Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-06 / 124. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 6. Két válóper kőveti a Széchenyi-Apponyi-párbajt Budapestről jelentik: Gróf Appo­nyi Antal és gróf Széchenyi Péter — mint a Bácsmegyei Napló meg­írta — a múlt hét folyamán pisz­tolypárbajt vívtak. A felek a párbaj után nem béküitek ki. A lovagias af­fér összeszólalkozásból eredt és az­zal a következménnyel járt, hogy mindakét gróf elválik feleségétől, azonkívül Apponyi Antal gróf még versenyistállóját is feloszlatja. A párbaj előzményiéi a követke­zők: Apponyi Antal 1910-ben Lon­donba költözködött, ahol megismer­kedett a londoni City egyik leggaz­dagabb bankárjával és kereskedőjé­vel, Nelkével, akivel üzleti és baráti összeköttetésbe lépett. 1913-ban el­vette Nelke leányát. A gazdag após­nak mérhetetlen vagyonából Appo­­jiyi istállót rendezett be, amelyben kitűnő paripákat nevelt. Tavaly »Ri­csaj« nevű lovával az osztrák dcr­­ibyt nyerte meg. Apponyi apósa pén­zéből igen vidám életet folytatott. Különösen azon pezsgős és cigá­­nyos vacsorái voltak híresek, ame­lyeket Széchenyi Péter gróf családi körében rendezett. A főúri társasá­gokban suttoigni kezdtek Apponyi gróf és Széchenyiné grófnő barátsá­gáról és ezzel kapcsolatban támadt a férj és az udvarló között a már említett szóváltás, majd párbaj, vé­gül — a kettős válóper. Apponyi kénytelen istállóját is feloszlatni, mert a gazdag angol bankár hirte­len hazahívta leányát és beszüntet­te a pénzforrást. Maluscsik József tanú elmondja, hogy ők Sztipancsevicscsel háromnegyed 9 óra tájban a Korzó-mozi elé jöttek, ahol sok ember volt. Három »lisztes« alak a földön ült, háttal a falnak támaszkodva. Amikor ők odajöttek, a lisztesek feláll­tak, körbefogták Sztipancsevicset és az egyik lisztes a kalapjával ütötte. Akkor Sztipancsevics is ütött. Elnök: Látta, amkor a vádlott meg­­szurta Nosztrovicsot? Csak nemrégiben emlékezett meg a világsajtó arról az üzérkedésről, amit a kizsázsiai harcterek elesett hőseinek csontjaival végeztek lelkiismeretlen ku­­fárök, — most pedig a párisi lapok leplezik le azt a vásárt, amelyet a franciaországi műtrágyagyárak a verdani harctér halottainak csontjai­val űznek. Emlékezetes, hogy a bevehetetlen­nek bizonyult francia erődért lefolyt harcokban százezrek pusztultak el úgy francia, mint német részről. A város környéke nagy temető, amelynek tö­megsírjaiban ezrével feküsznek együtt a francia és német hősök és most, nyolc évvel a nagy harcok után eze­ket a sírokat is megbolygatták, hogy az ott talált csontokat ipari célra fel- j használják. — Nem. Csak láttam, hogy ütött fe­léje. — Látott kést? — Igen, Nosztrovicsnál láttam kést. Ki volt nyitva. A bizonyítási eljárás befejezése és a perbeszédek után, a bíróság meghozta az elítéltet, amely szerint a vádlottat önvédelem elmén felmenti és elrendeli azonnali szabadonbocsájtását. Az ügyész feiebbezést jelentett be. A francia lapok közlése szerint a verduni francia hatóságok több embert letartóztattak, akikről kiderült, hogy a tömegsírokat felásták és az ott talált emberi csontokat kilónként 20 cen­times árban eladták az északfrancia­országi műtrágyagyáraknak. Hír szerint teljesen megszervezett társaságok fog­lalkoztak ezzel a jól jövedelmező üz­letággal. Egy másik leleplezett társa­ság fémhulladékokat szedett össze a harctereken és a sírokban és az ott talált fémeket kilónként 50 centimes árban értékesítették. A lelketlen bűntény miatt több em­bert letartóztattak, akiket elfogatásuk után alig tudtak a hatóságok meg­menteni attól,. hogy a felháborodott lakosság a kegyeletsértő kufárckat meglincselje. Akasztási játékból gyilkosság Hősök csontjai—kilónként 2® centimesért Hiénák a verduni csatatéren EmlbertLés önvédelembe! Tárgyalás a szuboticai törvényszéken A múlt év november 16-án este nyolc és kilenc óra között a Korzó-mozi előtt, az ott tartózkodó emberek szemeláttá­­ra, véres esemény játszódott le. Szti­­pbticsevics József henteslegény késsel megszurta Nosztrovics Mihály kemé­­nyitőgyári munkást, aki néhány óra múl­va belehalt sérülésébe. Hétfőn tárgyalta Sztipancsevics bűn­ügyét a szuboticai törvényszék. A tár­gyaláson Pavlovics István törvény­­széki elnök elnökölt. A közvádat dr. Marusics Koszta államügyész képvisel­te, a védelmet dr. Magarasevics Sán­dor ügyvéd látta el. Az ügyész szándékos emberölés bűn­tettével vádolja Sztipancsevicset, aki múlt év november 19. óta van vizsgálati fogságban. A vádlott nem érzi magát bű­nösnek a vádbeli cselekményben. " El­mondja, hogy azon a végzetes napon este sok bort ivott, azután két ismerő­sével a Korzó-mozi elé ment, ahol egy ott álló cukorkaárustól cukrot vásárol­tak. A mozi előtt sokan álltak, férfiak, nők. A képkirakat közeiében a földön, háttal a falnak támaszkodva, három lisz­tes alak ült. Ezek közül az egyik föl­kelt és őt meglökte, mire kérdőre von­ta, hogy miért lökdösődik. Ebből előbb szóváltás lett, majd a lisztes lekapta a kalapját és elkezdte őt azzal ütni. Hogy ki volt nem tudja,. Amikor az ütések miatt védekezni akart, látta, hogy a lisztes kést vesz ki a zsebéből, kinyitja és kezében szúrásra készen tartja. Erre ő is elővette kését, — egy fanyelű, sár­ga, úgynevezett budli-bicskát — és tá­madója felé szúrt. Amikor látta, hogy az vértől elborítva, elesik, elfutott, a társai is elszéiedtek. Az eset utáni na­pon önként jelentkezett a rendőrségen. A vádlott után a tanukat hallgatta ki a bíróság. Budanovics Peró, aki a megölt Nosz­trovics társaságában volt, elmondja, hogy hárman, ő, Nosztrovics és Bős­­nyák Béla, a »muzi«-ba akartak menni, de már kezdődött az előadás, azért nem mentek be, hanem a bajáratnái álltak. Nosztrovics. a megölt legény, cukrot akart venni egy cukorka-árustól. Aztán látta, hogy dulakodás támad és Nosztro- j vicsot valaki megszurta. Két év után kinyomozták Márffy Béla somogyi földbirtokos rejtélyes halálának titkát Budapestről jelentik: A főkapitányság két detektivje özv. Márffy Béláné fel­kérésére egy két évvel ezelőtt elköve­tett gyilkosság ügyében indítót most magánnyomozást, amely teljes sikerrel járt: megállapították, hogy az 1922. no­vember 9-ikén somogymegyei kastélyá­ban felakasztva talált Márffy Béla föld­birtokos nem öngyilkosságnak lett áldo­zata, — mint a hivatalos vizsgálat meg­állapítottá — hanem inasa fojtotta meg, miközben ki akarta próbálni az önakasz­tás érzését. A két súlyzó 1922. november 10-ikén reggel hat órakor a földbirtokos inasa. Német Sándor azzal verte föl a Márffy-kastély cselédségét, hogy gazdája felakasztotta magát. A személyzet tagjai besiettek Márffy Béla szobájába. A hálószoba és dolgozószoba közötti ajtó egyik szár­nya nyitva volt, az ajtó felső pereméről vastag függönyzsinór lógott le feszesen és a félig nyitott ajtónak nekitámasz­­kodva, kissé ferde testtartásban, de úgy, hogy a <ábak a földön nyugodtak, lecsukló fejjel, viaszsárgán, kötélhurok­kal a nyakán, holtan és megroskadt láb­bal állott Márffy Bé'a. Ijedten szaladtak az ajtó mellé, hogy meglazítsák a köte­let. Segíteni már nem lehetett. Márffy Béla ha’ott volt. Az a kötél, amelynek egyik hurka mé­lyen bevágódott Márffy Béla nyakába, át volt vetve az ajtón és az ajtó túlsó felén a kötél végére két darab testgya­­kor'ó súlyzó volt rákötve és a két súly­zó húzta lefelé a kötelet. A nyomozó hatóságok az inast hall­gatták ki először. Azt vallotta, hogy este szobájába kisérte Márffy Bélát, látta, amint leült az íróasztalhoz. Az­után elment haza a feleségéhez. Más nem járt az éjszaka folyamán Márffy szobájában. Az öngyilkossági esetet már az első pillanatban gyanúsnak találták. Fölmerült ugyanis az a kérdés, hogy vájjon az, a két súlyzó, amely a kötél másik felét megfeszfitettfe, elég nehéz-e arra, hogy valaki igy megölhesse ma­gát. A két súlyzó su'ya összesen 14 ki­logram vo't; az orvosi vélemény úgy hangzott, hogy ez a súly éppen elég alt­hoz, hogy az öngyilkosjelölt gégéjét oly erősen megszoriittassa a hurokkal, hogy ezáltal fulladás álihasson be. önakasztás fogadásból Márffy , családjának az volt a véle­ménye, hogy a dúsgazdag, fiatal, egész­séges földbirtokosnak semmi oka sem lehetett öngyilkosságra. Elhangzott azonban a nyomozás folyamán olyan tanúvallomás is, amelyből arra lehetett következtetni, hogy Márffy Béla ön­­gyükossági szándék nélkül ugyan, de maga okozta hala át és a titokzatos sze­rencsétlenség következő előzménye vált ismeretessé: Két év előtt történt Somogymegyé­­ben, hogy együk faluban; kinn a réten holtan találtak egy fa alatt egy kis fiút, aki állítólag fölakasztotta magát. A kö­tél a gyermek nyakán volt és egy gyön­ge ágra volt kötve a kötél másik vége. A halott kisfiú kuporoclattan guggoló helyzetben ült a földön és akkor szél­­tében-hosszában arról vitatkoztak a környékbeli lakosok, hogy vájjon az a gyermek fölakasztotta-e magát, vagy pedig gyilkosság áldozata lett-e. A vi­tatkozók között volt Hoyos Miksa gróf nemzetgyűlési képviselő, Márffy Béla és más somogymegyei birtokosok. A so­mogymegyei birtokosok ez esettel kap­csolatosan az akasztással járó külön­böző érzésekről beszéltek, szó volt ar­ról, hogy mit érez egy akasztott ember az utolsó életpillanatában és vajjón áll­va meg tud-e halni a halálraszánt em­ber. Ezekről a kérdésekről fogadásokat is kötöttek és a somogymegyei birtoko­sok eltávozásukkor kijelentették, hogy lei-ki magán próbálja meg azt, milyen az az érzés, amikor az ember önmagát fölakasztja és majd később beszámol-: nak tapasztalataikról. Márffy is vállal­kozott a társaság előtt arra, hogy ki­próbálja az önakasztást. Nyilvánvaló volt, hogy a röviddel később történt ti­tokzatos haláleset összefüggésben áll a bizarr fogadással. A hatóságok ezen az alapon öngyilkosságnak minősítették a halálesetet. Az újabb nyomozás Márffy Béla édesanyja, özv. Márffy Béláné két év múltán sem tudott bele­nyugodni a