Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-04 / 123. szám
Pošiarina plaćena a gotovom r - __ , i . * ... - , 7 -Ara egy és fél dinár Postaszállitási clíj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam 123. szám Megjelenik BŰídjn re? pei, ünnep után ég, hétfőn délben , Telefon s*sm Kiadólmlstal 8—58. Sze ’ Sulbotica, HÉTFŐ, 1924 máíus 5. Kiadóhivatal: Sjttfcotica, Aleksandrova u!.!.{Leíbach-palota) Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztősé»: Aleksandrova uL4. (Rossia-Fonciére-palota) A nagygyűlés betiltása után A Magyar Párt az államtanácshoz fordul jogorvoslatért:— A vajdasági radikálisok a kormányintézkedésről — A kormány a magyar nemzetiségi törvényt lépteti életbe a Vajdaságban A Magyar Párt vezetőségének ünnepélyes tiltakozása mányban biztosított gyülekezési és egyesülési jogot súlyosan «sértő intézkedései ellen is csak törvényes alapon fognak orvoslást keresni: a minisztertanács határozata cüm panasszal élnek, az államtanácshoz, Beográdból jelentik : A kormány vasárnap délben minisztertanácsot tartott, amelyen' a politikai helyzetről tárgyaltak Ismét szóba került a kormánynak a vajdasági nemzetiségekkel szemben követendő politikája. Hir szerint a kormány elhatározta, hogy a Vajdaság területén életbe lépteti az 1879-ik magyar egyesülési rendeletct és annak alapján fog eljárni a magyar és német szervezetekkel és intézményekkel szemben. A Magyar Párt rezoluciőja A Magyar Párt vezetősége a kö-| vetkező rezoluciót hozta nyilvános-! ságra. A kormánynak az a határozata, amellyel a Magyar Párt nagygyűlését betiltotta s a lapoknak az a hire, hogy nyomon követi ezt a Magyar Párt feloszlatása, meglepetésként hatott reánk. A kormány rendelkezésének indító okát nem ismerhetjük, mert a nekünk kézbesített betiltó határozat indokolást nem tartalmaz. A kormányhoz közelálló lapok közléseiből azonban megállapítható, hogy a királyi kormányt erre a lépésre az indította, hogy a Magyar Párt munkakörét túllépte s agitációjával irredentizmust teremtett. Mi ez ellen a feltevés ellen a leghatározottabban és a legünnepélyesebben tiltakozunk. A Magyar Párt programja egyetlen olyan célkitűzést nem tartalmaz, ami az alkotmány rendelkezéseinek keretében nem volna megvalósítható. A Magyar Párt pedig agitációjában egyedül arra szorítkozott, hogy a párt programját ismertesse és az ország magyar lakosságát e program mellett való tömörülésre hívja fel. Tiltakozunk egyes lapok ama beállítása ellen, mintha a Magyar Párt irredenta törekvések támogatása érdekében külföldi szervezetekkel vágy pártokkal állott volna összeköttetésben. A Magyar Párt vezetői egy pillanatra sem tértek le működésűkben a törvényesség és alkotmányosság útjáról és éppen ezért a minisztertanácsnak ténybeli alappal nem biró és az alkotföbb hoz. mint a legközigazgatási biróság,Uj kurzus kezdődik a nemzetiségek ellen“ A Magyar Párt feloszlatásának okairól alkalmunk volt hosszabb beszélgetést folytatni egy tekintélyes vajdaság} radikális képviselővel. A képviselő elmondta, hogy a vajdasági radikális képviselőket teljesen váratlanul érte a Magyar Párt }eloszlatásának hire. A vajdasági radikális képviselőknek netn volt előzetes tudomásuk a kormánynak erről az intézkedéséről, amely nem is felel meg a pártban általuk képviselt politikának. Két héttel ezelőtt történt csak. hogy 'három tekintélyes képviselő felkereste Pa&ics miniszterelnököt. hogy vele a radikálispártnak a magyarokkal szemben elfoglalandó álláspontjáról tanácskozzanak. Ez alkalommal memorandumot is nyújtottak át a miniszterelnöknek, amely egészen más irányelvek szerint óhajtotta a párnak a magyarsághoz való viszonyát rendezni, mint ahogy ezt a mostani váratlesi kormányintézkedés tette. Úgy látszik azonban, hogy a miniszterelnök nem honorálta a képviselők álláspontját és a kormány a nemzetiségi politika tekintetében egészen más iára lépett. A Magyar Párt feloszlatása ennek a politikának csak első lépése, de mindenesetre jelzi azt az utat, amelyet a kormány a jövőben az összes kisebbségekkel szemben követni fog. Azok, akik ezt a politikát kezdeményezték, azt végre is fogják hajtani, mert arra az álláspontra helyezkednek, hogy a lefolyt öt év tanulságai azt bizonyítják, hogy korai volt a nemzetiségeknek megadni mindazokat a polgári és politikai jogokat, amelyeket eddig élveztek és hogy a jogegyenlőség végrehajtás '.'■■cl m ég várni kellett volna. Rámutatnak arra, hogy amikor a németek megkapták Elszász-Lotharingiát, az ottani francia lakosság tizenöt évig teljes jogfosztottságban élt és semmiféle politikai megmozdulását nem tűrték meg. Amikor Ausztria bevonult Boszniába, utána harminc évig űzött olyan politikát, amelyben polgári és politikai szabadságjogokról sző sem lehetett. Ilyen politika várható ennek az irányzatnak feUilkerekedése folytán az itteni nemzetiségekkel szemben is. Azokat, akik ennek politikának helyességét vitatják az az álláspontjuk, hogy az elmúlt öt év alatt módjuk lett volna a nemzetiségeknek úgy a magyaroknak, mint ß németeknek tettekkel bizonyítani, hogy a nekik biztosított szabadsággal teljesen lojálisán fognak élni és nem fogják azt az uralkodó nemzet elleni szervezkedésre felbőszülni. Ehelyett az történt, hogy mihelyt erre megnyílt a lehetőség, külön nemzetiségi pártokba szervezkedtek. Hogyha akadtak volna vezető egyéniségek, akárcsak egy is, a németek vagy a magyarok kö • zöít, akik beléptek volna az államalkotó pártoknak előttük nyitott kapuin, ma kétségtelenül más lenne a helyzet. Nem kell azt gondolni, hogy ezek az intézkedések, amelyek a nemzetiségek szervezkedése ellen irányulnak, csak a választások idejére szólnak. Úgy látszik, hogy egy állandó uj politikai kurzus indult máris meg és minden szentimentálizmus nélkül, kérlelhetetlenül akar ejárni, miután Európa békéje ezt követeli tőle. A vajdasági radikálisok — mint már mondottam — nem állottak ezen az állásponton és a nemzetiségekkel szemben más politika alkalmazását kívánták. Úgy látszik azonban, hogy döntő helyen az előbb kifejtett okok megakadályozták a mi szempontjaink érvényesülését. ‘ Ami speciálisan a Magyar Párt becskereki nagygyűlésének betiltását illeti, arra a közvetlen okot a Német Párt verbászi gyűlésén történtek szolgáltatják. Attól lehetett tartani, hogy ezek a jelenségek esetleg még fokozottabb formában Be^skereken is megismétlődhetnének és ezért tiltották be a gyűlés megtartását. Valóban szomorú let*- volna, ha ezen a népgyülésen is vér folyt volna, már pedig a vrbászi gyűlés tanúsága- szerint, ahol maga a Német Párt elnöke adta ki a verekedésre a jelszót, ettől alaposan tartani lehetett. Várady Imre dr. nyilatkozata Várady Imre dr., a Magyar Párt társelnöke, a legutóbbi eseményekről a következőképen nyilatkozott: — Ami lényegeset ebben a kérdésben el lehet mondani, azt a Magyar Párt vezetőségének kiadott nyilatkozata elmondja. Érthetetlen előttem, hogyan lehet arról csak beszélni is, hogy a Magyar Párt agitációja irredenta tendenciák felkeltésére alkalmas. Hiszen mindenki tudja, hogy a Magyar Párt a sentai alakuló nagygyűlés óta agitációs munkát nem is végzett. Az elmúlt hónapban mindössze 4—5 népgyiilést tartottak, amelyeken a szónokok a párt programjának ismertetésével fogozMlkoztak és a szervezkedés szükségességéről igyekeztek a magyar választókat meggyőzni. — Soha egyetlen népgyülésen sem volt a hatóság képviselőjének kifogása a szónoklatok tartalma vagy hangja ellen. Más agitációt pedig, mint ami a népgyiiléseken teljes nyilvánossággal folyt és a Magyar Párt programjának azon propagálásán kívül, amely a sajtó természetes hivatása, a Magyar Párt semmiféle más propagandát nem folytatott. Nálunk csak nyílt propaganda volt. — Aki a viszonyokat ismeri, az nagyon jól tudja, hogy éppen a Magyar Párt vezetői voltak azok, akik folytonosan figyelmeztették a magyar népet arra, hogy semmiféle politikai kalandba ne bocsátkozzék és se éretlen fantasztáknak, se pedig semmiféle agent pr óvókat öröknek, bármilyen szépen beszélnének is, fel ne üljön. — Még jobban csodálkozom azon. hogy akadt olyan a kormányhoz közelálló lap is, amely külföldi öszszeköttetésekkel gyanúsítja meg a Magyar Pártot, lyen összeköttetései a Magyar Pártnak sohasem voltak és ilyeneket soha senki sem keresett. Elképzelhetetlen, hogy a kormány ilyen összeköttetésekről tudomással birt volna anélkül, hogy megtorló intézkedéseket tegyen, amikor egy évvel ezelőtt tanúi voltak annak, hogy a Magyar Párt két vezetőjét szemrncllátható otromba hamisítvány alapján letartóztatták. — A szélsőséges lapok a Magyar Párt irredenta velleitásait igazoló megdönthetetlen bizonyítékokról beszélnek. Ilyen bizonyítékok nincsenek, nem is lehetnek. Ha pedig produkáltalak bizonyítékok, azok ugyanabban a konyhában készültek, mint a hírhedt bordéré, amelynek nem is ió hamisítása egy héten belül kiderült, — A Magyar Párt megtesz mindent, hogy a végére járjon ezeknek a megdönthetetlen bizonyítékoknak'
