Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-24 / 171. szám

Pošiarma plaćeaa u gotovom Ára egy és fél dinár V \o> í Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep íjtíq Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Suhotica, KEDD, 1924 junins 24. 171. szám délben őség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotíca, Aleksandrova nl.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciere-palota) A kereskedők tüntetése Nem szabad lebecsülni annak az akciónak a jelentőségét, amit a Vajdaság kereskedőinek elke­seredése a napokban tüntető de­monstrációvá szélesített ki. A ke­reskedők a gyakorlati élet em­berei. A kereskedők csak akkor politizálnak, ha a politika a bő­rükre megy. Egyetemes és nagy­jelentőségű érdeknek kell anna! lenni, ami az egész kereskedő osztályt meg tudja mozdítani s tiltakozó demonstrációra tudja bírni. Ha a kereskedő az üzletét bezárja, az vagy gyásznak, vagy a csődnek a jele. He a kereske­dők az üzletük bezárásával tilta­koznak, akkor nagyon szembeöt­lően demonstrálják azt, hogy exisz­­tenciájukat fenyegeti a tiltakozá­sukat kikényszerítő jogállapot. Köteteket lehetne már össze­írni azokról a panaszokról, ame­lyekben a Vajdaság kereskedői sírták el a mindenkori pénzügyi politika kisérletezései ellen pa­naszukat. A kereskedőkre való­ban rájár a kincstár szekerének rudja. Ennek első oka kétségte­lenül az, hogy a kereskedőket ta­lálja meg legelőször a pénzügyi adminisztráció s a kereskedőket lehet leggyorsabban fizetésre kényszeríteni. Általános emberi okok teszik érthetővé a fiscusnak azt az eljárását, hogy onnan vesz, ahol leghamarabb talál. Az adó­szedőknek csak ki kell nézniök az ablakon, fényes cégtáblák és gazdag kirakatok kínálják föl az adóalanyokat és adótárgyakat. Hogy mi van a cégtáblák és ki­rakatok mögött, mit érdekli az az adószedőt. Ez az eljárás még menthető volt akkor, amikor a nagy pénz­bőség és a nagy áruhiány kiváló konjukturákat teremtettek. A gaz­dasági élet dezoiáltsága óriási jövedelmeket teremtett s olyan uj existenciákat vetett fel, hogy az uj vagyonok és uj jövedelmek megrázkódtatás nélkül tudták vi­selni a közterheket. Most azon­ban a kereskedőkre — elmond hatjuk kivétel nélkül — sokka rosszabb idők járnak, a konjuktu­­rális jövedelmeknek régen vége van s még nem érkezett le e a forgalomnak, a pénzpiacnak s a íinancpolitikának az a stabili­tása, mely a polgári munkának a polgári jövedelem biztonságát megadja. A közterhek mértékét a hochkonjukturák emlékei befő lyásolják még akkor is, amikor a a tisztes kereskedő legitim és il­legitim költségekre már régen elfizette a bő évek gyümölcsét s amikor a tisztes polgári haszon még nem elég az existencia kon­zerválására s a mindennapi élet' szükségletek fedezetére. A kereskedők akciója lényegé ben nem is akar mást, csak azt, hogy a kormányzat az államha­talom eszközeivel teremtse meg azt a helyzetet, mely lehetővé teszi a tisztes kereskedőknek fog­lalkozásuk tisztes folytatásét. A mig azonban a pénzpiac olyan, hogy elsőrendű bonitésu keres­kedők havi 3—4 százalék mellett jutnak csak pénzhez, amig az uzsoratörvény rendelkezései már csak a gyerekkori emlékek közé tartoznak, amig a kereskedők ta­vasszal kapják meg a korcsolyát s Ősszel a szalmakalapot, mert hóna­pokig tarthat, amig a vámhivatal s olykor hetekig, amig a posta „ke­zeli" a csomagokat s amig a keres­kedőknek álláspénzekbe és fek­­bérekbe kell eifizetni a kikalku­lált jövedelmet, addig a keres­kedők méltán dörömbölnek kivan ságaikkal a kormány kapuin s joggal az államhatalom beavatko­zásétól remélik és kívánják a se­gítséget. Arról nem is akarunk most be­szélni, hogy milyen társadalmi terhei vannak a kereskedőknek. Akárkinek akármilyen gyűjtési akció jut az eszébe, a kereskedő­ket házalják végig. Ez is érthető, mert kiutazni a földbirtokosokhoz sokkal több fáradsággal, költség­gel és sokkal kevesebb kilátással jár, mint végigsétálni a Fő-uccán s befordulni az üzletekbe. De ha ennyi érthető oka van a kereske­dők terhének, érthető lenne az is, kogy az államhatalom segítségére siet legpontosabb, legkészsége­sebb és legfizetőképesebb adó­sainak. A fejőstehenet jól keli tartani. Meleg szimpátiával kisérjük a kereskedők akcióját. Szeretnénk, ha nemcsak a drágaségi törvény alkalmazásával, nemcsak az alkot­mány rendelkezésein túl munka­szüneteket rendelő helyi intézke­désekkel s nemcsak az adóvégre­hajtókkal kerülnének az állam­hatalommal kapcsolatba, hanem azzal is, hogy meghallgatják jo­gos kéréseiket és teljesítik mél­tányos és kiérdemelt kívánsá­ga, kát. Életbelép a kedvezményes vámtarifa a S. H. S. királyság és Magyarország között A két ország julius 1-étői kezdve kölcsönösen a legalacsonyabb vámtarifát alkalmazza — A belpolitika hirei Beogradból jelentik: Pastes mi­niszterelnök blédi utazása, ame­lyet mér nagyon türelmetlenül várnak az összes politikai körök­ben, még a mai napon sem kö­vetkezett be. Az utazás halaszt­­gatása természetesen sokféle kom­binációra ad alkalmat. Legvaló­színűbbnek az a verzió látszik, hogy Pasics elutazása előtt még tisztázni akar néhány kérdést ma­gában a kormányban, különösen az esetleges uj választási kormány összetételének kérdését. Pasics a mai nap folyamán a minisztertanácsot nem hívta össze ülésre, viszont a kormány egyes tagjaival folytatott beható eszme­cseréket úgy a délelőtti, mint a délutáni órák folyamán. Az ellenzéki blokk soraiban az idegesség napról-napra fokozódik, különösen Radios moszkvai nyi­latkozatai folytán. A kormány sajtója ügyesen kihasználja a Ra­dies legújabb kirándulása állal keltett zavart és ennek máris mu­tatkozik a hatása az ellenzék polgári tömegeiben. Úgy látszik, Radics pártja is nehezen fogja bomlási jelenségek nélkül kiáltani azt a rázkódtatást, amit a pártnak a moszkvai parasztinternacionálé­­hoz való csatlakozása jelenteni fog. A politikai élet homlokterében a sabáci népgyüiés áll. Sabác Veljkovics Vojának, a Davidovics párt egyik legtekintélyesebb tag­jának kerülete s így általában a Davidovics frakció vereségének tekintik, hogy Pribicsevicsék ezt a nagy sikerrel végződő népgyü­­lést megtarthatták. A népgyülé­­sen Pribicsevics és Vilder állam­titkár voltak a szónokok, akik különösen Davidovicsot támadták feltűnő élességgel, Davidovicsot Kerenszkihez hasonlították s azt fejtegették, hogy Davidovics, ha az ellenzéki blokk kormányra kerülne, épen úgy készitené elő a bolsevizmust, mintahogy azt Kerenszki tette. Egy zagrebi esemény is sokat szerepelt a politikusok megbeszé­léseiben. Zagrebben ugyanis a rendőrség feloszlatta az állami szolgák egyesületét s az egyesü­letnek vezető tagjait letartóztat­ták. Az egyesület ellen, mint a hivatalos kommüniké közli, bizo­nyítékok merültek fel abban az irányban, hogy vezetői a katonai és esendőn laktanyákban állam­ellenes propagandát folytattak. Röpiratokat osztogattak, amelyek az engedelmesség megtagadására s a horvét parasztpárt támogatá­sára hívták fel a fegyveres erő tagjait. Az egyesület vezetői kö­zül többeket tetten értek, amikor a lázitó tartalmü röpiratokat a egyes kaszárnyákba becsempész­ték. Elkészült az SHS. király­ság és Magyarország ko­zott a vámszerződés Budapestről jelentik; Héttőn délelőtt jegyzékváitás folyt la Daruvdry külügyminiszter és Po­­povics Tisa budapesti jugoszláv követ között. A kölcsönösen ki­cserélt jegyzékekben az SHS. ki­rályság és Magyarország kormá­nya kijelenti, hogy a két állam közötti kereskedelmi forgalomban az áruk elvámolásánál julius 1-étöl kezdve kölcsönösen a legtöbb ked­vezményt biztosítják egymásnak és a legolcsóbb vámtételeket fogják számiíani. A megállapodás a két állam közötti kereskedelem tekintetében igen nagyjelentőségű, különösen az iparcikkeknek Magyarországból való behozatala tekintetében. — Ausztriával, Németországgal és Olaszországgal szemben ugyanis az SHS. királyság már régebben biztosította az olcsó vámtarifákat, mig a Magyarországból behozott áruk után a magasabb vámtarifát kellett fizetni. Emiatt a magyar­országi iparcikkek behozatala a minimálisra csökkent az osztrák, német, olasz és egyéb külföldi árukkal szembe a. A trianoni békeszerződés csak egyoldalúan, az SHS. királyság számára biztosította a legtöbb kedvezményt a Magyarországra történő szállításoknál, a legutóbbi beogradi és budapesti jugoszláv­­magyar kereskedelmi tárgyalások során azonban e tekintetben meg­egyezés jött létre és a beogradi kormány a magyar áruknak is meg­adta a vámkedvezményt. Ez a meg­egyezés azonban csak akkor lép életbe, ha a Beogradban és Bu­dapesten kötött szerződéseket a két állam törvényhozása ratifi­kálta, miért is a megbízottak meg­állapodtak abban, hogy kormá­nyaik rendeleti utón már előzetesen engedélyezik az olcsó vámtarifái. A budapesti hétfői jegyzékváltás en­nek a megállapodásnak volt az eredménye, amely lehetővé teszi, hogy az SHS. királyság és Ma­gyarország között intenzivebb ke­reskedelmi forgalom fejlődhes­sen ki. Betiltott horvát lap Spiitből jelentik: A spliti ható­ságok betiltották a Splitben meg­jelenő Hrvatski Rijecs cimü Ra­­dics-párti lapot, mert legutóbbi számában dinasztia- és állam­ellenes cikkeket közölt. A lap ki­adói most Hrvatska Sloga címen uj lapot indítottak, amely hasonló tendenciával ir. Bulgária nyomoztat Miljkovics ezredes betörői után Jugoszláv politikai körökben nagy megnyugvást kelt, hogy a bolgár hatóságok a legszigorúbb vizsgálatot rendelték e! a Miljko­vics ezredes, katonai attasénái el­követett betörés tetteseinek kézre' kerítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom