Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-20 / 138. szám
1924 május 20. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, CIRKUSZ ® E3 © A költő és a lepke vagy a lelkek relativitása A költő igy szólt: — Ajnye, de szép tarka lepke. A kritikus ezt meghallotta. Leült és kifejtette, hogy ennél tökéletesebben, egyszerűbben, eredetibben és mélyebben Homeros óta nem fejezték ki úgy formai, mint tartalmi szempontból, az érzés transcendens viszonyát a Lét-tudat megmivelőjével. Egészen csodás, ahogy a zseni alkotóereje felfedezte az „ajnye“ szó egyetlen elképzelhető alkalmazását a „de szép“-pel kapcsolatban. Igaz, hogy a múlt század elején egy francia költő használt már efféle fordulatot, — de nála „ajnye, de szép“ helyett „de szép, ajnye“ a megoldás, ami messze mögötte marad az Uj költő mélységének, még ha fel is tesszük, hogy ismerte a francia költőt, ami azonban valószínűtlen, — sokkal valószínűbb, hogy az ihletnek, előttünk, közönséges emberek előtt ismeretlen állapotában ő maga alkotta ezeket a halhatatlan márványszavakat. A lélekbúvár elolvasta a tanulmányt és egy kitűnő értekezésben kimutatta, hogy miért tetszett a kritikusnak szükségképpen ez a költő és ez a vers : milyen külső, de főként lelki feltételek voltak azok, melyek az ő érzelmét és hajlandóságát oly módon alakítót, ták, hogy éppen az ilyen formák ragadták meg a figyelmét. Felsorolta mindazon összetevőjét az általánosan emberi és különlegesen faji sajátságoknak, melyek vágyainkat, erkölcseinket, Ízlésünket, egyszóval egész lelkiségünket meghatározták, meghatározzák és meghatározandják. Nyilvánvalóan kiderült mindebből, hogyha a kritikus másféle ember lett volna, egészen másképpen vélekedik vala a költőről, akiről azért vélekedett igy, mert olyan volt, amilyen. Később a iársadalombölcselő, aki ismerte a lélekbúvárnak ezt az értekezését, a közvetlen átalakulásokéi szóló kétkötetes nagy müvében jellemző példának használja fel annak igazolására, hogy a most letünőben lévő korszak milyen sajátságos módon nyilatkozik meg a tudományos elméletekben, igy jelesül a lélekelemző tudományok fejlődésében is. Feltevése j szerint nagyon jellemző korunkra az esz-1 tétikai elementumok szigorúan anyagszerű bírálata, a lélek fejlődésének boncolása elemzés utján és igy tovább. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a lélekbúvár azért feltételezte a kritikusról, hogy ezért és ezért vélekedett igy és igy a költőről,, mert mint ennek és annak a kornak gyermeke a megítélésnek ezt és azt a módszerét alkalmazta szükségképpen. Jöttek az összeomlások, háborúk, forradalmak, magukkal ragadtak mindent és a nennelgazdász megírta összefoglaló nagy müvét, mely hivatva volt levonni a történelem tanulságait az események logikájából. Kiemelte, hogy az abszolutisztika-kapitál-imperialisztikus állam-ideál következtében anyagilag túlsúlyra vergődő középosztálynak miért és hogyan volt ideje és módja a maga érdekeit védő és konzerváló költői munka kifejtésére. Megemlítette a társadalombölcseiőt is, kétkötetes munkájával, együtt — és az idézetek, amiket felhasznált belőle, fényesen igazolták feltevését, melyek szerint a társadalombölcselő azért állította a lélekbúvárról, miszerint ő ebből és abból a sajátságos szempontból kellett hogy szükségképpen ilyen és olyan véleményt feltételezzen a kritikusnak erről és arról a nézőpontjáról, amivel a költőt megítélte, — mert a társadalombölcselő a maga osztályának emilyen és amolyan szűk-1 Milánóból jelentik: Mussolini miniszterelnök valamint Theunis és Hymans belga miniszterek között hétfőn volt az első tanácskozás a prefektura épületében. A megbeszélésen, amely k rőt és fél óra hosszat tartott, a belga miniszterek ismertették Mussolinival azokat a megbeszéléseket,! amelyeket Párisbah. és Londonban\ ségképpeni nézetét képviselte, amikor nagy müvét megírta. A lepke pedig közben elrepült és soha nem fogom megtudni, csakugyan tarka volt-e a kedves. tak. A három miniszter azután megvizsgálta azokat a különböző kilátásokat, amelyeket a szakértői jelentés által teremtett helyzet egy barátságos együttműködés tekintetében nyújtott. A megbeszéléseket kedden folytátják, amely alkalommal a Ruhrűérdes is szóba kerül. Gun Íjában Piait és Szudics ellen elkövew tett rablást nem Csaruga, hanem Prpicst Jován vezette, aki még szökésben, van. Azután elmondja, hogy. amikor Csarugáwva! és társaival együtt dolgozott erdő-i kitermelésnél, őt is bevonták a rablási tervbe, amelyet a nasici tanningyár alkalmazottja ellen hajtottak Végre, őt! a rablásban való részvételre Csaruga kényszeritette. Végül kijelenti, hogy az Ausländer ivári,kovái kereskedő elleni rablás vezetője is Prpács Jován volt. A biróság elnöke ezután a tárgyalást felfüggesztette és folytatását kedd reggelre tűzte ki. © S3 © — A francia követ a külügyminiszternél. Beogradból jelentik: Debulli beogradi francia követ hétfőn délben meglátogatta Nincsics külügyminisztert, akivel hosszasan tanácskozott. — Módos és Párdány küldöttsége Nincsics külügyminiszternél. Beogradból jelentik: Hétfőn délelőtt dr. Vészelinovics volt képviselő vezetésével a tnódosiak és párdányiak küldöttsége jelent meg Nincsics külügyminiszternél, akinek köszönetét mondottak fáradozásáért a két községnek az S. H. S. királysághoz csatolása érdekében és közölték, hogy hálából Párdány nevét Nincsicsevora változtatják. A küldöttség egyben kérte a külügyminisztert, hogy mielőbb rendezzék a kifosztott községek kártalanításának ügyét. — Megszüntetik a konstantinápolyi pravoszláv patriarchátust. Konstantinápolyból jelentik: Kernal pasa kijelentette a Newyork Herald munkatársa előtt, hogy végleg megszünteti a konstantinápolyi pravoszláv patriarchatus. A török kalifátus megszüntetése után Keniat pasának az a véleménye, hogy török területen nincs helye más vallások magas egyházi méltóságainak sem. A törökországi szerb pravoszláv egyházi körök izgalommal néznek a patriarchátus további sorsa elé. — Staribecsén lesz az idei szokolünnepéiy. A bácskai szokoiista szervezetek junius 15-én és 16-án Staribecsén tartják meg idei szokol-ünnepélyiiket, amelyre az egyes szokoiista szervezetek már eró'sen készülnek. — A szegedi egyetem aj rektora. Szegedről jelentik: A Veszprémi Dezső halálával megüresedett rectori állásra a szegedi egyetem tanácsa egyhangúlag Csengeri Jánost, a bölcsészeti kar tanárát választotta meg. — Földrengés. Konstantinápolyból jelentik: Az Erzerum környékén pusztított óriási földrengés következtében több mint ezer ház dőlt romba és sok község pusztult cl. A menekülők közül sokan megörültek, többen pedig öngyilkosságot követtek el. A földrengésnek eddig 500 halottja és több mint ezer sebesültje van. A gyárak munkásai csaknem kivétel nélkül a romok közt lelték halálukat: — A magyar pénzügyminiszter mandátuma. Budapestről jelentik: Korányi Frigyes báró pénzügyminisztert legközelebb vagy a győri, vagy pedig a váci kerületben jelölik képviselőül. A győri kerület Miakics Ferenc szociáldemokrata képviselő halálával üresedett meg, a váci kerület egységespárti képviselőjét Krakker Kálmánt pedig váci polgármesterré választották meg. — Németország megkapja a százmillió dolláros kölcsönt. Párisból jelentik: Coolidge elnök a »Newyork Herald« washingtoni távirata szerint jóváhagyta a Németországnak adandó százmillió dolláros kölcsönről szóló törvényjavaslatot. Caillaux visszavonul a politikáiéi Herríot megkezdte kormányalakítási tárgyalásait Karinthy Frigyes. Mussolini tárgyalásai a belga miniszterelnökkel a jóvátéteÜ problémáról folytat* Párisi jelentés szerint Caillaux, a kit 1914 óta a nacionalista jobboldal tolt el a politikai életből és aki mindeddig mártírja volt politikai hitvallásának, hosszabb idő óta betegeskedik. Emiatt — bár a választások során Caillaux politikája győzedelmeskedett és a száműzött pártvezérnek 87 párthive került be a francia kamarába, kénytelen lesz végleg visszavonulni a politikától. A választások eredménye folytán már befejezett ténynek tekinthető, hogy Herriot fogja megalakítani az uj kormányt. Herriot már meg is kezdte tanácskozásait, hogy Poincarénak junius 1-re bejelentett lemondása után azonnal kész kormánylistát terjeszthessen Miherand elé. A párisi sajtóban már folynak is a kombinációk az uj kabinet öszszetételéről. A Paris Soir szerint abban az esetben, ha a szociáiisták hajlandók lesznek belépni Herriot kormányában, akkor Var enne lenne a belügyminiszter, Auriol a pénzügyi, Goncouft a hadügyi és Leon Blum szociülista a külügyi tárcát kanná. Ha azonban a szociáiisták csak kívülről támogatnák a kormányt, Herriot a külügyminiszteri tárcát Briandnak ajánlaná lel, aki szintén hive a megbékélés politikájának. Csarugát bűntársa leplezi le Kihallgatták Csaruga haldokló áldozatát — Izgalmas szembesítés — A Bácsmegyei Napló ősijeid munkatársának telefonjelenlése — Ősijükről jelentik: Markovics Nikola törvényszéki elnök szombaton elrendelte, hogy a súlyosan sebesült Tomljenovics Luka erdőőrt, aki az osijeki kórházban fekszik, soron kívül hallgassák ki és szembesítsék Csarugával, mert halálától minden nap tartani lehet. Kórházi hordágyon, orvog kíséretében, vitték Tomljenovicsot héttőn reggel a tárgyalóterembe. A tanú részletesen mondja el a tompojeveii rablótámadást. A rablók vezetőjükkel együtt csendőrruhában voltak. Mikor az erdészlakba beléptek, a vezetőjük azonnal lelőtte Birkmayer erdészt, akinek nem is volt ideje védekezni. Ezután a többiek is lőttek, amely alkalommal ő a hátán megsebesült. Mikor Csarugával szembesítik, Tom- Ijenovics kijelenti, hogy nem meri határozottan állítani, hogy ő vo’t a rdblók vezetője, mert a sötétben nem tudta jól szemügyre venni és úgy rémlik, hogy a rabló hangja érdeseb'b volt, mint Csarugáé. Csaruga kijelenti, hogy a tanút soha sem látta, különben is tanukat fog megnevezni alibijének igazolására. Tomljenovicsot Prpics Páv ellel is szembesítik, akit a tanú szintén nem ismer fel. Ezután, több tanút hallgatnak ki, akik valamennyien kijelentik, hogy Csaruga áz ő jelenlétükben mesélte, hogy részt vett a tompejeveii rablásban. Folytatják a vádlottak kihallgatását A tanuk kihallgatása után folytatták Prpics Ravelnek szombaton megkezdett kihallgatását. A vádlott beismeri, hogy részt vett a nasici tan,ingyár pénz tárnokának kirablásában, amikor Tintor csendőrt agyonlőtték. Csaruga parancsot adott, hogy csak akkor szabad a fegyvert használni, ha ő már lőtt. Amint azonban a vasúti hajtány feltűnt, Csarnga azonnal lőtt, mire a többiek is lövöldözni kezdtek. Mikor Csarugával szembesítik, Prpcs 1 ennek tagadása ellenére is megmarad vallomása mellett. Leleplezik Csarugát Markovics elnök most elrendeli Csarugáúak a teremből való kivezetését. Ennek megtörténte után az elnök bejelenti, hogy Prpics vasárnap hárem tanú jelenlétében a fogházőr előtt kijelentette, hogy a tompojeveii támadást is Csaruga vezette. Felszólítja Prpicset, hogy ezt a tárgyaláson is ismételje. Prpics mindezt megerősíti és részletesen beszéli el a támadást. Az elnök megkérdi a vádlottat, hogy korábbi vallomásaiban miért tett a mostaniakkal ellenkező kijelentéseket, mire Prpics kijelenti, hogy erre Csaruga beszélte rá, aki a cédából levelet juttatott hozzá, amelyben kioktutja, hogy hogyan viselkedjék és mit valljon. Kijelenti, hogy Sega és Tumac, akikre Csaruga hivatkozik és akikre a legtöbb bűncselekményt hárítani igyekszik, soha nem is éltek és nevüket Csaruga találta ki. Bevezetik ezután- Csarugát és az elnök felszólítja Prpicset, hogy előtte ismételje meg vallomását. Prpics ekkor a szemébe mondja Csarugának mindezeket, amit Csaruga halotthalványan hallgat végig, majd indulatosan kijelenti, hegy mindez hazugság. Prpics ekkor Csarugához lép, megragadja a karját és' izgatottan kiáltja. Kedves Jovo, nem segit már semmi tagadás, a sorsunkat már úgysem kerülhetjük e!, légy hát okos és vallj be mindent, még ha utánna azonnal az akasztóiéra kerülünk is. Csaruga, aki közben magához tért zavarából, keményen a szemébe vágja Prpicsnek: — Hazudsz! Ezután áttérnek a Brlovska-Dubrovában történt rablótámadás ügyére. Prpics kijelent', hogy ezt a támadást is Csaruga vezette. Csaruga tagadja. Prpics tovább folytatja vallomását és elmondja, hogy a
