Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-10 / 128. szám
1924 május 10. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, Mária volt szeretőjét, Vojnics Roglics Márkó kisbajmoki legényt, akit Nincsics ügyeletes rendőrkapitány nyomban kihallgatott. Vojnics elmondta, hogy körülbelül két évvel ezelőtt ismerkedett meg Virág Mariskával, akibe beleszeretett. A leány is szerette, később azonban, amikor a lány kórházba került, beleszeretett a kezelőorvosába és azóta tudni sem akart felőle. A legény kihallgatása alkalmával nagyon izgatottan viselkedett és célzásokat tett arra, hogy megöli magát. Arra a kérdésre, hogy miikor találkozott utoljára a leánnyal, kijelentette, hogy csütörtökön délután együtt voltak. Este azonban a lány azt mondta, hogy barátnőjéhez megy aludni, mire elváltak. Azóta nem látta. A rendőrség a nyomozást folytatja. Egy őreit merényletterve Beihlen magyar miniszterelnök eilen Budapestről jelentik: Néhány nappal ezelőtt a budapesti főkapitányság levelet kapott, amelyben arról értesiteték, hogy egy ismeretlen férfi, aki csavargyári munkás és az egyik külső Váci-uti csavargyárban van alkalmazva, merényletet akar elkövetni gróf Bethlen István miniszterelnök ellen az osztrák-magyar fotballmeccsen, A főkapitányságról detektiveket küldtek ki, akik álruhában, mint munkások dolgoztak a csavargyárban és innen előállították Vogl Ferenc 34 éves villanyszerelőt, aki bevallotta, hogy nemcsak merényletet akart elkövetni, hanem azt a levelet is ö irta a főkapitányságra, amelyben a miniszterelnök elleni merényletet bejelentették. Azért tette ezt, mert ő, mint kommunista, szeretett volna kijutni Oroszországba túszokkal való kicserélés folytán. A csavargyári munkás előadása rendkivtn zavaros volt, mire rendőrorvossal vizsgáltatták meg. A rendőrorvos megállapította, hogy Vogl Ferenc kpz- és önveszélyes örült, úgy, hagy letartóztatás helyett a lipótmezei elmegyógyintézetbe szállították. Süfeoiiea — a mostoha kegyur Bedöléssel fenyeget a csantavéri katholikus templom Régóta állandó panasza a csantavóri kath. egyházközségnek, hogy az ottani templom kegy ura, Szubotica város elhanyagolja kegyúri kötelességeit. nem renováltatja a kathofikus templomot, amelynek falai anynyira repedezettek, hogy a templom összedőlésétöl lehet tartani. A régen épült templom egyébként is olyan kicsiny, hogy alig kétszáz ember fér bele és így nem elegendő a közel tízezer lelket számláló csantavéri katholikus egyházközség számára. Az ünnepek alkalmával a hívők nagy része a templom előtti térségen, kívülről kénytelenek a misét hallgatni. Emiatt a csantavéri1 katholikusok már több Ízben kérték Szubotica várost, hogy legyen bőkezűbb kegyur és épittesen megfelelő uj templomot, vagy legalább is1 renováltassa a régit. azonban a város évek óta tartó pillanatnyi pénzzavara miatt ezt a kérelmet nem teljesítették. A városi tanács álláspontja az, hogy csak akkor foglalkozhat a csantavéri templom felépítésével, ha az agrárreform részére lefoglalt városi földe“ két visszakapja és azokat eladhatja. A csantavériek nem elégedtek meg ezzel a válasszal és néhány hónappal ezelőtt azt a kérelmet intézték Szubotica város kiszélesített tanácsához. hogy Szubotica mondjon le a kegyúri jogokról, amely esetben a csantavériek sajdt erejükből, közadakozásból építtetnek tű templomot. Ez a beadvány eddig nem került tárgyalás alá. Mivel a templom az utóbbi hetekben, különösen az esőzések miatt, oly rossz állapotba került hogy katasztrófától lehet tartani. a csantavéri katholikus hivők részéről tíztagú küldöttség kereste fel Monsignore Pellegrinetti beogradi pápai nunciust, akit megkértek arra, hogy ügyükben illetékes helyen interveniáljon. A nuncius ígéretet tett arra. hogy a csantavériek kívánságát támogatni fogja. A csantavériek elhatározták, hogy Gyorgyevics főispánt és Malagurszki polgármestert is küldöttségileg fel fogják kérni,, hogy támogassák azt a kívánságot, Ü hogy Szubotica város, ha úgy sincs! pénze, ne ragaszkodjék ahhoz, hogy kegyuraság maradjon. Megegyezést várnak a német bányász-sztrájkban A munkások nem ellenzik a munkaidő-meghosszabbítást Berlinből jelentik: A ruhrvidéki bányászsztrójk, amelyben a Kölnische Zeiiung szerint hatszázezer munkás vesz részt, nagy izgalmat kelt német politikai körökben, amelyek oltói tartanak, hogy a sztrájk, illetőleg a kizárás újabb bonyodalmakat okozhat Franciaországgal, amennyiben egy nagykiíerjedésii és hosszantartó sztrájk az úgynevezett Micum-szerzödések betartását lehetetlenné teszi s ezzel Franciaországnak újabb ürügye nyílik a gazdasági és katonai nyomás fokozására a megszállott vidékeken. A politikai körök aggodalmát növeli az, hogy Degoulte tábornok, a megszáít területek katonai parancsnoka Brüsszelbe utazott, hogy a belga kormánynyál a sztrájk miatt foganatosítandó intézkedéseket megbeszélje. Hír szerint a ruhrvidéki megszálló hatóságok a német bányatulajdonosokat figyelmeztetni fogják, hogy a szállítások beszüntetése esetén Franciaország és Belgium a maga hatáskörében intézkedik a munkások kizárása ügyében. A birodalmi munkaügyi miniszter a német szakszervezeti szövetség kérésére csütörtök este tájékoztató megbeszélésre hivta össze a birodalmi munkaügyi minisztériumba a szakszervezeti vezetőket. — A megbeszélésen Brauns birodalmi munkaügyi miniszter Micum-ügyekben szakértő porosz miniszterrel egyetértőén azt követelte, hogy n munkások vállalják el a 8 órai munkaidőt. A szakszervezeti vezetők a m - niszter követeléséi elutasították. A sztrájkmozgalom költségeiről a „Vossische Zeitung" azt Írja, hogy nagyipari részről a bányászat veszteségét napi 8—9 millió aranymárkára becsülik. Ehhez járul még a rendkívül nagy tőkehiány, amely a bányamüvekre nézve a kitartó harcot megne heziti. Tárgyalás a bányászokkal Berlinből jelentik: A felsősziléziai és szászországi szénbányaterületeken a munkások ellentétben a Ruhr-terület bányászaival, nem várták be az általános kizárást, hanem sztrájkba léptek. Különösen Felső-Sziléziában nagyarányú a munkabeszüntetés, egyes bányákban csak 30 százalék, némelyekben 60 százaléka a munkásoknak ereszkedett le a tárnákba. A bányatulajdonosok hajlandóságot mutatnak, hogy tárgyalni fognak a bányászokkal s mivel a munkások már nem ellenzik a nappali egy órás mankameghosszabbitást, csak a bérjavitáshoz ragaszkodnak, van remény a megegyezésre. A feltétlenül szükséges biztositó munkákat a bányákban rendesen elvézik. Sentai koncert amely a törvényszéken ér véget Még 1922 tavaszán történt, hogy dr. Répás Nándor sentai ügyvéd irodahelyiséget bérelt /edlicska István nyugalmazott városi tanácsnok házában havi 1000 korona bérösszegért. Ősszel a háztulajdonos az általános drágulásra való hivatkozással a lakbért 2400 koronára emelte, amiből por keletkezett, mert a bérlő nem mutatott semmiféle hajlandóságot a magasabb lakbér kifizetésére. Az ügy a lakásbiróság elé került, amely úgy döntött, hogy dr. Répás a helyiségért csak 800 koronát tartozik fizetni havonta. Az Ítélet óta a háztulajdonos és a bérlő közötti áldott béke csakhamar heves ellenségeskedéssé fajult, amelynek során dr. Répás beperelte Jedlicskát birtok- és csendháboritásért. A feljelentés szerint Jedlicska az irodával szomszédos helyiségben három macskát zárt be egy gramofonnal, amely egész délután népszerű simmiket és csárdásokat játszott, úgy hogy dr. Répás kénytelen volt félbeszakítani hivatali munkáját. A sentai járásbíróság a helyszíni tárgyalás alkalmával a házigazdát ötezer dinár pénzbüntetés terhével kötelezte, hogy a macskanyávogtatással elegy gramofonálást hagyja abba. Felebbezés folytán a suboticai törvényszék elé került az ügy, amely május 2-án tartotta a felebbezési tárgyalást. A törvényszék úgy döntött, hogy a panaszlott cselekmény birtokháborítást nem képez és a sommás visszahelyezésnek sem volt helye, amiért is a sentai járásbíróság ítéletét feloldotta és dr. Répást a felmerült költségek viselésére kötelezte. HÍREK 9 mm — Ivies Aleksza dr. a budapesti jugOBzláv-mag-yar tárgyalásokon. Mint már megírtuk, a kormány a Budapesten folyó jugoszláv-magyar tárgyalások uj szakértőjévé Ivies Aleksza dr. szuboticai egyetemi tanárt, a kitűnő tudóst, aki a szerb-magyar vonatkozású történelmi emlékek egyik legkiválóbb ismerője, nevezte ki. Ivies Aleksza dr., aki a magyar okmánytárak