Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-26 / 173. szám
4 oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. június 26. Újságírás és tiizkárbiztositás Karancsi és debelj'ácsai magyarok az álhisrlapiró ügynökök ellen sértő, provokáló hangon beszélt Debeljacsáu Mihaldzsics főbiróhelyettessel, majd kirohant a föbiróhelyettes szobájából és a folyosón tartózkodó emberek előtt a következő szónoklatot tartotta: — Ugy-e jól megmondtam neki? Ezt Minima non curat praetor. Ez az elv vezetett bennünket akkor, amikor szó nélkül eltörtük a »Hírlap« cimü helyi lapnak néhány nap óta következetesen folytatott gyanúsításait és rágalmait. Nem akartunk látványosságot rendezni abból, hogy két magyar j lap veszekszik és nem akartunk a Hírlap | »kitartó« barátainak örömet sze-1 rezni azzal, hogy mi viaskodjunk azért, hogy nekik az ujságkiíartás kevesebbe kerüljön. Éppen ezért szóra sem méltattuk azokat a háriádákat, amelyekkel egy szükebbkörü érdekeltség vállalkozása az utóbbi időben az egész Vajdaságot telekürtüii. Ezt a lapot néhány nagybirtokos tartja ki szereplési viSzketegségből és az agrárfeudaiizmus ériekeinek védelmére. Hegy nekik a mulatság kevesebbe kerüljön, lapjukat úgy akarják feltüntetni, mintha az a magyarság lapja volna és ezt a jámbor, unalmas, rendes-rendezetlen vallásu újságírók és ügynökök által szerkesztett és terjesztett újságot minden alap nélkül irredenta és antiszemita lapnak hirdetik, nem törődve azzal, hegy az irredentizmus és a felekezeti gyűlölet vádja ez által a magyarságot is sújtja. Nem tartozik ránk, hogy ez a lap a tudatlanság rosszhiszeműséggel töltött bombáit dobja a magyar- } ság sorai közé. Az is hidegen hagy bennünket, hogy vurstliszerü reklámjaiban a magyarság egyedül üdvözítő orgánumának hirdeti magát és minden más magyar lapot, a magyar álláspont feladásával, a jugoszláviai magyar nép önérzetének tudatos elgyengitésével vá- 3 dől. Miért ne éljen tiz-tizenkét nagy-! birtokos és birtokos-fullajtár szegény í újságja’ ezekkel az eszközökkel? Most sem leckéztetés okából tesszük j mindezt szóvá, hanem a baranyai és j bánáti magyarság sürgető kívánságának 1 teszünk eleget, amikor dokumentáljuk, hogy az ország komoly és felelősségérzettel dolgozó magyar sajtója nem azonosítja magát azokkal a sajtókalandorokkal, akik kicsinyes érdekekből á jugoszláviai magyar nép nyugalmát háborgatájk. Baranyába kiküldött hirlapiró-kollegánknak a karancsi közállapotokról Írott cikkébe kötött bele legutóbb a »Hírlap«, amely szenzációs információit biztosítási ügynököktől és hirdetési akvizitőröktől szerzi be. Távol áll tőlünk, hogy a biztosítási és hirdetési ágensek kereskedelmi tevékenységét lebecsüljük, azonban azt tartjuk, hogy jobb ha az újságot újságírók, a biztosítási kötvényeket pedig a biztosítási tisztviselők Írják s nem megfordítva. Baranyába küldött munkatársunk karancsi cikkébe commis vcyageuri alapon, gyanúsításokkal fűszerezve csu- i yán belecáfoltak és hamis biztosítási uiánlat — pardon — hamisított információ alapján súlyos- vádat kovácsoltak ellenünk. Nem akartunk válaszolni a kirohanásra, de karancsi magyarok kérésére kénytelenek vagyunk közölni az alábbi nyilatkozatot, amely nem kitalált kezdőbetűkkel — mint a »Hirlap«-nál szokás, — hanem teljes névaláírás okkal van ellátva; Nyilatkozat. A Szuboticán magyar nyelven megjelenő »Hírlap« junius 17-ikén megjelent 18-iki száma »Színes kép a konszolidációról« címen állítólagos kiküldött tudósítójának jelentése alapján cikket közöl Karancs község közállapotairól. Mi alulírott karancsi adófizető magyar polgárok, akiknek a község életére közvetlen befolyásunk van, kötelességünknek tartjuk az alábbi nyilatkozatot tenni: Nem tesz a karancsiaktiak jó szolgálatot az a lap, mely nem létező »jegyző kisasszony«-ról beszél és azon kesereg, hogy Karancson nincs rend A múltban tényleg) voltak kifogásolni valók, de ezeket! sorra kiküszöbölték azok. akik aj még fennálló kívánságokat is orvo-ä solni fogják. A megtámadott magyar újságíró — aki nemcsak azért magyar, mert magyar lap munkatársa —• nem is említette a karancsi elöljáróságot, de igen helyesen elismerte Siköpária Bogdán jelenlegi j jegyző tapintatos működéséi. A karancsi közállapotok igenis jj javulnak. Ezt a javulási