Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-20 / 138. szám

1924 május 20. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, CIRKUSZ ® E3 © A költő és a lepke vagy a lelkek relativitása A költő igy szólt: — Ajnye, de szép tarka lepke. A kritikus ezt meghallotta. Leült és kifejtette, hogy ennél tökéleteseb­ben, egyszerűbben, eredetibben és mélyebben Homeros óta nem fejezték ki úgy formai, mint tartalmi szem­pontból, az érzés transcendens viszo­nyát a Lét-tudat megmivelőjével. Egé­szen csodás, ahogy a zseni alkotó­ereje felfedezte az „ajnye“ szó egyet­len elképzelhető alkalmazását a „de szép“-pel kapcsolatban. Igaz, hogy a múlt század elején egy francia költő használt már efféle fordulatot, — de nála „ajnye, de szép“ helyett „de szép, ajnye“ a megoldás, ami messze mö­götte marad az Uj költő mélységének, még ha fel is tesszük, hogy ismerte a francia költőt, ami azonban való­színűtlen, — sokkal valószínűbb, hogy az ihletnek, előttünk, közönséges em­berek előtt ismeretlen állapotában ő maga alkotta ezeket a halhatatlan márványszavakat. A lélekbúvár elolvasta a tanulmányt és egy kitűnő értekezésben kimutatta, hogy miért tetszett a kritikusnak szük­ségképpen ez a költő és ez a vers : milyen külső, de főként lelki feltéte­lek voltak azok, melyek az ő érzelmét és hajlandóságát oly módon alakítót­­, ták, hogy éppen az ilyen formák ra­gadták meg a figyelmét. Felsorolta mindazon összetevőjét az általánosan emberi és különlegesen faji sajátsá­goknak, melyek vágyainkat, erkölcsein­ket, Ízlésünket, egyszóval egész lelki­ségünket meghatározták, meghatároz­zák és meghatározandják. Nyilvánva­lóan kiderült mindebből, hogyha a kritikus másféle ember lett volna, egészen másképpen vélekedik vala a költőről, akiről azért vélekedett igy, mert olyan volt, amilyen. Később a iársadalombölcselő, aki ismerte a lélekbúvárnak ezt az érte­kezését, a közvetlen átalakulásokéi szóló kétkötetes nagy müvében jel­lemző példának használja fel annak igazolására, hogy a most letünőben lévő korszak milyen sajátságos módon nyilatkozik meg a tudományos elmé­letekben, igy jelesül a lélekelemző tudományok fejlődésében is. Feltevése j szerint nagyon jellemző korunkra az esz-1 tétikai elementumok szigorúan anyag­­szerű bírálata, a lélek fejlődésének boncolása elemzés utján és igy tovább. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a lélek­búvár azért feltételezte a kritikusról, hogy ezért és ezért vélekedett igy és igy a költőről,, mert mint ennek és annak a kornak gyermeke a megíté­lésnek ezt és azt a módszerét alkal­mazta szükségképpen. Jöttek az összeomlások, háborúk, forradalmak, magukkal ragadtak min­dent és a nennelgazdász megírta összefoglaló nagy müvét, mely hivatva volt levonni a történelem tanulságait az események logikájából. Kiemelte, hogy az abszolutisztika-kapitál-impe­­rialisztikus állam-ideál következtében anyagilag túlsúlyra vergődő középosz­tálynak miért és hogyan volt ideje és módja a maga érdekeit védő és kon­zerváló költői munka kifejtésére. Meg­említette a társadalombölcseiőt is, két­kötetes munkájával, együtt — és az idézetek, amiket felhasznált belőle, fényesen igazolták feltevését, melyek szerint a társadalombölcselő azért állí­totta a lélekbúvárról, miszerint ő eb­ből és abból a sajátságos szempont­ból kellett hogy szükségképpen ilyen és olyan véleményt feltételezzen a kritikusnak erről és arról a nézőpont­járól, amivel a költőt megítélte, — mert a társadalombölcselő a maga osztályának emilyen és amolyan szűk-1 Milánóból jelentik: Mussolini miniszterelnök valamint Theunis és Hymans belga miniszterek kö­zött hétfőn volt az első tanácskozás a prefektura épületében. A megbeszélésen, amely k rőt és fél óra hosszat tartott, a belga miniszterek ismertették Mussoli­nival azokat a megbeszéléseket,! amelyeket Párisbah. és Londonban\ ségképpeni nézetét képviselte, amikor nagy müvét megírta. A lepke pedig közben elrepült és soha nem fogom megtudni, csakugyan tarka volt-e a kedves. tak. A három miniszter azután megvizsgálta azokat a különböző kilátásokat, amelyeket a szakértői jelentés által teremtett helyzet egy barátságos együttműködés te­kintetében nyújtott. A megbeszéléseket kedden foly­­tátják, amely alkalommal a Ruhr­­űérdes is szóba kerül. Gun Íjában Piait és Szudics ellen elkövew tett rablást nem Csaruga, hanem Prpicst Jován vezette, aki még szökésben, van. Azután elmondja, hogy. amikor Csarugáw­­va! és társaival együtt dolgozott erdő-i kitermelésnél, őt is bevonták a rab­­lási tervbe, amelyet a nasici tanningyár alkalmazottja ellen hajtottak Végre, őt! a rablásban való részvételre Csaruga kényszeritette. Végül kijelenti, hogy az Ausländer ivári,kovái kereskedő elleni rablás veze­tője is Prpács Jován volt. A biróság elnöke ezután a tárgyalást felfüggesztette és folytatását kedd reg­gelre tűzte ki. © S3 © — A francia követ a külügymi­niszternél. Beogradból jelentik: Debulli beogradi francia követ hétfőn délben meglátogatta Nincsics külügyminisztert, akivel hosszasan tanácskozott. — Módos és Párdány küldöttsége Nincsics külügyminiszternél. Beo­gradból jelentik: Hétfőn délelőtt dr. Vészelinovics volt képviselő vezeté­sével a tnódosiak és párdányiak küldöttsége jelent meg Nincsics kül­ügyminiszternél, akinek köszönetét mondottak fáradozásáért a két köz­ségnek az S. H. S. királysághoz csa­tolása érdekében és közölték, hogy hálából Párdány nevét Nincsicsevo­­ra változtatják. A küldöttség egy­ben kérte a külügyminisztert, hogy mielőbb rendezzék a kifosztott köz­ségek kártalanításának ügyét. — Megszüntetik a konstantinápo­lyi pravoszláv patriarchátust. Kon­stantinápolyból jelentik: Kernal pa­sa kijelentette a Newyork Herald munkatársa előtt, hogy végleg meg­szünteti a konstantinápolyi pravo­szláv patriarchatus. A török kalifá­­tus megszüntetése után Keniat pa­sának az a véleménye, hogy török területen nincs helye más vallások magas egyházi méltóságainak sem. A törökországi szerb pravoszláv egyházi körök izgalommal néznek a patriarchátus további sorsa elé. — Staribecsén lesz az idei szokol­ünnepéiy. A bácskai szokoiista szerve­zetek junius 15-én és 16-án Staribecsén tartják meg idei szokol-ünnepélyiiket, amelyre az egyes szokoiista szervezetek már eró'sen készülnek. — A szegedi egyetem aj rektora. Szegedről jelentik: A Veszprémi De­zső halálával megüresedett rectori ál­lásra a szegedi egyetem tanácsa egy­hangúlag Csengeri Jánost, a bölcsészeti kar tanárát választotta meg. — Földrengés. Konstantinápoly­ból jelentik: Az Erzerum környékén pusztított óriási földrengés követ­keztében több mint ezer ház dőlt romba és sok község pusztult cl. A menekülők közül sokan megörültek, többen pedig öngyilkosságot követ­tek el. A földrengésnek eddig 500 halottja és több mint ezer sebesült­je van. A gyárak munkásai csaknem kivétel nélkül a romok közt lelték halálukat: — A magyar pénzügyminiszter mandátuma. Budapestről jelentik: Korányi Frigyes báró pénzügymi­nisztert legközelebb vagy a győri, vagy pedig a váci kerületben jelö­lik képviselőül. A győri kerület Mia­­kics Ferenc szociáldemokrata kép­viselő halálával üresedett meg, a váci kerület egységespárti képvise­lőjét Krakker Kálmánt pedig váci polgármesterré választották meg. — Németország megkapja a száz­millió dolláros kölcsönt. Párisból je­lentik: Coolidge elnök a »Newyork Herald« washingtoni távirata sze­rint jóváhagyta a Németországnak adandó százmillió dolláros kölcsön­ről szóló törvényjavaslatot. Caillaux visszavonul a politikáiéi Herríot megkezdte kormányalakítási tárgyalásait Karinthy Frigyes. Mussolini tárgyalásai a belga miniszterelnökkel a jóvátéteÜ problémáról folytat* Párisi jelentés szerint Caillaux, a kit 1914 óta a nacionalista jobboldal tolt el a politikai életből és aki mindeddig mártírja volt politikai hitvallásának, hosszabb idő óta be­tegeskedik. Emiatt — bár a válasz­tások során Caillaux politikája győ­zedelmeskedett és a száműzött pártvezérnek 87 párthive került be a francia kamarába, kénytelen lesz végleg visszavonulni a politikától. A választások eredménye folytán már befejezett ténynek tekinthető, hogy Herriot fogja megalakítani az uj kormányt. Herriot már meg is kezdte tanácskozásait, hogy Poin­­carénak junius 1-re bejelentett le­mondása után azonnal kész kor­mánylistát terjeszthessen Miherand elé. A párisi sajtóban már folynak is a kombinációk az uj kabinet ösz­­szetételéről. A Paris Soir szerint abban az esetben, ha a szociáiisták hajlandók lesznek belépni Herriot kormányá­ban, akkor Var enne lenne a belügy­miniszter, Auriol a pénzügyi, Gon­­couft a hadügyi és Leon Blum szo­­ciülista a külügyi tárcát kanná. Ha azonban a szociáiisták csak kívülről támogatnák a kormányt, Herriot a külügyminiszteri tárcát Briandnak ajánlaná lel, aki szintén hive a meg­békélés politikájának. Csarugát bűntársa leplezi le Kihallgatták Csaruga haldokló áldozatát — Izgalmas szembesítés — A Bácsmegyei Napló ősijeid munkatársának telefonjelenlése — Ősijükről jelentik: Markovics Nikola törvényszéki elnök szombaton elrendel­te, hogy a súlyosan sebesült Tomljeno­­vics Luka erdőőrt, aki az osijeki kór­házban fekszik, soron kívül hallgassák ki és szembesítsék Csarugával, mert halálától minden nap tartani lehet. Kórházi hordágyon, orvog kíséretében, vitték Tomljenovicsot héttőn reggel a tárgyalóterembe. A tanú részletesen mondja el a tom­­pojeveii rablótámadást. A rablók veze­tőjükkel együtt csendőrruhában voltak. Mikor az erdészlakba beléptek, a veze­tőjük azonnal lelőtte Birkmayer erdészt, akinek nem is volt ideje védekezni. Ez­után a többiek is lőttek, amely alkalom­mal ő a hátán megsebesült. Mikor Csarugával szembesítik, Tom- Ijenovics kijelenti, hogy nem meri hatá­rozottan állítani, hogy ő vo’t a rdblók vezetője, mert a sötétben nem tudta jól szemügyre venni és úgy rémlik, hogy a rabló hangja érdeseb'b volt, mint Csarugáé. Csaruga kijelenti, hogy a tanút soha sem látta, különben is tanukat fog meg­nevezni alibijének igazolására. Tomljenovicsot Prpics Páv ellel is szembesítik, akit a tanú szintén nem is­mer fel. Ezután, több tanút hallgatnak ki, akik valamennyien kijelentik, hogy Csaruga áz ő jelenlétükben mesélte, hogy részt vett a tompejeveii rablás­ban. Folytatják a vádlottak kihallgatását A tanuk kihallgatása után folytatták Prpics Ravelnek szombaton megkezdett kihallgatását. A vádlott beismeri, hogy részt vett a nasici tan,ingyár pénz tárnokának kirab­lásában, amikor Tintor csendőrt agyon­lőtték. Csaruga parancsot adott, hogy csak akkor szabad a fegyvert használ­ni, ha ő már lőtt. Amint azonban a vas­úti hajtány feltűnt, Csarnga azonnal lőtt, mire a többiek is lövöldözni kezdtek. Mikor Csarugával szembesítik, Prpcs 1 ennek tagadása ellenére is megmarad vallomása mellett. Leleplezik Csarugát Markovics elnök most elrendeli Csa­­rugáúak a teremből való kivezetését. Ennek megtörténte után az elnök beje­lenti, hogy Prpics vasárnap hárem tanú jelenlétében a fogházőr előtt kijelentet­te, hogy a tompojeveii támadást is Csa­ruga vezette. Felszólítja Prpicset, hogy ezt a tárgyaláson is ismételje. Prpics mindezt megerősíti és részle­tesen beszéli el a támadást. Az elnök megkérdi a vádlottat, hogy korábbi vallomásaiban miért tett a mos­taniakkal ellenkező kijelentéseket, mire Prpics kijelenti, hogy erre Csaruga be­szélte rá, aki a cédából levelet juttatott hozzá, amelyben kioktutja, hogy hogyan viselkedjék és mit valljon. Kijelenti, hogy Sega és Tumac, akikre Csaruga hivatkozik és akikre a legtöbb bűncse­lekményt hárítani igyekszik, soha nem is éltek és nevüket Csaruga találta ki. Bevezetik ezután- Csarugát és az el­nök felszólítja Prpicset, hogy előtte is­mételje meg vallomását. Prpics ekkor a szemébe mondja Csarugának mindeze­ket, amit Csaruga halotthalványan hall­gat végig, majd indulatosan kijelenti, hegy mindez hazugság. Prpics ekkor Csarugához lép, megragadja a karját és' izgatottan kiáltja. Kedves Jovo, nem segit már semmi tagadás, a sorsunkat már úgysem kerülhetjük e!, légy hát okos és vallj be mindent, még ha utánna azonnal az akasztóiéra kerülünk is. Csaruga, aki közben magához tért za­varából, keményen a szemébe vágja Prpicsnek: — Hazudsz! Ezután áttérnek a Brlovska-Dubrová­­ban történt rablótámadás ügyére. Prpics kijelent', hogy ezt a támadást is Csa­ruga vezette. Csaruga tagadja. Prpics tovább foly­tatja vallomását és elmondja, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom