Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-19 / 137. szám

2. olđaT. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 19, ditani. hanem kizárólc-g az adriai vasút megépítésére. További kikötés, hogy az építkezéshez szükséges anyagot az olasz ipar szállítja az épí­tésnél alkalmazott jugoszláv mérnö­köket. olasz mérnökök lógják vezet­ni. végül a munkások háromnegyed részben olaszok lesznek. \ kereske­delmi szerződés aláirása után a köl­csönnek csupán egyhatodát fi/érik ki. mig a többit a vasépitő munkála­tok előhaladása arányában iosiák folyósítani. | konfliktus Oroszország és Lengyelország kozott; A szGvjetkormány védelmébe veszi a lengyel kisebbségeket Varsóból jelentik: A szovjetkor­mány a moszkvai lengyel követnek S jegyzéket adott át, amelyben Szovjet­­oroszország azzal vádolja meg Len­gyelországot, hogy türelmetlenül visel - lelik a nemzeti kisebbségek ellen. A lengyel kormány az orosz jegyzékre vonatkozó válaszát tegnap adta át a varsói orosz nagykövetnek. A válasz­­jegyzékben ki jelenti a lengyelkormány, hogy az orosz jegyzéket nem fogja további vita alapjának tekinteni. — Anélkül, hogy Lengyelország bele­menne a rigai szerződés idevonat­kozó pontjának megvizsgálásába, kénytelen elutasítani Oroszországnak azt a szándékát, hogy beleavatkozzék Lengyelország belső ügyeibe. Nyoma­tékosan tiltakozik a lengyel kormány az ellen, hogy ideges hatalom kri­Becskerek városi takarékpénztárt állít fel A város közgyűlése Becskerekről jelentik: Becskerek város kiszélesitett tanácsa szombaton délután 3 órakor, a vármegyeháza nagytermében közgyűlést tartott Alexics Bogoljub elnöklete alatt. A közgyűlés megnyitása után Krizsán Pája városi főjegyző jelentést tett a város pénzügyi helyzetéről, majd áttért a napi­rendre. A közgyűlés a tanács javaslatára el' határozta, hogy a noviszadi nemzeti szín' háznak 15000 dinár évi segélyt ad. — Kimondotta továbbá a közgyűlés, hogy sžuboticai mintára városi takarékpénztá­rat fog felállítani és az alapszabályokat közszemlére teszi ki. A közgyűlés 100.000 dinárt állított be a jövő évi költség­vetésbe, a Becskerek város főterén fel­állítandó Péter király-szobor céljára. Ezután Zsivanovics Gábor bizottsági tag indítványát tárgyalták a városi villan telep reorganizációja ügyében, majd több kisebb ügy elintézése után a közgyűlés este 7 órakor véget ért. Öt budapesti szinház hat milliárd magyar korona Egy részvény — egy dollár A budapesti Unio-részvénytársaság ö színháza, —mint már megírtuk —szom­baton gazdát cserélt és Faludi jcnődr. az uj tulajdonosok, egy amerikai pénz­csoport nevében szombaton délután át is vette a szinházakat. Az Uniónak körülbelül 84.000 darab részvénye van, amelyből 65.000 darab volt a többséggel rendelkező szindi­kátusé. A Kohner-csoport ezt a 65.000 darab részvényből álló pakettet részvé­nyenként egy dollárért, összesen tehát 65.000 dollárért adta el az uj szindi­kátusnak. A dollár mai kurzusa körül­belül hatmilliárdért cserélt gazdát az Unió. Érdekes, hogy a tranzakció mind a két félnek kitűnő üzlet volt. Kohnerék a részvényeket a tőzsdén jegyzett 34 ezer koronás kurzus helyett egy do - lárért, 90.000 magyar koronáért adták tovább, az uj tulajdonosok pedig hat­milliárdért több nagy ingatlant, több színházi bérletet kaptak meg, a szín­házak nagyértékü díszlet- és ruhatárá­val együtt. Az uj szindikátusban a legnagyobb érdekeltséget Faludi Jenő dr. vállalta és az ő révén kapcsolódóit bele az akcióba a Magyar-Amerikai Bank is, a melynél Faludi Jenő dr. is érdekeltség­gel bír. Barna Bertalan, a Magyar-Amerikai Bank igazgatója az elmúlt év nyarán Amerikában'járt és egy nagy amerikai színházi tröszt vezető embereivel tár­gyait olyan értelemben, hogy résztvenne-e a tröszt az Unió színházainak átvéte­lére alakuló szindikátusban. Az ameri­kai tröszt vezetőivel kötött kész meg­állapodással tért vissza Barna igazgató Budapestre. Most, hogy