folyamatot! gátolják meg azok a kapkodva j összehevenyészett cikkek, amelyek j a község nyugalmát akarják meg-1 bolygatni. Mi tudjuk, hogy voltak és j lesznek emberek, akiknek mindig í fájni fog a társadalmi béke és akik | a háttérből belerúgnak mindenkibe, | aki a megértés, a jóakarat és a mér-jj sékelt politika híve. Magyar lelkiis- j méretünk tudatában arra kérünk | mindenkit, ne bolygassa ok nélkül ■ a kialakulni kezdő békét. Kímélje meg Karancsot a Hírlap, amely haragszik rá, mert egyre kevesebb anyagot szolgáltat neki. Alulírottak kérik ezen nyilatkozatnak a Bácsmegyei Naplóban való felhasználását. Karancs, 1924 junius hó 20-án. Kerekes József. Kedves Sándor, Kaszaij József, Móricz Péter. Csá-1 szúr József, Fischer János. Egercz f Ferenc, Kúszó József. Denies Ádám, j Nagy József. Nagy Gyula. Varga József. * Nyilatkozatot küldtek be hozzánk Delelj ácsáról is azzal a kinos incidenssel kapcsolatban, amelyet a »Hírlap« a sajtószabadság országraszóló sérelmének | fújt fel. A hosszú nyilatkozat közlésére íl nincs helyünk és ezért csak a lényegét f ismertetjük. Pető Gergely, aki szükség esetén a Petrovics nevet is használja, sem Pető, sein Petrovics, hanem Pollik, foglalkozására nézve pedig nem újságíró, hanem biztosítási ügynök. A »Hírlap« által hírlapíróvá ütött vigéc csak én merem megmondani. Hiába, a »Hírlap« a legkiválóbb újság, a többi mind rongy hozzá képest. Mint látják, mi szembe merünk szállni mindenkivel. S hogy megmutassa milyen hatalom ő, újra bement a jegyző szobájába, a kalapját nem vette le, zsebredugott kézzel elkezdett ordítani, hogy elcsapatja a főszolgabírót, sőt , az ott jelenvolt szolgabirót kvalifikáihatatlan sértésekkel illette. Erre a íőbiróhelyettes hatósági személy megsértése címén előállittatía és minthogy Pető Gergelynél csak egy Petrovics Gyula és egy Julie Pollák névre kiállított pecsét nélküli igazolvány volt, s igy nem tudta magát az illető igazolni, előállittatta a kovacsicai főszolgabirósághoz. Ez történt. Mindaz amivel ezt a tényállást a »Hírlap« másfél oldalon keresztül felcifrázta, szenzációhajhászó valótlanság, ami csak arra jó, hogy a magyarságot irritálja békés munkájában. Ez a határozatlan nevű és foglalkozású ur egyetlen órát sem töltött bezárt vasajtó mögött a kovacsicai községi fogdában (egész Kovacsicán nincs — vasajtó), hanem reggelig a csendőr őrszebában volt őrizet alatt. A debeljácsiak elképedve olvasták a rémregényt, amelyben a főbíró mint mitugrálsz »főszolgabirócska« szerepel, a kis Pollák pedig mint nagy magyar nemzeti hős forgolódik* Ehhez még csak azt fűzzük hozzá, hogy nem Pollák ur a hibás. Ö mint agilis ügynök nem tudhatja, hogyan kell mozogni a neki kiutalt hírlapírói álruhában. A felelősség azt az immorális lapvezetést terheli, amely hirdetések, előfizetések és biztosítások gyűjtésére hivatott ügynököket újságírói minősítéssel és hatáskörrel szédít meg, ezzel az újságírói kar reputációját csorbítja és a magyar újságírás amúgy is nehéz helyzetét súlyosbítja. Belgium csatlakozott az angol-francia állásponthoz Macdonald Európa uj lelkiállapotának kialakulásáról Brüsszelből jelentik: Herriot és Theunis tanácskozásairól a következő hivatalos kommünikét tették közzé: Herriot francia miniszterelnök jelentést tett a belga miniszterelnöknek a Chequers-ben folytatott megbeszélésekről. amelyek reményt nyújtanak az Anglia, Franciaország, Olaszország és Belgium közötti szoros együttműködésre a szakértői vélemény keresztülvitelének gyors biztosítása tekintetében. A miniszterek megvizsgálták a legközelebbi szövetségközi konferencia főbb pontjait, igy a zálogok kicserélésének kérdését és megerősítették azt a közös akaratukat, amely a Németország lefegyverzésére vonatkozó határozatok keresztülvitelére irányul. A megbeszéléseket az őszinte barátság s kölcsönös bizalom szelleme lengte át és azt a benyomást keltették, hogy a tárgyalások számbavehető eredménnyel zárultak. Herriot a tanácskozás után kijelentette a rá váró újságíróknak, hogy a tanácskozások eredményével nagyon meg van elégedve. Theunis belga miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a tanácskozásokon nem érintették a versaillesi békeszerződés módosításának kérdését. Macdonald ' újabb békeszózata Londonból jelentik: Macdonald