Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-01 / 149. szám

PoStarma plaćeaa u gofovom & Ünnepi szám — Ara 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, VASÁRNAP, 1924 jimisis 1. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58.Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova u!.l.(i.elbacU-paSota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Rosa'a-Fcnciére-palota) A szent év "V Megcsendültek a Szent Péter templom harangjai s a világot be­­töltik zsolozsrnás hangjukkal. Roma locuta est, megszólalt a pápa s a Szent Péier templomában elhang­zott szavakra visszhangzik az egész világ. A pápa békét hirdet, a pápa békét akar, a pápa békéért imád­kozik s bókét parancsol ; Krisztus helytartója krisztusi cselekedetet visz végbe, óh, bár krisztusi csu dát is tehetne f > Csodálatos ereje van a béke­követelésnek. Figyeljük csak meg, amikor minden világot megváltó jelszó, szebb jövőt Ígérő program, n kiégett mezőkre boldogság dé­libábját varázsló hit romokban hever, amikor kihűlt minden szen­vedély, bénává korcsosult minden emberiséget felölelő gondolat, el­tört minden zászlórúd s rongyokra szakadt minden lobogó, — a béke akarata egyre magasabbra szár­nyal, egyre tisztább régiók felé emelkedik s egyre hatalmasodó erővel teszi szolgájává a hitet és gondolatot. Nincs már senki, aki háborúra merne uszítani. Uszítok még vannak, de azok is a béke jelszavával uszítanak. A közszel­lem fallanxja csak a béke jelsza­vára nyílik meg. Aki háborút akar, az is már csak a békére hivat­kozással készülődhetik. Az emberiségnek ez a szóba­­foghataílan hatalmas békeakarata, ez a szeplőtelenül ragyogó béke­vágya okozza azt is, hogy vissza­élhetnek. vele. Aki a béke ígére­tével jön, az előtt megnyílnak a kapuk és szivek. Nem is vizsgál­ják a szándékokat, nem is mér­legelik a cselekedeteket, aki csak szájára veszi a béke jelszavát, úrrá lesz a tömegek felett. Az európai közvélemény azok felé fordul, akik a béke szolgálatába szegődnek. Európa népe egy" szivvel tapsolt a francia válasz­tásoknak, mert a békekövetelők jutottak többségre. Az angol munkáskormány uralomra jutásá­nak az európai burzsoázia is han­gos szavakkal örvendezett, mert nem a negyedik rend képviselőit látták bennök, hanem a béke po­litikájának misszionáriusait. A Pontifex maximus most a lel­kek akaratát kormányzó politikává akarja fölemelni. Szent évet ren­del a békének, a magábaszáliá3- nak, a megigazulásnak, az elég­tételnek, keresztény erkölcs rein­karnációjának, hogy a béke kö­vetelése ne csak pengő érc és zengő cimbalom legyen, hanem cselekedet és valóság, hogy amit a száj ígér, azt valósítsa meg a kar. Ez az esztendő a detronizált keresztény erkölcsök trónraülte­­tésének ideje lesz. A keresztény-! ség per saecula saeculorum való világuralmának alapja az isteni küldetés, de az isteni küldetés értelmét nem a csodák és nem a jövendölések igazolása magya­rázta meg az egymás sarkába lépő nemzedékeknek s az isteni gondolatot az emberek között nem a biblia csodái s a szent könyvek legendái terjesztették el, hanem a keresztény ethika, e szeretet evangéliuma, a szeresd felebarátodat, mint fenenmagadat, krisztusi parancsa. Vissza — oh, nem a háború­­előtti békéhez, nem is a termé­szethez, de vissza Krisztushoz, vissza a krisztusi igékhez, ezt hirdeti, ezt parancsolja most a keresztény egyház látható feje. A béke templomából takarodjanak ki a béke kufárai. Takarodjanak ki azok, akik gyilkoló szerszám nak gyalázták meg a keresztet, akik szájában a keresztény sze­retet az uszító gyűlölet jelsza­vává mocskolódott be, akik a béke tömjér.es szavaiba emberi hitványságokat takargattak. A ke­resztény szeretet ne jelszó le­gyen, hanem tett, cselekedet, valóság, élet. Róma harangjai, hirdessétek a békét, hirdessétek a szeretetet. Hangotok töltse be a világ tereit 3 töltsétek meg sokkal nagyobb tereket: az üres sziveket. Annyi­szor verték már félre a haran­gokat, amikor katasztrófa szakadt ránk, annyiszor csendült meg a szentlélek harangja, amikor a halállal viaskodott a béke gon­dolata, annyiszor kísért ki ben­nünket harangszó a temetőbe, amikor legszebb hitünket, legra­­gyogóob illúzióinkat kellett elföl­delnünk, hogy egyszer már le­hessen tiszta szivvel s gyermek­hittel örvendezni is a harangok zúgásának, mert a béke és sze­retet uralmának eljövetelét hir­deti. A pártok kiáltvány-versenye A radikális-párt is kiáltványt bocsát ki — Szombaton jelent meg a klerikálisok proklamáció]a Beogradból jelentik : Azt a po­litikai élénkséget, ami a parla­ment elnapolása után mutatkozott, lassanként teljes eseménytelenség váltja fel. A szombati nap a pár­tok kiáltványainak jegyében folyt le. Ezúttal a klerikálisok bocsá­tották ki proklaméciójukat és leg­közelebb a demokrata-párt teszi közzé külön kiáltványát, amely­nek szövegét a hétfőre kitűzött főbizoítsági ülésen állapítják meg. Politikai körökben úgy tudják, hogy a kormánypárt szintén ki­áltványban fog felelni az ellen­zéknek. A szombati nap egyébként a szokottnál is csendesebben telt el. A mindennapi minisztertanács is elmaradt és a miniszterelnök­ségen megjelent miniszterek csak rövid konferenciát tartottak. Délelőtt a radikális-párt főbizott­sága tartott ülést, amelyen Pasics miniszterelnök is résztvett. Az ülésen a pártszervezetek kiépíté­sének kérdéséről tárgyaltak és el­határozták, hogy minden olyan helyen, ahol a pártnak még nincs szervezete, pártszervezetet állíta­nak fel. Ebből a célból agitációs bi­zottságot választottak, amelynek elnöke Jovanovics Ljuba, a parla­ment elnöke, tagjai Markovics Lá­zár dr. volt igazságügyminiszter, fankovics Velizér veit közleke­désügyi miniszter, továbbá Maxi­­movies Bózsó és Ivkovics Mom­­csillo dr. 'képviselők. Szóba ke­rült a főbizottsági ülésen a párt által kibocsátandó kiáltvány is, amelynek megszövegezésére kü­lön bizottságot jelöltek ki. A klerikális-párt kiáltványa Szombaton délután tette közzé a klerikális párt kiáltványát, amely rendkívül éles hangon és hossza­san foglalkozik a politikai hely­zettel. A kiáltvány szerint a szlo­vének és a horvátok azért egye­sültek a szerbekkel, mert azt hitték, hogy ebben az uj állam­ban megőrizhetik nemzeti jogai­kat és nemzeti javaikat, amelye­ket nacionális ellenségeik vitássá tettek és azt remélték, hogy az uj államban mint külön és sza­bad nemzet individuálisan fejlőd­hetnek. Ilyen értelemben készült annak idején a korfui deklaráció és a genii egyezmény is, ame­lyeket Alekszandar akkori régens is szankcionált. Mindezeket a szerződéseket Pasics megsértette, aki a parlament ülésén kijelen­tette, hogy soha sem volt szán­dékában ígéretét betartani. Az alkotmány a kiáltvány szerint egyik nép hegemóniáját dekla­rálta a másik két nemzet fölött. Ezután leírja a proklamáció a klerikális párt küzdelmeit a szlá­vok éb horvátok gazdasági, poli­tikai és kulturális önállóságáért, majd a ! ' élesebb szavakkal nyi­latkozik a jelénlegi helyzetről. A parlamentben legutóbb történt eseményeket forradalmi cselekedet­nek mondja a kiállvány. Végül a párt azt a véleményét fejezi ki, hogy csak a legszélesebb auto­nómia és a szlovének és horvá­tok önrendelkezési jogának ga­rantálásában látják a szláv népek jobb jövőjének biztosítékát. iiii.hi ■ ■ III I —MB 11 1 ’** 1 "" 1 * Magyar-romáé közeledésről tárgyalnak Budapest en és Bukarestben Bethlen és Sratianu találkozni fognak Bukarestből jelentik: Néhány nap­pal ezelőtt magyar delegáció érke­zeti Bukarestbe. Diplomáciai körök­ben úgy tudják, hogy a delegáció tárgyalásai során igen íontos kér­dések kerülnek szóba. Románia íixirozni fogja Magyar-* országhoz való barátságos viszo­nyát. még pedig azzal a szerződés­sel kapcsolatosan, amely a legutóbbi tárgyalás után a kisantant államait tnég szorosabban fűzi egymáshoz és hangsúlyozni fogja annak szüksé­gességét, hogy az utódállamok közt feltétlen barátság épüljön ki a közel lövőben. Az erre vonatkozó tárgyalás pár­huzamosan folyik Budapesten és Bukarestben. Mind a két kormány; titokban tartja a tanácskozás anya­gát. de annyi máris kiszivárgott, hogy Bratianu és Bethlen néhány, napon belül találkozni fognak vala­mely semleges állam területén, a mennyiben az előzetes eszmecsere az eredeti terv szerint halad előre. Ellenkező esetben mint a két minisz­terelnök hivatali szabadságát hasz­nálja fel erre a nem hivatalos talál­kozóra a nyár folyamán. Ezzel kapcsolatos az a fordulat, amely a román hivatalos körök fel­fogásában beállott az^ erdélyi ma­gyar pártra vonatkozólag. Nemrégen még azt a felfogási: vallotta a román kormány, hogy a magyar pártot nem tekinti az erdé­lyi magyarság képviseleti szervé­nek. Időközben azonban Tatarescu, kisebbségi miniszter Jakabify Ele­mér előtt tett nyilatkozatában már kifejezetten elismerte a magyar pár-' tot és kifejezte azt a kívánságát is, hogy a kormány nevében tárgyalni óhajt a párttal. Ebben az ügyben legutóbb' össze is ült a párt intéző­­bizottsága Kolozsvárott s az alábbi határozati javaslatot fogadta el: »A magyar párt intézőbizottsága tudo­másul veszi Tatarescu kisebbségi miniszter urnák a magyar párttal1 megindítandó tárgyalásokra vonat­kozó nyilatkozatát és a brassói nép­­gyűlést egyelőre elhalasztja.« A kolozsvári gyűlésen elhangzott felszólalások során nyilvánvalóvá1 vált, hogy a magyar párt súlyt he­lyez a magyar-román barátságra és a román néppel való megértést kí­vánja. A tárgyalások lefolytatására az erdélyi magyar párt öttagú bizottsá­got választott. amelynek elnöke Ber­­nády György képviselő, tagjai: Fii­­löp Béla szenátor, Teleky Artúr gróf, Zéma Tibor képviselő és Zá­sául Istváu dr. Lapunk mai száma í $ oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom