vajdasági magyar centrum Sztárakanizsai és debeljácsai képek A »Bácsmegyei Napló« két évvel ezelőtt sorozatos cikkekben ismertette a vajdasági városok életét s megemlékezett Starakanizsa és Debeljácsa fejlődéséről is. Ezúttal beszámolunk azokról a változásokról, amelyek azóta a két város életében történtek. Sztarakanizsa. Sztarakanizsa csendes, tiszta, szélesuccáju tiszaparti város. 15 évvel ezelőtt még nagyközség volt. Rendezett uccáit gyönyörűen {ásították. A Tisza és a Népkert határolja. Népkertjéhez fogható — ha nem a terjedelmét, harendclkező mükedveiőgárdája és mintegy háromszáz tagja van. Van még Debeljácsának Kaszinója, Magyar Kulturegylete, Általános Kulturegylete, Vadászegylete, Dalegylete és Legényegylete és Izraelita Jótékony Nőegylete. A kávéházi élet is olyan ebben a. D utcai András tiem rendezettségét és ápolását tekintjük — nincs még egy a Vajdaságban. Ez Bednárz főkertész érdeme. A Népkert közepén a Csodafürdőben sok reumás keres és talál gyógyulást. A város határa: 32.000 katasztrális hold. Gabonán kívül főleg dohányt és cukorrépát termelnek. A város hasznavehető jó termőföldjét már lefoglalta az agrárreform, csak a rétnek egy része és az ártér maradt meg. Ezért küzd lakossága a 100%-os pótadóval, pedig azelőtt csak hírből ismerte a pótadót. Lakóinak száma: 19.000. Ebből magyar: 18.000. Szerb: 1000. Van öt római katolikus, egy görög-keleti és egy zsidótemploma. A város élén Pánits Antal polgármester áll, aki nagy tudásával, humánus gondolkozásával és igazságosságával a város osztatlan szeretetét és nagyrabecsülését vivta ki, A főkapitány Lcpedát Milivoj, akinek valamikor igen szép magyar versei jelentek meg Nagyváradon. Kevés rendőrével mintaszerű rendet tart fenn. Vukov és Pahnar tanácsnok, Nikolics főjegyző, dr. Sód főügyész nemcsak hivatalos kötelességtudással, hanem emberszeretettel is intézik a város ügyeit. Az iskolázásra a város mindig nagy gondot fordított. Egy polgári iskolája, 28 elemije és egy zárdája terjeszti a műveltséget. A polgári iskola igazgatója: Szagmeiszter Gyula. Zárdáját főleg bánáti bentlakó tanulók látogatják. Van két bankja, egy szövetkezete és egy magánbankja. Kereskedelme nem lendülhetett fel. Szentával és Szuboticával nem birja a versenyt, határa tarkább Szentára, Csantavérre, Topolyára fgravitál. Négy nagy gőzmalma, fűrésztelepe, két téglagyára van. Nemzetiségi kilengések nincsenek. Ezt a városi tanácsnak és a nép józanságának lehet köszönni. Népe nagyon vallásos, Márton Mátyás római katolikus prépostplébánost és Petrovics Jefta görög-keleti esperesplébánost nagyon kedvelik híveik. Tüzoltótestülete Budapesten, Brassón, Győrött és a tűrini világversenyen első dijat, aranyérmet, 1000 lírát és parancsnokuk Ádám Samu, ezüst érmet nyert. Jelenleg Popovics Dusán a parancsnoka. Kaszinója hetven éve áll fenn, elnöke: Pánits Antal, kereskedelmi egyesülete (elnöke: Fehér Ferenc), ipartestülete (elnöke: Agbctba Mihály), magyar és szerb olvasóköre és sajnos, a gazdák széthúzása miatt két gazdaköre van (elnökök: dr. Dukai Adolf és Fratricsevics). A kanizsai sportegylet szépen rendezett pályával rendelkezik. Werner plébános buzgó és hozzáértő vezetője a dal és zeneegyletnek. A műkedvelők közül kiválnak: Reisinger Lipót és neje, Kalopper- testvérek, Bruck Erzsébet, Szűcs Péter, Molnár Imre, Vcs István, Sárkány Péter. A katolikus nőegyletnek Tripolszkiné, a szerbnek Pánits Antalné, a zsidónak Weiszbergerné az elnöke. A volt szegényházat gyermekmenhellyé alakították át, 200 gyermek nyer benne itt elhelyezést. Kanizsa kicsi kórházat mintaszerűen vezetik. A városhoz tartozik Adorján és Oromhegyes. Minden jótékonysági és kulturális Márton Mátyás prépost mozgalmat melegen támogat ós vezet Pánits Antal és neje, Huszágh Istvánná, dr. Roxer Gyuláné, Petrovits Jeftáné. Bár Kanizsa város, községi jellegét még sokban megtartotta. Az élet csendes, nagyobb emóciók ritkák, az emberek nem politizálnak, hanem végzik saját ügyes-bajos dolgukat, növelik kis gazdaságukat, szépitik kedves 1 városukat. Fájdalom, a kivándorlás ezt a várost is kikezdte. Debeljácsa. Másfélsizázesztendő előtt jött létre ez a tiszta magyar, református község és egy Debeli Jása nevű kocsmáros nevéről keresztelték ei. Debelj ácsát, amelynek neve Torontálvásárhely, előnyös fekvése és népének vendégszerető természete egy nagy vidék gazdasági központjává tették. A torontáivásárhelyj vásárok messze földön híresek voltak. A debeljácsaiak élénk társadalmi és kulturális életet élnek. Egyletei közül a legrégibb az Iparegylet, amelynek saját háza, dalárdája, külön színpaddal Gacsal János református lelkész nagy magyar községben, akárcsak valamelyik bánáti városban. A délutáni alsós-, dominó- és sakkpartinak éppen olyan törzsasztala van, mint amilyen hangos a. »börze-asztala Tóth Ferenc, a debeljácsai magyarság vezetője Kereskedelmi és ipari életének élénkségére jellemző, hogy a kereskedők és iparosok grémiumot alkotnak, amelynek elnöke Jovanovics Jován gyógyszerész és gyógyárugyáros. Ipartelepei közül fölemlítendő a Meisler-féle cukorkagyár és Sugár és társai téglagyára. Legnagyobb pénzintézete a 24 millióval alakult Hitelbank, amelynek kebelében működik a Bánáti Ipar és Kereskedelmi R.-T. Horváth István bíró A magyarság vezetői Szenti Imre és Tóth Ferenc. A kálvinisták lelkésze Gacsal János, akinek nevéhez fűződik a Kaszinó és a Magyar Kuituregyesület megalakulása. A helyi közigazgatást tszákovics Péter községi jegyző intézi. A község a kovacsicai járáshoz tartozik, amelynek élén Kolarovics Dusán főszoigabiró működik a lakosság teljes megelégedésére. g| MÜLA3ÁK WMM m ÖKEZEKl |H EGYENESTARTÓK, SCHÖNBRUNN SUR OTIC PAŠIĆEVA PLICA J- SZÁM.. - TELEFON I-
