Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-14 / 132. szám
4,~oldáf BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. május 14. Az asígol és roin án király a béke politikájáról A kéí uralkodó pohárkoszöntője Londonból jelentik: György király a tegnapi udvari lakomán átnyújtotta Ferdmcind román királynak a térdszalagrend jelvényeit és ebből az alkalomból a két uralkodó szíveshangú pohárköszöntőket váltott egymással. György király emlékeztetett Románia és Anglia iegyverbarátságátra■ s mind a két király hangoztatta, hogy a béke barátja és hive a népszövetségi eszmének. Az angol király megköszönte fejedelmi vendégének a lausannei konferencia folyamán Románia részéről nyújtott támogatást s így fejezte be tósztfát: — Szilárdan kitartunk a békepolitika mellett s nagy megnyugvás számunkra látni, hogy Európának egyik legbizonytalanabb részén egy olyan józan és okos népre támaszkodhatunk, amely régi kultúrával dicsekedhetik s amelynek kipróbált barátságában és magas intelligenciájában megbízhatunk. Ferdinánd király hangsúlyozta, hogy Románia belpolitikája _ minden tekintetben a békét segíti' elő s meg van arról győződve, hogy azok a bensőséges szálak, amelyek Angliát és Romániát összekötik, szétszakithatatlamok lesznek. . London felé való utján a román király fogadta a Reuter münkatársát s úgy nyilatkozott előtte, hogy Anglia és Románia gazdasági érdekei kölcsönösek és azonosak, a két állam barátsága szilárd és az egyik záloga annak, hogy együtt fognak dolgozni a világháborúban kimerült és elszegényedett népek föltámasztásán. Uj handru-eset Londonban Egy angol sportgirl titokzatos meggyilkolása A Parisban kivégzett Landru-nak, a közelmúlt évek legborzalmasabb „kékszakállújának — úgy látszik — angol követője akadt. EastbUrn- ben egy elegáns villa kandallójába rejtett női holttestei találtak, amelyet nyilván maga a gyilkos boncolt fel, még pedig olyan hozzáértéssel, akár egy anatómus. Az egyes kiboncolt hullarészeket gondo san külön-külön óndobozokba zárta. A szerencsétlen áldozat személyazonosságát már 24 óra alatt sikerült megállapítania a rendőrségnek. Az egyik bűnügyi nyomozó ugyanis a házkutatás alkalmával egy fiatal hölgy fényképére talált, amelyről csak hamar megbizonyosodoU, hogy miss Emmy Kaye-nek, egy. ismert sportgirlnek a fényképe, aki két hét óta nyomtalanul eltűnt lakásáról. S még ugyanaznap letartóztatták Patrick Mahon 30 éves kereskedőt, mert nyomok vezettek rá, hogy ő csalta a villába és gyilkolta meg a leányt. A fotográfián kívül egy másik corpus delicti-t is talált a rendőrség: szétszakított, vérfoltos női inget s erről miss Kaye egyik barátnője állapította meg, hogy csak miss Kaye inge lehetett. Patrick Mahont, az állítólagos gyilkost hétfőn hallgatta ki másodszor a hailshami vizsgálóbíró. A vádlott karcsú, jól öltözött fiatalember, már iöbb éve nos, január óta a Pagoda-avenue egyik mulatóhelyén volt alkalmazva. Teljesen nyugodtan viselkedik, mindent tagad.