az ügy aktuális lett, újabb tárgyalás indult meg, mely­nek eredményeképpen a nagy amerikai tröszt is belekapcsolódott a tranzak­cióba. Ben B umenthalék színházi trösztje mellett tehát egy másik színházi tröszt alakult Budapesten amerikai tökével A színházak uj tulajdonosai a szín­hazak megvételével komoly művészi tervekre készülnek. Apatinból jelentik: Apafin községi viz alatt állanak és egyes uccákban tikát gyakoroljon a lengyel köztár­saság elnökének ténykedése felett. Csodálkozását fejezi ki a jegy­zékben a lengyel kormány afelett, hogy a szovjetkormány a polgári jogok, a szabadság és a nemzeti kisebbségek jogainak védnökének játsza ki magát és kijelenti, hogy széniül valamennyi jogosultaiban jegy­zékszerű megismétlését a rigai szer­ződésnek egyszerűen válasz nélkül hagyja. Lengyelország megengedi magá­nak azt, hogy felhívja a szovjetkor­mány i figyelmét arra, hogy a jó­szomszédi viszony fentartására sok­kal célravezetőbb ísnne az, ha Orosz­ország lojálisán beváltaná a rigai szerződésben vállalt — kötelezettsé­geket. Apáim árvizveszedelemben Tizenötezer hold baranyai föld viz alatt lakossága a Duna áradása folytán már napok óta rettegésben él. A víz állása naprói-napra emelkedik, a vasárnapi mérések már 7'38 méter magasságot jeleztek. A Duna ára­dását nagyban növeli a Dráva ára­dása, ami a Duna vizét visszafelé nyomja. A mentési munkálatok éjjel­­nappal folynak és a község uccáin mindenfelé szekértábor látható, ame­lyet a hatóságok rendeltek oda szük­ség esetére. Az epatin-sontai vasúti vonalat a víz teljesen ellepte, úgy, hogy á vonalon a vonatok nem közleked­­helnek. A dunaparti házak szintén csak csónakokkal lehet közle kedni. Baranyából érkezett jelentések sze­rint a Dráva és a Duna áradása miatt nagy veszély fenyegeti a íolyó­­menti községeket. A Dráva-torko­­latnál a viz több száz öl tűzifát és épületfát elsodort. Nagy veszély fe­nyegeti Köp ács és Bélye községe­ket, ahol körülbelül tizenötezer hold került viz alá. Az ár több helyen áltörle a védőgátakat és a hullámok ellenállhatatlanul hömpölyögnek vé­gig a szántóföldeken. A hatóságok megtették az intézkedéseket több község kiürítésére. Paimlevé és Briaisd Millerand eleik elleo Macdonald Parisba készül Párisból jelentik: A szocialista!nem követi Németország jóakarata köztársasági (Painlevé-Briand) párt végrehajtó bizottsága határozatot hozott, amely kijelenti, hogy a párt nem vesz részt olyan kormányban, amely nem követeli, hogy Millerand a köztársaság elnöke lemondjon, hogy általános amnesztia adassék, hogy a forgalmi adót töröljék el és helyébe vagyonadót vezessenek be, hogy a kerületi választásokat újra léptessék hatályba és hogy a szö­vetségesekkel barátságos tárgyalá­sokat folytassanak azzal a céllal, hogy a jóvátételi problémát és a garanciák kérdését a szakértők elő­terjesztése alapján mennél előbb rendezzék. A Wolf-iroda londoni jelentése Szerint Macdonaldnak az az óhaj­tása, hogy a szövetségsegek talál­kozásának terve ne hiúsuljon meg. O maga óhajt Parisba utazni, hogy találkozzék a francia miniszterel­nökkel. Painlevé nyilatkozata Németországról Római jelentés szerint Painlevé a' Tribuna munkatársának egy interjú keretében Franciaország és Német­ország viszonyával kapcsolatosan ki­jelentette, hogy Franciaország igaz­ságos békét akar. Németországnak meg kell téríteni azt a kárt, amelyet Franciaországnak a területek elpusz­tításával okozott. Az anyagi kár el- ' tüntetése után Németországnak jóvá \ kell tenni az erkölcsi károkat is. Európa békéjét lehetetlen helyreáüi­­tani, ha Franciaország jóindulatát lojális magatartása. A Daves-féle javaslatokra vonat­kozólag Painlevé kijelentette, hogy ha a német nemzet a szakértők ja­vaslatát nem fogadja el, súlyos fele­lősséget vállal magára. Ha a szak­értők javaslatát Németország eluta­sítja, Németországot sorsára kell bízni. Millerand feltételei Párisból jelentik: Millerand köz­­társasági elnöknek az az álláspontja, hogy Herriot-ot csak abban az eset­ben bízza meg kormányalakítással, ha a következő három feltételt el­fogadja : 1. Feníartja a Ruhrvidék megszál­lását. 