Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-13 / 160. szám
4. oldal, BACSMEGYEI NAPLÖ 1924 június 13. A láp virága Öngyilkosság a betörőtanyán Szombaton reggel Praska-ucca 36. szám alatti lakásán öngyilkossági szándékból megmérgezte magát Gibicz Rózsi 16 éves szuboticai cigánylány. Az öngyilkos leányt a mentők kórházba szállították, családja azonban vasárnap hazaszállittatta, ahol kedden délután hat órakor belehalt súlyos sérüléseibe. Gibicz Rózsi öngyilkosságának okát eddig még nem sikerült megállapítani, valószínű azonban, hogy tettét szerelmi bánatában követte el. Az eset rendkívül rejtélyes és csak a meginduló rendőri nyomozás fogja minden részletét kideríteni. Családi élet a ^egyházban Gibicz Rózsi családja, Liza leánytestvére és nagyanyja: Kovács Istvánná kivételével már hónapok óta fcgyházban raboskodik. Apja, Gibicz János, akit néhány évvei ezelőtt, mint lókereskedőt ismertek Szubotieán, a legveszedelmesebb zsebmetszők egyike és a lócsiszársággal csupán igazi mesterségét leplezte, mig a szuboticai rendőrség hosszas nyomozás után le nem tartóztatta. Több ízben raboskodott a különböző fegyházakban betörések és zsebmetszések miatt. Legutóbb a beogradi törvényszéken ítélték el másfélévi börtönre, amit Mitrovicán tölt ki és hat hét múlva telik le büntetése. Gibicz János Szubotieán sohasem követett el büncseleményt, betöréseit és zsebmetszéseit, amihez bámulatosan értett, — mindig vidéken követte el és csak zsákmányával tért haza családjához. Gibicz fia szintén több Ízben volt a rendőrség foglya. Feleségét pedig, akit a rendőrség állandóan figyeltetett, néhány hónappal ezelőtt tartóztatták le, az asszonyon azonban az elmebaj tünetei mutatkoztak, miire a pozsaréváci elmegyógyintézetbe szállították. Gibicz Liza, az öngyilkos másik testvére ismeretlen helyen tartózkodik, legutóbb Beogradban látták. Betörőtanya a Prágaihid-uccában Gibiczék Prágaihid (Praska)-uccai lakása, különösen néhány hónappal ezelőtt valóságos betörőtanya lett. A 'házban állandóan gyanús idegenek tartózkodtak és valahányszor nagyobb betörés vagy zsebmetszés történt a városban, a rendőrség elsősorban Gibiczék házában tartott házkutatást. A házba, amelyet magas kőkerítés véd, rendkívül nehéz bejutni, mert Gib.czék hatalmas kutyákat tartanak úgy, hogy a rendőrség sohasem tudta a házban tartózkodókat meglepni, mert amíg Gibiczék a rendőrség felszólítására a vérebeket megkötözték és kaput nyitottak, azalatt a ház rejtélyes lakói a ház végében levő kerten keresztül elmenekülhettek. Ebben a posványbán töltötte életét Gibicz Rózsi, akit öreganyja gondozott. A leány két évvel ezelőtt, 14 éves korában megismerkedett Kozla Ferenccel, egy jómódú szuboticai kocsmáros fiával Az öngyilkosság Körülbelül két héttel ezelőtt a rendőrség Blázics György rendőrkapitány I vezetésével, éj folyamán meglepte Gisbiezék házát, ahol gyanús idegeneket I sejtettek. A házban azonban az öregasszonyon és a lányon kivül csak Kozla Ferencet találták, akit Blázics rendőrkapitány előállított. Minthogy azonban Kozla ellen nem merült fel semmi gyanú, szabadonengedték. Kozla ekkor kijelentette, hogy többé nem megy el Gibiezékhez. ígérete annyira elkeserítette Gibicz Rózsit, hogy szombaton reggel lugkőoldatot ivott és belső sérüléseibe szerdán