miniszterelnök Glasgowban, ahol díszpolgárrá választották, beszédet mondott, amelyben többek közt Anglia külpolitikájával is foglalkozott. — Külpolitikai viszonylatban — mondotta —, igyekezni kell a keres-I kedelem szabadságát biztositant és Párról gondoskodni, hogy a dolgozó I név munkájának gyümölcse ne pa- I zarolódjék el katonai készülődésekére. amelyek fölöslegesek, ha a világ I visszanyeri régi józanságát. I — Tiszta meggyőződéssel remé- 1 lem. hogy az eddig végzett munka I eredményeképpen uj lelkiállapot fog I Európában kialakulni. Ha a véletlen I szerencse vagy a Gondviselés enl gém jelölt ki arra. hogy eszköz Ie- I gyek ennek a sóvárogva óhajtott [ lelkiállapotnak megteremtésére, egy j olyan lelkiállapotnak, amely abban j áll. hogy az európai kérdéseket ki\ méletesebben és barátságosabban í kezeljük, akkor boldognak fogom i magamat érezni, mert tudom, hogy ezzel hazám és az egész világ érdekeit szolgáltam. Angol-francia jegyzék a német nacionalizmus ellen Berlinből jelentik: Marx birodalmi kancellár átvette az angol és a francia jegyzéket, amely a katonai ellenőrzésről szól. Ez a diplomáciai komány Chequers-ben kelt. Herriot és Macdonald aláírását viseli s bevezetésében kifejti, hogy a szövetségesek attól tartanak, hogy Németország a katonai ellenőrzés tekintetében hozzáintézett legutolsó jegyzékre talán nem adhat beleegyező választ és a szövetségesek a német nacionalista szervezeteknek egyre növekvő aktivitása miatt is aggódnak. amely sokkal szernbeszökőbb, semhogy szemet lehetne hunyni előtte Kifejti a jegyzék, hogy minden újabb vétség, amely a versaillesi szerződés ellen irányulna, éppen most. mikor alapos remény van arra, hogy a űaives-javaslat megvalósítható s igy a jóvátételi probléma véglegesen megoldható, súlyos I teherként nehezednék a nemzetközi helyzetre s rámutat a jegyzék, hogy Anglia és Franciaország semmi. esetre sem kíván a német birodalmi I kormánynak nehézségeket okozni vagy a katonai ellenőrzést a szükséges mértéken túl meghosszabbítani. sőt ellenkezőleg az a szándéka, 1 hogy visszarendeli a katonai ellen- I őrző bizottságokat s feladatukat a ! lehető legrövidebb időn belül át I akarja ruházni a Népszövetségre. Németország teljesíti a nagyköveti tanács feltételeit ! Londonból jelentik: A londoni la|pok értesülése szerint a német korj hiány az angol-francia lefegyverzési j'jegyzék következtében elhatározta, ä hogy elfogadja a nagyköveti ér teil kezletnek a katonai ellenőrzésről I szóló jegyzékében foglalt feltételeiket. Németország a feltételek elfő gadását junius végéig tudtul ad.ia az antanthatalmaknak-— ..—«aMa—BMHBBBBSECtM—■■ Ujahb afférok I keletkeztek a Prőnay-ügyböl I Nagy Pál altábornagy provokállatia Windischgraetz he -cégét s Szmrecsányit Budapestről jelentik: Kabarébohózatba illő módon szaporodnak az ismeretes Prónay ügy mellékhajtásai. Báró Nagy Pál altábornagy, aki titkos parancsában megtiltotta a magyar tisztikar tagjainak, hogy Prónay Pál volt alezredessel és két párbajsegédével, dr. Rácz Vilmossal és báró CoilüS Tiborral megverekedjenek, mostprovokáltatta Prónay újabban megnevezeti segédeit, Windischgraetz Lajos herceget és Szmrecsányi György volt nemzetgyűlési képviselő'. Windischgraetz és Szmrecsányi ugyanis abban a levelükben, amelyet mint Prónay segédei felükhöz intéztek, báró Nagy Pál eljárását éles kifejezésekkel illették, amelyeket báró Nagy Pál magára nézve sértőknek talált és ezekért herceg Windischgraetz Lajostól, valamint Szmrecsányi Györgytől lovagias elégtételt kért Hetlebronth Antal táborszernagy és Gtiyon Richárd altábornagy utján. Windischgraetz Lajos herceg, aki nem tartózkodik Budapesten, hanem csak csütörtökön érkezik haza Becsből, még nem nevezte meg segédeit. .Vele együtt nevezi meg megbízottait Szmrecsányi György is. Az újabb lovagias ügyekkel egyidőben egyoldalii befejezést nyert báró Nagy Pál altábornagynak dr. Rácz Vilmossal való afférja. Rácz uj megbízottai, Teleki Ákos gróf és Hencz Károly dr. volt nemzetgyűlési képviselő levelet intéztek felükhöz, amelyben kijelentik, hogy Nagy báró lovugiatlan viselkedése lehetetlenné teszi a Rácz—Nagy-afférnak lovagias utón való elintézését. Valószínű, hogy Nagy Pál báró ezekután Hencz Károlyt és Teleki Ákos grófot is provokáltaíja
