Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-29 / 146. szám

1924 május 29. BACSMEGYEI NAPLÓ II. oldal. EGYÉNI AKCIÓ 1 Mackó úr házasodik Ä mosómedvét eddig csak a szücsüzlet kirakatából ösmertem, meg az Én Újsá­gomból, meg a mosónőmről, aki minden elsején jogos illetményeiért dörmőg egész reménytelenül. A mosómedvét tehát igen vegyes érzelmekkel togadtam a cirkusz­­porondon, ahol szegény mackónak tánc és illemgyakorlatokat kellett végeznie egy vékony ur kívánságára. Az ifjú mosómed­vét két csúnya, vén medve támogatta, két öreg kerítő, akik már beleöregedtek a foglalkozásukba és csupa bosszúból is alaposan megtáncoltatták a serdülő mac­kót. Aljasul bántak vele és mindenféle gazságokat csináltak vele és gyötörték mosolygó képpel, ravaszul, szóval kitol­tak vele. Az egész egészen gyanús volt. Aztán jött a legszégyenletesebb, az anya­­természet arculcsapása, a véres gyalázat, a mosómedvének tejet adtak üvegből, cuclival és az erdők szabad hercege úgy csámcsogott, mint egy kis malac. Aztán hintába ültek és a két öreg gazembert a mosómedve lökte, «nyomta kétlábon fel-le és le-fel és borzasztó undor ült ki az ábrázatára, ami elvégre érthető is volt. Elvégre a medve önérzet se kutya. A di­rektor, a nagyszerű Rubin, szőke neje, a hasbeszélőnő oldalán még bátorította is őket és derűs mosollyal ajkán, elakarta hitetni velünk, hogy a medvék csak csupa csintalanságból passziózinak és időnként becéző szókat kiabált nekik, amit a med­vék fogcsikorgatva fogadtak. Amilyen kéj­jel lóbázta a kis mosómedve az atyafiait, amit abban a megalázó, keserves pillanat­ban a Rubinnak kívánt, az legyen is Ru­binnak mondva. Az ifjú mosómedve egyébként megunta a Jegényéletet és most nősül. A modern mo­sómedve azonban nem megy ki az erdőbe, hogy barlangjába keresse fel az imádott nőt, a ma züllött és kényelmes mackója apróhirdetés utján házasodik. A Rubin mesélte, hogy mackó urnák egészen ko­moly szándékai vannak. Mackó ur egy stramm mosőmedve, jó parti és egy jó bőrjEztJujodenlszücs jeliösmerte róla. Sző­röstül, bőröstül. Fényképes ajánlatokat diszkréten közvetít közvetítő iroda, Bu­­zatér, 2 Varjufogta csirke, csirkefogta varja, Csirke megette m'nd a tizennyolcat A nevezett varjak a sentai határban garázdálkodtak már betek óta és az eré­lyes városi tanács vérdijat tűzött ki a fejükre, mint valami rablógyilkosokra, per koponyám három és fél dinárt. A sentai határban csakhamar véres ütközetektől visszhangzott erdő, mező, liget és berek és sok szép ártatlan ártatlan varjú lelte itt borzalmas halálát. Mint minden ko­moly hadviselésnek, a sentai varjuhábo­­runak is teremtek hősei, akik lélekemelő, vitézi cselekedeteket miveitek és roppant dicsőségre tettek szert városszerte. így lett neves ember máról holnapra Csirke György ur is, a Varjuk Réme, aki egy vad, kemény csatában haláltmegvetö bá­torsággal egymaga tizennyolc kósza varjut küldött a másvilágra. Csirke Gyura ur ér­demei lángoltak miként a nap, hire túl­szárnyalt a hetedik határban, amikor is megjelent a városban egy sasorru, csep­pet sem bizalomgerjesztő idegen, aki ma­gát határtalan gőgjében a Nagy Varjász­nak nevezte és mindenütt roppant súlyos, becsületsértő kijelentéseket tett a Varjuk Rémére. Ennek a nemes vetélkedésnek előreláthatólag rossz vége Ígérkezett. Csirke ur még aznap este megüzente a Nagy Varjásznak, hogy jó lesz ha befogja a száját, mert különben ő fogja be, de abba nem igen löszén köszönet. Ez nyil­vános provokáció volt, amit nem lehetett szó nélkül elviselni. A Nagy Varjász nyomban reflektált és kijelentette, hogy megölni nem fogja Csirke urat, mert ő annyi szép és hősi harc után csak nem fogja beszennyezni a kezét egy piszkos csirke vérével, de ha kedves az élete és nem akar erőszakos halállal kimúlni, ta­karodjék el a föld színéről és a városból, külömben végezni fog vele, amint egy utolsó, nyomorult varjúval. Na, ez már aztán a teteje volt. A Varjuk Réme igen stilusosaji felelt. Elküldte két segédjét a Nagy Varjászhoz és kihívta. Nem párvia­dalra, varjuevő versenyre. A N. V. elfo­gadta a feltételeket és a varjúé vés a Szu­­dárevics-féle vendéglőben óriási érdeklő­dés mellett le is zajlott vasárnap este. Harminckét varjút sütöttek ki a saját zsírjában és a harminckét varjúnak hősi gesztussal ült neki a két vadász. Félelme­tes látvány volt, az éhes Csirke, amint farkasétvággyal ráesett az örök álomba szenderült kirántott varjakra és vad iram­mal falta őket. Ilyen jóétvágyu Csirkét még egész, Senta nem látott. A N. V. már a harmadik fordulónál lemaradt. A saját kártalanított varjait is Csirke falta fel. Borzalmas ehetnékje volt és a fogait csat­togtatta amint egy varjú eltűnt a szájában. Csirke már a tizennyolcadik varjúnál tar­tott, amikor a N. V. kidőlt és ájulást szín­lelve végigvágódott az asztalok közt. Csir­két hatalmas éljenzéssel ünnepelték és amikor az utolsó varjucombot is lenyelte, vállaira emelte a mámoros tömeg. Tizen­nyolc varjú még testvérek között is szép teljesítmény, ezt mindenki elösmerte, csu. pán a Nagy Varjász tett valami gúnyos megjegyzést. De az ő károgását nem mél­tatta senki figyelemre. 0 egy lecsúszott ember volt, aki már az ötödik varjúnál meg akart halni gyomormérgezésben. Ségi osztrák arisztokraták mai kenyérkeresete A császárság* megszűnése a legkülonfeor&'bb életpályákra sodorta okét — A Báessnegysi Napló bécsi munkatársától — A hat év előtti nagy átalakulás, nevezetesen 1818 november 12-ének dátuma az egykori hires osztrák arisztokratákat váratlan probléma elé állította a köztársasággá lett Ausztriában. Megszűnik a császár­ság, nem volt többé császár, aki kö­rül megszokták rajzaná. nem volt hadsereg, ameluyben szolgálatot tel­jesítettek volna és az is nagyon probiématikussá vált, hogy állami 1 szolgálatban alkafmazzák-e őket. A ! nagybirtokos arisztokraták hamar I megtalálták életprogrammjukat és I visszavonultak birtokaikra, hogy a i pénz elértéktelenedésével szemben \ felvegyék a harcot és végre maguk i lássanak utána a gazdaságuknak. Különösen a magyar gazdasági főis­kolák teltek meg fiatal arisztokraták­kal, akiknek meg kellett tanulnrok azt a tudományt, amellyel ősi javai­kat maguk vezethetik. De nagyon sokan voltak az osztrák arisztokra­ták között olyanok, akiknek nein adatott meg. hogy ily gazdaságok fö­lött rendelkezzenek és a politikai fel- I fordulás ezeket a legsürgősebb élet­­{ gondok elé állították, és nemcsak \ maguknak, de fiaiknak, sőt sok eset- I ben asszonyaiknak is kenyérkereset f után kellett nézrnök. A bécsi arisz­­l tokrata társadalom szegényebb tag­­• jai múlhatatlanul igyekeztek is éle­­’ tűket uj keretek közé illeszteni és a l legtöbb' esetben sikerült is makik, j Az egykori császári ház egyik tag­­j ja. Rainer főherceg például egy fran- i cia automobilgyár vezérképviseletét 1 vette át és mint versenyző is szol­gálja a gyár érdekeit. Már többször ; jelentős dijakat is nyert a,z általa képviselt automobil márkájának. Igen { sokan mentek az arisztokraták közül a bankpályára. A banktisztviselők között a régi arisztokrácia legjeíen­­: tősebb neveivel találkozunk. Gróf Hardegg, a Nemzeti Bankban kapott I állást, gróf Wurmbramd-Stuppach Er­nő, górf Than, az egykori udvari fő­­? vadászmester fia. és annak veje, Kolvrat gróf. valamint^ gróf Mont­­; joye. az egykori Leo főherceg sógo­­i: ra és egy Coiloredo-Mannsfeld gróf is a bankszakmában dolgoznak. Har­degg Jenő gróf maga alapított ban­kot, hasonlóképen Pareira báró is, aki egyébként is a pénzarisztokrá­­: ciábóí származik, és a mostani hiva­tásához csak az összeomlás vezette. - Egy báró Hötzendorfi Conrad is kénytelen volt fölcserélni a diszes \ császárkabátot a bankember egysze­rű gerokkjával. Egy fiatal Traut­manrtsdorí gróf most szigorlatozik a gazdasági főiskolán, fivére pedig szorgalmasan tanulja á portugál nyelvet, mert Brazíliába akar kiván­dorolni. hogy őri találja meg az exisztemciáját. amelyet eddig meg­alapoznia nem sikerült. Bulgarini Pá­­ris gróf. aki a kritikus időben kény­telen volt gimnáziumi tanulmányait félbeszakítani, kalandos élmények után végre Szerbiában posta- és tá­­virótiszt lett. Gróf Gruwdecker- WurmbrantL.Ji.ki valamikor az orvosi pálya után érzett hajlamot, de tanul­mányait abbahagyta, egy kis erdős birtokra került, ahol jói jövedelmező gőzfavágót rendezett be. Pace gróf fivérével és sógornőjével szenkeres­­kedést nyitott. Schönfeld gróf az egykori testőrtiszt vasmüveknél tlált alkalmazást. Badenfeld ferenc báró egy klub gépírók lett. A művészi pályán is sokan igye­keztek elhelyezkedni. Gróf Spiegel­feld taíentumos festő lett. gróf Swe­­ert-Sporck egy bécsi kiadónál il­lusztrátor. Az egyik színház szinlap­­ján gróf Kinsky Rudolf legutóbb mint díszlettervező szerepelt, egyébként mint ujságiró is megkísérelte meg­keresni kenyerét. Gróf Uiberacker színész lett. Solms gróf filmszínész lett. amíg legutóbb egy amerikai mil­liárdos nőt vett el feleségül, báró Purgstall tehetséges komponista és báró Haminersttin, aki rendőrkapi­tány lett, mint jeles költő is ismere­tes. Az arisztokrata hölgyek közül többen mint betegápolónők szerepel­nek, igy Sternberg grófnő. Apar és Neipperg grófnők szintén erre a pá­lyára léptek. Ebben a hivatásban él Szapáry grófnő is. valamint Bleile­­ben Erzsébet és Chizzola Berta bá­rónők te. Igen sokan kézimunkából élnek, dt ezek többmire titkolják is­merőseik előtt kenyérkeresetük mód­ját. A fiatalabbak azonban merészen nekivágnak a praktikus életpályák­nak, és egyáltalán nem röstelik, hogy maguk keresik meg mindennapi kenyerüket. Stollberg Regina gróf­nő, született Reusz hercegnő ma tgyike a legkeresettebb rajzolóknak. Stollberg Mária komtess feltűnő szépség »Streelen« név alatt Rein­­hardmái kapott szerződést, Döry bárónő műtermet rendezett be, ahol elefántcsont faragványok készülnek. Igen sokan választották a gépirónői keresetett. Muschmann bárónő a Magnazit Műviknél talált alkalma­zást. Hohmann Hermin bárónő az ‘amerikai követség titkárnőié tett, S Bulgarini Claire komtess telefonos kisasszony lett, a két Bodenfeld bá­­: rónő pedig egy francia zárdában \ harisnyakötést tanít. 5 Különös foglalkozást talált Erdődy Mária Teréz grófnő, hogy jobb vi­­; szonyok között élő rokonainak ne ; essen terhért. ő az előkelő vidéki »társaság bécsi kalauzolását válalta 5 magára. Egy Auerspreng grófnő i nem tudott alkalmazáshoz jutni a neve miatt. Ezekkel a példákkal még távolró! j sincs kimerítve a praktikus kenyér­­' kereset útjára tért arisztokraták név­sora. Igen sokan mentek a tudomá­nyos pályára is és a legtöbben a i legegyszerűbb keiíyérkertset módját is magukra vállalták, de valameny­­j nyien megkeresik kenyerüket. --------—---- ■ ■ VizumnélküH utazás Budapestre. A Budapesti Keleti Áruminravásár igazol­ványával a magyar határ május 30-tól junius 10-ig magyar vizűm nélkül is átléphető. Ily igazolványok tulajdonosai vasúton és hajón féláru menetjegy vál­tására jogosultak és kívánságra ked­vezményes lakást kapnak. Igazolványok 80 dinárért bármely SHS kereskedelmi I kamaránál, továbbá Suboticán a Gyáro- i sok és Kereskedők Egyesületénél, a Lloydban. az Általános Hitelbanknál, - a Jugoszláv Banknál és Szerb Banknál; *Novisadon a Gyárosok Egyesületénél, fáz Agrár Banknál, a Jugoszláv Bank­inál. a Central Kreditni Zavodnál; Som­­■ borban a Gyárosok Egyesületénél; Vei.-\ , Bečkereken a Takarékpénztárnál; Sen-1 ' tán a Centralni Kreditni Zavodnál; Osw jj jeken a Jugoslav Banknál és Saraievó­­\ban az Agrár Banknál, valamint Beo­­grúdban a in. kir. követség utlevélosz­­tályánál és dr. Szilágyi Géza m. kir. v kereskedelmi megbízottnál szerezhe­tők be. ROSSI JA-FONCIÉRE biztosító- és viszontbiztosító társaság TSz-, élet-, betörés-, jégbiztosítás Fiókigazgatóság: Snbotica, Aleksandrova oüca 4. (Rossya-FtoQciöre palota) TÜKRÖT csiszolt Owgr-et, messing műnké*. tükrök ja­vítását tenolcsébbsn és l^'szebhen, garancia mai­iét; — az ALBÄ 7ÜKÖS6YAR N O V IS AD Kamenščka uiäca 15 — készít. Kérjen árajánlatot 512 .Fyram Pyram Py ram A legfinomabb turpentines J CIPŐKRÉM E Olcsóbb mint a fa, tiszta és a konyhában nem terjeszt hőséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom