Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-21 / 168. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 junius 21 Iitva egy becsületes, nemes, tisztalelkü és okos, fiatal hivatalnok, aki csupa igazságérzés, tehát legalább szóban, azonnali bosszút áll a rendőrkapitány minden hitványságán. A darab meséje egyszerű, de azért nagyon mulatságos. Az ötletes dialógokban pedig sokszor meglepően bátor ki a kisérettségit a 4. osztály elvégzése után. amit a Vajdaságban már életbe léptettek. Szükségesnek tartják, hogy a polgári iskolai tanerők megfelelő kiképzése érdekében magasabb pedagógiai tanfolyamokat létesítsenek. A tanárok elégedetlenségüknek adnak kifejezést amiatt, hogy az uj tisztviselőtörvény igazságtalanul és képesítésüknek meg nem felelően kategorizálja őket és követelik a kormánytól sérelmeik orvoslását. Elhatározták, hogy a polgári iskolai tanárok hivatalos lapját. a Gradjanska Skolđ-t továbbra is havonta egyszer fogják Mariborban kiadni. Este a noviszadi tiszti otthonban kétszáz terítékes bankett volt a kongresszus résztvevőinek tiszteletére, amelyen Noviszad város nevében Stefanovics Zsarkó polgármester üdvözölte a tanárokat. A vendégek szombaton megtekintik Noviszad város nevezetességeit és Petrovaradint. vasárnap pedig Beogradba utaznak a polgári iskolai tanulók országos rajz- és ipari kiállítására. Peronoszpora pusztítja a baranyai szolokét A peronoszpora évtizedekkel ezelőtt már temérdek kárt okozott a baranyai szőlőkben. A baranyai szőlősgazdák szakszerű permetezéssel leküzdötték a peronoszpora veszedelmet. Az idén azonban olyan hatalmas mértékben ujult ki a peronoszpora. hogy azzal szemben, a permetezés sem használt. A szőlőbetegség különösen Vörösmart. Csuza, Sepse, Kő és Karancs szőlősgazdáinak termését sújtja. Az idén nem igen szüretelnek a baranyai szőlőkben. A peronoszpora ilyen nagymértékű elszaporodásának oka az. hogy az árvíz folytán nedvesebb lett a talaj s sokkal alkalmasabbá vált a pusztító gombák kifejlődésére. A baranyai lakosság, amelynek vagyonából temérdek sokat pusztított az áradás, most újabb s nehezen kiheverhető gazdasági krízis előtt áll. Az öt község lakosságának főjövedelme a bortermelés volt s ha ez válságba kerül, akkor megint egy sereg vajdasági magyar foghat vándorbotot a kezébe s kelhet útra Amerika felé.----- ——a—BE8———”—*°**1,1 A fekete banda Rendőrminiszter szatirikus vigjátéka a rendőrségről Vigjátékirók, humoristák és egyéb szatirikusok nem egyszer tollúk hegyére tűzték már a rendőrség intézményét és Courteiine „A rendőrfőnök jó fiú“ cimü bohózata egyáltalán nem áll egyedül ebben a nemben, de az még nem igen fordult elő idáig, hogy aktív rendőr főnök tépázta volna meg a színpadon a szatíra fegyverével a rendőrség féltett presztízsét. A kolozsvári szinház legutóbbi bemutatójának, „A fekete banda“ cimü vígjátéknak, amely vitriolos gunynyal figuráz ki egy rendőrségi hivatalt, meg van az a pikantériája, hogy olyan valaki irta, akinek nincs kevesebb köze az ország rendőrségéhez, mint a pápának az olasz papsághoz. Romulus Voinesca ugyanis Románia központi vezérfelügyelője. Rendőr miniszter, mini amilyen Fouché lehetett Napoleon idejében. A darabja pedig kaján szatiráju támadás — a vezetése alatt álló intézmény ellen . . . Trotlovics kerületi rendőrkapitány a vígjáték hőse. Egy korrupt, buta és műveletlen fráter, aki a maga aljas ambíciójában fclsülve, valami teljesen ártatlan, szegény kandiét tartóztat le és kinoz meg, mert hozzá hasonló ostoba detektivje úgy szállítja be a rendőrségre, mint a félelmes „Fekete banda“ főnökét. Förtelmes ez a figura, annál tálatosabb, mert szembe van vele álszociális igazságokat mondanak ki. A közönségnek elképzelhető módon tét szett a rendőrminiszternek színpadra átdolgozott véleménye saját közegeiről és „A fekete banda“ emlékezetes sikert aratott. A nézők sokszor lámpák elé hívták a szereplőket. A darabot Kádár Imre fordította magyarra. Herriofnak bizalmat szavazott a francia kamara A francia miniszterelnök a német demokráciához apellál Párisból jelentik: A kamara csütörtöki interpellációs vitája pénteken a hajnali órákig tartott. Egymásután szólaltak föl: Bokanovszky, Auriol. Faure, Le Trocquer és két Ízben Herriot miniszterelnök. Késő éjszaka már fáradt volt a Ház és hosszabb szünet következett, majd az ülés megnyitása után Herriot újból szót kért, hogy válaszoljon Le Trocquer volt közmunlcaminiszternek. A miniszterelnök vádat emelt a francia nagyipar ellen, hogy önző érdekekből visszavonta a megrendelések nagyrészét, amelyeket a német anyagi szállítások keretében kellett volna megkapni. Ami Maginot-nak azt a követelését illeti, hogy a kormány tartsa fönn a Ruhr-megszállást. Herriot azt válaszolta, hogy akkor a francia csapatok akár 37 évig a Ruhrteriileten maradhatnának. Beszédét azzal fejezte be, hogy apellált a német demokrácúhoz, legyen rá gondja, hogy Franciaország megkapja, amit joggal igényéi. A miniszterelnök beszédének nagy hatása volt s utána percekig éljenzett a többség. Végre éjjeli fél 1 órakor elkövetkezett a névszerinti szavazás, összesen 547 szavazatot adtak le, mert 40 képviselő tartózkodott a szavazástól. Ezek »baloldali köztársaságiak voltak. 313 szavazattal 234 ellen a kamara elfogadta a bizalmi javaslatot. Stresemann üdvözli Herriot-t A német néppárt nagygyűlést tartott amelyen Stresemann külügyminiszter nagy beszédet mondott. Kijelentette, bizonyos abban, hogy az uj francia kormány nem gondol a régi módszerek alkalmazására. Majd üdvözölte Herriot-t abból az alkalomból, hogy javaslatot tett az amnesztia végrhajtására. Kijelentette, hogy ez az amnesztia Németországban csak akkor éreztetné jótékony hatását, ha azt minden elitéit német polgárra is kiterjesztik. Amerika árnyképei A kivándorlók fosztogatói Ncwyork Ez —• sajnos, magyar specialitás. A hiéna, amelyik felfalja a saját testvérét. Az élősdi, amelyik a saját fajtája vérét kiszipolyozza. A magyar paraszt régente azért vándorolt ki, hogy gyorsan pénzt szerezzen és a dollárokért visszavásárolja földecskéjét vagy amerikai pénzen kis birtokocskát vehessen magának otthon. A dollár volt a vágya, szerelme, szenvedélye. A dollár azonban lassan gyűlik, véres verejtékkel kell azért megszenvedni. Kapva-kapott hát a szegény body — ahogy itt a Jánosokat, a dolgozó szegény magyart hívják — azon, ha »uri« honfitársai olyan jó tanácsokkal látták el és ha olyan vállalkozásokba vitték bele, amelyik pár év alatt mgszázszorozza az ő nyomorult dollárocskája számát. * Rajokban élnek ma is ezek az »úri