délután bele is hajit. Letartóztatás a temetőben Gib'cz Rózsi holttestét csütörtökön délután temették el a Bajai-úti temetőben. Temetése igazi cigány temetés volt. A gyászkocsit, amely előtt négy tambuna és egy fúvószenekar felváltva játszott a temetőig, ezrekre menő tömeg kísérte. A temetőben, amikor a koporsót a gödörbe eresztették, kellemetlen incidens játszódott le. A rendőrség ugyanis letartóztatta a temetésen résztvevő Gibicz Jánost, Gibicz Rózsi testvérbátyját, aki a temetésre utazott haza. A fiatalembert a temetés után beszállították a rendőrségre, ahol csakhamar kiderült, hogy letartóztatása tévedésből történt, mert nem folyik ellene semmiféle eljárás, mire szabadon engedték. A hatodik körben óriási részvéttel vannak a halálba menekült lápvirág iránt. Kéjgyilkosság áldozata a meggyilkol budapesti hivatalszolga A rendőrség nem találja a tettest Budapestről jelentik: A budai Verbőczy-ucca 12. számú házban — mint a Bácsi negyei Napló már jelentette — rejtélyes rabíógyiikosság történt, amelynek áldozata Pollák János 36 éves külügyminisztériumi altiszt. Szerdán délután a főkapitányságról rendőri bizott-I ság szállt ki a rablógyilkosság színhelyére és a nyomozás adatai arra mutatnak, hogy a jómódú hivatalszolga beteges hajlamú ember volt. Pollák nem tűrt nőket a környezetében, maga főzött, mosott, vasalt, takarított, ellenben gyakran fogadott férfilátogatókat a lakásán és minden valószínűség szerint ezek közül kerültek ki a bünüo-y tettesei. A rendőri nyomozást rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy senki sem tud teljesen pontos felvilágosítást adni arra nézve, hogy a házban mikor látták utolj -ra Pollák Jánost, ezenkívül a gyi kosság megtörténte alkalmával senki sem hallott segélykiáltást. Egyes tanuk vallomása alapján megállapította a rendőrség, hogy Pollák János vasárnap déltájban a ligetben járt és ez alkalommal náia látták aranyóráját és aranyláncát is, amelyet a mellényén áthúzva viselt. A rendőrség föltevése szerint a ligetben ismerkedhetett meg valami fiatalemberrel, akit a lakására hivott s aki látva az altiszt elegáns megjelenéséi, értékes aranyláncát, valószínűleg ettől elcsábítva határozta el magát, hogy elmegy a lakásra, a helyszín pedig nagyon alkalmasnak kínálkozott a rablógyilkosság elkövetésére. A rendőrség az aranylánc ügyének a tisztázását tartja a legfontosabbnak. Ez a lánc ugyanis eltűnt a lakásból és igen valószínű, hogy a tettes úgy ezt a láncot, mint az eltűnt órát is crtékeSitelte már. Kétségtelenül megállapította a rendőrség azt, hogy a gyilkosság pünkösd vasárnapján, az esti vagy az éjszakai órákban történt. Emellett bizonyít, hogy a kötelességtudó külügyminiszteri altisztnek pünkösd hétfőjén meg kellett volna jelennie a minisztériumban, hogy ott az inspekciós altiszti szolgálatot ellássa, azonban ekkor már nem jelent meg a hivatalban, tehát bizonyos, hogy ekkor már halott volt. Viszont vasárnap délben még többen látták a ligetben. E két időpont között gyilkolták meg tehát, A nyomozás újabb eredményei valószínűtlenné teszik, hogy a gyilkos anyagi érdekbői követte volna el tettét, mert az órán és láncon kivül semmi más nem hiányzik a lakásból. Minden jel arra vall, hogy a meggyilkolt Pollák kéjgyilkosság áldozata. ©O Öngyilkosság