Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-08 / 126. szám
4. oldal. hekövetkezett halálát a zsidóság egyetemességének terhére rója. A cikk egész tartalma, hungja. beállítása céizatos. a zsidóság elleni gyűlölet kiváltására alkdmas. A tárgyalás megnyitása után Kádár az elnök kérdéseire kijelenti, hogy e cikk megírására kötelesség és közérdek indította. — Miféle közérdek? — kérdi az elnök. — Hogy a gyilkosok elvegyék méltó büntetésüket! — volt Kádár válasza. — Milyen célt akart ön ezzel a cikkével elérni? — kérdezi tovább az elnök. Kádár: Azt. hogy a gyilkosokat büntessék meg, hogy a zsidó büniészkeket a rendőrség ellenőrizze. Kádár védekezése különben most is a régi séma szerint folyt le. — Senkinek felekezetét nem szoktam bántani, mert mi egy fajtával állunk szemben. Csak a fajtát bántom. Ulain Ferenc védőbeszéde után egv órakor hirdette ki a bíróság az ítéletet. Az Ítéletben a biróság bűnösnek mondta ki Kádár Lehelt izgatás vétségében, mert a »Sakterkés,« című cikkében a magyar társadalomnak zsidókból álló osztálya ellen a többi osztályokat gyűlöletre izgatta és ezért két heti fegyházbüntetésre ítélte. Enyhítő körülménynek vette a bíróság, hogy a vádlottat saját fajtájának és nemzetének szeretete vezette a cikk megírásakor. Mind az ügyész, mind pedig Ulain Ferenc védő felebbezést jelentett be az ítélet ellen. A 48~as szoba titka Carlier a gyilkos francia kamíány a beográdi biróság előtt Beogradbó! jelenük: A beográdi biróság szerdán kezdte meg Carlier francia kapitány bűnügyének tárgyalását, aki mint emlékezetes a múlt év októberében a beográdi Pallas-szálló 48-as szobájában revolverrel megölte barátját, Iselli svájci kereskedőt. A tárgyaláson, amelyet délelőtt kilenc órakor nyitottak meg, nagy és előkelő közönség jelent meg, a mely láthatólag nagy szimpátiával viseltetett a rendkívül elegáns Carlier kapitánnyal szemben, akit a felolvasott vádiratban gyilkossággal vádol az ügyészség. A vádirat után a meggyilkolt Iselli testvéröccsének a vizsgálóbíró előtt jegyzőkönyvbe mondott magánvádját ismertette a biróság, amely végül Carliert hallgatta ki. Carlier minden zavar nélkül, elmondotta Iselli-vel való megismerkedésének történetét, majd rátért a Pallas-száílóban történtekre. Részletesen elmondotta, hogy Isellivel, aki beteg volt, a Pallas-szálló 48-as szobájában lakott, iselli el akart utazni j Zagrebba, de om>sa tilalmára Beogradban maradt. Kijelentette, hogy revolvere nem volt, azt sohasem hordott magánál. A szobában történt titokzatos eseményeket úgy adta elő, hogy a sötét szobában feküdt, mert a lámpát már előbb eloltotta. Durranásra ébredt és maga fölött egy kezet látott, amely valamit szorongat. Rögtön ezután több lövés dördült el és az egyik a jobb kezén meg is sebesitette. A titokzatos idegen a lövések után az ablakon kiugrott a szobából. Rögtön felkelt, segítségért kiáltott, majd kinézett az ablakon a terraszra. de nem látott senkit. A biróság elnöke rámutatott arra, hogy Carlier kapitány eddigi vallomásaiban ellentmondások vannak, azonban a vádlott kitartott legújabb Vallomása mellett. Ezután felolvasták a felgyverszakértők véleményét, amely szerint a löveg francia gyártmányú volt. Đr. Topalovics .védő BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 8. erre megjegyezte, hogy más szakértők véleménye szerint ugyanilyen ; muníciót Belgiumban, sőt Beogradban is lehet vásárolni, majd arról beszélt, hogy Carlier védte-e magát vagy sem. A délutáni tárgyalás tanúkihallgatásokkal telt el, majd a biróság a tárgyalás folytatását csütörtök délelőttre halasztotta. ....... .-.ua&aix.«TM—■ ■ As emigránsok hazatérése miatt bofráay mtt ki Somogymegc 3 közgyűlésén A központi választmány liazaisivá .akat követelte köszöntötték, majd Krieger főjegyző iasztásokkal. amikor érvényesült a Kaposvárról jelentik: Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának állandó választmánya néhány nappal ezelőtti ülésén foglalkozott Esztergom és Komárom vármegyék átiratával, melyben állásfoglalásra szólítják fel a törvényhatóságokat az emigránsok hazabocsátása ellen. Az állandó választmányban Talíián Andor alispán azt .indítványozta, hogy az átiratot fogadják el. Az alispán javaslatával szemben a választmány tagjai közül többen felszólaltak és azt indítványozták, hogy a választmány térjen napirendre az átirat fölött, sőt az egyik fölszólaló az emigráció likvidálásának szükségességét hangoztatta és azt kívánta, hogy a választmány foglaljon állást az emigráció hazahívása mellett. Az alispán szavazásra tűzte ki a kérdést, mire a választmány többsége leszavazta az alispánt javaslatot és úgy döntött, hogy a vármegye mondja ki, hogy az emigránsok hazabocsátását követeli a kormánytól. A választmány határozata a sora ogymegyei nagybirtokosok között nagy megütközést keltett és a virilista megyebizottsági tagok teljes számban felvonultak a hétfői megyei közgyűlésre, hogy a választmány határozatát leszavazzák. Amikor Tallinn Andor alispán belépett az ülésterembe, zugó tapsviharral Franciaország nagy dátuma, a pártok izgalma fog tetőpontra érni: megkezdődnek a választások. Négy héttel ezelőtt egyetlen dolog tartotta izgalomban az embereket: a frank. És három hét alatt a frank megtette azt a szédületes utat, a melyről szinte álmodni sem mertek az optimisták. Egy dollárért adtak 27 frankot, ma 25.20-ba kerül, de a mélypontja 14.10 volt. A frank és a választások A kormányzópárt, a Bloc Nációnál tőkét kovácsolt magának a frank emelkedéséből. A választások előtt tényekre óivatkozik Poincaré, amelyek — szerinte — igazolják politikáját és főként pedig a külpolitikáját. Ezzel szemben a Cartel des Gauches, az egyesült szocialisták és radikálisok plakátjaikon nyiltan jelentik ki: »A Bloc National feldúlta és lerombolta Franciaországot. A Bloc National megterhelte a munkásságot és a kisembereket, kihasználta a munkát és hasznot juttatott a kisemberek munkájából a nagytőkének. A Bloc National felforgatta a békét és előkészíti a háborút, amely jönni fog.« A frankkérdésben ezek szkeptikus álláspontot foglalunk el, kijelentve, hogy Poincaré a frankot manőverrel hajtotta fel és azt nem támasztotta alá komoly munkával. Milyen a párisi plakátharc? Két héttel ezelőtt az összes középületek elé hatalmas fatáblákat rögzítettek le és ezeket a _ táblákat számozással látták el. Később ezek a táblák megszaporodtak, úgyhogy felolvasta Esztergom és Komárom megyék átiratát, s az állandó választmánynak ezzel kapcsolatban hozott határozatát. A közgyűlés nagybirtokos tagjai között óriási vihar tört ki és többen zajosan követelték. hogy bélyegezzék meg a választmány határozatát. Somssich László gróf bizottsági tag felszólalása után elvetették a választmány határozatát és- elfogadták az alispánnak-az átirathoz való csatlakozási indítványát. Garami, Lovászy és Buchinger is visszatérhetnek Magyarországra Újabb budapesti jelentés szerint az emigráció likvidálását célzó igazságügyminiszteri rendelettel kapcsolatban a kormány hivatalos szócsöve, a »8 Órai Újság«- szerda esti száma azt írja. hogy a rendelet Garami Ernőre. Lovászy Mártonra és Buchinger Manóra is vonatkozik, mert ellenük olyan vádat emeltek, amelyért föltétlenül öt éven aluli szabadságvesztést lehet csak büntetésül kiszabni. A lap ehhez hozzáfűzi. hogy az említett politikusok nem azért nem akarnak visszatérni Magyarországra, mert letartóztatástól félnek, hanem mert nem akarnak a vádlottak padjára ülni és alávetni magukat a biróság Ítéletének, .amely kimondhatná bűnösségüket. jma már a boulevardokon és a kisebb uccálcon is glédát álinak. Minden egyes helyen 8—8 ilyen tábla van. Szigorú rendeletet adott ki a kormány, amely szerint plakátokat egyedül ezekre a táblákra szabad I felragasztani. Ezek szerint tehát minden pártnak, minden egyes csoportban van egy-egy táblája és ezen a kijelölt helyen korlátlan szabadsággal folytathatja agitációját győzelme érdekében. Ez a rendszer először is a teljes egyenlőséget jelenti. A harci eszközök, a fegyverek egyenlőségét. És ez alól nincs fölmentés. A nyilvánosság számára ugyanannyi helye van a Bloc Nationalnak, mint a kommunista-pártnak. Ez az egyenlőség eredményezte, hogy az uccai olvasó kényszerül elolvasni nemcsak Iaz érveket, de a mellette kifüggesztett ellenérveket is, tehát hozott némi objektivitást is. A plakátok hangja ellenben kíméletlen és sokszor átcsap a durvaságba. Az egyik párt támadja — kíméletlenül — a másikat, de nem személyes kérdésekben és nem a politikai külsőségekben, hanem a vádak a dolgok lényegéhez szólnak. Vitáznak a béke fölött, vitatják a I financiális kérdéseket, a drágaságot, a szabadság-jogokat, az eszméket, a melyek itt még ma is valóságos eszméket jelentenek. ! Általánosságban a szavak itt még fogalmakat fednek és nem váltak lapos frázisokká! Kiket és kik választanak? Franciaországban listával válasz■ tanak. A választói jog teljesen libe* ralis — ellentétben az 1919-es yá-Kormany, terrorja Hétfőn reggel igen érdekes plakát jelent meg az egyik táblán. Rajzos plakát, ami itt ritkaság. Négy mezőre oszlik. A felírás: tűnek nincsen választójoga? Az első mezőben egy kényszerzubbonyba kötött őrültei láthatunk, a másodikban egy gyilkost, aki a fogházban láncraverve ül, a harmadikban egy munkában levő tolvajt, a negyedikben pedig egy anyát, aki apró gyermeket tart. az ölében. Tehát kinek nincs választói joga Franciaországban?: az őrültnek, a gyilkosnak, a tolvajnak és a nőknek! És igen érdekes megfigyelni, hogy. milyen fajta emberek a jelöltek és mit írnak a listára „a jelöltek neve után? Születési előnyökkel nem igen lehet érvényesülni. Itt-ott látni csak a nemességet jelző »de« szócskát a nevek között, de az arisztokrácia szinte teljesen távol maradt a politikai élettől, vagy ha egy-két mágnás ott is szerepel a jelölitek listáján, a grófi vagy bárói cím elmarad a neve elől. Mindenkinél kiteszik a foglalkozást; van: volt képviselő, gyáros, orvos, munkás, tanár, újságíró, sőt több egyetemi tanár is beállt a sorba. Mint érdemet kiemelik, ha valaki a becsületrend tulajdonosa, vagy lovagja, kiirják a hadi kitüntetéseket és főként kiemelik, ha valaki sebesültje, vagy rokkantja lett a háborúnak. A képviselőjelöltek is élnek ezzel a joggal és büszkén írják oda a régi képviselőség, igazgatósági tagság, foglalkozás és becsületrend mellé, hogy sebesültie a háborúnak. A választások előtt Parisban csönd van, nincsenek uccai tüntetések. propaganda-gyűlések simán folynak le. akár Léon Daudet, akár egy kommunista beszél és még igy is az egyik legfontosabb és legnyomatékosabb ütőkártyája az ellenzéknek; hogy Franciaországban nincs szabadság. ■ ■ ——■—I -i ^ irr« - ............. Nincs nyomuk a szdbolicai lakásfosztóknak Keresi a readSrség az ellopott részvényeket Schweiger Jenő szuboticai kereskedőnek Antunovicseva ulica 11. szám alatti lakásán történt betörés ügyében a rendőrség a legnagyobb eréllyel folytatja a nyomozást, amely eddig azonban még csak nagyon kevés eredményt ért el. Rendkívül megnehezíti a rendőrség munkáját az a körülmény, hogy a titokzatos betörők semmi nyomot sem hagytak maguk után. A rendőrség most már összeállította az eltűnt tárgyak listáját, amely szerint a betörők nagyobb mennyiségű részvényen kívül két pár fülbevalót húszezer dinár, három brilliáns gyűrűt tizenkétezer dinár, két óraláncot nyolcezer, egy arany karcsatt-órát gyémántkővel tízezer, egy kis női aranyórát kétezer, egy férfigyürüt ezer dinár, harmincöt darab kis ezüst kanalat háromezer dinár értékben, azonkívül több ötdolláros aranyat vittek el. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy a részvénypapirokat, amelyeket amúgy sem tudnak értékesíteni, a betörők eldobták. Ezért a rendőrség felhívást intéz a közönséghez, hogy aki az alábbi számú részvényeket megtalálta, haladéktalanul jelentkezzék a rendőrség bűnügyi osztályán. A „Ferrum “-részvények száma a következő: 8876—900; 7151—75; 8851—75; 7176—200; 7126—50; 7101—25; 12541—65; 12516—40; 8901—25; 8966—75; 8926—35; 18961—5. Három nappal a francia választások előtt A frank befolyása a választásokra — A Bácsmeggei Napló párisi mnnkatársátó! —