honfitársak«, akik csoportonként szoktak a szegény, pénzsóvár, álmodozó magyarkák telepeire ráfeküdni és jól bevált amerikai rendszer szerint belevinni, lelkileg belekényszeríteni őket olyan vállalkozásokba, amelyek aranyhegyeket ígérnek. Rajtaütnek ezek a bandák a kis magyar telepeken, hónapokig fojtogatják, kábítják a nehéz munkával pár ezer dollárt ööszekuporgatott magyarokat. Felforgatják lelki nyugalmukat, felbirizgálják dollár-szenvedélyüket és amikor sikerült a betörés, hamarosan kifosztják mindenükből a nyomorultakat, az »úri honfitársak« pedig sok ezer dollárral gazdagabban élik tékozló életüket valamelyik amerikai nagy városban. Valamikor Newyork volt a székhelyük ezeknek az »úri honfitársaknak«, rna Pittsbourgh. Vezérük alföldi, valamikor hamis kártyás volt, több ízben ült már, dúsgazdag ember. Vendégszerető, gavallér, nagy barátja a magyar színészeknek és tavaly Budapesten is szerepelt színházi lapban, szinészbálon, mint jótékonyságáról és hazafiasságáról közismert »előkelő magyar«, ö szokott előkelő óhazai vendégeket megtraktálni, engem is megkörnyékezett... A társasága: magyarországi bukott kereskedőktől és váltóhamisitó bankároktól kezdve levitézlett huszártisztekig egész diszes banda, amelyekbe facér reskedő, magyarbarát-török is tartozik. Ez a banda követi el a leglelketlenebb gazságokat. Ez fosztja ki és dúlja fel a meggazdagodott, távoli magyar telepeket. Módszerük kettős: előbb a banda utazó tagjai puhítják porhanyóra telepükön a szegény magyarokat, azután a telep vezetőit Pittsbourghba csalva gondoskodnak mámoros, jó napokról — pezsgős murikról, nőről, muzsikás éjszakáról — a banda többi tagjai, amíg el nem szedik a pénzüket. * A legegyszerübb-leggyakoribb csalás: a telepítés. Ügyes ügynökök telebeszélik a magyar családok fejét azzal, hogy itt, vagy ott nagyszerű földek vannak, bányapleasok, olajforrások — vegyék meg, pár év alatt gazdag emberek lesznek. Azután a rábeszélés, itatás, nagyszerű autókon Potemkin-falvakon való kápráztató keresztülszáguldás és az ő módszerük többi, jól bevált eszközével, aláíratják a decclet (öröklevél), elszedik bondban (biztosíték) a pénzüket. Kapnak gyalázatos földeket, sivatagokat. A szegény becsapott magyarok elvesztik véres-verejtékkel szerzett dolláraikat, Pittsbourghban vagy más banda más centrumában pedig folyik a pezsgő rogyásig. — így alapittatták szegény magyarokkal Floridában a Balaton telepet. A telepitők megszöktek, a kifosztott magyarok pedig koldusszegényen széledtek szét, miután a floridai paradicsom narancserdői helyett kigyófészkekbe ölték 10—20—30.000 dollárjukat: egy-egy élet árát. így vitték bele a magyarokat a south-riveri vasgyár alapításába, ahol fel is építették — a fundamentumokat, a becsapottak vagyonkájuk árán nemcsak részvényesei, de vezetői is lettek a »gyárnak«. A telepítők megszöktek a pénzzel és a kifosztottak ma is jajgatnak elvesztett vagyonuk hülthelyén. Egy másik szélhámos banda vezére, mint pap és lapszerkesztő telepitett vasutak töldjére és meztelenre vetkeztette jómódú híveit. Pittsburgh környékén nemrégen aranybányára csaltak vagy százezer dollárt magyaroktól. Legutóbb csak 15.000 dollárt sikerült kizsebelni a Riel-féle cherletoni bányára. Több száz magyar pénzét elcsalták olajkutakra. Sok dollárt loptak ki magyarok zsebéből azzal is, hogy Dél- Amerikába telepítik őket, ahol pár év alatt milliomosok lesznek. Még szerencse, hogy csak a pénzüket csalták ki és nem vitték le őket az ígért délame. rikai magyar eldorádóba. * Nem volt utolsó az a betörési manőver sem, araivei ezek a íakirok (féker-szélhámos) több százezer dollárt metszettek * ki kis magyarok zsebéből a Newyork—Chikagó-sugárvasut részvényeivel. A newyerseyi téglagyár sem volt utolsó, ahol a részvény ellenében telket Ígértek és legalább félmillió dollárt zsebeltek össze a tönkretett magyarok százaitól. A legutóbbi nagyszabású szélhámosság pedig a Ohio export-import társaság alapításával 1920- ban, ahol több mint egy millió dollárt vágtak zsebre az úri honfitársak e nem létező vállalat részvényeiért, amelyik az alapitó után két hónapra már osztalékot fizetett. Knu Andor Huszonkét betörés A rendőrség összeállította a leghíresebb szuboticai betörő büniajstromát Néhány héttel ezelőtt tartóztatta le a szuboticai rendőrség Rumenákovics (Susro) György szuboticai péksegédet, akit betöréses-lopások miatt már régóta köröztek. Rumenákovics csak nemrégen szabadult ki a mitrovicai fegyházból, ahol hat évi büntetését töltötte ki. A múlt év júniusában tűnt fel ismét Szuboticán, ahol folytatta megszokott mesterségét és egy év leforgása alatt Szuboticán és Bajmokon számtalan betörést és lopást követett el. Egy ízben a palicsi rendőrség menyasszonyával Baksa Máriával együtt letartóztatta. Rumenákovics azonban még mielőtt beszállíthatták volna Szuboticára, megszökött a palicsi rendőrségtől. A szuboticai rendőrség erélyes nyomozást indított a városban bujdosó szökevény után. Néhány héttel ezelőtt tudomásukra jutott a detektiveknek, hogy Rumenákovics anyjának napnyugati ugarokban levő lakásán tartózkodik, ahová délelöttönkint rendszerint aludni megy. A detektívek kimentek Rumenákovicsékhoz, ahol felkutatták az egész házat, de a szökevényre nem találtak. A detektívek már éppen távozni akartak,. amikor egyikük észrevette, hogy az ágyban a párnák össze vannak dobálva és hogy az egyik párna hiányzik. Erre tovább folytatták a kutatást és az ágy alatt rá is akadtak Rumenákovicsra. Éppen aludt. A ravasz betörő ugyanis, amikor aludni akart, bebújt az ágy alá és többször, amikor a lakásban házkutatást is tartottak, nyugodtan aludt az ágy alatt. A kézrekerült betörőt beszállították a rendőrségre, ahol megkezdték a kihallgatását. Eddig huszonkét betöréses lopást ismert be, amelyből tizennyocat Szuboticán és négyet Bajmokon követett el. Vallomása szerint többek között Joó Sándor szuboticai gazda lakásáról arany és ezüstnemüeket, valamint ruhanemüeket, Taskovics Béláéktól ruhanemüeket, Sárcsevics Péteréktöl télikabátot, Mészáros .Ferenctől ruhaneműt, Szabados Sándor majsai-szőllőkbeli lakásáról ruhadarabokat vitt el. Több károsult nevét és lakását már nem is tudja megmondani. A lopott holmikat rendszerint eladta és az értük kapott pénzt szeretőjével együtt elköltötte. Kihallgatása folyamán azt is beismerte, hogy egy alkalommal útlevél nélkül átment Magyarországra. Jogtalan határátlépés miatt a rendőrség harminc napi elzárásra és 250 dinár pénzbüntetésre ítélte. Büntetése kitöltése után átkisérik a szuboticai ügyészség fogházába.