bélyeghamisítás miatt Egy bécsi bélyegkereskedő tragédiája Bécsből jelentik: Dorf inger, neves bécsi bélyegkereskedő csütörtök reggel öngyilkosságot követett el. Dorfinger ezelőtt a hadseregben mint százados teljesített tényleges katonai szolgálatot, a monarchia összeomlásakor bélyegkereskedést nyitott és neve ezen a téren hamar általánosan ismert és becsült lett. Nemrégiben történt, hogy a Duna kotrási munkái alkalmával egy csomagot hoztak felszínre, amelyben olyan bélyegzők voltak, aminőket a postán a levélbélyegek átpecsételésére használnak. Mindenféle országbeli bélyegző volt a csomagban s a vizsgálat megállapította, hogy ezeket a bélyegzőket valamely bélyegkereskedő le nem bélyegzett postabélyegek átpecsételésére használta. A nyomok Dorfinger felé vezettek. A nyomozás kiderítette, hogy Dorfinger igy bélyegezett át svájci, régi német, régi olasz, román, szerb, osztrák, tábori, német gyarmati lévélbélyegeket, sőt átlyukasztó bélyegzőkkel is hamisításokat követett el. A rendőrség feltevése szerint Dorfingert a leleplezés kergette a halálba. O.-ban Irta: Krúdy Gyula O.-ban. ahol senkit sem neveztek a maga örökölt, becsületes nevén, fellengző vagy csufolódó neveket osztogatván egymásnak. — O.-ban, ahol a megyei utmestert Rigolettónak hívták, a tanító vizsláját Bismarcknak, — nyerte nevét Bartolomini. Mert burnótozott. Még olyan jó világ volt O.-ban, hogy az embernek elég volt egyetlen lusta cselekedetet elkövetni, hogy egész életére hires ember legyen. Sokan még azt az egyetlen mozdulatot is elmulasztották és jóformán névtelenül fejezték be életüket. Elegendő volt taliánszakállt nevelni, megtette a magáét a vasúti stációnál a kugli-verseny megnyerése. egy nóta. amelyet ünnepélyes alkalommal elő lehetett adni . . . Bartolomini burnótozott. innen nyerte nevét. Történt, hogy Bartolomini egy jelentéktelen, zöldhaju és kappanhangu emberke, alsóbbrendű hivatalnok a dohánybeváltónál irodai órák után két deci bort ivott, fokhagymás piritóst evett az Andalgónál. mióta az emberek emlékezete terjed. — nyert a lutrin. Közelebbi részleteket senki sem tudott, némelyek szerint nyolcezer. mások tudomásával csak nyolcszáz pengő forint ütötte markát Bartolominak Budán. Még csak az kellett Bartolominak. hogy a nevezetesség tetőpontját elérje. O.-ban odáig többnyire pipcáztak, szivaroztak az emberek, de Bartolomi esete óta mások is mérettek maii I guknak a barna porból. Felszippantották a port, nagyot trüsszentettek lés könnyes szemmel mondogatták: i — Ugylátszik. igaza van a fránya I Baríolomininak. A tüsszentés tiszj titja az agyvelőt, segiti az eszméket. Tönkrement úriemberek. akik már se régi per befejezését, se örökséget nem várhattak, barnára kenték az orrlyukaikat. Talán meghozza a nyerő számokat egy jó tüszszentés. Bartolomini lassan fogyasztott borospoliarába nevetett. »Más is kell ahhoz, mint tüsszenteni!« — mondogatta. — »De már jó utón vagyunk, ha tubákolunk. Goethe is tubákot szippantott, mikor verseit irta.« A kis kör. amely eleinte csak az Andalgóban gyülekezett Bartolomini körül és elejtett szavait, valamint burnótozó módszerét leste, lassan növekedett. Először természetesen azok csatlakoztak. akik Kneip-kuráí tartottak az erdőn, mezítláb sétáltak a nedves fübeii, mezítelenül tornásztak a fákon, öreg urak. akik még sokáig akartak élni. Nemcsak egészség kell a hosszú élethez, hanem Pénz is, Burnótot mérettek tehát. Két tél-deres, nyugalmazott tisztviselő várta a hivatalos óra után Bartolominit az uccasarkon. Az erdőre csalogatták, vegyen részt a meztelen sétában, hálából tán ád valamit Bartolomini a maga titkából. Valakinek eszébe jutott, hogy Bartolomini nőtlen ember. Eleinte csak tréfásan mondogatták, hogy kár volna Bartolomini fajtájának kiveszni. Nagy kutyák a férfiak. Igyekeznek olyan házasságokat létrehozni, ahol aztán a menyecskét prédának remélik. Későbben komolyan is beszélgettek az ügyről, különösen Bartolomini távollétében. »Kire marad a rengeteg vagyon, ha az öreget meglegyinti a guta?« — kérdezgették. — »Egész családot boldoggá tehet ilyen szolid, jóravaló, igénytelen sógor vagy vő. Az asszony is jól jár. Jámbor embert kap.« A sokleányos telekkönywezető házánál kezdtek el komolyan foglalkozni az esti megbeszéléseken Bartolominivel. akit odáig persze észre sem vettek. A bölcs apa a lába nagyujját nézegette: — A közös szenvedélyek szülik a szimpátiákat, — mondta lefekvés előtt. — Lányok, tanuljatok meg burnótozni. Az atyai tekintély és többi körülmények megtették a kívánt hatást. Bartolomini. midőn egyszer kötélen a telekkönyvvezetőékhez huzatott, barnaorrlyukas kisasszonyokat talált a nyirfa-téri házban. De nem hagyta magát az özvegy sem, aki O.-ban is. mint mindenütt a viiágon: másodszor is férjhez szeretne menni. Eddig zongorajátékával csalogatta ablakai alá a nőtlen férfiakat, az uj divat jöttével kihajolt az ablakon és nagyot tüsszentett, midőn Bartolomini hazafelé ballagott. S a burnótozás Ilire 0. környékére is elterjedt. A falusi" kisasszonyok, akik ugyan lenézik az o.-i hölgyeket: körülbelül egy félkiló tubákot hozattak a városból, amikor a farsang elkezdődött. Végre eljött a farsang, amikor az özvegy szokásos férfi-estélyét megtartani szokta. Minden valamire való férfi hivatalos volt a mulatságra. Az özvegy ilyenkor sirta el életének szomorúságait régi és uj ismerőseinek És vacsora után megfelelő pipákkal kedveskedett a férfiaknak. amely pipák Barkóczy generális hagyatékából valók. Most azonban a pipák elmaradtak. Bartolomini. aki az asztalfőn ült. meglepetten látta, hogy a vacsorái edények elszedése után senki sem gyújt rá. Az özvegy ünnepélyesen fölemelkedett és a szomszédszobából ezüsttálon a legfinomabb burnótot hozta elő, amelyet az asztal közepére helyezett. A jelenlevők hangosan felkiáltottak az örömtő!. Bartolomini pedig önkéntelen varázslattól meglepve, térdreborult az özvegy előtt és háromszor kezet csókolt. Másnap O.-ban Bartolominit úgy említették, mint az özvegy vőlegényét. A hivatali feljebbvaló szerencsét kivánt, a telekkönyves kisaszszonyok az uccán elfordították a fejüket. az Andalgóból korán hazaiuszkoiták Bartolominit. »Vőlegénynek otthon vagy a menyasszonyánál a helye.5 Miután B. otthona kényelmetlen és szegényes volt, elment tehát a menyasszonyához, ahol estig tubákoit. Az esküvő után igy szólt az özvegy: — Eddig csak eltűrtem ezt az utálatos szenvedélyét, de ha mégegyszer burnótot látok az orrában, búcsút vehet a kapufélfától. Bartolomini tehát lemondott szenvedélyéről. 0 az egyetlen ember, aki nem burnóíozik O.-ban és környékén.