2. Nem vés i fel Oroszországgal a diplomáciai összeköttetést. 3. Megtartja Fanciaországnak kép­viseletét a Vatikánban. Ezenkívül Millerandnak az a kí­vánsága, hogy á Herriot-kormány­ban a szocialisták is résztvegyenek. Amennyiben Herriot ennek a kíván­ságnak és az előbbi feltételeknek nem tud megfelelni, Briandot bízza meg a kormányalakítással ŠHI Fonott FAREDŐNYÖKET j ésesszIingiREDŐNYÖKET j promt és trolid kivitelben zzállit I j íjjp BENCZE ANTAL ÉS FIA 1 ■ • . -í fV : r '-': v retlűnygyára----i VEL.-BEČKEREK (Bánál) \ Ügynökök keresletnek j Megegyezés Románia és Oroszország között a határszéli összetűzések ügyében Rendezték az orosz emigránsok menedékjogát Bukarestből jelentik: Jovanovici tábornok, aki a helyi vitás kérdé­sekre nézve Kamenetz-Podelskiben tárgyalásokat folytatott az orosz megbízottakkal, megkötötte az első konvenciót a két állam között. A konvenció alapján a két ország de­legáltjai szabályzatot dolgoztak ki. A szabályzat szerint a Nistor mind­két partján helyi vegyes bizottsá­gok alakulnak és ezek döntenek a titkos határátkelés, fegyverhasználat, kisebb támadások és egyéb csekély jelentőségű vitás ügyekben. A na* gyobb összeütközések kérdésében vegyes központi bizottság határoz. A központi bizottság elnöke Jova­novici tábornok és a kisenevi tör­vényszék elnöke. A szabályzat a politikai menekültekre kimondja, hogy az emigránsok jogainak meg­­áliapitása a központi bizottság által történik. A menekültek letelepülhet­nek Romániában, ha a kormány fel­tételeinek megfelelnek. Egyébként mindkét állam részéről a politikai menekültekre vonatkozólag részletes tervezetet dolgoznak ki, melyben pontról-pontra megállapítják, hogy mire jogosultak az emigránsok. Az első román konvenció meg­kötése politikai körökben nagy meg' nyugvást keltett. Halálugrás Ezer méter magasból leugrott repülőgépéről egy pesti pilóta Budapestről jelentik: Szombaton délelőtt a budapesti repülőnap ez­rekre menő közönsége nyaktörő mu­­tatványnak volt szemtanúja. A pró­barepülések után ugyanis követke­zett a repülőnap szenzációja: dr Ko­rányi Zoltán pilóta ezer méteres ugrása ejtőernyővel. A A hatalmas fehér selyemernyőt Párisból hozat­ták. ahol azt filmfelvételek alkalmá­val használták. Korányi Zoltán mind­össze 24 éves és nyolc éve pilóta; Felszállása előtt nagy tömés vette körül, és Korányi nyugodt hangon magyarázta: — Semmi' az egész. Az ember ki­ugrik a gépből, aztán esik 60—80 métert. Ez nagyon rossz, bizonyta­lan érzés. De aztán kinyílik az er­nyő és az ember lebeg az űrben. Molnár pilóta jelezte, hogy a kis Fokker-gép kész az indulásra. Ko­rányi elindult a gép felé, megvizs­gálta az ernyőt, amit már felszerel­tek a gépre az ajtó alá. Alig öt perc múlva már magasan, keringett a Fokker. Hatalmas Ívben, folytonfolyvást emelkedve, kerülte meg a repülőteret. Ezer méter ma­gasan járhatott már. Lent sok ezer, ember mind lélekzefet visszafojtva figyeltek. Egyszerre egy apró fekete pont vált le a gép aljáról. A tábori messzelátón pontosan lehetett látni, hogy Korányi fejest ugrik a gépből és estében magával rántja az er­nyőt, mely erős kötéllel van a dere­kához kötvt. tgyébként a gépre sze­relt zsák hüvelyében van. Három­­négv pillanatig zuhant a pilóta, az­tán egyszerre belekapta a levegő az ernyőjébe, kifeszült a selyem és most már nyugodtan lebegve köze­ledett a földhöz. Három perc múlva már ott lebeg a tömeg felett. A pi­lóta mozgatta a lábát, Zzebkendőjé­­vel törülte az arcát, aztán integetett. Szél is fújt. Az ernyőt egyszer-két­­szer megbillentette, aztán elragadta és vitte Cikota felé Korányit, aki va­lahol a villamosvasút töltése mellett ért földet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom