Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-23 / 141. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 23, csapatok és a felkelők között. Ahmed Zoga, a tiranai csapatok parancsnoka Massába vonult visz- Sza, hogy újjászervezze hadseregét. A podgoricai hírekkel kapcsolatban a beogradi albán követség nyilatkozatot adott ki, amely szerint az alkotmányozó gyűlés ren-| desen folytatja üléseit és csupán kuszonöt képviselő van passzivitásban. A követség szerint a helyzet Albániában egészen nyugodt és nem felelnek meg a valóságnak a polgárháborúról és forradalomról szóló hírek. azonban megitctott valamivel, úgy, hogy mindig rá kellett gondolnom s utána kellett járnom. Csütörtökön éjjel Virág Mária megmondta, hogy mit adott be nekem, hogy szerelmes legyek beléje s ne tudjak tőle szabadulni. Még gúnyolt is, hogy olyasmit ittam. Annyira megborzongtam az utálattól és annyira elfogott a düh, hogy azt sem tudtam, mit csinálok, szorítani kezdtem a lány nyakát, s csak akkor jöttem tudatára, hogy mit tettem, amikor a lány már halott volt. A városligeti gyilkos ügye már rövidesen föíárgyalásra is kerül. Babonából ölte meg kedvesét a városligeti gyilkos A szuboticai városi erdőben május 9-én hajnalban az egyik pad mellett felakasztva, holtan találták meg Virág Mária szentai származású cselédlányt. Mint annak idején megírtuk. a rendőrség még aznap előállította a lány szeretőiét. Voinics Roigics Márk szuboticai suhancot, aki különben nein sokkal a hulla fölfedez zése után megjelent a rendőrségen, hogy tiltakozzék az ellen a feltevés ellen, mintha neki köze lett volna Virág Mária halálához. Virág Mária hcttestének felboncolásakor a boncoló orvosok azt állapították meg. hogy .a lány öngyilkos lett. s az orvosi vélemény alapján Vojnics Rögicsot kihallgatása után elbocsátották. Néhány nap múlva azonban a rendőrség olyan adatok birtokába jutott, amelyek amellett bizonyitották. hogy Vojnics Rogics bűnös. A legényt letartóztatták, aki — mint megírtuk — csakhamar töredelmes vallomást is tett. Beismerte, hogy ő ölte meg a szeretőjét. A beismerő vallomás ■ után a gyilkos legényt átszállították az ügyészséghez. A vizsgálóbíró előtt is fentartotta Vojnics Rogics beismerő vallomását s a következőkkel magvarázta. miért ölte meg a szeretőjét: — Rájöttem arra. hogy Virág Mária egy orvossal is és másokkal is barátságot tartott. Megutáltam a lányt, szabadulni1 akartam tőle. ő Enyelgés Irta: Móricz Zsigmond Már mind a ketten visszahelyezkedtek megszokott nyugalmukba. Az aszszony kézimunkázott, ment nem tudott munkátlan élni s a férje szivarozott. Még bennük volt az eltávozott asz- Szony tükrös, tulélénk hatása és annál némábbak és bágyadtabbak voltak. Az asszony munkájára hajolt s elmosolyodott. Hirtelen fölnézett, az urára vjllant a szeme és kissé beharapoitt ajakkal azt mondta: — Szép asszony ez az Ilosvayné? A férfi nagy szemet nyitott. Már mozdult a szája, hogy azt mondja szokott udvariasságával, hogy: »Dehogy szép! hegy volna szép: nem hasonlít magához__« De hirtelen megérezte, hogy a felesége ezért le fogja nézni, oly komoly asszony s már úgy ismeri minden gondolatát— eh, nem kompromittálta magát előtte: — Hát igen___ — mondta vontatottan — jó, nagy darab, szépen kifejlődött asszony---ügy gondolta, hogy ezzel helyesen sajnálta le a felesége karcsú, ruganyos, örökifjú típusának ellehképét. Az asszony egy pillanat múlva hangosan, csrklandósan, idegesen fölkacagott- ö bámulva nézte. — Mit nevet? Az asszony bezárta az ajkait, kézimunkájára hajolt, de folyton nevetett. Az arca kipirult s valami lányos huncutság volt benne. — Mondja meg, mit nevet? j Az asszony csak' megrázta a fejét § Cinkostársai vádolják Csarugát Izgalmas jelenetek az osijeki főtárgijaláson — Újabb feljelentések érkeznek a bírósághoz a rablóbanda ellen — A Bácsmegyei Napló osijeki munkatársának telefonjelentése — A Csaruga-bünpör csütörtöki főtárgyalásán folytatták Krrnpotics Marko kihallgatását, aki minden tekintetben beismerő vallomást tesz. Kijelenti, hogy sem ő, sem társai nem tudták, hogy Csarugával dolgoznak együtt, mert a rablóvezér minden alkalommal más álnevet használt. Csaruga. aki úgy látszik, be akarja tartani a szerdai tárgyaláson tett Ígéretét hogy ezentulazigazatvallja. az elnök kérdésére beismeri, hogv a rablásokon valóban részt vett. Feltűnő módon igyekszik azonban Slides vádlottat mentem és több esetben kijelenti. hogy Sikics a rablásokon nem vett részt. Emiatt heves szóváltása támad vádlottársa'val. akik azt állítják, hogy Sikics is velük volt. Heves vita a vádlottak között Krrnpotics indulatosan kiáltja Csarugának: — Ha mindenáron’hősnek akarod magad feltüntetni, akkor viselkedjél is ugv. mint egy hős és ne légy gyáva. Most már úgyis mindegy. Különösen azon vitatkoznak a vádlottak, hogv az egyes támadásokat ki vezette. Csaruga e tekintetben a felelősséget társaira igyekszik hárítani de azok egyöntetűen ellene vallanak. Emiatt olv izgalmas jelenetek játszódnak le. hogy attól lehet tartani, hogy a vádlottak a tárgyalóteremben ökölre mennek egymással. A viharos hangulatnak az elnök vet véget, aki kijelenti, hogy teljesen mindegy, ki volt a vezető. Krrnpotics azzal menti magát a rablásokban való részvétel miatt, hogy társai öt minden alkalommal hogv Boianicsot egyáltalán nem ismeri. A tárgyalást ezután felfüggesztették és annak folytatását péntekre tűzték ki. Újabb följelentések A bűnügy tárgyalása alatt az utóbbi napokban tömegesen érkeznek feljelentések az oszijeki bírósághoz régebben elkövetett rablásokról. amelyeknek tetteseit, eddig nem sikerült kinyomozni. Azt hiszik, hogy ezeket a bűntényeket is Csaruga bandája követte el. A feUelentések alapján a biróság elrendelte a sürgős nyomozást. tovább nevetgélt. — Nem. Azt nem mondom meg,. — Miért? ■— Csak. — Mondja meg, de meg kell mondania. •— Szeretné tudni? — Szeretném. — Azt elhiszem. A férfi tűnődött. Most igazán szerette volna tudni, mi volt egyszerű, ravaszkás szavaiban, ami ennyire hatott az asszonyára. Már évek óta bosszantja, hogy bármit mond, tréfát, élcet, az asszpny sose nevet rajta, holott vannak urak, akiknek a szaván s minden szavára fölkacag. Tőle annyira természetesnek vesz mindent? Okosságot s oktalanságot? öt már annyira megszokta? megunta? közönyös?__ Mert hisz a nevetés az tulajdonképpen erotikái kisülés: vele szemben már annyira nem reagál? — Mát mondja meg szivecském, mondja meg, kis babám, — sürgette reménytelenül, mert az asszony hallatlanul konok volt s számtalanszor hagyja öt kielégítetlenül ilyen eltakart gondolatával__ — Nem mondom: meg, — szólt az aszszony fejét rázva — azt nem mondom meg. — Mért? — Mert megharagszik. Újabb meglepetés: mi van emögött? — Nem haragszom meg.. Az asszony odanézett rá. — Nem? — Nem. — Egyáltalán nem? — Egyáltalán nem. — Hát akkor megmondott: de nem félrevezették és sohasem tudta, hogy mire készülnek. Csaruga vitte őt a bűn útjára. Neki nem volt szüksége arra. hogv raboljon, mert anélkül is jó módban élt. Csaruga itt közbeszól: Nekem is volt elég pénzem, mégis raboltam. Krrnpotics beismeri, hogy részt vett Tompojevcibm Birkmayer erdész kirablásában. Csaruga ez alkalommal megjegyzi. hosrv ő csak társainak erős rábeszélésére és követelésére vett részt a támadásban, mert akkoriban a katonai husszáltitások nagyon igénybe vették az idejét. Társai ragaszkodtak ahhoz, hogv ö is velük menjen, mert neki az ilyen dolgokban már nagy gyakorlata, volt. Újból tagadja, hogy ő lőtte le a főerdészt. Mikor dr. Oreskovics szavazóbiró megjegyzi. Imgy társai és a sebesült Tomljenovics ellene vallottak. Csaruga indulatosan az asztalra csap és magából kikelve mondja: — Majd kiderül, kinek van igaza! Ezután társai felé kiáltja: — Megmutatom nektek, hosrv ti mit követtetek el Eljön més az idő. amikor sok mindenről beszélni fogóké de akkor ti valamennyien roszszul jártok! Igaz, hogy bűnt követtem el. de ti sem vagytok ártatlan bárányok. Ezután Bojanics Marko vádlottat hallgatják ki. 29 éves vocsini földműves. nős. négy gyermek apja. A vádiratot megértette, bűnösnek érzi magát. Azt mondja, hogy a rablásokon Csaruga ellenállhatatlan befolyása alatt vett részt. Csaruga ezt tagadja és kijelenti, felejti el, hogy nem fog megharagudni! Arra gondoltaim, hogy ugyanezt a kérdést tettem föl a minap Bóthánák..., Bótha Pistának.... A férj elsavanyodott s elkedvetlenedett. Az asszony látta az arcán és mulatott rajta: te is megtáncolíattál engem az utóbb időben, mondta magában, tanuld meg, mi az. — És? — kérdezte a férj. Az asszony nevetett. — Azt kérdeztem tőle, pontosan úgy, máit magától, hogy »szép asszony ez az Ilosvayné?« — És? — Mit: és. — Na és mit felelt? — Pentosan ugyanazt, amit maga. Kicsit hallgatott. A férjet egy kis hideg veríték verte ki: nagyon finom érzés, hogy a felesége őt egy másik férfivel enrfyire identikusnak veszi — És meg is vallom magának, — mondta az asszony hamisan összeszoritott szájjal — hogy soha életemben még ilyen ravasz nem voltam magával szemben: de most ravaszságból tettem föl ezt a kérdést. — Hát mit mondott hát az a doktor Buta. Az asszony újra nevetett, idegesen, sőt boldogan nevetett: ez kell: csak hadd egye a méreg a férfit. — Mit? — mondta affekíálva egy kicsit. — Hát azt mondta, hogy »igen, el kell ismerni, hogy a tömeg számára egy igen mutatós, szép, egészséges nő«. — Dr. Buta, — morogta a férj. Az asszony nevetett: — Mondtam neki, hát jó volna, ha elcserélném vele az arcomat?. Röntgen-laboratóriumot állít fel a suboticai munkásbiztositó pénztár A szuboticai munkásbiztositó pénztár igazgatósága régi tervét váltja valóra azzal, hogy Röhtgenlatooratoriumot állít fel. A Röntgenlaboratoriumra már régen nagy szükség lett volna, mert egyrészt sok költséget és nehézséget okozott a Röntgen-vizsgálatra szoruló betegeket mindenkor magánorvosokhoz utalni, másrészt a Röntgen-kezeléssel könnyen gyógyítható betegségekkel a pénztári1 tagokat, eddig Boszniába kellett utalni. A szuboticai pénztár ezért már rég foglalkozott a Röntgen-laboratorium felszerelésének tervével, amit most sikerül is megvalósítani. A Röh'tgenlaboratoríum berendezése már meg is érkezett Szuboticára. A felszerelés 200.000 dinárba kerül, a pénztár számításai szerint azonban évenikint mintegy fél millió dinárt fognak megtakarítani azáltal, hogy a betegeket nem kell máshová beutalni. A Röntgen-laboratoriümot már legközelebb, valószínűleg a jelenlegi sebészet helyiségében fogják berendezni és annak vezetésével Röntgenspecialistát foss a pénztár igazgató-, sága megbízni. Szó van arról is, hogy ezzel egyidejűleg kvarc- és egyéb sugarakkal való gyógykezelést is rendszeresítenek a szuboticai pénztárnál. A Röntgen-laboraioríum már rövidesen meg is kezdi működését, ami mindenesetre előnyére lesz a szuboticai pénztár tagjainak. — »Ugyan, — azt mondja Bótha — hát odaadná a maga érdekes, egyéni arcát egy ilyen tömegjelenségért?« A férj hallgatott, mert elismerte, hogy ő nem tudott volna ilyen helyesen válaszolni mint »dr. Buta«. — És maga? — kérdezte. — Hogyhogy: én? — Maga meg volt elégedve? — Mivel? — Ezzel a válasszal. Az asszony kiegyenesedett. — Nem. — Mért? Az asszony kinézett az ablakon. Valahova messze nézett, repült, megnőtt egy pillanatra, a vágy a gondolat anyja s most a vágy a mindenek fölé emelte.. — Nem.... én egészen mást vártam egész más választ.... — Mit? Az asszony beharapta újra finom kis ives ajkát és barna szemeit egy pillanatra az urán hagyta, de tovább repült, mint a gondolat s a vágy, a minden fölé__ — Én azt vártam', hogy arra a kérdésre, hogy »szép-e az az asszony?«, azt fogja mondani, hogy: dehogy szép! isten ments! hogy volna szép__ mikor nem hasonl.it magához__ A férj tágranyitt szemmel nézett a feleségére, hogy ő ilyen buta volt, igazán ő a dr. buta----, hogy nem azt mondta, amit akart mondani__ hogy mindig felül az asszonynak és okosabbnak akarja tartani, mint a többi aszszonyt, pedig hát, tessék: a legokosabb asszony is csak asszony.... Felállott s száján csókolta az asszonyát, de az nem adta vissza, csak tűrte § isten tudja mit gondolt,. ,