- A Daily News munkatársa ellátogatott abba a sportklubba, ahol a szerencsétlen fiatal lány a leggyakrabban megfordult. Megtudta róla, hogy Emmy Kay amilyen feltűnő szép, ép olyan önállóan viselkedő és zárkózott természetű hölgy volt, ennek ellenére legutóbb említette néha, hogy férjhez megy egy fiatal barátjához s kivándorol vele Dél-Aúikába. A szenzációs ügyben a iegközelebbi napoktól nagy fordulatot vár egész London. Easburnben ugyanis, aránylag rövid idő alatt, még két más fiatal leány is nyomtalanul eltűnt, s azt hiszik ez a körülmény összefügg a szép sportgirlön elkövetett rettenetes gyilkossággal. Javaslat az amerikai kongresszus elolt a békeszerződések revíziójáról Visszatérnek-e Wilson 14 pontjához? Washingtonból jelentik : Victor Berger, a kongresszus egyetlen szociáldemokrata képviselője hétfőn a kongresszusban határozati javaslatot nyújtott be, amelyben indítványozza, hogy hatalmazza f ii és szóliísa fel a kongresszus Coolidge elnöiiöt, hívja össze Washingtonba értekezletre a versaillesi szerződést aláíró hatalmak képviselőit. Ez az értekezlet revideálja a békeszerződést a Wilson által hirdetett 14 pontnak megfelelően, amelyeket a központi hatalmak elfogadtak, amikor a fegyverszüneti szerződést aláírták. Berger határozati javaslatában egy semlegesekből álló szakértő bizottság megalakítását is követeli, amely vizsgálja meg a háborús tartozásokat és ezzel kapcsolatban az antant kormányai által még titokban tartott okmányokat is kutassa ki. A képviselő határozati javaslatában kijelenti, bogy a békeszerződés tulajdonképpen csak burkolt háborút jelent és hatvan milliónyi németet arra kárhoztat, hogy állandó rabszolgaságban éljen. Csaruga vallomása A rablóvezér elmondja élettörténetéi — Hazafias felháborodásával indokolja bűntetteit — A Bácsmsgyei Alapló osijeki munkatársának telefonjelentése — Az osijeki törvényszék kedden reggel 9 órakor folytatta Csaruga- Stanisavljevics Jován rablóvezér bűnügyének tárgyalását. A második: napi tárgyaláson, — amely délután 6 óráig tartott, — nagyszámú közönség előtt Csarugát hallgatták ki. A többi vádlottak celláikban maradtak. Elegáns ruhában, shymmi-cipőben, kamásniban lép be a rabióvezér a tárgyalási terembe. Jcbb kezében egy pár sárga bőrkeztyüt szorongat, balkeze nehéz bilinccsel lábához van láncolva. Az elnök kérdésére, hogy megértette-e az ellene emelt vádakat, igennel felel. Arra a kérdésre, hogy beismeri-e a terhére rótt bűncselekményeket, cinikus mosollyal válaszolja: — Majd elválik a tárgyalás folyamán. Ezután az elnök felszólítására el- I mondja élete történetét. Csaruga a háborúban Huszonhat éves, a szlavóniai Bura községben született, apja jómódú gazdálkodó. Tízéves korában meghalt az édesanyja és apja hamarosan újból megnősült. Mostohája rosszul bánt vele, emiatt elhagyta a szülői házat és egy molnárhoz állt be inasnak. Itt sem volt maradása és hamarosan visszatért apjához, akinek a földmiivelésben segített. 1915-ben, tizennyolc éves korában besorozták katonának, Osijekre vonult be és rövidesen a harctérre került. Itl összekoccant egy szakaszvezetővel, aki a szerbeket szidalmazta. A vita hevében agyonlőtte a szakaszvezet öt. Ez volt az első vér, amit kiontott. A gyilkosságot sikerült elleplezni, később azonban az ezrednél suttogni kezdtek róla és őt gyanúsították, mire, a következményektől félve, megszökött csapatától. Szülőfalujába tért vissza. A frontról sok üres szabadságlevelet hozott magával, amelyeket Barán és a szomszédos falvakban az ismerős katonaszökevények közt szétosztott. Röviddel ezután megbetegedett, egy magyarországi kórházba került, ahonnan felgyógyulása után csapattestéhez vitték vissza, majd az olasz harctérre került. 1918 tavaszán ismét hazatért. Ekkor már működött a zöld káder, amely egész Szlavóniában fosztogatott. ö ekkor nemzetőrséget szervezett a zöld káder ellen, bejárta csapatával a szomszédos falvakat, hogy megvédje a lakosságot a rablótámadásoktól. Szökés Mtfrovieáról A háború befejezése után ónként jelentkezett Osijeken katonának. Ezredénél azonban felelősségre vonták a szakaszvezető meggyilkolása miaH és négy évi börtönre ítélték. Büntetésének kitöltésére a mitrovicai {egyházba szállnoiták. A börtönben rossz híreket kapott hazulról és ezért 1919 karácsonyán, héthónapi fogház után megszökött a fegyhúzból. Szökése után újból Burába tért vissza. Rablás Csaruga nevében Otthon folytatni akarta a békés föídmivesmunkát, azonban hamarosan arról értesült, hogy újból rablóbanda fosztogat Szlavóniában, amely az ő neve alatt követi ei a rablásait. Emiatt aggodalmaij támadtak és Osijeken felkereste az idő- j közben elhunyt dr. Kockár Iván képvi- ’í selőt, akitől tanácsot kért. Kockár azt I tanácsolta neki, hogy csatlakozzék a f rablóbandához, hogy azután alkalmas időben leleplezze és a hatóságok kezére juttathassa a rablókat. A tanácsot megfogadta és beállt Matijevics Bozsó rablóbandájába. Az elnök kérdésére kijelenti Csaruga, hogy a rablóbanda tagjai kommunista elveket vallottak. Később a rablók pressziójára kénytelen volt a vezetést magára vállalni, mert Matijevics és társai őt tartották.a legbátrabbnak. Vállalta, mert azt remélte, hogy igy könnyebben a hatóságok kezére tudja juttatni .társait. Mikor Matijevics meghalt, a banda tagjai terrorral kényszeritették rá, hogy ö egyedül legyen a vezetőjük. Ekkor szigorúan megtiltotta embereinek, hegy fegyverüket használják, kivéve, ha megtámadják őket és valaki közülök a támadásnak áldozatául esik. Az elnök megjegyzi, -hogy a Nasici Tannlngyár pénztárosának kirablása alkalmával ők támadták meg és lőtték le Tintor csendőrőrmestert. Csaruga tagadja, hogy ő ölte meg a csendőrt Nem akart rabolni és gyilkolni és bandáját azért tartotta együtt, hogy megfelelő alkalommal esendőrkézre juttathassa őket.. »Nem bűn a haza ellenségeit kirabolni,« Ezután áttértek a vádiratban inkriminált egyes bűntények tárgyalására. Csaruga kijelenti, hogy a felsorolt biinté- j nyékben nem vett részt, azokról csak f később értesült tdfsaitó}. Beismerő val-1 lomásait, amelyeket a nyomozás során jj és a vizsgálóbiró előtt tett. visszavonja, \ Csak azért ismerte be bűntetteket, mert félt, hogy újból a . ■ .ndőrftk ke- ‘ zére kerül, akik állítása szerint nagyon1 megverték és megkino.zták. Az 1920 junius 9-ikén Boksicsban elkövetett rablógyilkosságra vonatkozó-* an, amely alkalommal Matijevics Bozsó agyonlőtte Schossberger Ignác kereskedőt, Csaruga kijelenti, hogy a gyilkosságnál nem volt jelen. Később beszélt erről társaival- és megállapították, hogy nem biin uz, ha olyan embereket, akik a haza ellenségei, néhány ezer dinárral megkönny ebbit ének. hz államügyésznek arra a kérdésére, hogy mit tett, hogy bandáját ártalmatlanná tegye, Csaruga