Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-01 / 120. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1924 május 1 Az angol liberálisok helyeslik a munkáspárti kormány pénzügyi politikáját Londonból jelentik : Az alsóház ülésén a beterjesztett költségvetési javaslatot tárgyalták. Gnowden pénzügyminiszter a tárgyalás során bejelentette, hogy a Mac/ée/zflű-járulékokat és a beviteli vámokat a kormány megszünteti. Corn volt kincstári kancellár, az unionisták egyik vezére hosszú beszédben bírálta a költségvetést, kifogásolván, hogy Gnowden hajlandó Oroszországgal kereskedelmi egyezményt kötni, viszont vonakodik hasonló egyezményektől Kanadával és Ausztráliával. Asquit, a liberálisok vezére Corn-nel szemben védelmébe vette a munkáskormány pénzügyi politikáját, amelyet egészségesnek és céltudatosnak mondott. A Cnow den által beterjesztett költségvetés Asquit szerint a szabadkeres" kedelem budgetje. Az ülés után Asquit és Lloyd George gratuláltak Gnowden pénzügyminiszternek. Letartóztatták a aovisadi független munkásszakszervezet tizenöt tagját A rendőrség izgatást Iát május elseje* plakátjukban Noviszadról jelentik: A noviszadi rendőrség szerdán délután letartóztatta a független munkás szakszervezetek tizenöt vezetőjét. A független munkásszervezetek ugyanis szerdán reggel plakátot ragasztottak ki, amelyen a munkásokat május elsejére gyűlésre hívják össze. Ezen u plakáton a független munkáspárt a dolgozók uralmát, a burzsoázia letörését és a Szovjetoroszországgal való összeköttetés felvételét követelik. A rendőrség a plakát tartalmában izgatást látott és ezért foganatosította a letartóztatást. A letartóztatottak között van Kovacsevics Nikola volt kommunista képviselő, továbbá Sipos János. Böszörményi Vaszil, Gyorgyevics Mladen, György Alajos, Kolacsek Cirill, Vernacski Lázár. Verna,cski Mladen. Masks Boldizsár, Grevesics Ede. Müller Gáspár, Polgár András, Mészáros Bálint, Tiringer József és Viniszliczky János munkások. A letartóztatottakat csütörtökön adják át az ügyészségnek. Újból megkezdődtek a tárgyalások a budapesti lapszedők és nyomdatuiajdonosok között A tV?-r>gyarországi Újságírók Egyesülete is közvetít a megegyezés érdekében Budapestről jelentik: A Magyarországi Újságírók Egyesülete iiabár. Mihály elnöklete alatt tartott választmányi ülésén foglalkozott a lapoknak három hét óta tartó szünetelésével. amely az újságíró társadalom életérdekeit súlyosan érinti. A választmány ez ügyben a következő egyhangú határozatot hozta: »A Magyarországi Újságírók Egyesületének választmánya a legnagyobb aggodalommal látja, hogy a budapesti napilapok minden közérdek és újságírói érdele ellenére hetek óta szünetelnék. Megállapítja, hogy ez a szünetelés egzisztenciájukban sújtja a dolgozó újságírókat. Utasítja tehát az elnökséget, hogy hcdadéktalanul járjon el és tegyen meg minden lehetőt mind az Újságkiadók Szindikátusánál és a Főnökegyesületnél, mind a nyomdai munkásság képviseleténél. valamint a kormánynál, hogy a katasztrófával fenyegető helyzet mielőbb megszűnjék. A választmány ezzel a feladattal Pakots József ügyvezető elnököt és Lázár Miklós választmányi tagot bízta meg és felhatalmazta őket arra is, hogy amennyiben erre lehetőség kinálkozik, a békés kibontakozás elősegítésére az Újságíró Egyesület nevében közvetítőként lépjenek fel.« Szerdán a nyomdai munkások és a lapkiadók szervezetei közt újból megindultak az egyezkedési tárgyalások és remélik, hogy eiuttal sikerül a két félnek megegyezést létrehozni. Hir szerint a tárgyalások anynyira biztatók, hogy számítani lehet arra, hogy a lapok május 2-ikán már újból megjelenhetnek. A kormány megegyezést keres a Magyar Párt vezetőivel Alexievics kerületi főispán missziói* Jelentettük már, hogy Alexievics Mita, a B. B. B. ügyosztály főnöke és beogradi kerületi főispán a napokban Becskerekre érkezik és tájékozódás céljából hosszabb időt kíván tölteni a vármegye területén. Mint most Becskerekről jelentik, a kerületi főispán bánáti utjának nemcsak az a célja, hogy a közigazgatás menetét fölülvizsgálja, hanem az is, hogy a kormány megbízásából pu hatolózzék, lehetséges volna-e választási megegyezést létesíteni (i