Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-31 / 148. szám
4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 31 CIRKUSZ « S3 © Méltányos fizetésrendezés (Angliában a konzervativ-párt indítványt nyújtott , be, hogy a köiÉmunkaügyi miniszter fizetését szállítsák le, mert őexcellenciája nemi végezte el rendesen a feladatát. Reméljük, hogy ezt a példát a kontinensen is megszívlelik és akkor igy fog festeni egy képviselőházi ülés. Elnök: Soron következik Linck pénzügyminiszter fizetésének megállapítása, illetve leszállítása. Jegyző ur olvassa fel az erre vonatkozó jegyzőkönyvet. Jegyző (olvassa): Linck pénzügyminiszter őkegyelmessége fizetésrende^ése ügyében ’Oppoz Icig ellenzéki képviselő ur nyújtott be leszállítási indítványt. A csatolt átirat szerint a miniszter ur elsejei' gázsija 5000 aranymaravédit tesz ki. Ebből lemegy adóra 50, betegsegélyzőre 50, temetkezési- alapra 50 és acontóra 1000 maravédi. Linck miniszter (közbekiált): Mi az? Egy összegben levonják az acontótl? Egy hang jobbról: Disznóság! Egy hang balról: Helyes! Le kell vonni! Jegyző (folytatja): öxcelienciája tehát elsején 3850 aranymaravédira tart igényt. Elnök: Az indítványt benyújtó képviselő urat illeti a szó. Oppoz í.: Tisztelt Ház! Mindnyájan egyetértünk abban, hogy ha az állam szolgája, a miniszter valami kárt csinál, azt a fizetéséből levonásba kell hozni. Mameluk képviselő: Kérdés, hogy miről van szó! Oppoz I.: Nem kérdés. Vájjon a képviselőtársam felesége nem vonja-e le a cselédje béréből az eltört tányér árát? Mameluk: Nincs is feleségem! (Nagy derültség.) Oppoz: így tehát a miniszter, aki az ország cselédje, kétszeresen felel az okozott károkért. Vádolom Linck miniszter urat azzal, hogy az egyenes adó kirovásánál Kohn Mórra csak 2000 maravédit vetett ki?, holott - nevezett ur (közbekiáltás: Miért nem mondja egyszerűen, hogy nevezett zsidó?!) 3000 maravédit is fizetett volna, mint azt ő maga nekem ai klubban nevetve elmesélte. Elnök: Felteszem a kérdést! (A Ház egyhangúan elmarasztalja a minisztert az ezer maravédi levonásában.) Oppoz (folytatja): Vádolom továbbá a miniszter urat azzal, hogy az ajakirbehozata! tárgyában nem járt el azzal a körültekintéssel, amelyet tőle elvártunk volna. Ezáltal az országnak 2000 aranymaravédi kárt okozott. Kérem levonásba hozni. (A Ház elfogadja.) Oppoz: Kimutatom, hogy a vámtarifánál a miniszter ur 3000, a dohányjövedéknél 2000 maravédi kárt csinált. Egy hang: Hogyan? Oppoz: Szárított diófalevéllel töltette az egyiptomit, holott jó lett volna közönséges tölgyfalevéllel, úgynevezett hulló falevéllel. (A Ház a levonást határozatikig kimondja.) Elnök: Kimondom tehát a határozatot. Linck miniszter ur terhére 8000 aranymaravédi levonást a Ház 'megállapított Miután a fizetése 3850 maravédit tesz ki, kérem, hogy a 4150 maravédi külömbözetet tegye le a Ház asztalára Linck miniszter: Nincs pénzem! Egy hang: Vegye fel kosztba! Linck miniszter (előkotorássza a pénzt és leteszi u Ház asztalára, majd sírva mondja): Kérem mentsenek engem fel! Gazdagabb embereket tegyenek meg miniszternek. En nem győzöm a ráfizetést! Elnök (csenget): Következik a földmivelésiigyi miniszter ur fizetésének redukálása. Dr. Biasirí előadó: Grószpapád földmivel ésügyi miniszter ur az állam bakonyi erdejét suttyomban bérbe adta az izmaelitáknak 10.000 maravédiért, holott mások 30.0000 maravédit ígértek érte. Mi nem keressük az okokat, csupán javasoljuk, hogy a 20.000 maravédi differenciát a miniszter ur egyenlítse ki. Elnök: Fizetése 5000, jár még 15.000. Ráér rögtön, kifizetni. (A Ház sorra veszi a kormány tagimi és 60.000 arany maravédit bekassziroz az állampénztárba.) Elnök: Az ülést ezennel bezárom és ezennel megállapítom, hogy ideális kormányunk van, amelynek minden tagja hozzájárul ahhoz, hogy az állam ne szenvedjen pénzzavarokban. Stella Ezer vagon muníció rcéfiasst fel a bukaresti lőszerraktárban Sok emberáldozat. Két milliard lei a kár Bukarest közelében — mint már jelentettük — szerdán délután borzalmas robbanás történt és a robbanás folytán a Skoda-lövegek katonai raktára a levegőbe repült. A robbanásról újabban a következő részleteket jelentik Bukarestből: Az első robbanás délután négy órakor történt. Két órán ál szakadatlanul folytak a detonációk. A városban ieirhatatSan pánik tört ki, mert a katasztrófa színhelye csak egy kilométerre fekszik Bukaresttől, A lőszerraktárhoz legközelebb fekvő városnegyedekből a lakosság elmenekült a távolabbi városrészekbe. Amikor a robbanás kezdődött, az egyik leányiskola növendékei jajveszékelve lepték el az uccákat. A parlament ülését nem lehetett megtartani. mert minden detonációt földrengésszerű lökések kisértek, amelyektől betörtek az ablakok és lehullt a vakolat a falakról, igen sok háb beomlott. A király a hadügyminiszter kíséretében a katasztrófa színhelyére sietett. Amikor közelebb akart inenni a raktárhoz, a miniszter ijedten viszszarántetta és elvezette. A király ennek köszönheti, hogy megmenekült, mert alig néhány pillanat múlva az elhagyott helyen gránát csapott le és felrobbant • A felrobbant lőszerraktárban mintegy ezer vaggon muníció volt "elhelyezve, amely nemrégen érkezett Csehországból a Skoda-gyártól. Ez az óriási lőszermennyiség mind felrobbant. Ezrével röpültek a lövedékek a levegőbe. Egy másik lőszerraktár a föld alatt volt elhelyezve. Itt 2600 vagon muníció volt. Ebben a földalatti raktárban eddig nem történt baj és azt hiszik, hogy a vastag földréteg eléggé védi. noha ez a földalatti raktár egészen közel fekszik a felrobbant raktárhoz, A robbanás következtében lángbaborult az egész raktár és a hozzátartozó egyéb katonai épületek. Éjjel 11 órakor a tűz még tart. A várost sürü füstfelhő borítja. A cotroceni-i királyi kastélyt ki kellett üríteni. A robbanás sok emberéletet is pusztított el, de egyelőre még megközelítően sem lehet az emberáldozatok számát megállapítani Az anvagi kárt két milliard leire becsülik. A robbanás nagy pusztításokat okozott a cotroceni-i királyi kastélyban és a szomszédos falvakban. Általános az a feltevés, hogy bolsevik1 merényletről Van szó. A bácskai vasúti közlekedés csak bosszú idő múlva állítható helyre Hónapokig tart az árvíz által elmosott töltések javítása Az árvíz Bogojevónál tönkretette a vasúti töltést is. A mintegy húsz kilométer hosszú töltés használhatatlansága következtében már napokkal ezelőtt megszűnt a vasúti közlekedés, amelyet Vinkovci felé most csak lényeges kerülővel Indiján át lehet lebonyolítani Az árvíz által tönkretett bogojevói vasúti töltés rendbehozatala hónapokat vesz még igénybe. A megrongált vasúti töltés helyreállítására azonnal megkezdték a munkálatokat, amelyek éjjel-nappal folynak is. azonban a vasúti töltés annyira tönkrement. hogy ezen a szakaszon teljesen újra kell építeni. Szakemberek véleménye szerint az uj töltés kiépítése hosszú időt fog igénybevenni, mert a javítási munkálatokat nagyon megnehezíti az a körülmév is. hogy a-z elmosott vasúti töltés alatt a viz nagy mélységben eláztatta a talajt, katlant formált magának, amelyben a viz változatlanul magasan áll azóta is. amióta a Duna apadása megkezdődött. Emiatt sok helyen alig lehet megközelíteni az elmosott vasúti töltést. A szubodeai. szombori és környékbeli kereskedők között komoly aggodalmat kelt a Bőgőjévé felé való vasúti összeköttetésnek ilyen hosszú ideig való szünetelése. Eltekintve a személyforgalomtól, amely Vinkovci és Szubotica közt csak lényeges kerülővel bonyolítható le Indiján át. a teher áruforgalom legnagyobb része éppen Vinkovci—Bogojevóri keresztül bonyolódik le és az áruszállítást ennélfogva lényegesen megdrágítja az Indiján át való irányítás. Növeli a kereskedők aggodalmát az is. hogy a most következő hetekben kezdődnek meg a gabona, cukorrépa és elsősorban a tűzifa-szállítások, amelynek számára épp május 15-től szeptemberig terjedő időben biztosit a vasút kedvezményes díjszabást. Mivel pedig Szubotica részére a fa csaknem kizárólag Boszniából. Hercegovinából és Szlavóniából érkezik, ezeket a szállítmányokat mind Vinkovcin és Bogojevón keresztül irányítják és az Indiján át vafn szállítás egy vagon fánál csaknem háromszáz dinár fuvar-többletet okoz. At, egyetlen rendelkezésre álló és igv erősen túlterhelt vonalon a szállítás pedig csak nagy késedelemmel bonyolítható le. Mindezek a körülmények múlhatatlanul szükségessé teszik, hogy a vasutigazgatóság a bogojevói vasúti töltés kijavítását a lesürgősebben eszközöltesse. ROSSIJA-FONCIÉRE biztosító- és viszontbiztosító társaság Tűz-, élet-, betörés-, jégbiztosítás Fiókigazgatóság: Subotlca, Aleksandrova ulica 4. (Rossija-Fenciére palota) Az agrárreform Adási Nyolcszáz holdat foglaltak le a község földjéből Adáról jelentik: Az agrárreformminiszterium néhány héttel ezelőtt Ada község földjeiből kétszáz holdat foglalt le az agrárreform céljaira. Ä földeket, amelyeket a község lakosai tartanak bérben, a napokban akarták kiosztani a dobrovoljácok között és ezért a bérleti szerződéseket érvényteleneknek nyilvánították. A bérlők a földeket már bevetették, úgy hogy ha most kellene megválniok bérletüktől, súlyos károsodás érné őket. A bérlők érdekében Dimitrievics jegyző interveniált az agrárhivatalnál és kérte, hogy a földek szétosztását halasszák el a termés learatásáig. Az agrárhivatalban erre Ígéretet tettek. Az agrár-miniszterium a kétszáz holdon kívül legutóbb még hatszáz holdat foglalt le. A község most küldöttséget meneszt az agrárreformminiszteriumhoz, az újabban lefoglalt földek feloldása érdekében. Harangszenielés három halottal és harminc sebesülttel Véres Áldozócsütörtök Lajosmizsén Budapestről jelentik: Csütörtököri Lajosmizse községben harangszentelést tartottak, amely borzalmas katasztrófával végződött. A haranigszentelés: napjára a környékbeli falvakból is nagy számmal érkeztek. Tele volt a templom1 előtti térség ünneplőbe öltözött férfi- és asszonynéppel s miután Gosrnan Ferenc, helyettes váci püspök megáldotta és megszentelte az uj harangot, az egybegyült hatalmas tömeg a templomba zsúfolódott. A súlyos, hat és félmázsás harang pedig las-san emelkedni kezdett a beleakasztott csigán, a torony mentén a magasba. Megkezdődött a prédikáció, majd az ünnepi szertartás. Időközben baj nélkül felérkezett a toronyba a harang s ekkor a harangöntő figyelmeztetően lekiáltott, hogy ledobja a feleslegessé vált kötelet. Egyike a: bejáratnál rendet tartó csendőröknek beszaladt a templomba: —I Ne jöjjenek! ki, mert leesik most valami! Egy rémült öregasszony ezt roszszul hallotta és elkiáltotta magát: — Zuhan a harpig! A következő pillanatban már vad rémület vett erőt a tömegen, öszsze-vissza kiabáltak: — Reng^ a föld! — Bedőlt a torony! — Ég a templom! Hiába próbálta az esperes, a kántor és néhány nyugodtabb idegzetű ember lecsöndesiteni a tömeget, megindult az élet-halálharc a kijárat felé. A tömeg zöme a szűk hátsó kijárat felé verekedett. Rombolva, padokon át, sikoltozva és ordítva tolongott a fékevesztett tömeg. A hátsó kijárat három meredek lépcsőjénél történt a katasztrófa: rögtön az első kijutó elbukott a hátulsók nyomása folytán, a következők ráestek és igy nőtt pillanatonként a jajgató emberhalom. Ekkor érkezett oda a templom körül cirkáló két csendőr, akik eleinte színlelt, majd komoly kardlapozással próbálták visszariasztani a tömeget. De az inkább a kardlapot választotta, mint az agyába rögződött borzalmat és uj sebekkel, uj elesetekkel tetéződött az emberhalom, míg végleg áthatolhatatlan .falként el nem állta a kirohanók útját. A most már teljesen megvadult tömeg a főkijáraíra vetette magát, a