kijelenti, hogy igyekezett embereit rablási terveikről mindenkor lebeszélni. A csendőröknek egy ízben fel is fedezte a banda rejtekhelyét, de ezek nem merték a megjelölt helyet megközelíteni. Matijevics 'bandafőnökkel össze ve-, szett, mert ez kény szerit ette a rablásra és gyilkolásra és a veszekedés hevében bombát dobott rá, amely Matijevicseti széttépte. Az államügyész erre kijelenti,! hogy a vizsgálat megállapítása szerint Matijevics halálát egy nála levő bomba okozta, amely egy támadás alkalmával csendőrgolyótól találva felrobbant. Csaruga beismeri, hogy részt vett az 1920 július 4-ikén a viljevói erdőben lev játszódott vakmerő rablótámadásban,: amely alkalommal Gászö Pál erdőőr fegyvereit rabolták el, azonban azért tartott a rablókkal, hogy a tervezett.• gyilkosságot megakadályozza.-------------------------------------------A jé vidék Izgalmas karc 30 krémpitével Ám izgasson másokat a boxverseny s lessék remegve, hogy ki győz Carpenv tier-e. vagy Dempsey, hozza lázba a kedélyeket egy-egy bajnoki futballmérkőzés. vagy a newyorki sakktorna. — mit tagadjam — engem egyik s°m érdekel annyira, mint a szentai krémpiteverseny. Ének oka, alighanem az. hogy aj krémpite sokkal közelebb áll hozzám, mint akár a sakkfigurák, akár a futball-! lapda. sőt mint a boxkeztyü is. A krémpite. zsenge ifjúságunk költői ábrándképe. vágya, reménysége___ Hogy, szerettünk volna krémpitével jól lakni---- De hát ez is olyan vágy volt, ami nem teljesedhetett be. Öt krajcár volt a krémpite darabja s kinek volt annyiszor öt krajcárja, ahány darab krémpitét egy jó gyomru diákgyerek; megehetett volna.----Hogy ne izgultam volna tehát, a mikor ma délután Szentárói azt telefonálták. hogy délután 4 órakor nagy nemzetközi krémeslepény-metsch kezdődik' Münz Miksa nevű szentai fiatalember és az odavaló ezukrászda közt. Münz Mik-' sa barátunk arra fogadott, hogy 15 nerc alatt megeszik 30 darab krémest. Négy óra. Felhívtam Szentát. Jelentették. hogy a versenybírák megvizsgálták a versenyzőt s konstatálták róla, hogy nem csal: délben rendesen megebédelt s megvizsgálták a krémeseket is. és megállapították, hogy szabványos alakúak és nyomtávolságnak. Ezentúl minden öt percben telefonáltam. Négy óra öt perc. Eszi már. Négy óra tíz nerc. Négy óra hat perckor Münz a tizenkettedik darab krérnes elfogyasztása után beteget jelentett s öt perc szünetet kért. Négy óra tizenöt perc. Münz nem vár-; ta be az engedélyezett öt perc szünetet, pár perc alatt jobban lett. újra eszik. Négy óra húsz perc. Még eszik. Tizennyolcnál tart. Négy óra huszonöt perc. Eszik, de lassan. Huszonkettő. Megkezdte működését a totalizateur 100 dinárra 300-at fizet. hogy Münz elveszti a' fogadást. Nésv óra huszonhat. Huszonhárom és fél. Tot: 100:310. Négy óra huszonhét. Egy perc alatthárom. Tot: 100:280. Négy óra huszonnyolc: Huszonhét. Münz lankad. Tot: 100:330. Négy óra huszonkilenc. Münz egy krémest zsebre akart dugni. Rajta érték, lenyelte. Tot: 100:200. Négy óra harminc. Münz az utolsó krémest is bevágta. A tömeg vállaira akarta emelni. Ö erélyesen tiltakozott, félt a tengeri betegségtől. A szuboticai cukrászok azt kérik’, hogy írjuk meg. hogy Szubotica ne hagyja magát lefőzni. Rendezzenek itt 's krémes-versenyt.