felosztásának kérdésében fog szakvéleményt előterjeszteni a budapesti tárgyalásokon, péntek délután utazott el Budapestre. — Uj főispáni titkár. A belügyminisztérium Tyiricity Szlavkot főispáni titkárrá nevezte ki Szuboticára. Az uj főispáni titkár már elfoglalta hivatalát. — Coolidge elnök győzelme az első választásokon. Newyorkból jelentik: Az elnökválasztásra való előválasztások során Coolidge Sann Franciscóban 240.000 szavazatot kapott, míg a kaliforniai származású Johnsonra csupán 195.000 szavazat esett. Johnson elnökjelölt bukásával kapcsolatiban a Newyork Herald megemlíti, hogy Johnson szenátor ezúttal először szenvedett vereséget hazájában. Coolidge elnök megválasztása biztosítottnak tekinthető. — Újabb ezer hold baranyai föld került viz alá. Bellyéről jelentik: A baranyai kisbirtokosok az elmúlt napokban újabb panaszokat juttattak: el küldöttség utján a bellyej uradalom igazgatóságához. A küldöttség, daróci és laskói polgárokból állott és sürgős intézkedést kért a két baranyai magyar falu újabb ezer hold földjének lecsapolására. Az uradalom, ugyanis a levezető csatornák zsilipjeit lezáratta. A panaszos gazdák; előadták, hogy a mentesítési dijakat pontosan fizetik, tehát semmi ok sincs a zsilipek lezárására. A súlyosan károsult gazdák a földművelésügyi minisztériumhoz fordulnak orvoslásért. — A külföldi munkásokat el kell bocsáttani. Noviszad 'M jelentik: \ kereskedelmi miniszter levelet intézett a noviszadi kereskedelmi és iparkamarához, amelyben felszólítja a kereskedőket és vállalatokat, hogy nélkülözhető külföldi munkásaikat bocsássák el, hogy ezzel is csökkentsék a belföldi munkanélküliséget. — Kosztolányi igazgató állapota javult. Kosztolányi Árpád nyugalmazott főgimnáziumi igazgató állapotában őr* vendstes javulás állt be. Orvosai szerint már legközelebb visszatérhet katedrájára. — Szabadlábra helyezték a független szakszervezet noviszadi vezetőit. Noviszadról jelentik: A noviszadi államügyészség pénteken szabadlábra helyezte Kovacsevics Nikolát és öt társát. Az eljárás tovább folyik ellenük. — Kinevezés. Sokcsics József volt pánzügyigazgatósági tisztviselőt a szuboticai rendőrséghez fogalmazónak nevezték ki. — Véget ért a beocsini cementgyár munkásainak bérmozgalm t, Noviszadról jelentik: A beocsini munkások bérmozgalma befejeződött. A gyárigazgatóság pénteken teljesítette a munkások követelését és iev a sztrájk elmaradt. — Előléptetés a kikindai csendőrségnél. Kikindáról jelentik: A hadügyminiszter Petkovics Bozsó I. oszt. kapitányt, kikindai csendőrszárnyparancsnokot őrnaggyá léptette elő. — Iparkiállitás Palánkén. Palánkáról jelentik: A palánkai iparossegédek és tanoncok junius havában iparkiállitást rendeznek. A kiállításon 150 ipari munkás vesz részt. Az előmunkálatokat a hatóság támogatása és a közönség élénk érdeklődése mellett Bortner Károly tanitó végzi. — Elítélték a csepini plébánia íosztogatóit. Oszijekről jelentik: A múlt év november havában az Oszijekkel szomszédos Csepin község parókiájára betörtek és onnan 25 ezer dinár készpénzt) takarékkönyveket és ezüstnemüeket vittek el. A nyomozás során a rendőrség Bosnyák Mihály, Kos Ádám és Vladovics József személyében elfogta a tetteseket, akik fölött az oszijeki törvényszék Ítélkezett. Bosnyákot ötévi börtönre Ítélték el, Kost és Vladovicsot bizonyitékok hiányában fölmentették. — Nyugdíjazták Seereiner volt gázgyári igazgatót. Beogradból jelentik: Seereiner Alfonz volt suboticai gázgyári igazgató nyugdíjaztatás iránti kérvényét a belügyminiszter elfogadta. A belügyminiszteri végzés intézkedik Seereiner nyugdijának folyósitásáról is. A szuboticai rendőrség elfogott egy sztarakanizsai szökött fegyencet. A szuboticai rendőrség elfogta Csizmadia Pált, aki hat hónappal ezelőtt a sztarakanizsai fegyházból szökött meg, ahol lopásért ült. A rendőrség Csizmadiát visszakisérte Sztarakanizsára. — A kovini zárda tolvaja. Noviszadról jelentik: A kovini csendőrség letartóztatta Jovánovics Milán felsökovini lakost, aki ellopta a kövini kolostor csónakját. Jovánovics azzal védekezik, hogy nem volt munkája és az ellopott csónakon akart a Dunán munkakeresésre indulni)
