Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-03 / 121. szám

t Poštarlna plaćena u gfotovom Ara egy és fél dinár *! V ‘ * 4 •'•••,. - y Postaszállítási díj készpénzteí lefizetve XXV. évfciyarii fiíegjeísaik sníndea rfeggel, ünnep után és hétfőn dél Tekfon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztős ég. Előfizetési ár negyedévre 135 dinár xnun 121. szám Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ui. l.(Leibach-pa)ota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-paloia) Becskerek Zenta volt a jugoszláviai ma­gyarság Pusztaszere, a heturoo­­gurok olt vetették meg alkotmá­nyos alapját a magyarság politi­kai mozgalmának, a ledőlt magyar uralom romjaiból ott született meg az egységes és öntudatos ma­gyar kisebbség, ott találkoztak először össze a kisebbségek sza­­katíékos útjára terelődött magya­rok. Ez volt Zenta, ez *volt a mi Pusztaszerünk. Mi lesz Becske­rek ? Akkor még csak készülődtünk arra a küzdelemre, aminek máig fájdalom, sokkal kevesebb ered menye leit, mint kijózanító tapasz­talata. Akkor még azt hittük, csak a jogot kell kiharcolni, dég a tör­vény rendelkezése, a nemzetközi szerződés konszenzusa, az alkot­mány deklarációja, azt hittük a jogállapotot a tényleges állapottól nem választják el bejárhatatlan messzeségek, fölmérhetetlen tá­volságok. Két évnek tapasztalata másra tanít és mást bizonyít. Első kötelességünk: a való ólet szá­mára kihasználni mindent, amit a törvény megadott s az alkotmány elrendelt. A mi küzdelmünket azért nem rágalmazhatja el még maga a rosszhiszeműség sem s azért nem dobálhatnak rá sarat még az ucca demagógjai sem, mert ez a küzdelem: harc az alkotmányért, harc a törvények végrehajtásáért, harc a jogrend megvalósulásáért. Zenta kitűzhette a küzdelem feladatát, Becskerek válassza meg a küzdelem eszkö­zeit. Zenta összemarkolta a pro­gramot, Becskerek markolja ösz­­sze az embereket. Zenta kijelölte a célt, Becskerek jelölje ki az utat. Zentán talpraáilottunk, Becs­kereken induljunk e! utunkra. Arra a fundamentumra kell épí­teni a jövő munkáját, amit a lel­kesedés, a magyar fajta kötelezése, a nyelvünkhöz és kultúránkhoz való ragaszkodás nemcsak a zen­­tai piactéren rakott le, hanem a magyarok szivében is. A magyar­ság nem maradhat tovább poliír kai kiskorúságban. A magyarság elereszti mindenkinek kezét, csak jogaiba kapaszkodik. Nincs enné! erősebb támasz, nincs ennél biz­tosabb oltalom. Ne tagadjuk le magunk előtt, hogy az alatt a kél év alatt, ami a sentai piacteret a becskereki kaszinó nagytermétől elválasztja, sok történt már a jo­gok teljesedésének utján. Ne ta gadjuk ezt le, mert kishitüeknek kellene lennünk s kétségbe kel­lene esnünk az igazság végső győzelmében vetett hitünkben, de ne is legyünk elégedettek, mert az elégedettségnek fattyú gyer­meke a tétlenség. A mezítelen igazságnak hatalmas ereje van. télén igazság, mezítelen jogaink harcolták ki nekünk. De elvés? az a^nép, amelyik az igazságot csakja szivében hordozza s gon­dolatiban, karjában, eltökélt el­szántságában, cselekedeteiben, munka vállalásában és munka végzésében nem. Ha nem kell majd járnunk arra, mig igazaink isteni csoda folytán maguktól szó­lalnak meg, ha lesz parlamenti képviseletünk, mely a világ nyil­vánossága elé tárja kéréseinket és panaszainkat, ha részünk lesz a községek igazgatásában s igy a magunk sorsának magunk is intézői 'leszünk, milyen hatalmas mértékben lehet majd siettetni annak a fejlődésnek ütemét, a mely bennünket a jogtalanság­ból az állampolgári egyenlőség­hez vezet ei s nyelvünknek és kultúránknak nemcsak a tör­vények kijelentésével, de a törvé­nyek hatalmával biztosított és megvédett szabadságát is meg­adja. Szenta megalkotta a küzdelem céljának, Becskerek teremtse meg a küzdelem eszközeinek ésf mód­szerének programját. Az erőket mérlegelő bölcseség, a viszo­nyokkal számoló körültekintés, az alkotmány és törvényes rend iránti engedelmesség a magyar faj élniakarásával, a magyar kul­túra szent ápolásának, a magyar nyelv hősi védelmének férfiasán vállalt kötelességéből s a föld ki­­oíthatatlan szeretetével álljon össze a cselekedeteknek program' jává. A cselekedetek programját alkossa meg holnap Becskerek s ügy éljen és úgy haljon ez o magyarság, ahogy ezt a program­­mot vállalja és teljesiti. udvarban erősen folynak a ta­nácskozások a pártok vezetőivel Ami eddig történt, azt a fegyver-’«' politikai körökben azt hiszik, Szombatra várják a válság megoldását Pastes és öavicjvies a királynál — A Radics-párt kiáltványa még nem kerüli nyilvánosságra — Szombaton ülést tart a parlament hogy az uralkodó már a legköze­lebbi napokban kormányalakítási megbízást ad az egyik nagy párt vezérének. Hogy az első mandá­tum tulajdonosának sikerül-e a kormányt összeállítani, az kérdé­ses és arról is még csak kombi­nációk vannak forgalomban, hogy ki kap megbízást a kormányala­kításra és melyik győz a szem­benálló pártok közül, az ellen­zék-e, vagy a radikálisok ? A radikálisok körében azonban most már még sem tartják valószí­nűnek, hogy a korona azonnal vá­lasztási kormány alakítására adna megbízást Pasicsriak, ezért a radi­kális párt köréből pénteken az a hir terjedt el, hogy az uralkodó valószínűleg már szombaton megbí­zást ad koncentrációs kormány ala­kítására. Hogy ki kapná ezt a megbízást, azt még nem lehet tudni, a radikálisok szerint azonban ez nem járhat sikerrel, tekintettel arra, hogy az ellenzék nem óhajt együttműködni Pasiccsal a koncen­trációs kormányban, a radikálisok pedig Pasics nélkül nem hajlandók a koncentrációba belemenni. így a radikálisok azt remélik, hogy a kisériet meghiúsulása után mégis a radikálisok és Pribicsevicsék fogják megkapni a megbízást a választási kormány megalaki tására. Az ellenzék körében optimisz­­tikusabb a hangulat és erősen bíznak abban, hogy a király nem fogja az uj kormány feltételéül szabni, hogy a red kálisok is részi­vegyenek abban, hanem a számsze­rinti parlamenti többséggel rendel­kező ellenzéki blokk maga fogja a munkakormányi már a legköze-Beogradból jelentik : Szombaton ü! össze a parlament és ennél­fogva már pénteken rendkívül élénk politikai élet volt Beograd ban. Megérkeztek a fővárostól távollevő képviselők, a parlamenti klubok újból megteltek és rend­kívül élénk tanácskozások folytak egész nap. Megérkezett Beogradba a Radics-pártnak mind a hatvan­­három képviselője, továbbá áv.Spcho is, aki hosszabb távoiléte miatt az utóbbi időben nem vett részt az ellenzéki vezérek tanácsko­zásain. Viharosnak ígérkezik a par­lament szombati ülése A parlament szombati ülése vi­harosnak ígérkezik, mert az ellen­zék megkísérli, hogy szóvátegye sé­relmeilj különösen a Radics-párti mandátumok igazolása körül kö­vetett eljárást. Hogy az ellenzék­nek lesz-e erre alkalma, az még kérdéses és az elnök magatartá­sától függ. A radikálisok tervei szerint ugyanis a parlament e nöke az ülés megnyitása után nyomban fel fogja olvasni Pasics miniszter­­elnök levelét, amely bejelenti a kor­mány lemondását és azt fogja ja­vasolni, hogy az uj kormány meg­alakulásáig a parlament ne tartson üléseket. A miniszterelnöknek ezt a levelét Dregovics, a parlament alelnöke pénteken délben átvette Pás testál . Koncentrációs kormán// előtérben A sokáig húzódó válság most már a megoldáshoz közeledik. Az lebbi alkalommal megalakítani. • Az ellenzéki vezérek tanácskozása Az ellenzéki pártok vezetői a pénteki nap folyamán több ta­nácskozást folytattak. Délelőtt /\0- rosec, Datlidovics és dr. Macsek tartottak ^értekezletet, délutáni, több mint két óráig tartó tanács­kozásaikba* pedig bevonták az eiienzéki 'pártok számottevőbb tagjait is. Az értekezleten részt­­vett Spaho ,is, valamint demok­rata részről Dividovicson kívül Marinkovics ■ Voja és Popovics Gyoka, a Radics-párt négy-öt tagja, végül több klerikális és muzulmán képviselő is. Nagy föltünést keltett, hogy a tanácsko­záson résztveft Ivanics Momcsillo volt Protics-párti képviselő is. Az ellenzék értekezletén ismertették a Radics-párt kiáltványát is, amely azonban még nem került ki Zag­­rebben a nyomdából és igy nem is hozták egyelőre nyilvános­ságra. A Radies párt kiáltványa A horvát köztársasági paraszt­­pért kiáltványának a tartalmáról Macsek dr. a következőket mon­dotta a Becsmegyei Napló mun­katársának : — A kiáltvány főcélja, hogy a Radics párt politikai orientációját megvilágítsa és a választók előtt igazolja. A proklamáció leírja a párt történetét és hangsúlyozza, hogy a párt működése kezdetétől fogva abból a felfogásból indult ki, hogy a horvát kérdést a szerb néppel való igazságos megegyezés utján kell megoldani. Ezért is kö­töttek egyezményt a radikálisok­kal, mert azt hitték, hogy a ra­dikális mandátumok számánál fogva Pasics a szerb nép igazi képviselője. Azonban Pasics meg­sértette a megegyezést, amelynek megkötése után egész sor törvény­telenség és alkotmánysértés követ­kezett. Ez volt az oka annak, begy a Radics párti képviselők rászánták magukat n beogradi parlamentben való megjelenésre, hogy segítséget nyújtsanak az ellenzéknek a radikális-párti kor­mányzat megbuktatására és hogy gátat emeljenek a mindenütt fel­burjánzó korrupció terjedésének. A kiáltvány rámutat arra, hogy Pasics miniszterelnök előszeretet­tel úgy tünteti fel a horvátokat és szlovéneket a szerb nép előtt, mint a szerbek ellenségeit és visszautasítja ezt a beállítást. A hor­vát köztársasági paraszlpárt — mondja a kiáltvány — mindig az állam mellett foglal állást; ha hiányzott volna a horvdtokbó! és szlovénekből az államalkotó szán­dék, akkor az SHS. királyság 24 óráig sem állhatott volna fönn. Minthogy Pasics, mint az állanv ellenesség legfőbb bizonyítékával;

Next

/
Oldalképek
Tartalom