hatóságok megállapításába és husvét előtt néhány nappal felkérte' lovag Bialoskursky Géza detektivfel­­ügyelőt, hogy az ünnepekre utazzon le hozzá Hencsére és kísérelje meg kibo­gozni a rejtélyes ügyöt. A detektív má­sodmagával végezte a nyomozást és el­sőnek az inast hallgatták ki. Németi Sándor nyomban ellentmondásokba ke-: veredett, amikor kérdést intéztek hozzá: arra vonatkozólag, hogy Márffy, mi­után visszavonult szobájába, miért csöngetett neki, Német Sándor nem tu-i dott mit felelni erre. A keresztkérdések hatása alatt meg­tört az inas és teljes beismerő vallo­mást tett. — Márffy Béla ur — kezdette — a mikor a szobába értünk, azt mondotta1 nekem, hogy ő most fogadásból kipró­bálja az akasztást. Elővett egy függöny-1 kötelet, amelyre rákötötte azt a két súlyzót, amellyel tornázni szokott. A súlyzókat átvetette az ajtón, hurkot ké­szített a kötél másik felére, engem át­küldött a másik szobába és azt mond­ta, hogy fogjam a súlyzókat, ő bent a nyakára teszi a kötelet. Arra szólított föl engem, hogy ha kopog az ajtón, ak­kor azonnal nyissam ki óvatosan az aj-1 tót és úgy vigyázzak, hogy a súlyzókat■' emeljem ,a kezemmel, hogy ezáltal ő odabent leoldhassa a nyakáról a kötelet., Én be is mentem a szobába és ekkor az a gondolatom támadt: ott feküdt az asztalon az a pénz, amelyikkel a nagy­ságos ur reggel Kaposvárra akart utaz­ni. Fogtam, a súlyzókat és ahelyett, hogy meglazítottam volna a kötelet, megrántottam a súlyzókat és hallottam1,1 amint a nagyságos ur bent hörögni' kezd. Kiáltani már nem tudott, a kezei­vel csapkodott és el is érte az ajtófél­fa mellett levő csengőt és sokszor egy másután csöngetett. Később nyitotam csak be a szobába és úgy hagytam ott Ia halottat, ahogy volt. Kevés pénzt vet­tem csak magamhoz, kiosontam a szo­bából és rázártam az ajtót. A vallomás után a budapesti detektí­vek azonnal értesítették újra a kapós, vári ügyészséget és a vizsgálóbírót. Né­met Sándor szolgát letartóztatták. A gyilkos brifanmás Magyarországon körözik Kmetty Károly főhadnagyot Budapestről jelentik: A székesfe­hérvári dandárhadbiróság- gyilkos­ság és más bűncselekmény címén körözőlevelet bocsátott ki Kmetty Károly 29 éves. volt tartalékos fő­hadnagy ellen. Kmetty Károly annak idején nagy szerepet játszott a Bri­­tannia-szál lóban működő különít­ményben, de az ott elkövetett cselek­ményeiért amnesztiában részesült. A székesfehérvári katonai törvény­szék régebben elkövetett bűncselek­ményeiért akarta őt felelősségre vonni s ezért az ország összes ha­tóságaihoz köröző levelet küldött Kmetty ellen, amelyben fölsorolja azokat a bűncselekményeket, ame­lyekkel Kmetty Károlyt gyanúsítják. E bűncselekmények között szere­pel többek között az a gyilkosság, amelyet Kmetty Károly 1918 decem­ber 6-án követett el Budapesten. A forradalom után Kmetty találkozott a Wesselényi-uccában Gábor Hugó tanárjelölttel, akivel szóváltása tá­madt és a szóváltást tettlegesség kö­vette. amelynek folyamán Kmetty revolvert rántott és Gábort nyak* szirten lőtte. Kmetty Károlyt sem Budapesten, sem szülővárosában, Hódmezővásárhelyen nem találták meg. „A két árva" 2012 „Ut a boldogság fejé“ „A rátán helytartója" „A bőregér'1 „Borg'a Lukrécia" „Monna Vonna“ sfő. wyALKAN FILMEK ÍS N O V I S A D

Next

/
Oldalképek
Tartalom