Magyar Párt vezetőivel. Információnk szerint Alexievics Mita főispán érintkezésbe fog lépni a magyarság vezetőivel azoknak a föltételeknek megállapítása végett, amelyek mellett a Magyar Párt hajlandó volna a választások küszöbén megállapodásra lépni a kormánnyal. A kerületi főispán ezirányu tárgyalássainak eredményétől függ, hogy sor fog-e kerülni közvetlen tanácskozásra a kormány és a Magyar Párt vezetői között. Fölmentették dr. Miatov Mllorádof Enoil Ábrahám vallomását a bíróság nem tekintette bizonyítéknak'— Három vádlottársát is fölmentették As ügyész csak Miatov íolmentése miatt folebbezett ITöbb napig tartó főtárgyalás után szerdán folytatta és fejezte be a szuboticai törvényszék a főtárgyalást a Miatov Milorad elleni bűnügyben. ' j Á szerdai főtárgyalás lefolyásáról I alábbi tudósítás számol be. Pavlovic3 István törvényszéki ebtök \ reggel 9 órakor nyitotta meg a fölyta- I tóiagos főtárgyalást. Az ügyész indítványára és a védelem előterjesztésére 1 beidézett uj tanuk kihallgatásával kezdődött a tárgyalás. Az uj tanuk között jván Vasziljevics Ljuba dr. államügyész s is, akit a bíróság táviratilag idézett meg jBela-Crkváról, ahol az államügyészsé|get vezeti. Elsőnek Skalier Lovró dr. ügyvédet hallgatták ki, aki előadja, hogy 1920. év január 6-án, egy nappal karácsony előtt megjelent irodájában Lausev Budinka és elpanaszolta, hogy férje, Lausev Raji da, akit gondnokság alá akar helyeztet! ni, eladta a házát és Miatov készítette fa szerződést. Az asszony megbízást !! adott Skati.ernek, hogy indítson eljárást Miatov ellen. Rosenthal Zoltán kereskedő kijelenti, hogy a vádlottak közül csupán Panzsics FéÉxet ismeri, aki az ő üzleti személyzete részére kiállította az objavákat. Pénzt soha nem adott neki. Miatov Tosó tanú a Lausev-ügyben elmondja, hogy a kérdéses időben Miatov Mílorad dr. irodájában dolgozott. Azt sohasem látta, hogy Miatov bármikor is diktált Piskulicsnak, Lausev Budinka nem irt alá ügyvédi! meghatalmazást és Piskulics dr.-ral értekezett. ■ Vasziljevics Ljuba dr. elmondja, hogy *; Skalier Lovró dr. ügyvéd két-három iz-Íaben járt nála az ügyészségen és sürgette a Miatov ellen beadott feljelentés j elintézését. Mamuzsics Vecó đr. ügyvéd, Lausev Jelena, Moics Blagoje és Lazicsics Mi- 5 ladin tanuk kihallgatása után az elnök ■ Knöll Ábrahám vallomásairól készült i jegyzőkönyvet olvasta fel. j Ezután következtek a perbeszédek. Nedeljkovics Boskó dr. ügyész fenntartja a vádat. Miatov bűnösségét igazoltnak látja úgy a KnoH-ügyben, mtint ja Lausev-féle esetben. Példás büntetést ] kér. Piskulics Zvonimir dr. — Miatov vájj ciője közel egyórás beszédben vitatta ja vád alaptalanságát. A főtárgyaláson legyeden egy terhelő ádat sem merült »fel Miatov bűnössége mellett — mónjdotta a védő — aki rendkívül válságos időben, vállalt nagy felelősséggel járó közhivatalt. Egyedül az egyik Knoll vallomása tartalmaz terhelő adatokat, ámde Knoll teljes megbízhatatlanságát a tanuk egész sora bizonyítja. Az ügyvédi vétség vádja nem nyert belgazoiást. felmentést kér. Magarasevics Sándor dr., Singer Béla dr. és Tordái Izsó dr,’ rövid szavakkal utalnak rá, hogy védenceik ellen a főtárgyaláson a legcsekélyebb bizonyíték sem merült fel. Ezután a bíróság határozathozatalra vonult vissza és déli egy órakor hirdette ki Pavbvics István elnök az Ítéletet, mely szerint a bíróság Miatov Milorad dr.-t, Panzsics Féllxet, Krunics Szimót és Horovic Mátyást fölmentette a vád alól. Az Ítélet indokolása szerint Miatov ellen az volt a vád, hogy Knpll Ábrahám utján felhívta a gazdagabb zsidókat, hogy ha a kiutasítást el akarják kerülni, fizessenek bizonyos összeget. Ez a vád nem nyert béig a zol ást. A vád egyedül Knoll vallomásán nyugszik. Knoll vallomása azonban nem érdemel figyelmet, mert ingadozó. Van egy vallomása terhelő Miatovra. A következő alkalommal történt kihallgatásakor Knoll első vallomását teljes egészében visszavonta. A harmadik kihallgatásakor pedig mind a két előző vallomással ellenkező vallomást tett s ugyanakkor azt is mondotta, hogy a feleknek vissza adta a pénzt, míg a főtárgyaláson kihallgatott tanuk azt vallották, hogy egyikük sem kapott vissza semmit. A Lausev-ügyben