Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-22 / 140. szám
1924 május 22. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Felelőtlenek garázdálkodtak Becskereken Beioríék a „Torontói“ ablakait Becskerekről jelentik : Szerdára virradó éjszaka tizenkét óra után ismeretlen tettesek garázdálkodtak Becskereken, a Toroidal szerkesztőségének és a Pleitz Fcrencz Péti nyomdavállalatnak valamennyi uccura nyíló ablakát törték be. Téglákkal és terméskövekkel zúzták | be az ablakokét s „munkájukat“ olyan eredményesen végezték, hogy a hatalmas kövek úgy a redakció helyiségébe, mint a kiadóhivatalba és a nyomtatvány raktárba is behatoltak. Az ismeretlen rombolók összesen 36 ablakot vertek be. Innen a Princesa Jelena-parkon levő Ambrózia cukorkagyár elé vonultak, amelynek cégtábláját letépték, majd a Vásártérre mentek, ahol a Heller Mór és Fiai | malom-vállalat központi irodájának nagy tükörablakát zúzták be. Mindhárom károsult feljelentést tett a rendőrségen, amely a legerélyesebb nyomozást inditottn meg. A kár meghaladja a 20.000 dinárt. Dr. Gyermekov Dusán becskereki rendőrfőkapitány a rombolás idején nem tartózkodott Becskereken, amikor azonban értesült a történtekről, kijelentette, hogy a tettesek ellen a legszigorúbban fog eljárni.---— ■ ■ .............Fiumélbass megmaradnak a magyar iskolák A budapesti bankok fiókjai továbbra is magyar bankfiókok maradnak Az összeomlás után Fiume sorsának irányításában elvitathatatlanul \ oroszlánrésze volt Salvatore Bella- ] sicsnak. aki annak idején D’Annun- j zio légionáriusának eltávolítása után j a rendet csináló olasz kormányosa-1 patok főparancsnokának, Gaviglia ] tábornoknak, mint Fiume katonai 1 kormányzójának átadta a hányatott < sorsit kikötővárost. j Munkatársunknak alkalma volt j Fiume mostani tárcanélküli miniszte-j réve!. Salvatore Bellasics commen- j datoreva! hosszabb beszélgetést folytatnia, amelynek során megkérkeztiik, hogy:-y Milyen sors vár a fiumei magyar iskolákra a jövőben? — Föltétien szándékunk, hogy a régi közoktatásügyi politikát folytatjuk. Az iskolaügyi kérdések megvitatásában a múltban is bevontuk az ittmaradt magyarok képviselőit és természetes, hogy megengedtük a magyar iskoláknak az elemi osztályoknak és a gimnáziumoknak a fentartását. Fentartjuk ezeket a jövőben is és igazgatójuk ugyanaz a magyar igazgató lesz. aki volt eddig is. Ezeket az iskolákat szabadon látogathatják úgy azok a magyar növendékek. akiknek szülei nem telepedtek | le véglegesen, mint azok a gyerme- j kék. akik már tanulmányaikat ma- S gyár tanrend szerint folytatták és a 1 magyar tanügyi irányelvek szerint óhajtják, befejezni. A múlt esztendőben is közbenjártam ez ügyben és sikerült elérnem, hogy a már akkor is olasz igazgatás aiatt álló iskolai épületekben tenmaradjon a magyar iskola. — Az iskolaügyi kérdés tenát a jövőben is az marad, ami volt. Sajnos azonban, ma már kevés magyar 'él itt. Pedig ezentúl már tisztára a magyarokon múlik, hogy a magyar iskola meddig marad fönn. mert amíg Fiúméban magyar diákok lesznek. magyar iskoláink is lesz. Az olasz kormány ez irányban is a legnagyobb előzékenységet tanúsítja a magyarok iránt, mint minden más téren. — Az olasz kormány előzékenysége mellett tanúskodik az is. hogy milyen álláspontot foglal el az ittmaradt bankfiókokkal szemben. Egyik nagy budapesti bank fiumei fiókja ugyanis az olasz bankok minden ajánlata és minden sürgetése mellett sem akart összeolvadni olasz pénzintézettel és magyar fiók óhajtott maradni a jövőben is. .Az olasz bankok újabb sürgetésére üiurdino tábornokhoz. Fiume teljhatalmú kormányzójához fordult támogatásért és az ő segítségével sikerült is megmaradnia továbbra is a budapesti magyar bank fiumei fiókjának. Példáját rövidesen a. többi magyar bankok fiumei fiókjai is követték és igy a budapesti nagybankok fiókjai mint magyar bankfiókok folytathatják ma is munkájukat. — A magyar iskola tanítási nyelve természetesen magyar marad. Az olasz nyelv mint külön tantárgy szerepel csupán. A költségeket, mint nemzetiségi iskoláét, a magyar kormány fedezi. Meg vagyok győződve, hogy mindazok a magyarok, akik már régebben itt élnek Fiumében és akiknek érdekei Fiume sorsával egybe vannak kapcsolva és akik a termelés munkájában résztvesznek. minden akadály nélkül elnyerhetik az olasz állampolgárságot. És mint a múltban. remélem a jövőben is vállvetve dolgozhatunk zavartalan iiarmóniá ■ ban a magyarságnak ezeknek az értékes elemeivel . . . Háromszázob;ee millió aranykorona fölösleg az osztrák költségvetésben A népszövetségi főbiztos nem engedi, hogy a fölöslege?: fizetésemelésre fordíts ák Bécsbő] jelentik: Az 1923. évi állami költségvetés, amely a múlt héten zárult, jelentékeny fölösleget eredményezett. A zárszámadás szerint az osztrák államháztartás fölöslese 350 millió aranykorona, amely kisebb részében, mindössze 8 százalék erejéig a rendes bevételekből, igy a jövedelmi adóból ered. ellenben 90 százalék a közvetett adókból, főleg az áruk forgalmi adójából származik. Az osztrák kormány azzal a kéréssel fordult Zimmermann népszövetségi főbiztoshoz, hogv ezt a 350 millió aranykorona1 fölösleget az állami tisztviselők fizetésemelésére fordíthassa. A Népszövetség főbiztosa nem adta ehhez beleegyezését azzal a megokolással. hogy Ausztria még válságban van és ilyen/ magas adóiövedelemre nem lehet állandóan számítani. Az osztrák kormány rámutatott, hogy a jövedelmi adó az idén talán nem fog ilyen 8 százalékos többletet eredményezni, azonban a közvetett adók és különösen az árucikkek forgalmi adója bizonyára többet fognak hajtani, mint amennyi a költségvetésben előirányozva van. Zimmermann azonban makacsul ragaszkodott tiltakozásához. Az osztrák kormány ezért Géniben delegációja utján a Népszövetség hozzájárulását fogja kérni, hogy a 350 millió felesleget az állami tisztviselők fizetésének felemleésére fordíthassa, azzal az indokolással, hogy a szanálási mü. amelyet a Népszövetség segítségével hajtottak végre, kitünően sikerült. A Népszövetség, amely legközelebb tárgyalni fogja az osztrák kormány kérését. Minden valószínűség szerint nem fog elzárkózni a kérés teljesítése elöl. Apad a Duna Begecsnél újabb 1500 kőid került viz alá — Még nem múlt el az árvizveszedélem A Duna vízállása a beérkezett jelentések szerint kedden éjszaka elérte kulminációs pontját és az apadás az egész szakaszon megkezdődött. Szerdán az apadás Becsnél 7. Pozsonynál 1. Komáromnál 5, Mohácsnál 9. Bezdánnál 16, Apátiánál 22, Bogojevónál 30 és Báljánál 16 centimétert tesz ki. A jugoszláviai szakasznál a nagyobb apadás az áradások folytán állt be. mert a nagy Vízmennyiség a folyó medréből kicsapott és a szántóföldeken helyezkedett el. Az apaiin—szontai gátszakadás folytán a Duna' alacsonyabb állása miatt a Dráva torkolatánál újból lefolyást talált, úgy. hogy szerdán Oszijeknél a Dráva 40 centimétert apadt. Az elöntött részeken az árvíz még nem apadt. Szerdán Noviszadtól délre. Begecsnél a Duna áttörte a gátat és újabb 1500 holdat öntött el. Az Apatin — Szonia-á rrnentesitő területén a veszély még nem csökkent Az árvíz itt Svilojevo, Bogojevn és Príglevica-Sveti-Iván felé téried és Bresztovác és Srpski-Miletics községeket veszélyezteti. Itt 3000 munkás. 800 katona és 1500 szekér dolgozik, főleg az Odri-féle gátakon, uj gátakat is improvizálnak, hogy a veszélyeztetett területeket megmentsék és a Szombor—Bogojevo Dáija vasúti fővonalat is biztosítsák, amely szintén veszélyben van, Bukinnál, ahol gyengék a gátak, a lakosság éjjel-nappal dolgozik a., töltések megerősítésén. A Bogojevo—Zsiva—Vajszka ármentesitő társulat területén, valamint Hódság járásban a helyzet változatlan. A Sajkás-rétnél a gátak erősen állnak, de a veszély itt még nem múlt el. Az ár mentesítési munkálatokat Krotin Zlatoje inspektor, a szomborj folyammérnöki hivatal főnöke vezeti, aki már két hét óta éjjel-nappal fáradhatatlan energiával járja be az árterületeket és rendelkezik a szükséges intézkedések megtételére. A vármegye segélyakciója Petrovics Milivoj bácsmegyei alispán, aki szintén többször megjelenik az elöntött területeken, szerdán ismét felkérte az illetékes minisztériumokat. hogy a kormány a lakosságot mielőbb részesítse segélyben. A vármegye felkérte a kormányt, hogy az árterületekről megmentett állatállományok legeltetését a hellyel állami birtokon engedje meg. Az alispán felszólította a károsult területek főszolgabiráit, hogy a károkról mielőbb tegyenek jelentést Szerdán a szombori vármegyeházán konferencia volt Kupuszárevics vármegyei főjegyző elnökletével, a melyen a megyei hivatalok osztáiyíönökei és referensei is resztvettek. Az értekezleten az árvízkárosultak segélyezésének módjáról tanácskoztak Elhatározták, hogy a járási iős/olgabiráktól és községi biráktó] jelentést kérnek arra vonatkozóan, bogy a lakosságnak milyen segélyre van szüksége. A hivatalos megállapítások szerin! — mint már megírtuk — a kárt eddig 75 millió dinárra becsülik. Az árvizokozta kár teljes nagyságát azonban csak az áradás elvonulása után lehet pontosan megállapítani. A vámtarifa-emelés a magyar nemzetgyűlésen Újabb interpellációk a csongrádi bombamerénylők ünnepléséről Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén megkezdték a vámtarifajavaslat tárgyalását. Görgey István ismertette a javaslatot, amely szerinte az ország közgazdasági életének megerősödéséhez vezet, majd Vaikó Lajos szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a vámtarifa nem akadályozza meg az importot és nem fog drágaságot előidézni. Vaikó beszéde után áttértek az interpellációkra. Fábián Béla, viharos jelenetek közben szóvátette Piroska-tsstvérek, a csongrádi bombamerénylők szabadlábraiielyezését és ünneplését. Elmondotta, hogy a kecskeméti törvényszék elnöke nemrégiben résztvett annak a Francia- Kiss Mihálynak a családi ünnepélyén, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban éppen a kecskeméti törvényszék utján. Követelte, hogy az igazságügyminiszter sürgősen indítson vizsgálatot mindkét ügyben, mert tűrhetetlen, hogy még ma is szabadon ünnepelhessék a gyilkosokat. Pesthy Pál .igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy Piroskáékat csak hozzátartozóik fogadták Csongrádon, A másnapi magánjellegű mulatságon tudomása szerint nem hangzottak el ünneplő beszédek. Kiss János kecskeméti törvényszéki biró tényleg résztvett a Francia-Kiss lakodalmán, amely azonban akkor volt, amikor még nem volt feljelentés Francia-Kiss ellen. A nemzetgyűlés az igazságügyminiszter válaszát tudomásul vette. Olasz-francia sajtéháboru a bisantant körű! A kisaaíant Olaszország- befolyása alá került Rómából jelentik: A (Párisi Tempsnek Mussolini és az olasz politika ellen intézett az a támadása, amelyben kifogásolja, hogy az olasz-csehszloj vük szerződés egy szóval, sem említi ‘ meg a versaillesi szerződést, élénken foglalkoztatja az olasz sajtót. A római lapok a Temps támadását íran‘ cia bosszúság kifejezésének tekintik, ’ mert egyre növekszik Olaszország befolyása a kisantantra. amely ma' ! már nem tekinthető a francia politika ; egyszerű eszközének. Rámutatnak! ■ egyúttal arra, hogy az olasz-cseh\ szlovák szerződésben semmi helye [ sincsen a versaillesi szerződésre \ való utalásnak, mert a most kötött I szerződésnél a két szerződő állani ; csak a saját érdekét tarthatta szem 1 előtt. j Az Idea Nazionale azt írja. hogy ■ ha az olasz-csehszlovák szerződést 1 nem szüvegezték meg a francia- 1 csehszlovák szerződés mintájára, akkor ez csak azt bizonyltja, hogy l az olasz politika nem éppen francia I politika. A Giornale d’Italia hangsu« lyozza. hogy a most lefolyt oiaszf belga találkozás bebizonyította, hogy 1 Olaszország és Belgium a szerződé- I sek épségbentarrása mellett van és ■ hogy a béke és a konszolidáció politikájára törekszenek, A versaillesi szerződés biztosítja Németország területi egységét már azért is. hogy. Németországnak lehetőséget nyujt. son arra, hogy megfizethesse a hadiä károkat és ismét fölvehesse a rnun: kát. mert Németország Európa gazdasági kötelékében rendkívül nagyiontosságu tényező. A német egység ’ szétrombolása egyet jelentene nagy \ termelőerők elpusztításával. ez pe- 1 dig nem volt célja a versaillesi szer; í ződésnek.