egyedül Lausev Budinka vallomása terhelő, de azt sem lehet a bűnösséget megállapító ítélet egyedüli alapjául elfogadni, mert ingadozó és több lényeges pontját a többi tanú megcáfolta. A többi három vádlott ellen nem merült fel terhelő adat. Az ügyész a Miatov-ügyben fentartja a bejelentett semmiségi panaszokat és felebbezést jelent be a felmentő ítélet ellen. A többi három vádlottra nézve megnyugszik a felmentő ítéletben. E. SZÉCSI PMILATELIA“ bélyegkereskedés Suboticán, a fdposta mellett. Albumok minden nagyságban, katalógusok Michel, Senf, ívért, Zumstein, Kohl 1924-es kiadásokban kaphatók. Megvételre keresek minden mennyiségben használt SHS. bélyeget. EGYÉNI • Í20 1. A szerencsepatkó ott feküdt az ucca közepén a sárban és hallgatott. Földhözragadt, csúnya kis patkó volt, csorba és repedezett, fényesre kopott háttal. Talán egy szamár vesztette el, vagy egy ponii ló, de egész biztosan kislábu állaté lehetett, egy női lábra szerelve alig 37-es. Arra ment egy konflisló álmodozva, unottan. Megnézte, megböködte a patájával, de nem vette fel. | — Szegény buta ló — gondoltam sajnálkozva — igy elszalasztja a saját szerencséjét. Később egy nagy fekete farkaskutya botlott bele, megszagolta, mini egy másik kutyát, tűnődött pár pillanatig, aztán szó nélkül odébb állott. Még. a kutyának sem kellett. Gyerekek jöttek, akik tisztában voltak a lópatkó talizmán jellegével. Az egyik kihalászta és pucolni kezdte a zsebkendőjével De a másik nagyon erélyesen rászólt: — Dobd a fenébe azt a piszkos vacakot — és mindketten a rossz villamosjegyeket szedték össze a siaiek mentén. Öregemberek jöttek hajlott háttal és szivar és cigaretta végeket gyűjtöttek szorgalmasan, koldusasszonyok mentek arra és hulladék papint és forgácsot kerestek a kötőjükbe, unatkozó úriemberek a kövezetei piszkálták sétapálcájukkal, mindjárt a patkó mellett jobbra, de a patkót senki se vette fel. A patkot mellőzték, a patkót félrerugták, mint egy rongyot és senki nem reflektált a jóindulatára. Az emberek egyszerűen nem hittek a szerencsepatkó erejében. A szerencsepatkó lejárta magát. Harmadnapra elnyelte a föld. 2. A borjut épp a vágóhídra vitték kötélen. Elől ment a henteslegény, mögötte a borjú. Lassan bandukoltak a tavaszi melegben, a legénynek nem volt sürgős a dolog, a borjúnak meg pláne nem volt sietős. Mert a borjú percei meg voltak számlálva, A borjú egy halálraítélt volt, legfeljebb még félórája ltehetett hátra és holttestét már előre beígérték az izraelita mészárszéknek. A bor jura a rituális szertartások rémséget leselkedtek künnt a vágóhídon. A borjú azonban nem akart meghalni. Fiatal volt és önző, sajnálta szép boci életét és vadul, elszántan kirohant és meglógott a mószároslegény véres kezei közül. A legény igen felháborodott ezen a lázadáson. A legény évek óta hozzá szokott, hogy a borjuk szó nélkül, engedelmesen követik a guilottine alá és a kötelet is' csak a formalitás kedvéért vetette a nyakába. Nagyon dühösen üldözni kezdte akár egy zsebmetszőt és mlinden|félie disznóságot kiabált utána, épp hogy azt nem mondta: — Fogják meg! Tolvaj! A borjú még loholt egy darabig, időnként hátra nézett, hogy kergeti-e még a szörnyű mészáros, aztán megállt a húspiacon egy kirakat előtt. Délután négyre járt az idő, az emberek csinos ruhában ültek a kávéház előtt és a borjut mindenki szemmel tartotta. Az üvegkereskedés kirakatában álló kerek tükörben a boci is meglátta saját feldúlt képét. Nagyon rosszul nézett kit szegény. A tükör mellé egy kép támaszkodott, a mely a strandot ábrázolta, vízzel, homokkal és meztelen nőkkel, szóval a teljes felszereléssel. A boci jólnevelit, egyszerű lélek volt, egy házias, naiv borjú és rém elszégyelte miagát. Istenbizony láttam, hogy elpirult. Hátrált pár lépést, aztán teljes svunggal, mint egy gyorsfutó belerohant a kirakatba. A kellős közepébe. A kirakatüvegnek persze vége volt. Mindenki hangosan nevetett és hahotázott és örvendezett vidáman, csak ä kirakattulajdonosnak borult el az orcája. Egyáltalán nem volt pokoli jókedve. Sőt hallatlan tiszteletlenül nyilatkozott a kis-Iborjúról. De ehhez ezekután elvégre joga volt. A Isisboci; mégcsak megsenf sértődött ?:■ (T.)j
